Portugália, Atlanti-óceán, Porto: óceáni mediterrán gyalogtúrák

Gyalogút, túraút az Atlanti-óceán mentén, Európa délnyugati peremén.
Click to rate this post!
[Total: 3 Average: 5]

Portugália, Atlanti-óceán, Porto: óceáni mediterrán gyalogtúrák Európa délnyugati peremén, a Douro folyó torkolatvidékén és az óceánparton.

Portugal, Atlantic Ocean, Porto: Oceanic Mediterranean hikes on the southwestern edge of Europe, in the River Douro estuary and on the ocean coast.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.08.30.

Utazás Európa délnyugati peremére: A hatalmas Eurázsia európai területe kicsiny kiterjedésű a többi szárazföldhöz képest. Európában a közúti és a légi közlekedést fejlesztették fel – hiszen éppen ez a két ágazat a legkevésbé fenntartható. … Portugáliába régóta szeretnék eljutni, amihez egyetlen használható és megfizethető lehetőség a repülős utazás volt. A kihívás, hogy bakancsos–hátizsákos óceánparti gyalogtúrákat tervezzek Portugáliába (low budget) alacsony költségvetéssel – az önlékelés, a sokasodó problémák és a kiszámíthatatlanság korában. Túrázni az Atlanti-óceán partján, a Douro folyó torkolatvidékén, bejárni Porto városát, felkeresni a világörökségi színhelyeit és egy kicsit megismerni a portugál népet – s mindezt egy előző években elérhető buszos görögországi last minute nyaralás–túrázás árfekvésében (90–110 ezer forint). (Portugáliába az összköltségem belföldi közlekedéssel, utazással, transzferrel, szállással, étkezéssel, látnivalókkal, túrákkal, néhány befizetett programmal és helyi étellel stb. együtt 135 ezer forint volt egy 8-napos európai úton).

Alkony. Csendes este az Atlanti-óceánon.
Alkony. Csendes este az Atlanti-óceánon.
Színek, csempék, portugál építészet... Porto, Portugália
Színek, csempék, portugál építészet… Porto, Portugália

Éghajlat: Portugália a Mediterráneumban fekszik, az Ibériai-félsziget Atlanti-óceánnal határolt nyugati szélén, így egyszerre érvényesül a mediterrán és az óceáni hatás. Az óceán menti hosszúkás formájú országban délre és az óceántól keletre távolodva egyre melegebb az éghajlat. Az északi partokon, így Porto vidékén az óceán ~20 Celsius fokkal lenyomja a jellegzetes mediterrán nappali forróságot, nyáron ~10 Celsius fokkal hűvösebb a nyár, mint Magyarországon, előfordul felhősödés, nyáron is van csapadék és naplemente után rögtön hűvösödni kezd, csökken a hőmérséklet. Napütéses nyári napokon is csak ~24 fokig melegszik a levegő, a meredek szögben érkező erős napsugárzás azonban éget, nagyobb hőérzetet okoz. Az óceán felől szél fúj, felhő, pára és csapadék érkezik. Kevert, szélsőségektől mentes, kiegyenlített éghajlatú területen jártam. A tél enyheségét és fagymentességét az élővilág bizonyítja: ültetett pálmafák, helyenként benne fészkelő papagájjal. Porto éghajlattani besorolása „meleg mediterrán”, én azonban kifejezőbbnek találom az óceáni mediterrán elnevezést.

Gyalogút, túraút az Atlanti-óceán mentén, Európa délnyugati peremén.
Gyalogút, túraút az Atlanti-óceán mentén, Európa délnyugati peremén.

Atlanti-óceán: Portugáliában az Atlanti-óceán vize 13–20 fokos Celsius fokos, fürdéshez hideg. A szél hatalmas hullámokat tud korbácsolni. Az árapály mintegy 3 méteres vízszintkülönbséggel ingázik az apály és a dagály között. A parttal párhuzamosan barnamoszatok (Phaeophyta) alkotnak övezetet, az apálykor szárazra kerülő sziklákon az ehető kékkagyló (Mytilus edulis) képez sűrű tömeget. Az óceán erőteljes és zord, vad víz, nem hívogató, mint a mediterrán térség tengerei. Hatalmas óceánjáró, konténerszállító hajók járnak a partvonallal párhuzamosan, de attól távol. Ugyanilyen hajók ki-be járnak Matosinhos kikötőjéből, a távozó hajók belevesznek a messzeségbe. A túloldalon már Amerika szárazföldjei következnek mintegy 5–6 ezer kilométerre, illetve néhány sziget bújik meg a világtenger végtelen vizén. Az Atlanti-óceán part menti gyalogtúrák során különböző látnivalók sora és más-más partszakaszok tárulnak a szemünk elé.

Horgászok az óceáni alkonyatban. Farolim Világítótorony, Porto, Portugália, Atlanti-óceán
Horgászok az óceáni alkonyatban. Farolim Világítótorony, Porto, Portugália, Atlanti-óceán

Douro folyó: A Duero, portugálul Douro Spanyolország és Portugália, az Ibériai-félsziget harmadik legnagyobb folyója. Az Ibériai-hegységrendszer nyugati oldalán eredő mediterrán folyó vízjárása igen egyenlőtlen, tavaszi árvízzel és nyár végi kisvízzel. A Douro eredetileg tölcsértorkolattal ömlik nyugat felé az Atlanti-óceánba, a torkolatát azonban egy mélyen benyúló keresztgát zabolázza meg. A gát fölött lelassuló víz hordalék felhalmozása mocsárvilágot hozott létre, amely értékes madárvilágnak ad otthont. Természetvédelmi területté nyilvánították, madárlesek várnak. A Douro Észak-Portugália ütőere, az alsó ~100 kilométeres szakasza régen is hajózható volt, a völgy komoly gazdasági jelentőségű. Portóban hatalmas és látványos hidak ívelik át.

Rabelo hagyományos borszállító hajók, Douro folyó, Porto, Portugália.
Rabelo hagyományos borszállító hajók, Douro folyó, Porto, Portugália.
Porto, Vila Nova de Gaia, Douro, Portugália.
Porto, Vila Nova de Gaia, Douro, Portugália.

Porto: Porto Portugália 2. legnagyobb városa a főváros, Lisszabon után, az ország névadó települése. Az Atlanti-óceán peremén, a Douro folyó tölcsértorkolatánál fekszik. Porto kultúráját és életét meghatározza a nagy folyó összekötő jellege és az óceán éghajlatot mérséklő és kiegyenlítő hatása. Porto hangulata a világörökségek közé sorolt Ribeira óvárosi negyedben érezhető leginkább, ami a város szíve. A színes házakkal övezett szűk macskaköves utcák mind a Ribeira főterére lejtenek, a Douro folyó partjára, ahonnan felejthetetlen látvány tárul elénk a kétszintes I. Luiz acélhídra, mögötte a Serra do Pilar templomra és a szemközti Vila Nova de Gaia kisvárosra, amely tulajdonképpen Porto borospince negyede. Porto az épületek kültéri falait is borító csempékről híres, legjellegzetesebbek a fehér alapon kékfestésű azulejo mázas csempék, amelyek vagy ismétlődő motívumokat, vagy freskókat alkotnak. Több híres épület (templomok, Tőzsdepalota) belső borításán meglepően sok aranyfelületet csillog.

Lelkek kápolnája (Capela das Almas de Santa Catarina), az egyik legcsodálatosabb azulejo épület.
Lelkek kápolnája (Capela das Almas de Santa Catarina), az egyik legcsodálatosabb azulejo épület.
Lelkek kápolnája (Capela das Almas de Santa Catarina), az egyik legcsodálatosabb azulejo épület.
Lelkek kápolnája (Capela das Almas de Santa Catarina), az egyik legcsodálatosabb azulejo épület.

Kihagyhatatlan TOP 10 program és tennivaló Portóban: Az útikalauzok és az utazók Porto legfontosabb nevezetességeit és látnivalóit ajánlják, szinte mindegyik ugyanazokat, és az enyém is hasonló. Ha azonban minden turista a hírességek és a látványosságok listája szerint ismerkedik a várossal, akkor mindenki ugyanazt látja, ugyanazt fotózza, mindenhol tömeg, tömegturizmus és áremelés lesz. Ezért van mindig hosszú sor a Palacio da Bolsa (Tőzsdepalota) és a Sé katedrális kapujánál, a 76 méteres Torre dos Clérigos (Klerikusok Tornya) előtt, a Harry Potterből ismert Livraria Lello könyvesbolt mellett pedig 300 méteres embertömeg ácsingózik, ezért már belépődíjat szednek. Tény, hogy e könyvesboltot tartják leggyönyörűbbnek a világon – a képek szerint a belsőépítészete mesébe illő varázsvilág a varázstalan látogatók számára is –, a Tőzsdepalotában a Sala Árabe (Arab terem) káprázatos aranyozású, az Igreja Monumento de Sao Francisco (Szent Ferenc templom) Európa egyik legdíszesebb, bőségesen aranyozott, fényűző temploma. Az alábbi Porto TOP 10 lista élményeket tartogat, Portugália gyalogtúrás megismerését; a túlhajszolt helyeket pedig mindenki keresse fel kedve és belátása szerint.

Porto legszebb látképe: Ribeira negyed, Douro folyó és a Ponte Luiz I. híd.
Porto legszebb látképe: Ribeira negyed, Douro folyó és a Ponte Luiz I. híd.
  1. Ponte de Dom Luiz I. híd: kétszintes acélhíd, Porto jelképe, kilátóhely, világörökség
  2. Ribeira negyed napközben és este: óváros, világörökség
  3. Serra do Pilar templom és kolostor, kilátóterasz: világörökség
  4. Sé do Porto katedrális vasárnapi misén
  5. Vila Nova de Gaia sétánya, borospincéi és kilátódombja
  6. azulejo csempés épületek külső borítása: Capela das Almas (Lelkek kápolnája) stb.
  7. Estacao Ferroviária de Porto-Sao Bento vasútállomás azulejo freskós csarnok Portugál történelmi ábrázolásokkal
  8. portói bor: világhírű & francesinha húsos szendvics (főétel): rendkívül tápláló
  9. fado est: mélabús, hagyományos portugál zene énekkel és gitárral, (portói borral)
  10. Atlanti-óceán parti túrák: Matosinhos – Farolim de Felgueiras, Porto – Douro torkolat, Porto – Praia de Canide Sul, Vila Nova de Gaia – Capela do Senhor da Pedra, Praia de Miramar, Vila Nova de Gaia
Fado est, a fadista énekel. https://casadaguitarra.pt (Photo posted with consent.)
Fado est, a fadista énekel. https://casadaguitarra.pt (Photo posted with consent.)
Portói bor, portugál gitár, a fadista éneke, a legportugálabb program. https://casadaguitarra.pt (Photo posted with consent.)
Portói bor, portugál gitár, a fadista éneke, a legportugálabb program. https://casadaguitarra.pt (Photo posted with consent.)

