Erkélytúra: vadon a városban lakásból figyelve, ahol a fák, bokrok, az erdei állatok meglepő gazdagságát és az égboltot figyelhetjük meg. Fotók hamarosan!
Balcony tour: wilderness in the city watching from the flat.
VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.05.31.
Városiasodás és a természet: Egyre több ember él nagy népsűrűségű lakott területeken, városokban. A városiasodás, urbanizáció során elnéptelenednek a falvak és kisvárosok, miközben a nagyvárosokban, fővárosokban és metropoliszokban több százezres, sokmilliós tömeg zsúfolódik össze. Mindez gyorsan történik, a hiperurbanizáció napjaink egyik globális problémája. Városban a földterület felértékelődik, fokozatosan beépül minden – ez a természet utolsó foltjait, menedékeit is veszélybe sodorja, folyamatosan csorbítja, felemészti. A vízkivétel megnő, a vizeket feltöltik, kikövezik, beszűkítik, lefedik; feltörik a beépítetlen, természetközeli részeket; új és új épületeket, lakónegyedeket húznak fel, új utak szabdalják szét a zöldet, sivár autóparkolók lesznek a fás részek helyén. Ezeket mutatják a pár évtizedes megfigyelések, és akkor látványos igazán, ha százéves fotókat, térképeket hasonlítunk össze maiakkal. A városi természet hanyatlását hivatott ellensúlyozni a parkosítás, fásítás, zöldterület, kertészet, és minden természetvédelmi intézkedés. De akárhogy is csapják-vágják a természetet, életrevaló és alkalmazkodóképes fajaival az élővilág sokkal jobban jelen van körülöttünk, mint gondolnánk.
Házak, erkélyek, loggiák: Leginkább az emeletes városi házakon (társasházak és lakótelepi tömbházak) van nagy jelentősége az erkélyek, loggiák kialakításának, hiszen az egyszintes falusi és kertvárosi házak kertekkel rendelkeznek. Véleményem szerint minden lakásnak szánt épületet el kell látni szabadtérrel, legyen az valódi kert, vagy csak egy „kertszerű” nyitott rész az emeleten. Az egészségmegőrzés és a boldog, harmonikus élet alapfeltételei a szabad levegő, a környező növények és állatok jelenléte (színei, hangjai, mozgásai), a közvetlen napfény és az égbolt látványa. A fenntartható emberi élet alapja tehát az ember–környezet mindennapos kapcsolata meglátásom szerint. A városi helyhiányban és emeletes épületeknél lakáshoz kapcsolódó kertet sajnos nem kaphat mindenki, de a megfelelő kialakítású erkély és a loggia kertpótló építészeti megoldás lehet, ha jól tervezték meg.
Erkélytípusok: Az erkélyek lehetnek fából, kőből, fémből, lehetnek nyitottak vagy zártak, homlokzati vagy sarokerkélyek, egy- vagy többajtósak, egy- vagy többablakosak, egyszerűek vagy díszítettek, fedettek vagy fedetlenek, falszélesek, körerkélyek. Számos típusuk van:
- Nyitott erkély (balkon): Az épület homlokzatából kilógó, gyámokon (konzol) vagy oszlopokon támaszkodó felület, amit könyökmagasságban mellvéd (balusztrád) határol. Lényegében az épület tömbjére épített, „kilógó nyitott szoba”.
- Zárt erkély: A nyitott erkélyhez hasonló, de zárt; ablakai vannak elöl, vagy akár oldalt is. Lényegében az épület tömbjére épített, „kilógó zárt szoba”.
- Franciaerkély (kilépő): Mellvéddel lezárt erkélyajtó, legfeljebb egy lábnyit lóg ki a homlokzatból. A franciaerkély nem teljesen használhatatlan, de bosszantó és majdnem teljesen értelmetlen: jelzi, hogy ott lehetne az erkély, de nincs.
- Loggia: Az épület homlokzatából nem kilógó, alul és felül födémmel fedett, kétoldalt falakkal határolt, a homlokzat síkjában korláttal vagy mellvéddel határolt, „a külső oldalon nyitott szoba”.
Erkélyes lakások: Egy lakás lehet egy- vagy többerkélyes, és erkély nélküli. A használat (erkélykultúra) szempontjából fontos a lakás és az erkély elhelyezkedési magassága (emelet), mérete, tájolása és környezete. Ezek közül a méret és a környezet jelölik ki igazán, hogy mire lesz jó. A lombkorona-magasságban nyíló erkély szinte olyan, mint egy „madárles”, de az alacsonyan és a magasan fekvő erkélyek is kínálnak bőven látnivalót. Erkélytúra során, lakásunk erkélyéről és házunk környezetéből egy kisebb fajlistányi növény és állat figyelhető meg néhány év leforgása alatt még egy átlagos nagyvárosi lakótelepen is. Városi vadon jelenlétét észlelhetjük, ha fásított, parkosított a házunk tája, ami akkor meglepően élénk, ha zöldterület határán vagyunk.
Fák és bokrok a magasból: A növények, levelek és virágok teszik élhetővé házunk táját, melyek az erkély magasságából jobban elénk tárulnak, mintha a talajon állnánk. Az évszakok ritmusa örökös változást és szüntelen átmenetet jelent. Télen a kopasz fákon átláthatunk, áttekinthetőbb a környék. Tavasszal kipattannak a rügyek, virágoznak a juharok, a bodza és az orgona, majd az üde zöld kitölti az űrt. Nyáron tömött a növényzet, termések kezdenek érlelődni. Ősszel színesedik a lomb, fogy és ritkul az ágak köze, a kőrisek szinte egyszerre dobják le lombjukat. Ha nincs annyi levél, az állatok is jobban szemünk elé kerülnek. Évről évre minden fás növény egyre magasabb, néhányat kivágnak vagy kidöntenek, s ültetnek újat is. A gyepszintben a közönséges gyomfajok között az eredeti, az egykori őshonos erdő jellegzetes fajai is felbukkannak, ha alaposan körülnézünk.
