A világméretű környezeti–társadalmi gondokat mutatom be tömören, amely átfogóbb az eddigieknél: a 13 legsúlyosabb globális probléma.
The 13 most serious global problems (issues)
VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.01.07.
Bevezetés a globális problémákba: A globális problémák, bolygóméretű gondok mostanára közismertté váltak, egységes felsorolásuk, listázásuk azonban nincsen. Jelen blogcikkben a világméretű környezeti–társadalmi gondokat mutatom be tömören a saját rendszerezésemmel, amely átfogóbb az eddigieknél: a 13 legsúlyosabb globális probléma. Mivel ezek általános ismeretek, környezettudományokat tanultam és „a csapon is ez folyik”, konkrét szakirodalmat nem tudok megnevezni, és most nem is szükséges, de minden ellenőrizhető.
Bolygóméretű gondjaink (globális problémák): Az ember az ősidőktől fogva átalakítja a környezetét, melyhez mostanára hatalmas tudás és fejlett technológia áll rendelkezésre. Az emberiség minden tudomány és technika ellenére képtelen társadalmi szinten, rendszerszinten gondolkodni és hosszútávon működőképes, bölcs lépéseket tenni, ez pedig a Föld minden részén jelentkező környezeti–társadalmi gondokhoz vezet (globális problémák). A politika és a gazdaság, a vezetők és a döntéshozók is a rövidtávú, nem fenntartható megoldásokat választják. Hatalmas társadalmi igény és társadalmi tehetetlenség, rossz vezetői és polgári döntések sorozata akadályozza, lassítja kilábalásunkat a globális problémákból olyan esetekben is, ahol a tudomány és a technika talált megoldást. Az ember sajnos alapvetően önző és rövidlátó élőlény (a történelem tanulsága szerint vezetői szinten is), a cselekedeteiben hajlamos a saját életének pereméig látni, ahová csak a szűkebb családot és ismeretségi kört sorolja. Ebből eredően a tudomány és a technika vívmányai is hamarabb terjednek el és épülnek bele a kultúrába világszerte, minthogy felismerjék és megelőzzék az általuk okozott globális környezeti problémákat. A fenntartható gondolkodásmód sajnos örökös lépéshátrányban van.
Fenyegető tényezők: Az emberiséget a Föld minden táján természeti (nem tőlünk függő) és környezeti–társadalmi (tőlünk függő) tényezők fenyegetik: éghajlatváltozás, természeti katasztrófák, környezeti katasztrófák, radioaktív (nukleáris) szennyezés és veszély, (világ)járványok, a biotechnológia veszélyei (géntechnológia, génpiszka), molekuláris nanotechnológia, vegyi anyagok (kemikáliák, mérgek), elektromágneses sugárzás (mikrohullám, elektroszmog). Világméretű környezeti–társadalmi gondjaink átfedik egymást, számos globális probléma egymással is ok-okozati összefüggésben van, de nem igaz, hogy „minden mindennel összefügg”. Megoldás: a fenyegető tényezők és a globális problémák kihívásainak megoldásához alapvető, első lépés az oktatás korszerűsítése, legelső körben az iskolák fenntarthatóbbá alakítása (a jó példa tanító hatása) és a környezeti nevelés.
1. globális probléma: Az ember által okozott éghajlatváltozás (klímaváltozás, globális felmelegedés): Napjainkban a legközismertebb, legtöbbet emlegetett globális probléma. Időjárási szélsőségek, az éghajlati övek eltolódása, csapadékcsökkenés vagy csapadéknövekedés, kiszámíthatatlanabb időjárás, olvadó gleccserek és jégsapkák, emelkedő tengervízszint, eltűnő szigetek, mezőgazdasági terméscsökkenés, átrendeződő élővilág, csökkenő biológiai sokféleség (biodiverzitás), terjedő betegségek stb. jellemzik. Megoldás: megújuló energiaforrások használata, az erdőségek megőrzése, helyreállítása, a környezeti savasodás megfékezése.
2. globális probléma: A természetes életközösségek (tengerek, őserdők, vizes élőhelyek) kirablása és lerombolása: Történelmünk kezdetén tűnt el a mediterrán erdőségek zöme, ezt követte a lombhullató erdők erőteljes megfogyatkozása. Napjainkban a világ szeme láttára ürülnek ki a tengerek (túlhalászat) és semmisülnek meg a trópusi esőerdők, és közben csendben fogynak a tajgaerdők is (erdőirtás). A vizeket is visszaszorították a történelem során. A mocsarakat, lápokat lecsapolták vagy feltöltötték, a patakokat és folyókat csatornásították, kikövezték, a tájakat kiszárították. Az őslakosság elszegényedik, tönkremegy. Mezőgazdasági területek, üdülő- és lakóövezetek, utak, száraz félsivatagok, sivatagok, zöldsivatagok, beton és kő veszi át a természetes életközösségek helyét. A maradék természet vonalas létesítményektől (pl. közút) darabolódik fel, lépésről lépésre szorul vissza, és erősen terheli a turizmus. A természetes életközösségek megtartása a biológiai sokféleség megőrzésének egyetlen módja, az erdők és a vizes élőhelyek nagy hatással vannak az éghajlatra, az ökoszisztéma szolgáltatásaik az emberi élet alapját képezik, a jövő technológiájának is kiaknázhatatlan kincsestára. Megoldás: a természettel harmóniában lévő, a táji adottságokra épülő ősi tájhasználat továbbfejlesztése, a természet tisztelete, mértéktartó növekedés.