Feltételek, felkészülés: Az utazást–szállást igényünk és pénztárcánk szerint megválaszthatjuk – itt könnyebb sokat költeni. Magyarországról a busz és a vonat sajnos felejtős, (pedig mekkora élmény lenne végigzakatolni a Pireneusokon és az Ibérián), de vannak fapados repülőjáratok. A látnivalókon 2 nap alatt is végigszaladhatunk, de legalább 5 napot javaslok, mert kell idő a túrákra, fotózásra, bóklászásra az utcákon és tereken, a csempés homlokzatok és a szobrok felfedezésére és megcsodálására, az elvegyülésre, a felismerésekre és az óceáni naplementékre – végül 1 hét is kevésnek bizonyul. Az éghajlat nem fenyeget megpróbáltatásokkal, mentes a szélsőségektől, mindenki kellemesnek fogja találni, a mediterrán forróságért máshová kellett volna mennem. Erős napsugárzásra és szélre készüljünk, ahol eső és lehűlés is előfordulhat – óceáni mediterrán túrafelszereléssel mentem. A csapvíz iható, ivókutak mindenhol vannak az óceánparton. A közbiztonság igen jónak mondható, de kerüljük a gyanús alakokat. Az árak magasak, de helyi közlekedésre nem kell költenünk, mert gyalogosan bejárható a térség. Vasárnap ingyenesek az állami múzeumok. A fontos helyek bőségében azonban válogatnunk kell – az elkerülhetetlen kihagyások elkerülése érdekében érdemes minél alaposabb tervekkel indulnunk!

Capela do Senhor da Pedra kápolna az óceáni táj messzeségében. Vila Nova de Gaia, Portugália, Atlanti-óceán
Capela do Senhor da Pedra kápolna az óceáni táj messzeségében. Vila Nova de Gaia, Portugália, Atlanti-óceán

Kitekintő: Kapcsolódó blogcikkem: tengerparti mediterrán gyalogtúrák az Ibériai-félsziget Földközi-tengerrel határolt keleti szélén: Costa Brava, Katalónia, Spanyolország. Az El Camino szakasza a Bükk hegységben, Magyarországon: Bükk Camino zarándokút. Az első Portugália földrajzos előadásom dátuma 2022.11.XX.

El Camino: Portugál Út (Camino Portugues), Porto, Portugália.
El Camino: Portugál Út (Camino Portugues), Porto, Portugália.
Atlanti-óceán part menti túrán, Vila Nova de Gaia, Portugália.
Atlanti-óceán part menti túrán, Vila Nova de Gaia, Portugália.
Atlanti-óceán part menti túrán, Matosinhos, Portugália.
Atlanti-óceán part menti túrán, Matosinhos, Portugália.
Click to rate this post!
[Total: 3 Average: 5]

Találatok: 52

Nagy Nyári Tervek: Mitől felejthetetlen egy utazás?

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Nagy Nyári Tervek: számos fontos elem együttes megléte teszi felejthetetlenné a nyári utazásunkat, hogy megvalósíthassuk az álmaikat.

Great Summer Plans: What makes a travel unforgettable?
VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.07.26.

Nyár és szabadság: A nyár a szabadságok ideje, a szabadság pedig a nyaralások ideje. A munkaidőszak mindenkinek húzós, a szabadságot mindenki várja, sőt sokan hónapokig tervezik–szervezik és gyűjtenek rá. Társadalmunkban minden túlhajtott és szélsőséges, elvesztünk a hajszolásban. Sokan túl sokat dolgoznak, túl sokat keresnek és túl kevés idejük marad élni, míg túl sokan túl kevés lehetőséghez jutnak és túl keveset keresnek – nyílik a társadalmi olló, egyre nő a távolság gazdag és szegény között. (Talán megoldást jelentene erre a több munkaerő foglalkoztatása, a hatórás munkanap, négynapos munkahét, több szabadság és egyenletesebb fizetés.) De a szabadság és a feltöltődés mindenkinek jár és mindenki számára fontos, készüljenek a Nagy Nyári Tervek.

Nagy Nyári Tervek: Sosem lehetett olyan könnyen utazni és sosem volt annyi szervezett utazás, mint korunkban, (eltekintve az utóbbi évek válságok miatti hanyatlásától). Szabadidejükben tömegek indulnak valamerre, így lett a turizmus iparág, fontos bevételi forrás és megélhetés, valamint globális probléma. A környezeti hatásai miatt feltétlenül szükséges korlátozni, de alapvetően jó dolog (a béke iparága), mert a más tájak megismerése önmagában ártatlan szándék és értékteremtő lehetőség minden érintett számára. Az emberek jelentős hányada szeret utazni, a szabadságukat a legtöbben nyáron veszik ki, ahol megvalósíthatják a Nagy Nyári Terveiket, kedvük és lehetőségeik szerint. Egy remekül sikerült utazás pedig akár egész életre emlékezetes és meghatározó lehet. Az utazásra úgy költünk, hogy közben gazdagabbá válunk – ha jól szerveztük. Az utazási célok és módok azonban igen sokfélék, az utazó turisták csoportokba rendezhetők.

Nyári utazók: A vakációs nyári turizmus sokszínű, mint az emberiség, a végső cél azonban mindig ugyanaz: pihenés, feltöltődés (rekreáció), élményszerzés, Nagy Nyári Tervek. A nyári utazók alábbi csoportosítása a saját megfigyeléseimen alapul:

1. Wellnessezők: A wellnessezők többnyire közeli, vagy akár igen távoli célhelyekre (desztináció) utaznak, szuperpasszív turistaként az idejük nagy részét vagy egészét töltik a szálláshelyen, ahol a wellness szolgáltatásokat veszik igénybe, pihenés és fogyasztás jellemzi őket, a felsőosztály számára érhető el (luxusturizmus).

2. Üdülők: Az üdülők általában országon belül utaznak, jellemzően hegyvidéki vagy vízparti célhelyekre, ahol passzív turistaként kevés helyváltoztatással időznek, pihenés és fogyasztás jellemzi őket, a középosztály számára is elérhető tömegturizmus (pihenés üdülőkben).

3. Nyaralók: A nyaralók országon belüli és kívüli célhelyekre, akár a Föld túloldalára is elutaznak, ahol aktív vagy passzív turistaként a pihenést és fogyasztást kisebb-nagyobb, egynapos utazásokkal színesítik, a tömegturizmus zömét teszik ki, az alsó–közép–felsőosztály egyaránt elérheti (pihenés és kirándulás a nyaralóhelyeken és környékén).

4. Körutazók: A körutazók változatos célhelyeket keresnek fel, ahol aktív turistaként egynéhány napot töltenek, pontról pontra vándorolnak, számos látnivalót felkeresnek, hozzájárulnak a tömegturizmushoz, az alsó–közép–felsőosztály egyaránt elérheti (kerékpáros, motoros, autós, buszos kirándulás).

5. Túrázók: A túrázók nehezen megközelíthető és távoli célhelyeket is felkeresnek, ahol szuperaktív turistaként kalandkereső, felfedező jellegű csillagtúrákat, körtúrákat vagy vándortúrákat tesznek különböző szakágakban, a legeldugottabb helyeken is felbukkanhatnak, a szervezésük bonyolult és igen költséges is lehet, helyenként tömegturizmust okoznak (természetjárás: túrázás).

Álmok és tervek: Az álmok és tervek szövögetése, az újabb és újabb célok kitűzése alapvető emberi jellemvonásunk. Igazán szegény ember, akinek még álma sincs. Az álmokat pedig valóra kell váltani – előbb vagy utóbb, meg kell találni a módját, hiszen ezért élünk. Mondhatjuk, hogy a lehetőségeink határain belül tervezgessünk, de aki nem is akar, nem mer nagyot álmodni, nem is ér el majd semmit. Az elért eredmények és a megvalósult álmok, Nagy Nyári Tervek tehetnek elégedetté és kiegyensúlyozottá. A családi–társadalmi–technikai és anyagi körülmények azonban kijózanítóak. Kikapcsolódásra, feltöltődésre és élményekre azonban minden embernek szüksége van – és mindenki álmodhat, tervezhet olyan célt magának, amit el is tud majd érni.

Pénzkeret és élményszint: A szabadság eltöltését és a Nagy Nyári Terveket a legtöbben alapvetően pénzkérdésnek tekintik. Az igaz, hogy minél tehetősebb (gazdagabb) valaki, annál lazább, tágabb keretek között tervezhet, de általában annál kevesebb a szabadideje. Az viszont nem igaz, hogy a nyári élményszerzés a pénztől függ. A lakóhelyünktől, a fantáziánktól, a kíváncsiságuktól, az ismereteinktől, az erőnlétünktől és a bátorságunktól függ elsősorban, mit tudunk kihozni a szabadságunkból, szinte teljesen függetlenül az anyagi helyzetüktől. A szabadság és a nyár élménye ingyen „jár” mindenkinek. A felfedezés és a megismerés élménye ugyanúgy elérhető a szomszéd településen, mint a túlféltekén. Számos dolgot sokkal közelebb is megtalálunk, mint gondolnánk. Csak akkor érdemes messzire menni, ha kifejezetten az ottani egyedi jelenség érdekel, ami más, mint amit a közelben elérhetünk.

Közelre vagy távolra? Nem igazán van értelme messzire utaznia annak, akinek gyenge a honismerete és a közeli helyeket még nem járta be valamennyire. A viszonyítási alap mindig a környékbeli, a hazai, amely nélkül aligha értelmezhető a távoli helyek tapasztalata. Előbb ismerjük meg a saját településünket, majd a környéket, aztán a vármegye, országrész főbb nevezetességeit, utána az országot. Ezeket követően induljunk a környező országokba, utazzunk a földrészünk neves pontjaira, aztán esetleg még távolabbra. Különösen gyerekek esetében javaslom ezt a sorrendet. Megfigyeléseim szerint a gyerekek legtöbbször alig tudnak visszaidézni valamit a célhelyről, ahol jártak, földrajzi neveket is alig lehet belőlük „kiszedni”. Honismeret nélkül utazgatni csak gyökértelen és értelmetlen, kozmopolita kalandozás. Egyébként pedig oda menjünk, ahová éppen lehet vagy kell, használjunk ki az épp kínálkozó lehetőséget, mert rendszerint nem tér vissza és tán sosem lesz többé…

Luxus vagy fenntarthatóság? Korunk turisztikai kínálata egyre inkább a luxus felé mozdult el, szerény szolgáltatásokat alig találunk. Egy utazás során mindenki pihenni szeretne és jól érezni magát, de a luxus ettől jóval több. A fényűző, környezetébe nem illő szálláshelyek megépítése és üzemeltetése csapás a környezete számára. A luxus irgalmatlan energia- és vízigényű, rengeteg hulladékot termel, jócskán hozzájárul a helyi (lokális) és a földi (globális) problémákhoz. Az „elkölthetetlen” mértékű jövedelmet el „kell” költeni valamire, a már megszokott szintet leadni pedig nehezen megy. A szolgáltatók olykor bármire képesek, hogy irreálisan magas árakat is elkérhessenek a felsőréteg turistáitól, a prémium vendégektől. Mögöttük környezetszennyező „fekete” energiatermelés, hegyekben álló műanyag- és élelmiszerhulladék, túlhalászott tenger, túlcsapolt vízkészlet és elszegényedett, háttérbe szorult helyi őslakosság szokott lenni – ez mind fizetség a luxusért. A környezeti válságok korában egyre kevésbé ízléses és népszerű a dőzsölés, az irritáló luxus. Ezzel párhuzamosan egyre több turisztikai szolgáltató igyekszik fenntarthatóan üzemelni.