Vadállatok a városban: A városban köztünk élnek, illetve be-be járnak vadon élő állatok, köztük az erdők vadjai – hiszen mi emberek költöztünk az elterjedési területükre és élőhelyeikre. Az idősebb fák, otthagyott tuskók szarvasbogaraknak és orrszarvúbogaraknak jelentenek szaporodóhelyet. Virágbogarak látogatják a bodzát, méhek keresik a nektárt, darazsak gyűjtenek korhadt farostokat az erkélyről, és próbálnak befészkelni. Pókok vadásznak mindenhol, hangyák laknak a burkolat alatt. Számos madárfaj él körülöttünk. Széncinege és feketerigó rak fészket, jön süvöltő, tengelic, vörösbegy, énekesrigó és cinege fajok, szajkó, fülemüle, és szirti galambok búgnak mindenhol. Mókusok rohangásznak ugyanazokon az útvonalakon és alszanak az ágakon. A lakásoknak pedig olyan faunájuk van, melyek fajai világszerte megtalálhatók az épületek belsejében. A szerény ezüstös pikkelyke például garantáltan megjelenik minden emberi környezetben.
A városi éj leple alatt: A panelházak szellős közműcsatornái pont kedvezőek az otthonok kártevőinek, a „csótánysétányokon” csótányok és egerek jelennek meg újra és újra, éjszaka aktívak. Cickányok élnek a téglaházak falainak belső járatrendszerében, és éjjel kijöhetnek, ha burkolathiba miatt kivezető rést találnak. A házak között egerek matatnak a fűben, éjjel sünök motoszkálnak, gyűjtögetnek, majd elbújnak a lyukakban. Tavaszi éjszakákon fülemüléktől visszhangzik a domboldal – varázslatos hangtünemény, amikor elül a nyomasztó nappali autózaj. Denevérek cikáznak a fák felett, a távolban békák brekegnek. Éjjel számos állat bemerészkedik a lakott területek szívébe, elmennek egészen a főutakig, tömbházak, lépcsők, játszóterek, parkoló autók mellett sétálnak. Néha róka és nyest szalad át az éjjeli lakótelepen, mert arra van dolga. Sötétedés után félénk őzek járnak be legelni, és rendszeresen eszegetnek, hullott diót keresnek a vaddisznók. A vaddisznók nem zavartatják magukat, nem félnek már. Erkélytúra során valóságos vadon látszik a városi erkélyről.
Fogyatkozás és betolakodás: A házi verebek tömeges csicsergése megszokott volt a tömbházak közötti területeken, mára alig van belőlük. Sarlós fecskék köröznek villámgyorsan a nagy házak közötti térben, amikor a szülők felkészítik fiókáikat az őszi vonulás irgalmatlan repülési kihívásaira – de a fecskék is vészesen megfogyatkoztak. Minden madár láthatóan kevesebb lett. A nemszeretem szúnyogok gyérítés után jóval kevesebben lesznek, de az éjjeli bagolylepkék miatt akár egész éjszakára nyitva hagyhatjuk az erkélyajtót, éghet a lámpa is, látványosan lecsökkent a számuk. Viszont a mi életünk során váltak tömegessé teljesen új invázív fajok. Kellemetlen betolakodó, de szándékos emberi betelepítés hatására borította el Európát is az ázsiai eredetű harlekinkatica, ősszel tolonganak a nyílászárók körül. Aztán poloskák inváziója jelent meg: Ázsiából az ázsiai márványpoloska, Afrikából a zöld vándorpoloska, Észak-Amerikából a nyugati levéllábú poloska és a tölgy csipkéspoloska. Az első három kellemetlen faj az átteleléséhez igyekszik minden alkalmas zugot kitölteni az erkélyen.
Kilátás az égboltra: A vadont az égbolt látványa teszi teljessé. A délre néző részen kört járnak be a csillagok az év során, évszakot jelző csillagképek delelnek éjfél tájt. A fényszennyezés és a légszennyezés elrejti a halványabb csillagokat, de a legfontosabb, legfényesebb égitestek jól felismerhetők, melyeket újra és újra átszel az ISS Nemzetközi Űrállomás. A változékony felhőzet, a hajnal, az alkonyat és az éjszaka fényei élménnyé teszik az erkélyen töltött időt.
Feltételek, felkészülés: Az erkélytúra a szobából indulva mindössze 1–2 méteres túratávú, a szintemelkedés 0 méter, nem igényel jelentős edzést és felkészülést. Az erkélytúra legfontosabb eszközei az otthoni papucs, egy sapka, napszemüveg, fényképezőgép, növény- és állathatározók, forró tea. Háztáji túrán a ház környezetének bejárásához 300 méteres körzetben maradunk, vegyünk fel utcai cipőt. Kis időráfordítással, házi munka és otthoni munka (home office) mellett is teljesíthető egy erkélytúra és háztáji túra, nincs szükség engedélyekre.
Kitekintő: Egyik következő blogcikkem az erkélykultúráról és balkonkertészetről fog szólni. Fotók hamarosan!
Visits: 26