3. globális probléma: A biológiai sokféleség (biodiverzitás) csökkentése (természetes élőhelyek, életközösségek irtása, szabályozása, beépítése, darabolása, vegyi, zaj-, fény-, poláros fény és biológiai szennyezése, inváziós fajok, zöldsivatagok): Különösen érinti az erdőket és a vizeket. A fizikai területcsökkentés és élőhely-darabolás (fragmentáció) mellett növekszik a szegélyhatás jelentősége, ökológiai akadályok és a szennyezés minden formája csökkenti a populációk méretét. Csökken az élőhelyek sokfélesége és a genetikai sokféleség. A vegyi anyagok betegséget, halált okozhatnak és csökkentik a termékenységet, a zaj zavarja az érzékeny madarakat, akadályozza a tengeri fajok kommunikációját, a fényszennyezés és a poláros fényszennyezés csapdaként működnek. Behurcolt, betelepített tájidegen, invazív idegenhonos fajok a világ minden táján jelen vannak. Kiszorítják az őshonos fajokat és kiszámíthatatlan problémák sorát okozzák, mindenre nézve rombolóan hatnak, szinte visszafordíthatatlan jelenség; a biológiai invázió önálló globális problémának is tekinthető. A nyugati világból terjedő „zöldsivatag” jellegű tuja–pázsit típusú park- és kertépítés a biológia sokféleség további csökkenését támogatja. Megoldás: folyamatos természettudományi kutatás, a fejlesztés-üzlet politika és a mérnöki tervezés szoros együttműködése a biológusokkal (ökológusokkal), környészekkel; élőhelyvédelem, defragmentáció, az őshonos fajok választása, mesterséges élőhelyek.
4. globális probléma: Elsivatagosodás (száraz sivatagok, zöldsivatagok, túlhalászás): Az emberi tevékenységek nyomán gyakorta kifosztott, őshonos felszínborító növényzetétől megfosztott, lecsapolt tájak keletkeznek, ami veszteségessé teszi a terület vízmérlegét. Az éghajlatváltozással együttesen mindez a száraz sivatagok területfoglalásának, terjedésének kedvez – ellehetetlenítve a megélhetést, kiszorítva az embert. A tengereket túlhalásszák, élőviláguk megfogyatkozott, egyfajta „kéksivatagok” jönnek létre. Zöldsivatag a növényekkel borított, de élővilágban szegény terület. Ilyenek az egyveretű, intenzív mezőgazdasági területek (monokultúrák) és a nyugati világból terjedő, divatos tuja–pázsit típusú kertek, parkok, amelyeket jellemzően kevés fajból és tájidegen fajokból hoztak létre, kiűzve és távol tartva a természetes élővilágot. Megoldás: intézkedések a természetes növényzet és élővilág megtartására, az ősi tájhasználat tudásának alkalmazása, permakultúra, ökogazdálkodás, fokgazdálkodás, visszaerdősítés,édesvízi haltenyésztés fejlesztése, a folyószabályozás és belvízlevezetés felülbírálása, a csapadék megtartása, őshonos fajok a parkosításban és kertépítésben.
5. globális probléma: Környezeti savasodás (savas ülepedés, savas eső): A fosszilis tüzelőanyagok elégetése (szén-dioxid) és az ipari és közlekedési eredetű légszennyezés (kén-dioxid, nitrogén-oxidok) por és csapadék formájában savasítja a vizeket és a talajt. Különösen veszélyes a világtengerek kényes korallzátonyaira, valamint a fenyvesekre. A korallzátonyok a biológiai sokféleség forrópontjai. A savasodás a vulkanikus alapkőzeten tenyésző fenyveseket (tajga, hegyvidéki fenyőerdő övezet) pusztítja. Rombolja az építményeket is. Megoldás: megújuló energiaforrások használata.