Mitől felejthetetlen egy utazás? Az egészséges jólét hozzájárul az élményhez és a pihenéshez, míg a luxus valódi értéket nem ad az utazáshoz. Ha minden működik és simán megy, az önmagában még kevés. Számos fontos elem együttes megléte teszi felejthetetlenné az utazásunkat:

  • Új terület: Olyan helyre menjünk, ahol még nem voltunk, számunkra új térségbe, új városba, új országba. Magyarország olyan hihetetlenül változatos, hogy új és meglepően érdekes helyet akár 50 kilométeres körzetben is találhatunk. Az „új” és az „első” érzése mindig maradandó élményt okoz.
  • Legalább 1 hét: Kell pár nap, hogy a hazai gondokból kiszakadva belefeledkezhessünk az újba. Legalább 1 hét kell ahhoz, hogy otthon érezhessük magunkat és elvegyülhessünk a meglátogatott térségben, megfigyeléseket tehessünk. A rohanó világra tervezett „csobbanás”, a „miniüdülés” és a „hosszú hétvége” programok ehhez kevesek.
  • Tenger és hegy: Nem vagyunk egyformák, nem ugyanaz vonz bennünket, a tenger és a magashegység is csak azért izgalmasak annyira számunkra, mert a történelmük során mindent elvesztettünk ezekből. Bárhová is megyünk, lássuk a természet hatalmas és végtelen tájait, ez lehet óriási barlang vagy végtelen síkság.
  • Éghajlat és időjárás: Ha igazán új helyre utaztunk, akkor az éghajlat is eltérhet az otthon megszokottól. Mások a hőmérsékleti viszonyok, más a páratartalom, más jellegű a légmozgás, a felhőzet és a csapadék, más a hőmérséklet napi járása, a nap is máskor kel és fekszik, és még a csillagok állása is más. A éghajlat és az időjárás kihívásai ellen a helybéliek ősi módszereivel igyekezzünk védekezni. Minél többet bújunk az energiafaló légkondicionálók alá, annál kellemetlenebb kijönni alóla. Az éghajlat hatása az élmény szerves része.
  • Nagyváros, főváros: Keressünk fel egy nagyvárost vagy a fővárost akkor is, ha a világ végére mentünk, távolra a városok zajától. Lássuk a helyi nyüzsgést, üzleteket, piacot, a táj vagy ország nagy és előkelő tereit, épületeit, és lehetőleg menjünk el egy múzeumba. Figyeljük meg a helybéliek szokásait, a közlekedési rendszerüket, és lehetőleg mindent próbáljunk ki.
  • Bazárok: Bazárokat ma már nem kell iránytűvel keresni, úton–útfélen belebotlik a turista, és kerülik, akiknek már csömörük van az ömlesztett gagyiságok kelletésétől. A helyi büszkeségeikről és a vendégekhez való viszonyukról viszont rengeteget elárulnak, úgyhogy érdemes rászánni némi időt.
  • Természeti kincsek: A földfelszín formakincse roppant változatos, más alapkőzeten más külső és belső erők mindenhol tudnak új formákat mutatni. Az élővilág mindenhol tartalmaz jellegzetes flóra- és faunaelemeket, amelyeket nyitott szemmel járva biztosan megpillanthatunk. A különleges fák, virágok, hüllők, emlősök és madarak a helybéliek büszkeségei, így könnyen kapunk útmutatást vagy akár szervezett programot. A kisebb fajok felfedezése már szemfüles utazót igényel. Hatalmas élmény szemtől szembe látni egy számunkra különleges élőlényt!
  • Nemzeti konyha és ételek: Mindig a helyi jellegzetes ételeket keressük, egy valamirevaló élelmiszerbolt és étterem ezeket nyomatékosan feltünteti. Semmi szükség a „kontinentális reggelire” és a már globálissá vált gyorsételekre, ha ugyanolyan lendülettel helyi kaját is kaphatunk. Akkor is próbáljunk ki néhány helyi ételt, ha nincs pénzünk egy egyhetes éttermezése. A helyi ízek, a táj adta élelmiszerek a tapasztalat és az élmény fontos részét képezik.
  • Este, zene és mulatás: Az esti forgatagot sem kell nagyítóval keresnünk, ha turistaként időzünk valahol. A helyi zenét, táncot és mulatságot nem titkolják a látogatók elől, ez esetben ne meneküljünk el előle. Az esti csavargással azonban csak óvatosan, ebben nagyon ki kell kérnünk a helyiek tanácsait és komolyan venni a turistáknak szóló javaslatokat.
  • Gyalogtúra, kilátóhely: Egy kisebb gyalogtúrát akkor is vállaljunk be, ha egyébként távol áll tőlünk, mert nem vagyunk túrázók. Ilyenkor egy kilátóhelyet célszerű becélozni, ha van. Valamilyen kilátást mindenhol találhatunk, ha kitartóan keresünk.
  • Vasárnap: Utazóként töltsünk el egy vasárnapot a célterületen, akkor is látogassunk el egy templomba, ha otthon egyébként nem szoktunk. Nincs olyan település és ország, ahol valami meglepetést, helyi szokást meg ne figyelhetnénk, és ez az élményünk fontos része.
  • Idegenvezetés: A szervezett utazásokon rendszerint van idegenvezetés, azonban sokan önszervezésben mennek. A felkészüléshez ma már tucatjával találhatunk forrásokat, egy profi idegenvezető munkája azonban semmilyen felkészüléssel és guglizással nem pótolható, különösen a helybéli idegenvezető tudása! Egy jó idegenvezető olyan rálátással rendelkezik, olyan „kis utcákat” is ismerhet, olyan történeti tudása van a területről, hogy bárkiből turistát tud csinálni a saját városában – mert ez egy önálló szakma. Szóval vegyünk igénybe idegenvezetést, ha van rá lehetőség.
  • Amit hazahozunk: Utazáskor ösztönösen vásárlunk, mert valamit venni kell, vinni kell majd haza. Amit (csak) ott érdemes venni, amit régóta szeretnénk, ami annyira jellegzetes, ami ott a legjobb, ami megtartható vagy odaadható emlék lesz, ami majd elfogyasztható vagy megőrizhető otthon, ami ajándékként adható. Az úti vásárlás a szuvenírnél kezdődik, és a bevásárlóturizmusban teljesedik ki. Van, akinek elég egy hűtőmágnes, van, akinek kincs kell. De a messziről hozott tárgy nem illik majd az otthonunkba, és a sok szerzemény jellegtelenné vagy giccsessé teheti a lakásunkat, könnyen kacattá válhat – szóval ésszel vásároljunk. Valamit azonban mindenképp hozzunk a felejthetetlen utazásunkról: apróságot, amin otthon is megakad a szemünk, emlékeinkhez emléktárgyat, a történeteinkhez rengeteg fotót.
  • Személyes tervek: Az előzőekben felsorolt általános javaslatok kiegészülhetnek a saját személyiségünkből fakadó személyes tervekkel a bélyeggyűjtéstől a horgászatig. A személyes tervek, a bakancslistánk megvalósítása a Nagy Nyári Tervek büszke része lehet.

Kitekintő: Az „Utazás – Túra – Fotó” kategória Nagy Nyári Tervek összefoglaló blogcikkeit tartalmazza. Felejthetetlen nyári szabadságot és utazást kívánok!

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 10

Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger

Bükk Camino poszter
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger, a zarándokút hegyi útjain, melyben fényképes beszámolót írok a bejárásokról.

Spiritual tour: Bükk Camino experience report, from Miskolc to Eger, on the mountain roads of the pilgrimage route.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.06.30.

Bevezetés: Ebben a blogcikkben kerékpárral teszem meg a Bükk Camino zarándokutat Miskolcról Egerbe, élménybeszámolót írok erről a spirituális túráról. Az első útjaim során nem éjszakáztam kint, és Egerből még aznap éjjel visszatekertem Miskolcra. A leghosszabb fotós bejárás 160 kilométer volt, a fényképek több zarándokút során készültek, melyből válogatást mutatok. A „Bükk Camino zarándokút” blogcikkemben mutatom be magát a zarándokutat: útvonal, igazolólap, oklevél stb.. … Az erdő összetett együttese, lassú élete, csendes zsongása és zöld környezete gyógyítóan hat az emberi testre–lélekre. A kilátóhelyek, mint oltárok a természet szentélyében. Utunk spirituális pontokat érint és Egerbe, Santiago de Compostela irányába tart.

Zarándokút a Bükkben: A világhírű spanyolországi El Camino szellemisége máshol is fellelhető. Eredetileg egyetlen útvonal, mely mára országhatárokon áthaladó sugárúthálózattá bővült. A Bükk hegység tökéletes helyszíne az El Camino jellegű zarándokútnak, és rávezethető a magyarországi Camino Húngaro és az európai Szent Jakab-útra, majd az El Camino de Santiago zarándokútra. Végigmenni Miskolc főtengelyén, érinteni ősi kegyhely jellegű pontjait, megmászni a Bükk magas tömbjeit, felkeresni néhány káprázatos kilátóhelyét, közben felfűzni az összes elérhető ódon kegyhelyet, zarándokhely jellegű vallási emlékhelyet, majd leereszkedni Egerbe a bazilikához, Magyarország legszebb városába, az egri egyházmegye székhelyébe. Megtehető gyalogosan és kerékpárral. Lehetőleg vasúttal érkezzünk. Menetrendhez igazodjunk, ne akarjunk rohanni, vándortúrához előnytelen az autós megközelítés, hiszen távol a végpont. Többnapos felszereléssel érkezzünk, gondolkodjunk és tervezzünk, málhánkat izomerővel visszük. Zarándokutunk 80 kilométeres „S” forma Miskolc és Eger között, kihívás és sportteljesítmény. A hegyen mindenki egyforma, alázatra tanít. Fenntarthatóság, mértékletesség és belevalóság kell a Bükk Camino zarándokúthoz.

Miskolc, belváros, indulás
Miskolc, Belváros

Miskolc, kiindulópont, érkezés: A vasútállomások egyike az indulópont, kezdő pecséthely. A forgalmas Miskolc-Tiszai pályaudvar jellegzetes épülete rangot ad a vasutazásnak. Málházott túrakerékpárral gondot okoz, hogy a felszerelt kerékpárt (országosan egyedülálló módon!) nem engedik bevinni a csarnokba, így pecsétet sem tudok szerezni a pénztárnál. A Miskolc-Gömöri pályaudvar mindössze 2 kilométerre van, ahol a pénztárak rég nem működnek már, de az állomásfőnök szolgálati irodájában zörgetek pecsétért, készséges. A Tiszairól a kiegyenesített Szinva patak melletti Szinva útvonal kerékpárúton indulok a külvárosból, a Belvárosban a Villanyrendőr fontos megálló. Miskolc kereszt alakú városának két főtengelye a legendás Villanyrendőrnél kereszteződik. Egykor fahíd vezetett át a Szinván, ma térré szélesedett híd és a Szinva terasz. (Aki tervezett 0. napot, itt fordulhat Miskolctapolca felé, ahol megtekinthető Miskolc legősibb magja, az egykori Bencés apátság romjai a 11. századból, benne Miskolc nemzetség egyik főemberének sírja, mögötte az európai hírű Barlangfürdő. Fent a hegyoldalban pedig a kőbe vájt, barlangszerű Sziklakápolna.)

Minorita templom, Miskolc
Minorita templom, Hősök tere, Miskolc: Kelemen Didák sírhelye; a Bükk Camino fontos állomása

Miskolc-Belváros kegyhelyei: A Villanyrendőrnél emberek időznek–közlekednek, a Szinva észrevétlenül csobog a mélyben, korszerű villamos jár föl-le a Főutca sínjein. Innen 300 méterre a Hősök tere, amelyet a felújított, kéttornyú Minorita templom gyönyörű homlokzata ural. A „Minor” néven emlegetett templomban van eltemetve Kelemen Didák, az egykori építtető, akit a hívek szentként tisztelnek. Igen érdekes, hogy 7 felekezet templomát találjuk a tér körzetében: a római katolikus Minorral szemközt zsinagóga, két református templom, egy ortodox templom, görögkatolikus templom, keresztyén testvérgyülekezet a közvetlen közelségben, a Városház tér mögött evangélikus templom. A Városház tér fölött magasodik az Avas, tetején az ikonikus Avasi-kilátó, alján a gótikus Avasi református templom, Miskolc legrégebbi épülete és temetője. Számtalan látnivaló van a szűk, lépcsős, macskaköves utcák mentén és a Belvárosban. Az Avas alján fakad a gyönyörűen kiépített Jézus kútja, amit csodatevőnek tartottak. Az Avas domb tövében érdemes haladni a Szent Anna templomig, ez a Belváros határa.

Jézus kútja, Miskolc
Jézus kútja, Avas alja, Miskolc Belváros

Miskolc-Diósgyőr szívében: A Szent Anna templomnál érdemes visszatérni a Szinva útvonal kerékpárútra, amely Miskolc északi oldalán, technikásan és finoman emelkedik a Bükk felé tartva. Egy pillanatra megállok az Újgyőri templom szép terén. A Szinva útvonal derékszögű kanyarokkal vezet át a villamossín déli oldalára, de a kerékpárosok továbbra is az északi Andor–Görögszőlő–Szarkahegy–Róna–Előhegy–Kondor Béla utcákon tekernek, majd a Táncsics Mihály téren fordulnak a déli oldalra, Diósgyőrbe. Az újjáépített (most is épülő) Diósgyőri vár fogad minket, mögötte az igen népszerű, meseszerű Tündérkert. A vár után a II. János Pál pápa teret találjuk a névadó szobrával, a tér a Villanyrendőr melletti Szinva terasz diósgyőri párja. Mindkét tér kővel kirakott lépcsőkön vezet a Szinva kőmedréhez, kedvelik a helybéliek. Mögötte a Diósgyőri templom, a külső falán Mária-szobor egy szoborfülkében. Diósgyőr után határozottan emelkedik az út, majd elérem a Bánya-bükk felvezető dózerútját.

Szent II. János Pál pápa szobra, Miskolc
Szent II. János Pál pápa szobra, II. János Pál pápa tér, Miskolc-Diósgyőr

Bánya-bükk peremén: A Diósgyőrből felvezető, kerékpáros turistajelzéssel ellátott javított földút esős időben is járható kerékpárral. Meredek, dobálja a kerékpárt, megdolgoztatja az izmaimat, mert 587 méter magasra visz föl. Élesen kanyarog, néhol felszűrődik a város moraja, majd végleg eltűnik. Zárt erdőben haladok, lágy szellő mozgatja a leveleket. A Fehérkőlápai Turistaház–Étterem pecsétje szépen kidolgozott. Itt vizet veszek a Szent István-forrásból. Enyhe lejtőn jutok a Fehér-kő kilátóhelyre, ahonnan Lillafüredre látni, szemközt magasodik a Nagy-fennsík gigászi tömbje, az út menti sziklára festve a Fehér-kő kódja. A térélmény előtt természetgyógyászok által kihelyezett tábla mesél a Lélekforrás feltöltő hatásáról. Innen lejtős hegyi szerpentin visz le Lillafüredre, a Mária sétányra.

Limpiászi feszület, Lillafüred, Bükk; Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger
Limpiászi feszület, Tábori oltár, Mária sétány, Miskolc-Lillafüred, Bükk; a Bükk Camino fontos állomása
Az El Camino (Camino del Norte) “érintése”.
kápolna, Lillafüred, Bükk
kápolna, Szikla-kálvária, Miskolc-Lillafüred, Bükk

Lillafüred titkai: A Mária sétányon balra fordulok a Limpiászi feszülethez. A Tábori oltár fölé magasodó kereszt az erdő peremén áll, az oltár előtti tér a természet templomát formázza meg. Mintha itt érintené utam a spanyolországi El Camino zarándokút Északi útját (Camino del Norte), Limpias 8 kilométerre van Laredo városától, ahol e kereszt csodákkal övezett eredetije található. Majd visszakanyarodok a Mária sétányra, érintve a szoborfülkében lévő Patrona Hungariae szobrot. A keskeny út a Szent István-barlangnál ér az egri műúthoz. A barlangtól balra keskeny ösvény indul a barlang fölé, ahol a Szikla-kálvária állomásait a Nagy-fennsík mészkövébe vésték, legfelül egy apró, hófehér, ismeretlen múltú kápolna rejtőzködik. Innen visszaereszkedek az egri műútra, elhaladok a Hámori-tó és a Palotaszálló között. Ez a tájbaépítés Magyarország egyik legszebb látképét adja, Lillafüred és Felsőhámor sok jeles pontot tartogat még. Ide tartozik a Garadna-völgyben feljebb lévő Lillafüredi Pisztrángtelep az Erdei Halsütödével, előtte a Vendéglő a Pisztrángoshoz.

Vendéglő a Pisztrángoshoz, Garadna-völgy, Bükk
Vendéglő a Pisztrángoshoz, Garadna-völgy, Bükk

Kis-fennsík csodái: A Kis-fennsík és a Nagy-fennsík közé ékelődő széles Garadna-völgyet észak felé hagyom el a bánkúti műúton. Végig meredek, keményen megdolgoztat. De bőven kárpótol az a látvány, ami a Magos-kő 635 méter magasságában fogad, ahonnan rálátni Miskolcra, az Avasi-kilátó „lent van” és egy „parányi pálcika”, a távolban az Alföld és Tokaj fölé emelkedő Kopasz-hegy körvonala. Előttem a széles Garadna-völgy és oldalvölgyei, a haladási irányomban pedig Bükk-fennsík terül el, Bánkút térsége jól látható innen. A kilátás lenyűgöző, a hely marasztaló, de mennem kell, előtte még leolvasom Magos-kő kódját. A bánkúti műúton tovább kapaszkodok Szentlélekre. A Bükkszentléleki Pálos kolostorrom nincs jó állapotban, de egykor szelíd szerzetesek élték itt visszavonult életüket. Gótikus templomának csúcsíve még (éppen) egyben van. A Szentléleki Turistaház oldalában az ország legszebb túrapecsétjét nyomom az igazolólapomra. Innen tovább kapaszkodva a Nagy-fennsíkra jutok.

Magos-kő (635 m), Bükk
Magos-kő (635 m), Kis-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk; Miskolc a távolban
Szentléleki pálos kolostorrom, Bükk; Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger
Szentléleki pálos kolostorrom (710 m), Bükkszentlélek, Kis-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk; a Bükk Camino fontos állomása

Nagy-fennsík tetején: A Nagy-fennsík teljesen egyedi és különleges természeti egység, melynek felszínalaktani, vízrajzi, növénytani, állattani és kultúrtörténeti értékei hosszú évek alatt bontakoznak ki a kutató természetjáró előtt. Odafönt érezhetően más a levegő, tisztább és kékebb az ég, egy külön világ a két megyeszékhely közé magasodva, hegyi éghajlattal. Bánkút előtt Bálvány 956 méter magas csúcsára kapaszkodok, ahol a Petőfi-kilátó erős acélszerkezete áll ellent az elemeknek, pecsétet is szerzek. A kilátóból belátható az egész Bükk, az északi területek, háttérben a Mátra. Visszaereszkedem Bánkútra, de egyelőre áthaladok rajta, fel a Felső-Borovnyák 945 méter magas csúcsára a sípályák fölé, ahonnan Bálvány és a Bükk északi tájai látszódnak, itt is pecsétet nyomok. A táj látványa egy magaslatról minden embert megindít, betelni sosem lehet vele. Aztán legurulok Bánkútra a Bánkúti Turistaház, Síház épületéhez, megszerzem a pecsétet. Ivóvizet fel kell tankolnom valahol, mert a Bükk-fennsík száraz része következik. Fennsíki dózerúton, kerékpáros turistajelzésű javított földúton haladhatok.

Bálvány (956 m), Bükk
Bálvány (956 m), Nagy-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk (Mountains), Hungary
Petőfi-kilátó, Bálvány (956 m), Bükk
Petőfi-kilátó, Bálvány (956 m), Nagy-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk
Faktor-réti Madonna, Bükk; Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger
Faktor-réti Madonna (873 m), Nagy-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk; a Bükk Camino fontos állomása

Nagy-fennsík rejtelmei: Vizet a bükk-fennsíki Csurgó forrásából veszek, majd elérem a Fakor-réti Madonna szerény emlékhelyét. Az erdei munkások ismeretlen idők óta ide járnak imádkozni, Mária jelenésekről is szólnak az elbeszélések. Különleges hely ez erdő és rét között. Majd hosszú, dimbesdombos fennsíki dózerút, kerékpáros turistajelzésű javított földút következik, elhalad Magyarország legmagasabban fekvő barlangja, a Kőrös-lyuk (930 m) közelében, réteken halad át, míg megérkezik a nyugati peremig. A Bükk nyugati peremén a Bél-kő 815 méter magas kilátóhelye vár, amely a rettenetesen nagy, bezárt mészkőbánya tátongó térszíne fölött magasodik. Időzésre való hely, ahonnan már Eger látszik, közelében Nagy-Eged és (használhatatlan) kilátótornya, nyugatra a Mátra, a távolban további hegységek, alant Bélapátfalva utcái. Visszatérek a kerékpáros turistajelzésű javított földútra, ahonnan a Holtember-tető után letérek a Gilitka felé. Itt kerékpárral egy hosszabb tolós szakasz jön, kerékpáros turistajelzés nincs.

Bél-kő (815 m), Bükk
Bél-kő (815 m), Nagy-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk; Eger a távolban
Gilitka kápolna, Bükk; Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger
Gilitka-kápolna (493 m), Bükk; a Bükk Camino fontos állomása

Déli-Bükk: A Gilitka felé erősen lejt az út, levezet a Bükk-fennsíkról a Déli-Bükk területére. A Gilitka-forrás kis vízhozama nagy ajándék a száraz fennsíki szakasz után, s a forrástól néhány métere megérkezek a barokk ízlésű Gilitka kápolnához. A meglepően nagy épülete kitűnő állapotban van, körülötte két esőbeálló és számos tábla jelzi, hogy fontos pontja ez a Bükknek, 1750 óta búcsújáró hely. Erre időt kell szánni, fontos úti cél. Itt rátérünk az Országos Kéktúra jelzésére, kerékpárral továbbra is tolva haladhatok fokozatosan lefelé. Szarvaskői vár kilátóhelye felejthetetlen élményt nyújt. Szarvaskő vasútállomásán pecsétet szerzek, majd a Lordesi Mária-szobor és a Szarvaskői templom mellett haladok el. Utána ismét emelkedő, mely a Major-tetői-kilátóhoz vezet, a kilátás itt is gyönyörű. Innen leereszkedve a Szarvaskői Turistaház következik (üzemen kívül, felújítás alatt). Szarvaskőről a legegyszerűbb módon a 25-ös főúton jutok Egerbe, eltérve a javasolt útvonaltól, de mivel már éjszaka van, kicsi a forgalom és haladni akarok. Felnémettől kiváló kerékpárút vezet Egerbe, a Belvárosban az Eger-patak mentén tekerhetek.

Major-tetői-kilátó (369 m), Szarvaskő. Bükk
Major-tetői-kilátó (369 m), Szarvaskő, Bükk

Eger-Belváros kegyhelyei: Eger barokk belvárosa az Eger-patak mentén, az Egri vár alatt fekszik, a festői város az Oszmán Birodalom csapásainak és az azt követő török hódoltság emlékeit őrzi. Diákváros, turistaváros, a „papok városa”. Bár az utóbbi évek városfejlesztése nem aratott egyöntetű sikert, a hangulata töretlen. A Dobó tér fölé a kéttornyú Minorita templom művészi szinten megalkotott homlokzata magasodik. Egerben minden köz és szűk utca szép és igényes. Elérem a Líceum híres épületét, melynek felsőoktatási intézménye számos nevet viselt a hosszú története során. Szemközt, lépcsősor tetején magasodik az Egri bazilika (jelenleg beállványozva, felújítás alatt). Tartalmas és felejthetetlen út áll mögöttem, megérkeztem. Még eltekerek az Eger vasútállomás nem túl igényes épületéhez, ahol megkapom a Bükk Camino zarándokút utolsó pecsétjét. A távolról érkezők innen indulhatnak haza.