6. globális probléma: Az ózonréteg elvékonyodása (ózonlyuk): Néhány légszennyező anyag (CFC halogénezett szénhidrogének) hatására lebomlik a felső légköri ózon, amely Földünk egyik védőöve a napsugárzás káros ultraibolya (UV) sugárzása ellen. A sarkvidékek felett „leülő”hideg levegőben ózonlyukak jöttek létre, az elvékonyodott ózonréteg súlyos következményei a legdélebbi szárazföldeken jelentkeznek. Pusztítja a tengeri algákat, amelyek a táplálékhálózat alapját képezik és földi légköri oxigéntermelésében is kiemelkedő jelentőségűek. Megoldás: az ózonkárosító technológiák megszüntetése.
7. globális probléma: Népességrobbanás és túlfogyasztás (túlnépesedés, nyugati típusú életforma): A földi népesség robbanásszerű növekedésének okai lehetnek az élelmiszertermelés és az orvostudomány fejlődése. A túlnépesedés éppen a szegényebb területeket érinti, míg a gazdagabb területek inkább elöregednek. A népességrobbanás és a társadalmi egyenlőtlenségek kölcsönösen előidézik egymást. A túlnépesedés következményei az éhínség, az erdőirtás és túlhalászat (biodiverzitás csökkenése), az erőszak, a mélyszegénység, a túlturizmus és meglepő módon az elmagányosodás is. A túlnépesedés a túlfogyasztással együttesen túllépi a Föld eltartóképességét. A túlfogyasztás döntő oka a nyugati típusú jóléti–kényelmi életmód világméretű elterjedése, (főbb elemei: túlfizetés, túltápláltság, élelmiszerpazarlás, folyamatos autóhasználat, légkondicionált–túlfűtött hatalmas házak nagy ablakokkal, túlzott motorizáció, divat fogyasztási cikkek, rövid életű és eldobós termékek). Megoldás: oktatás, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a munka és a javak egyenletesebb elosztása.
8. globális probléma: Városiasodás (hiperurbanizáció, civilizációs ártalmak, túlturizmus): Az ipari forradalom kora óta megindult az emberek városokba tömörülése, ezzel egyidejűleg a vidék elnéptelenedése. A túlnövekedő városokban egyre nagyobb gondot okoz a légszennyezés, zaj, zsúfoltság, helyhiány, és egyre jellemzőbbek a civilizációs ártalmak (mozgáshiány, elhízás, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, fogbetegségek, stressz, halláskárosodás, rövidlátás, allergia, asztma, rák, testképzavar, elszigetelődés, elmagányosodás, balesetek stb.). Mivel a vidék a városok éléskamrája, egyre kevesebb ember munkája tartja el az egyre növekvő népességű városokat. A természettől eltávolodott, városokban élő, civilizációs ártalmaktól szenvedő, jól kereső emberek túlturizmust okoznak az „érintetlen” helyeken, ami mostanára önálló globális problémának is tekinthető. Megoldás: élhetőnek hagyni, élhetővé tenni a vidéki életet, elősegíteni a távmunkát, kedvezővé tenni a mezőgazdasági termények eladását, a népsűrűség növekedésével egyenes arányban közösségi és kerékpáros közlekedés felé terelni a közlekedést; rövidtávon (pl. városokban) a kerékpáros közlekedés képes megmenteni a lakosságot az urbanizációs és civilizációs ártalmaktól.
9. globális probléma: Ivóvízproblémák (szárazodás, vízszennyezés): Az éghajlatváltozás egyes területek szárazodását, más területek csapadékosabbá válását okozza, a leeső vízmennyiség ideje egyre kiszámíthatatlanabb, a szélsőségesen nagy hozamok pedig nem képesek visszatáplálni a hiányzó vízmennyiséget. Az elhibázott folyószabályozás, belvízlevezetés, erdőirtás, a terjedő aszfalt- és kőborítás, a bányászati robbantások, a túlnövekvő városok (hiperurbanizáció) és a népességrobbanás csökkenti az elérhető víz mennyiségét, a környezetszennyezés pedig rontja az elérhető víz minőségét. Megoldás: a természetes rendszerek megtartása, helyreállítása, megújuló energiaforrások használata, a környezetszennyezés csökkentése, a hulladéktermelés megfékezése, korszerű víztisztítás, az urbanizáció csökkentése.
10. globális probléma: Fosszilis energiára épülő társadalom (kőszén, kőolaj, földgáz): A kőszén, kőolaj és földgáz felhasználására épülő technológia anélkül terjedt el a világon, hogy felmérték volna az általuk okozott helyi és világméretű problémákat (légszennyezés, zajszennyezés, globális éghajlatváltozás, környezeti savasodás, civilizációs ártalmak). Miután felismerték a fosszilis energiákra épülő lokális és globális problémákat, a fenntartható, megújuló energiaforrásokra való technológiai fejlesztés és átállás továbbra sem kapott kellő hangsúlyt és szerepet számos országban. Ennek okai a társadalmi tehetetlenség és a nyugati típusú jóléti–kényelmi életmód töretlen népszerűsége bármi áron. A globális problémák és a fenntartható fejlesztéseket hátráltató tényezők ismeretével lehetne előbbre lépni. Megoldás: a fenntartható, megújuló műszaki, technológiai, mérnöki megoldások és fejlesztések támogatása a nem fenntartható rovására, a túlzott motorizáció csökkentésére tett lépések (például koppenhágai típusú kerékpáros rendszer kiépítésével).