Eger Belváros
Eger, Belváros

Kitekintő: A „Bükk Camino zarándokút” blogcikkemben mutatom be magát a zarándokutat: útvonal, igazolólap, oklevél stb.. Egerből éjfélkor indultam tovább, és még az éjjel visszatekertem Miskolcra, de az már nem a zarándokút része volt.

Miskolc Belváros; 160 hegyi km után újra a kiindulóponton
Miskolc, Belváros; éjszakai átkelés a Bükkön Egerből, újra a kiindulóponton, Miskolcon; 160 hegyi kilométer mögöttem
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 17

Bükk Camino zarándokút

A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).
Click to rate this post!
[Total: 4 Average: 4.3]

Bükk Camino zarándokút átvezet a Bükk hegységen Miskolctól Egerig, kerékpárral 1-2-napos és ~80 km, gyalogosan 5-napos és rövidebb úthossz.

Bükk Camino pilgrimage route through the Bükk Mountains from Miskolc to Eger, Hungary, by bicycle or on foot.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.01.29–05.01. Frissítve: 2022.08.22.

  • Bükk Camino friss hír:
  • 2022.06.30. „Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger” blogcikk.
  • 2022.06.20. Az e-oklevél (pdf) minta megtekinthető. (A blogcikk végén.)
  • 2022.06.17. Az igazolólap már elérhető. (A blogcikk végén.)
  • 2022.06.12. Új: Tippek!
  • 2022.06.11. A Szarvaskői Turistaház felújítás miatt zárva!

Zarándokutakon tűnődve: A Bükk Camino zarándokutat a Spanyolországon átvezető világhírű El Camino ihlette, amely Jeruzsálem és Róma után a keresztények zarándoklatok egyik legfontosabb útja. Története a középkorban, a 11. században kezdődött, és már a 12. századra jelentőssé vált. Kiépült, jelzés, szálláshely, pecsét és a végén oklevél kíséri, 4 útvonala van, és korunkban virágkorát éli a népszerűsége. Napjaink emberei nem csak vallási indíttatással kelnek útra, hanem az egyéni életük útkeresése, önmaguk keresése, életük kérdéseire válaszkeresés céljából. Mivel az elmélyülésre számos útvonal alkalmas, zarándokutak létesültek Magyarországon is. A Szent Jakab-út Budapesttől Lébényig tart, majd az európai Szent Jakab-úthoz kapcsolódik. A Mária-út Mariazelltől Csíksomlyóig, Częstochowatól Međugorjeig, a Magyar zarándokút Esztergomtól Máriagyűdig, a Gyöngyök útja Mariazelltől Mátraverebély-Szentkútig, a Szent Erzsébet-út Sárospataktól Kassáig tart, a Szent Márton út Szombathelyről indul 4 irányba, a Szent István zarándokút Esztergomból Budapestre vezet, a nemhivatalos és jelzetlen Balaton Camino a nagytavat kerüli meg.

Túraútvonalak a Bükkben: Helyi jelvényszerző túraútvonal a Bükkben a BK bükki Kék-túra = Bükki Kék, A Bükk 900-as csúcsai, A Bükk szirtjei, A Bükk barlangjai, a Bükk Forrásai, a Híres Bükki Rétek, a Piros Bükki Fővonal, a Katonasírok a Bükkben, és a Bükkaljai Kő-út. Áthalad a Bükkön a jelvényszerző OKT Országos Kéktúra (Kékkör, Mátra–Bükk útjain, Gyermek Kéktúra), az északkelet-magyarországi Kohászok Útja, A Bükk és a Zemplén kilátótornyai, az Ezer év a Bükk és a Mátra vidékén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye földvárai, az időleges 3 vármegye – 3 túrája, a 3 vármegye – 30 kincse, az Észak-keleti hegyeink tavai, az Észak-keleti hegyeink emlékhelyei, az Északi tájaink túraút csomópontjai, a Madárjárta Sziklaformák 13, a megszűnt B.-A.-Z. Megye kerékpáros turistája, a megszűnt Irodalmi Barangolások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Pálos Kolostorok Környékén, a Pálos kolostorok Magyarországon, a Templomromok a Dunán innen túraútvonal; és a közép-európai Mária-út zarándokút. Ezekhez csatlakozik a helyi, de nemzetközi vonatkozású Bükk Camino zarándokút.

Zarándokút a Bükkben: A Bükk hazánk legmagasabb, legvadregényesebb, legnagyobb és legmagasabban fekvő, forrásokkal és patakokkal tarkított fennsíkkal rendelkező, legtöbb barlangot rejtő, leggazdagabb hegysége; karsztos mészkőtömbje tornyosul Eger és Miskolc között. Természeti–kulturális értékeinek bejárására és megismerésére egy aktív élet sem elég. Vallás- és kultúrtörténeti jelentőségű jeles pontok, kegyhelyek is megbújnak az erdők mélyén, melyekből a hegyi élet nyugalma és békéje árad. Innen eredt az ötlet 2022 tavaszán, hogy ezeket összekötve bükki zarándokutat tervezek Bükk Camino néven. (Témájában és nyomvonalában teljesen eltér a Bükkön szintén áthaladó Mária-úttól.) A Bükk Camino zarándokút lényege nem a teljesítmény, hanem az eltöltött idő, a ráfordított energia és maga az út: kerékpáros vagy bakancsos, hátizsákos és belső utazás. Az ajánlott napi táv rövid–közepes túráknak felel meg, illetve saját kedv, állapot és erőnlét szerint teljesíthető. Vallási szempontból fontos pontokat érint, hegyi kegyhelyeket, búcsújáró helyet, a kilátóhelyeken a teremtett világ távlati képében gyönyörködhetünk.

A Bükk Camino zarándokút (Miskolc–Eger) posztere.
A Bükk Camino zarándokút (Miskolc–Eger) posztere.

A Bükk Camino zarándokút filozófiája: A Bükk Camino hegyi kegyhelyeket fűz fel; föl–le–föl–le utazás, mint az élet. Útvonalán káprázatos kilátóhelyek váltakoznak zarándokhely jellegű vallási emlékhelyekkel. A Limpiászi feszület a spanyol Limpias városi kegyhely csodákkal övezett keresztjének másolata. Limpias 8 kilométerre van Laredo városától, az El Camino zarándokút Északi útjától (Camino del Norte) Spanyolországban. A Bükk-fennsíkon, Szentléleken a magyar pálos rend kolostorromja, a Faktor-réten az erdei munkások ősi imahelye. A Gilitka-völgy kápolnája 1750 óta búcsújáró hely. Átvezet a Bükk mindhárom magas tömbjén, a Bánya-bükk, a Kis-fennsík és a Nagy-fennsík magaslatain. Megdolgoztat, nem járható gépjárművel, természetjáróhoz illő szerény, fenntartható életmódot követel és időt ad a gondolkodásra. A kék alapon sárga kereszt+„B” logója (turistajelzés nincs felfestve!) egy feszületet és a Bükk (angolul Beech, németül Buche) kezdőbetűjét tartalmazza, színében az El Caminohoz, jellegében a Mária-úthoz illeszkedik, amit Miskolc és Eger területén keresztez. Természetjáró, vallási és nem vallási célokkal egyaránt értelmezhető, végigjárható.

A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).
A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).

A Bükk Camino zarándokút végigjárása: A Bükk Camino zarándokút keresztülvezet a Bükk hegységen Miskolc városától Eger városáig. Az ajánlott útvonal és ~80 kilométer úthossz kerékpárra készült 90%-ban kerékpárúton és kerékpáros turistajelzésen. Felfestett turistajelzése még nincs, önálló tájékozódás szükséges. A szakaszok és a szálláshelyek természetesen csak ajánlottak egy kényelmes, szemlélődő zarándoklathoz. Kerékpárral 1-2 szálláshely is elegendő, de egyetlen nap alatt is teljesíthető. Az 5-napos szakaszolás gyalogos végigjáráshoz kedvező. A gyalogos bejárásához szakaszonként 2-3 útvonalból választhatunk, valamennyi rövidebb a kerékpárosnál. Autóval, motorkerékpárral és más gépjárművel a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi szabályai szerint nem járható (kivéve e-kerékpár), és épp ez biztosítja az út nyugalmát, csendjét és értelmét. Közösségi közlekedés csak a városi szakaszokon van. Miskolc vasútállomásától Eger vasútállomásáig tart, a szakaszok turistaháznál kezdődnek és végződnek. Egyéni és páros bejárásnál szállásnak sátor és függőágy is használható a szabályoknak megfelelően. Vízvételi lehetőség a karsztforrásokból, élelem a turistaházakban, egyébként természetjáró önellátás.

  • Tipp: A belső pontok nehéz megközelítése miatt folytatólagos, egybefüggő 2–5 napos végigjárást javaslok, megszakításra és későbbi folytatásra gyakorlatilag nincs lehetőség.

Bükk Camino 0. nap: Miskolc, Bükk: Miskolci-Bükkalja

  • Miskolctapolca: Miskolctapolcai Sziklakápolna (Miskolc, Brassói utca 40.) – Bencés apátság romjai (a Barlangfürdő mellett) – Miskolctapolca Barlangfürdő, (szállás bárhol)

Bükk Camino 1. nap: Miskolc, Bükk: Bánya-bükk (20 km, 468 m szintemelkedés)

  • Miskolc-Tiszai pályaudvar vagy Miskolc-Gömöri pályaudvar (pecsét) –[„Szinva útvonal” kerékpárút Diósgyőrig]– Miskolc (131 m), Hősök tere: Minorita templom (7 felekezet temploma 1 km-es körben) – Miskolc, Avasi templom és temetőJézus kútja (Miskolc, Avasalja utca 3–5.) – Miskolc, Szent Anna templom – Miskolc, Újgyőri templom – Miskolc-Diósgyőr: vár, II. János Pál pápa tér (terasz), Diósgyőri templom – Bükk: Bánya-bükk: Vadas Jenő-völgy –[sárga kerékpáros turistajelzés]– Szent István-forrás (573 m) – Fehér-kő-lápa: Fehérkőlápa Turistaház–Étterem (587 m, pecsét)
  • Tipp: Gyalogosan: A villamossínnel párhuzamos járdákon érdemes haladni, és onnan kitérni a pontokhoz. Kerékpárral: A Miskolc-Tiszai pályaudvartól a Diósgyőri várig tart a Szinva patak melletti „Szinva kerékpárút”. A Villanyrendőrnél érdemes kitérni a Hősök tere felé, a Városháztérnél pedig az Avasi templom és a Jézus kútja felé.

Bükk Camino 2. nap: Bükk: Bükk-fennsík (Kis-fennsík) (15 km, 463 m szintemelkedés)

  • Fehér-kő-lápa: Fehérkőlápa Turistaház–Étterem (587 m, pecsét) –[zöld sáv, majd zöld háromszög turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Fehér-kő kilátóhely, „Lélekforrás” (531 m, kód) –[zöld háromszög, majd zöld sáv, majd piros sáv turistajelzés dél, majd észak felé (kerékpárral tolva)]– Miskolc-Lillafüred: Mária sétány: Limpiászi feszület, Tábori oltár kegyhely(377 m), Patrona Hungariae szobor (352 m) –[piros sáv turistajelzés (kerékpárral tolva), majd közút, majd ösvény]– Lillafüredi Szikla-kálvária és kápolna [Szent István-barlang felett (kerékpárral tolva)] (337 m) –[közút]– Hámori-tó (322 m) –[közút]– Garadna-völgy: Lillafüredi Pisztrángtelep, Erdei Halsütöde, Vendéglő a Pisztrángoshoz –[közút]– Kis-fennsík: Csókás (475 m) –[közút, majd piros sáv, majd piros háromszög turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Magos-kő kilátóhely (635 m, kód) –[vissza, majd közút]– Miskolc-Szentlélek, Bükkszentlélek: pálos kolostorrom (702 m), Szentléleki Turistaház (704 m, pecsét)
  • Tipp: A Mária sétányról leérkezve a Szent István-barlang a műút szemközti oldalán található, itt balra fordulva találjuk a barlang feletti Lillafüredi Szikla-kálvária és kápolna keskeny ösvényét. Látnivalók: Miskolc-Lillafüred: Herman Ottó Emlékház Pele-ház (pecsét), Miskolc-Felsőhámor: Szinva-vízesés, Anna-barlang mésztufabarlang, Kohászati Múzeum (pecsét), felsőhámori templom. Miskolc-Újmassa: Fazola-kohó („Őskohó”) és Massa Múzeum (pecsét).

Bükk Camino 3. nap: Bükk: Bükk-fennsík (Nagy-fennsík) (6 km, 206 m szintemelkedés)

  • Miskolc-Szentlélek: Szentléleki Turistaház (704 m, pecsét) –[közút]– Nagy-fennsík: Bánkút (880 m) –[zöld sáv turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Bálvány: Petőfi Sándor-kilátó (956 m, pecsét); –[vissza, Bánkútról közút]– Felső-Borovnyák kilátóhely (945 m, pecsét); –[vissza, közút]– Bánkút: Bánkúti Turistaház és Étterem (861 m, pecsét)
  • Tipp: Ivóvíz: Szentlélek és Bánkút befoglalta a helyi forrás vizét, Bánkút forrása többnyire száraz, a vizet kérni kell, illetve kisebb-nagyobb kitérőkkel juthatunk vízhez, például az időszakos Szentléleki-forrás és az állandó Gyula-forrás.

Bükk Camino 4. nap: Bükk: Bükk-fennsík (Nagy-fennsík), Déli-Bükk (26 km, 260 m szintemelkedés, 846 m szintesés)

  • Bánkút: Bánkúti Turistaház és Étterem (861 m, pecsét) –[sárga, majd piros kerékpáros turistajelzés]– Faktor-réti Madonna kegyhely (873 m) –[piros kerékpáros turistajelzés, majd sárga háromszög turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Bél-kő kilátóhely (815 m) –[vissza, majd piros kerékpáros turistajelzés]– Holtember-tető (645 m, megkerülés) –[piros sáv, majd zöld sáv, majd zöld kör turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Gilitka-forrás –[kék kör turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Déli-Bükk: Gilitka-völgyi Szent Anna kápolna kegyhely, 1750 óta búcsújáró hely (493 m) –[OKT kék sáv turistajelzés, majd kék L turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Szarvaskői vár kilátóhely (293 m) –[vissza, majd OKT kék sáv turistajelzés]– Szarvaskő vasútállomás (230 m, pecsét) –[OKT kék sáv turistajelzés]– Lourdesi Mária-szobor, Szarvaskői templom (236 m) –[OKT kék sáv turistajelzés, majd kék háromszög turistajelzés]– Major-tetői-kilátó (356 m) –[közút]– Szarvaskői Turistaház (Rózsa utca 8., 273 m, pecsét)
  • Tipp: Ivóvíz: Bánkútról teljesen feltöltött vízkészlettel induljuk a Bükk-fennsík száraz részére! Bánkút alatt Csurgó forrása ejthető útba, a következő már a Gilitka-forrás. Látnivalók: Fekete-sár (870 m) közelében az Olasz-kapu kis kitérővel, hazánk legmagasabban fekvő barlangja, a Kőrös-lyuk (930 m) nagyobb kitérővel érhető el. Kerékpárral a Major-tetői-kilátó tolva–emelve is rendkívül nehezen érhető el a kék háromszög turistajelzésen, kerékpáros megközelítésre a Rózsa utcát javaslom. A Szarvaskői Turistaház felújítás miatt zárva (2022.06.), így nem kapható sem szállás, sem pecsét.

Bükk Camino 5. nap: Bükk: Déli-Bükk, Eger (14 km, 116 m szintesés)

  • Szarvaskő: Szarvaskői Turistaház (Rózsa utca 8., 273 m, pecsét) –[vissza, majd piros, majd zöld kerékpáros turistajelzés, Eger-patak mentén]– Eger-Felnémet – Eger (165 m): vár, Dobó tér: Minorita templom; templomok; Egri bazilikaEger vasútállomás (pecsét)
  • Tipp: Kerékpárral vállalható a nagyforgalmú 25-ös főút Szarvaskő és Eger-Felnémet között, Felnémettől kerékpárút vezet az Eger-patak mentén Eger belvárosáig.

Igazolás és díjazás: A PDF-ben letölthető igazolólap önkéntes alapú, csakúgy mint a Bükk Camino zarándokút végigjárása. Az igazolás az útvonal érintőpontjain fellelhető pecsételőhelyeket és kódokat használja fel: vasútállomások, illetve bármilyen pecsét a városból (bolt, vendéglátóipari egység, templom, múzeum, vár stb.), turistaházak, Országos Kéktúra, Kohászok Útja, Bükk 900-as csúcsai pecsétjeit, és A Bükk szirtjei kódjait. A zarándokúthoz saját tintapárna vitele ajánlott. A kitöltött és beszkennelt vagy lefotózott igazolólapot a CONTACT részben található email-címre: f.teo73(at)freemail.hu kell elküldeni. 1.) A Bükk Camino zarándokutat sikeresen teljesítő zarándok túrázóknak fényképes e-oklevelet állítok ki (pdf), ha az igazolólap mellé csatoltan küldenek egy fotót önmagukról, amely például a zarándokút egy jeles pontján készült. 2.) Beleegyezésük, illetve kérésük szerint a teljesítők nevét vagy monogramját felsorolom a VeloTeoFoto.net honlap-blogon.
[Adatvédelem az igazolólapon, az adatok (név, születési év, lakhely település, esetlegesen fotó) törlése bármikor kérhető.]

Feltételek, felkészülés: Mivel a Bükk Camino zarándokút, az ajánlott ötnapos végigjárása különösebb fizikai felkészülést nem igényel. Szabadon végigjárható a jelzett turistautakon, a kerékpáros és gyalogos természetjárás általános szabályai szerint. A tervezett napi távoknak és szállásoknak, valamint az időjárásnak megfelelő túrafelszerelés szükséges a teljesítéséhez. Kell továbbá „A Bükk hegység turistaatlasza” (turistatérképe) és/vagy digitális térképe + iránytű a tájékozódáshoz, az alapfelszerelés részei. Tintapárna, írószer és a kinyomtatott igazolólap se maradjon otthon. A szálláshelyeket érdemes előre lefoglalni. Az érintett, név szerint említett pontok mindegyike jelentős, értékes és érdekes, melyek önálló felkészülést, utánajárást igényelnek még a zarándokút előtt.

A Bükk Camino zarándokút jövője & folytatása: A Bükk Camino zarándokút később remélhetőleg útikalauzt, térképet, felfestett turistajelzést, bélyegzőt és kitűzőt kap. Jelen Bükk Camino blogcikket időről időre frissítem. … A Bükk Camino önálló egység, ami később folytatható az Eger–Mátra–Gyöngyös–Máriabesnyő–Budapest útvonalon, ahol csatlakozhat a magyarországi Szent Jakab-úthoz (fésűkagyló turistajelzéssel): Camino Húngaro: Budapest–Tata–Pannonhalma–Lébény–Pozsony–Wolfsthal (Camino Benedictus: Tihany–Bakonybél–Pannonhalma). Az ausztriai Wolfsthal községtől az európai Szent Jakab-út, illetve az El Camino (Camino de Santiago) vezet Santiago de Compostela, Spanyolország városába.

Kitekintő: Jelen blogcikk terjedelmébe nem fér bele egy részletes útleírás, azt majd egy későbbi írásomban. Kérlek, értékeld a blogcikkemet csillaggal, ha támogatod a Bükk Camino zarándokút felfestését!Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger” blogcikk.

Kelemen Didák (1683–1744) és Kartal Ernő (1929–2006) emlékére.

Források:

Zarándokutak

https://www.caminodesantiago.gal/en/inicio

https://www.szentjakabut.hu/hu/a-magyarorszagi-szent-jakab-zarandokutak

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Jakab-út

https://www.postposmo.com/hu/tiszta-Krisztus/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zarándokutak_Magyarországon

https://mariaut.hu

balatoncamino.hu

Túramozgalmak a Bükkben

https://www.kektura.hu

http://mtsz.org/turamozgalmak

https://heyjoe.hu/letoltes/kohaszok_utja_igazolofuzet.pdf

https://www.bukkhegyseg.hu/tudasbazis/turistautak/gyalogos/44-bk-bukk

http://www.eszaktura.hu/newpage/letoltes/BK.pdf

https://www.bukk900-online.hu

https://www.kaptarko.hu/bukkaljai-ko-ut-turamozgalom/

https://www.helyiipar.hu/turak/abauj_ismerteto.php

https://matrahegy.hu/sport/jelvezer.html

https://zoldsc.mozello.hu/tmozg/

https://mariaut.hu

Bükk Camino szálláshelyek

lapa.hu

https://www.kulcsoshaz.hu/kulcsoshaz.php?sorszam=16004

https://www.bankutituristahaz.com

https://www.szarvasko.hu/szallashelyek-szarvasko/43-szarvaskoi-turistahaz

Legjelentősebb pontok a Bükk Camino hegyi szakaszán

https://www.miskolc.hu/elet-a-varosban/turizmus/latnivalok/kulturalis-turizmus/epitett-orokseg/szobrok/limpiaszi-kereszt

https://www.karizmatikus.hu/noha/olvasnivalo/5969-a-limpiasi-csodalatos-feszuelet.html

https://www.tripadvisor.es/Attraction_Review-g1070828-d10746219-Reviews-Santuario_del_Cristo_de_la_Agonia-Limpias_Cantabria.html

http://www.palosepiteszet.hu/kelet-magyarorszag-palos-kolostorai/dedes/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gilitka-kápolna

Tengerszintfeletti magasság adatok

https://turistautak.hu

A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).
Click to rate this post!
[Total: 4 Average: 4.3]

Találatok: 90

Erkélytúra: vadon a városban lakásból figyelve

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Erkélytúra: vadon a városban lakásból figyelve, ahol a fák, bokrok, az erdei állatok meglepő gazdagságát és az égboltot figyelhetjük meg. Fotók hamarosan!

Balcony tour: wilderness in the city watching from the flat.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.05.31.