11. globális probléma: Hulladéktermelés (rövid életű, eldobós termékek, kommunális hulladék, műanyagszennyezés, PET-palack, mikroműanyag): Szakítva a régi idők anyagtakarékosságával és lebomló hulladékaival a mai társadalom emberét rövid életű, eldobós, nem visszaváltható és nem lebomló termékekkel árasztották el, és megtanították a vegyes (kommunális) hulladékgyűjtésre. Később megteremtették a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás alapjait (gyenge ösztönzéssel), amely azonban nem veszi fel a versenyt a hulladéktermeléssel. Ennek következményeként az egész világot elborítja a hulladék, bennük értékes nyersanyagokkal. A hulladéktermelésen belül kiemelt probléma a műanyagtermelés, melyen belül a PET-palack önálló globális problémának is tekinthető: kitűnő marketinggel terjesztik, de elvi hibás marketinggel, sikertelenül gyűjtik vissza. Az „örökéletű” műanyagok egyre kisebb mikroműanyag részekre esnek szét és mindenhová eljutnak, a következményei beláthatatlanok. Megoldás: az eldobós, nem lebomló termékek betiltása, élettartam-növelés, visszatérés a betétdíjas visszaváltáshoz, komposztálható csomagolások, intelligens szelektív hulladékgyűjtés, csapvíz fogyasztása (szükség esetén szűrve).
12. globális probléma: Vegyszerhasználat (kemizálás): A mezőgazdaságban és a háztartásokban egyaránt elterjedt a vegyszerek használata. A fajtanemesítés együtt haladt a növényvédő szerek fejlődésével, melyek nélkül ezek a fajták nem is termeszthetők. A háztartásokban előszeretettel használnak különféle erős tisztítószereket, amelyek hagyományos és szelíd szerekkel is pótolhatók lennének. A vegyi anyagok szétterjednek a környezetben, szennyezik a talajt és az élővizeket, terhelik a szennyvíztisztítókat. A táplálékláncokon keresztül a világ végére is eljutnak a mérgek. Megoldás: ellenálló tájfajták termesztése, hagyományos és lebomló tisztítószerek forgalmazása.
13. globális probléma: Társadalmi egyenlőtlenségek (éhínség, túlhajszoltság és munkanélküliség, túlfogyasztás és mélyszegénység, erőszak, gyarmatosítás, önkényuralom, terrorizmus): A történelem az elnyomók és elnyomottak, a kiváltságosok és a kisemmizettek folytonos szembenállása. Sokak túlhajszoltan, túlfizetve, (olykor hihetetlenül hatalmas illetményekkel, járadékokkal), míg mások munkaszegénységben, alulfizetve élnek. A civilizációk találkozása során az erősebb és agresszívebb kioltja a másikat, a kapzsiság és felsőbbrendűség érzés vezérelte gyarmatosítást ideológiákkal támogatják. Egyik kizsákmányoló, illetve önkényuralmi rendszer (totalitarianizmus) váltja a másikat, terror és területszerzés lehetetleníti el a népek közötti békés együttélést és együttműködést ősidők óta. Az ember által okozott éghajlatváltozás (klímaváltozás) következményei, elsősorban a szárazodás, a természetes életközösségek (tengerek, őserdők, vizes élőhelyek) kirablása és lerombolása, az elsivatagosodás (száraz sivatagok), a népességrobbanás és az ivóvízproblémák éhínséget és mélyszegénységet okoznak, tovább fokozzák a társadalmi egyenlőtlenségeket. Megoldás: az alapvető és egyetemes emberi viselkedési normák betartása társadalmi rétegek, népek között is, küzdelem a globális problémák ellen.
Melyik a legsúlyosabb globális probléma?
Az ember által okozott éghajlatváltozás (klímaváltozás, globális felmelegedés) tekinthető a legsúlyosabbnak, amely a Föld minden pontján jelen van, és számos további globális problémának is a felmelegedés az egyik oka.
Mi történik, ha nem oldjuk meg időben a globális problémákat?
Az emberi civilizáció, a szervezett társadalom, a technológia és a béke omolhat össze teljesen, ha nem oldódnak meg, hanem eluralkodnak felettünk a globális problémák. A létbiztonságunk, a jólétünk és az életünk van veszélyben. Minél “fejlettebbek” vagyunk (mai értelemben), annál sérülékenyebb, tehetetlenebb és kiszolgáltatottabb a társadalmunk.
Találatok: 137