Városiasodás és a természet: Egyre több ember él nagy népsűrűségű lakott területeken, városokban. A városiasodás, urbanizáció során elnéptelenednek a falvak és kisvárosok, miközben a nagyvárosokban, fővárosokban és metropoliszokban több százezres, sokmilliós tömeg zsúfolódik össze. Mindez gyorsan történik, a hiperurbanizáció napjaink egyik globális problémája. Városban a földterület felértékelődik, fokozatosan beépül minden – ez a természet utolsó foltjait, menedékeit is veszélybe sodorja, folyamatosan csorbítja, felemészti. A vízkivétel megnő, a vizeket feltöltik, kikövezik, beszűkítik, lefedik; feltörik a beépítetlen, természetközeli részeket; új és új épületeket, lakónegyedeket húznak fel, új utak szabdalják szét a zöldet, sivár autóparkolók lesznek a fás részek helyén. Ezeket mutatják a pár évtizedes megfigyelések, és akkor látványos igazán, ha százéves fotókat, térképeket hasonlítunk össze maiakkal. A városi természet hanyatlását hivatott ellensúlyozni a parkosítás, fásítás, zöldterület, kertészet, és minden természetvédelmi intézkedés. De akárhogy is csapják-vágják a természetet, életrevaló és alkalmazkodóképes fajaival az élővilág sokkal jobban jelen van körülöttünk, mint gondolnánk.

Házak, erkélyek, loggiák: Leginkább az emeletes városi házakon (társasházak és lakótelepi tömbházak) van nagy jelentősége az erkélyek, loggiák kialakításának, hiszen az egyszintes falusi és kertvárosi házak kertekkel rendelkeznek. Véleményem szerint minden lakásnak szánt épületet el kell látni szabadtérrel, legyen az valódi kert, vagy csak egy „kertszerű” nyitott rész az emeleten. Az egészségmegőrzés és a boldog, harmonikus élet alapfeltételei a szabad levegő, a környező növények és állatok jelenléte (színei, hangjai, mozgásai), a közvetlen napfény és az égbolt látványa. A fenntartható emberi élet alapja tehát az ember–környezet mindennapos kapcsolata meglátásom szerint. A városi helyhiányban és emeletes épületeknél lakáshoz kapcsolódó kertet sajnos nem kaphat mindenki, de a megfelelő kialakítású erkély és a loggia kertpótló építészeti megoldás lehet, ha jól tervezték meg.

Erkélytípusok: Az erkélyek lehetnek fából, kőből, fémből, lehetnek nyitottak vagy zártak, homlokzati vagy sarokerkélyek, egy- vagy többajtósak, egy- vagy többablakosak, egyszerűek vagy díszítettek, fedettek vagy fedetlenek, falszélesek, körerkélyek. Számos típusuk van:

  • Nyitott erkély (balkon): Az épület homlokzatából kilógó, gyámokon (konzol) vagy oszlopokon támaszkodó felület, amit könyökmagasságban mellvéd (balusztrád) határol. Lényegében az épület tömbjére épített, „kilógó nyitott szoba”.
  • Zárt erkély: A nyitott erkélyhez hasonló, de zárt; ablakai vannak elöl, vagy akár oldalt is. Lényegében az épület tömbjére épített, „kilógó zárt szoba”.
  • Franciaerkély (kilépő): Mellvéddel lezárt erkélyajtó, legfeljebb egy lábnyit lóg ki a homlokzatból. A franciaerkély nem teljesen használhatatlan, de bosszantó és majdnem teljesen értelmetlen: jelzi, hogy ott lehetne az erkély, de nincs.
  • Loggia: Az épület homlokzatából nem kilógó, alul és felül födémmel fedett, kétoldalt falakkal határolt, a homlokzat síkjában korláttal vagy mellvéddel határolt, „a külső oldalon nyitott szoba”.

Erkélyes lakások: Egy lakás lehet egy- vagy többerkélyes, és erkély nélküli. A használat (erkélykultúra) szempontjából fontos a lakás és az erkély elhelyezkedési magassága (emelet), mérete, tájolása és környezete. Ezek közül a méret és a környezet jelölik ki igazán, hogy mire lesz jó. A lombkorona-magasságban nyíló erkély szinte olyan, mint egy „madárles”, de az alacsonyan és a magasan fekvő erkélyek is kínálnak bőven látnivalót. Erkélytúra során, lakásunk erkélyéről és házunk környezetéből egy kisebb fajlistányi növény és állat figyelhető meg néhány év leforgása alatt még egy átlagos nagyvárosi lakótelepen is. Városi vadon jelenlétét észlelhetjük, ha fásított, parkosított a házunk tája, ami akkor meglepően élénk, ha zöldterület határán vagyunk.

Fák és bokrok a magasból: A növények, levelek és virágok teszik élhetővé házunk táját, melyek az erkély magasságából jobban elénk tárulnak, mintha a talajon állnánk. Az évszakok ritmusa örökös változást és szüntelen átmenetet jelent. Télen a kopasz fákon átláthatunk, áttekinthetőbb a környék. Tavasszal kipattannak a rügyek, virágoznak a juharok, a bodza és az orgona, majd az üde zöld kitölti az űrt. Nyáron tömött a növényzet, termések kezdenek érlelődni. Ősszel színesedik a lomb, fogy és ritkul az ágak köze, a kőrisek szinte egyszerre dobják le lombjukat. Ha nincs annyi levél, az állatok is jobban szemünk elé kerülnek. Évről évre minden fás növény egyre magasabb, néhányat kivágnak vagy kidöntenek, s ültetnek újat is. A gyepszintben a közönséges gyomfajok között az eredeti, az egykori őshonos erdő jellegzetes fajai is felbukkannak, ha alaposan körülnézünk.

Vadállatok a városban: A városban köztünk élnek, illetve be-be járnak vadon élő állatok, köztük az erdők vadjai – hiszen mi emberek költöztünk az elterjedési területükre és élőhelyeikre. Az idősebb fák, otthagyott tuskók szarvasbogaraknak és orrszarvúbogaraknak jelentenek szaporodóhelyet. Virágbogarak látogatják a bodzát, méhek keresik a nektárt, darazsak gyűjtenek korhadt farostokat az erkélyről, és próbálnak befészkelni. Pókok vadásznak mindenhol, hangyák laknak a burkolat alatt. Számos madárfaj él körülöttünk. Széncinege és feketerigó rak fészket, jön süvöltő, tengelic, vörösbegy, énekesrigó és cinege fajok, szajkó, fülemüle, és szirti galambok búgnak mindenhol. Mókusok rohangásznak ugyanazokon az útvonalakon és alszanak az ágakon. A lakásoknak pedig olyan faunájuk van, melyek fajai világszerte megtalálhatók az épületek belsejében. A szerény ezüstös pikkelyke például garantáltan megjelenik minden emberi környezetben.

A városi éj leple alatt: A panelházak szellős közműcsatornái pont kedvezőek az otthonok kártevőinek, a „csótánysétányokon” csótányok és egerek jelennek meg újra és újra, éjszaka aktívak. Cickányok élnek a téglaházak falainak belső járatrendszerében, és éjjel kijöhetnek, ha burkolathiba miatt kivezető rést találnak. A házak között egerek matatnak a fűben, éjjel sünök motoszkálnak, gyűjtögetnek, majd elbújnak a lyukakban. Tavaszi éjszakákon fülemüléktől visszhangzik a domboldal – varázslatos hangtünemény, amikor elül a nyomasztó nappali autózaj. Denevérek cikáznak a fák felett, a távolban békák brekegnek. Éjjel számos állat bemerészkedik a lakott területek szívébe, elmennek egészen a főutakig, tömbházak, lépcsők, játszóterek, parkoló autók mellett sétálnak. Néha róka és nyest szalad át az éjjeli lakótelepen, mert arra van dolga. Sötétedés után félénk őzek járnak be legelni, és rendszeresen eszegetnek, hullott diót keresnek a vaddisznók. A vaddisznók nem zavartatják magukat, nem félnek már. Erkélytúra során valóságos vadon látszik a városi erkélyről.

Fogyatkozás és betolakodás: A házi verebek tömeges csicsergése megszokott volt a tömbházak közötti területeken, mára alig van belőlük. Sarlós fecskék köröznek villámgyorsan a nagy házak közötti térben, amikor a szülők felkészítik fiókáikat az őszi vonulás irgalmatlan repülési kihívásaira – de a fecskék is vészesen megfogyatkoztak. Minden madár láthatóan kevesebb lett. A nemszeretem szúnyogok gyérítés után jóval kevesebben lesznek, de az éjjeli bagolylepkék miatt akár egész éjszakára nyitva hagyhatjuk az erkélyajtót, éghet a lámpa is, látványosan lecsökkent a számuk. Viszont a mi életünk során váltak tömegessé teljesen új invázív fajok. Kellemetlen betolakodó, de szándékos emberi betelepítés hatására borította el Európát is az ázsiai eredetű harlekinkatica, ősszel tolonganak a nyílászárók körül. Aztán poloskák inváziója jelent meg: Ázsiából az ázsiai márványpoloska, Afrikából a zöld vándorpoloska, Észak-Amerikából a nyugati levéllábú poloska és a tölgy csipkéspoloska. Az első három kellemetlen faj az átteleléséhez igyekszik minden alkalmas zugot kitölteni az erkélyen.

Kilátás az égboltra: A vadont az égbolt látványa teszi teljessé. A délre néző részen kört járnak be a csillagok az év során, évszakot jelző csillagképek delelnek éjfél tájt. A fényszennyezés és a légszennyezés elrejti a halványabb csillagokat, de a legfontosabb, legfényesebb égitestek jól felismerhetők, melyeket újra és újra átszel az ISS Nemzetközi Űrállomás. A változékony felhőzet, a hajnal, az alkonyat és az éjszaka fényei élménnyé teszik az erkélyen töltött időt.

Feltételek, felkészülés: Az erkélytúra a szobából indulva mindössze 1–2 méteres túratávú, a szintemelkedés 0 méter, nem igényel jelentős edzést és felkészülést. Az erkélytúra legfontosabb eszközei az otthoni papucs, egy sapka, napszemüveg, fényképezőgép, növény- és állathatározók, forró tea. Háztáji túrán a ház környezetének bejárásához 300 méteres körzetben maradunk, vegyünk fel utcai cipőt. Kis időráfordítással, házi munka és otthoni munka (home office) mellett is teljesíthető egy erkélytúra és háztáji túra, nincs szükség engedélyekre.

Kitekintő: Egyik következő blogcikkem az erkélykultúráról és balkonkertészetről fog szólni. Fotók hamarosan!

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 14

Sivatagi kerékpártúra: a Duna–Tisza közi Homokhátság félsivatagban

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Sivatagi kerékpártúra: a Duna–Tisza közi Homokhátság félsivatagban: gazdag alföldi táj volt – a hibás tájhasználat miatt elsivatagosodik.
Desert bicycle tour: on the semi-desert of Sand Ridge between Danube and Tisza, Hungary

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.02.07.

Alföldi kerékpártúra: A közepes hosszúságú alföldi kerékpártúrám célja a terepbejárás, a tájhasználat és a vízhelyzet megfigyelése volt Kecskemét környékén. A saját szememmel akartam látni az egykor bölcs művelésű, gazdag táj jelenlegi vészesen elsivatagosodó állapotát, amelyet elsősorban a teljesen hibás tájhasználat, vízgazdálkodás, másodsorban a szárazodó éghajlat idézett elő. A túrám túracél szerinti típusa fotóstúra, katasztrófatúra a Homokhátság félsivatagban.

Én és a kerékpárom - árnyék a száraz földeken, Kecskemét határában.
Én és a kerékpárom – árnyék a száraz földeken, Kecskemét határában.

Az Alföld a múltban: Hazánk alvízi ország a Kárpát-medencében, ahová összefolynak az ölelő hegységekből délies irányba tartó vízfolyások. A magyar Alföld szinte összefüggő ártér volt, ahol az egyszerre kiöntött Duna és Tisza olykor találkoztak egymással. Erdők, mocsarak és lápok borították e tájat, amelyet a sok évszázados tapasztalat és munka szelídített meg a fokgazdálkodás végtelenül bölcs tájhasználati módszerével. Később a történelem viharai lerombolták a harmóniát. A középkorban az oszmán törökkori népirtás szétszakította a hozzáértők generációs láncolatát. A magyar őslakosság egyik török elleni védekező stratégiája a mocsarasítás volt, a fokrendszer szándékos elrontásával. Közben zajlottak a hegyvidéki fakitermelések, erdőirtások. Mindezek eredményeként pusztítóvá váltak a szokásos árvizek, mindenképp szükség volt valamilyen beavatkozásra, meg kellett oldani a helyzetet.

Vízgazdálkodás az Alföldön: 1846-ban kezdték a nagy alföldi folyószabályozási munkálatokat az akkor rendelkezésre álló hidrológiai, ökológiai ismeretekkel és technikai eszközökkel. Ma már tudjuk, hogy a legjobb szándékuk ellenére is csak fele-fele a pozitív és negatív hozadékok aránya, a táj és a helybéliek élete a felismerhetetlenségig megváltozott, átalakult. A legsúlyosabb szemléletbeli és szakmai hiba, tévedés „az árvizet a leggyorsabban le kell vezetni” elgondolás, amely ráadásul pont a fokgazdálkodás logikájának az ellentéte. A folyószabályozás káros mellékhatásai is kívántak megoldást, például a terjengő belvíz. 1960–1990 között meliorációs beavatkozásokkal (belvízlevezetés, csatornázás) kívánták megjavítani a szántóföldi termelés feltételeit, és továbbfejleszteni a folyószabályozás pozitív eredményeit. Sajnos azonban a hibás vízlevezető gondolat mentén haladtak tovább. A vízlevezetést tetézi, hogy a szénhidrogének kútfúrásai átszakították a vízzáró rétegeket.

Vízlevezetés: Jól levezették a vizet, száradni kezdett az Alföld egésze, különösen a Homokhátság területe. 100 évnél is öregebb, ~7 méter mély ásott kutak működtek, melyekben a ~6 méteres vízszint ~1975-ig ellátta a kerteket és a lakásokat. Döbbenetes, kétségbeejtő és rémisztő, hogy ~2009-re a kutak fenékig kiszáradtak, mert a talajvízszint 8–10 métert zuhant. A vízlevezetés rendkívül sikeres volt, de sajnos súlyos elsivatagosodást okozott, ami a Homokhátság egyetlen őshonos élőlényének sem jó, beleértve az embert. A Homokhátság elsivatagosodásának problémáját és súlyosságát nem a homoksivatagos képek szemléltetik legjobban, hanem a fenékig kiszáradt 7 méter mély kút fotója, ahol zöldmoszat jelzi az egykori vízszintet.

A Homokhátság elsivatagosodásának problémáját és súlyosságát nem a homoksivatagos képek szemléltetik legjobban, hanem a fenékig kiszáradt 7 méter mély kút fotója, ahol zöldmoszat jelzi az egykori vízszintet.
A Homokhátság elsivatagosodásának problémáját és súlyosságát nem a homoksivatagos képek szemléltetik legjobban, hanem a fenékig kiszáradt 7 méter mély kút fotója, ahol zöldmoszat jelzi az egykori vízszintet.

Elsivatagosodás: Az elsivatagosodás globális probléma, többféle értelemben is az elszegényedést, elsivárosodást jelenti. A klasszikus kiszáradásos elsivatagosodás sajnos Magyarországon is jelen van, méghozzá a szóban forgó, az ország területének egytizedét kitevő Homokhátságon. Évente mindössze 500–550 milliméter csapadék öntözi, és ez csak csökken, mert a kopár homokos területről felszálló légtömegek elűzik a felhőket, és a globális klímaváltozás miatt országosan szárazodik az éghajlatunk. A homok nem tartja vissza az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb heves felhőszakadások vizét, az éves párolgás 700 milliméter is lehet, vagyis a vízháztartás negatív, ~-200 milliméter évente. Mintegy 1000 tó kiszáradt, alig maradt tanya, szegényedik, elvándorol az ember is (városiasodás). Az élhetetlen száraz homok eluralkodása, az elsivatagosodás szemmel látható, és jelzik a fenékig kiszáradt kutak, a nyári aszályban elszáradt, lekókadt növények, ahol már a homoki szőlő sem jut vízhez. Visszaszorul az őshonos élővilág, csökken a biológiai sokféleség, előretörnek a tájidegen özönfajok. Már az amerikai eredetű, sivatagi kaktuszok is megjelentek a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a Homokhátság félsivatagban. A Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) félsivatagi területnek nyilvánította.

A Homokhátság elsivatagosodásának problémáját és súlyosságát nem a homoksivatagos képek szemléltetik legjobban, hanem a fenékig kiszáradt 7 méter mély kút fotója, ahol zöldmoszat jelzi az egykori vízszintet.
A Homokhátság elsivatagosodásának problémáját és súlyosságát nem a homoksivatagos képek szemléltetik legjobban, hanem a fenékig kiszáradt 7 méter mély kút fotója, ahol zöldmoszat jelzi az egykori vízszintet.

Elszegényedés: A természet nagymértékben elszegényedett. Korábban nádasok voltak sokfelé, melynek gazdag madárvilága és halállománya volt. Bíbic (Vanellus vanellus), mocsári teknős (Emys orbicularis), réti csík (Misgurnus fossilis), nád, és még számos faj nagy állományai. Mostanára a nádas valamennyi fajával együtt nyomtalanul eltűnt, a helyét kopár területek borítják, a helybéliek életmódja is megváltozott.

Száraz út Kecskemét határában.
Száraz út Kecskemét határában.

Megoldás, kiút: A megoldás, az Új Vásárhelyi-terv, és a hazai vízhelyzet teljes megértését tesz lehetővé a „Szelídvízország” című rövidfilm. A lényeg a régi, ésszerű, bölcs tájhasználat, a fokgazdálkodás logikájának követése: központjában a víz megtartása és széleskörű használata van (az igazi vízgazdálkodás), és a természet, a táj adottságait kihasználó, az arra épülő mezőgazdaság és állattenyésztés. Ártéri gazdálkodás, gyümölcsészet, haltenyésztés, halászat, ártéri mesterségek, ártéri építkezés (lábasházak). A vízi és vízhez kötődő élővilág igen gyorsan képes visszatelepedni és helyreállni, ennek nyomán megélhetéshez jutnának a helybéli emberek, újra pezsegne az élet. Arra kellene használni a tájat, amire kínálja magát.

Feltételek, felkészülés: Kecsemét kerékpárral nehezen megközelíthető a megyeszékhelyek felől, de érkezhetünk vasúttal. Kecskemét környékén az országutak viszonylag forgalmasak és a települések között nincsenek kerékpárutak, óvatosan és megfontoltan kell közlekedni. Útpadka sincs, a homokos földutak szárazak. Az országútról ne nagyon térjünk le, ne kalandozzunk a homok borókái között sem, mert a tanyavilágban jelentős kutyaveszéllyel kell számolni! Szintkülönbség nincs, erős napfény van a Homokhátság félsivatagban, lehet szél és vigyünk vizet.

Kitekintő: A „Szelídvízország” című film kötelező tananyag mindenkinek, mert kiválóan elmagyarázza a vízhelyzetet; idevágó blogcikkem „A 13 legsúlyosabb globális probléma”.

Szakirodalom:

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 14

Erdély: varázslatos utazások egy meseországban

Click to rate this post!
[Total: 2 Average: 5]

Ebben a blogcikkben az Erdélyben tett varázslatos utazásaim és számos kalandozásom benyomásait kristályosítom, ami azon olvasók számára lehet izgalmas, akik nem, vagy csak futólag fordultak meg a Király-hágón túli meseországban, Erdélyországban.
Transylvania: magical journeys in a fairytale country: Erdély.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.01.26.

Erdély fővárosa, a romantikus Segesvár.
Erdély fővárosa, a romantikus Segesvár.

Bevezetés Erdélybe: Erdély önálló földrajzi és kulturális egység, ezeréves néprajzi csoportok hazája és élő múzeuma. Az Erdélyi-medence hatalmas hegyvidéki területéről beszélünk a Király-hágó mögött, egészen Moldva határáig, sőt már a Partium és a Bánság is Erdélyhez sorolt. Az ókorban trák eredetű dákok lakták jóval szélesebb területen, majd 271-ig a Római Birodalom része lett Dacia néven. A forgatagos népvándorlás idején gótok, hunok, gepidák, avarok és szlávok lakták, a 10. századi magyar honfoglalás korában zömét a Bolgár Birodalom uralta. A vlahok (románok) a 12. századtól kezdve érkeztek nagyobb számban a mai Albánia területéről, a rómaiaktól származtató dákoromán elméletnek érdemi bizonyítékai nincsenek. A népvándorlás képlékeny századai során nomád pásztor törzsek mozogtak Eurázsia-szerte, majd a magyarok által már lakott területek gyérebb részeire érkező hegyvidéki románok békésen és mozaikosan beékelődtek. Erdély a magyarság önálló egységévé („Erdélyországává”) alakult a középkorban, és ez a jelleg azóta is megmaradt, hogy Erdély 1918 (Trianon) óta Románia országához tartozik.

Sárkányok kertje: elvarázsolt sárkányok kővé dermedve.
Sárkányok kertje: elvarázsolt sárkányok kővé dermedve.

Az elnyomott Erdély korában: Az első benyomásom Erdélyről még az előző rendszerben történt 1984-ben, amikor a kommunista diktatúra igen pusztító változata taposta az ezeréves Erdélyt. Egynapos körút volt, térképet nem volt szabad vinni, (de megoldottuk). Összefüggő zöld erdőségek, egymás elől bujkáló hegyek, lepukkant települések, dróttal összetákolt rozsdás gázos buszok, rendőrök, és a mérhetetlen szegénység maradt meg az emlékezetemben. A meglepően barátságos utcák és terek szélén élelmiszerboltok ajtaja előtt hosszú sorokban várakozó emberek. A szinte teljesen üres boltokban 3 darab hitvány áru egy-egy termékből, mintha eleve használt lett volna mindegyik, és a személyi kultusz poszterei lefedték a sápadt falakat.

Utazás Erdély szívébe és múltjába.
Utazás Erdély szívébe és múltjába.

Utazás Erdély szívébe: Ma már szabadon utazhatunk, a következő útjaim a „klasszikus” Erdélyt tárták elém 2005 után. Az Erdélybe vezető utak ütőere a Kárpát-medencéből vezet az Alföldön és a Partiumon át, fel a Réz-hegységbe, át a Király-hágón (582 méter tszf.), majd le az ősi földre. Jellegzetes erdélyi, domború kúpformába rakott széna díszíti a tájat szerteszét, minden egyedi: a települések, a látnivalók – megérkeztünk. Egy álló napig mehet a buszunk keletre, még mindig nem érünk a végére, és valami meglepetés lapul minden kanyarban. Itt időzni kell, bóklászni, szemlélni. Hol kátyúkból készült úton, hol zakatoló betonlapokon, hol tüköraszfalton haladunk. Hajmeresztő manőverekkel száguldó helybéli autók, olykor buszok(!), parkoló autókba fulladt belvárosok, rémes lakónegyedek, és a féken tartott idő mementói, ez egy külön ország.

Tordai-hasadék - Erdély hegyei közt.
Tordai-hasadék – Erdély hegyei közt.

Erdély hegyei közt: A Kárpátokhoz tartozó Erdély hegyi tájainak és hegységeinek közös jellemzője a művelés és a vadság girbegurba határa, ahol az élet és az elmúlás kéz a kézben jár. Nyugaton, az Alpok lakói egészen másképp formálták a hasonló jellegű tájat, ott éles határok és pedáns művelés rendeztek el mindent. Erdélyben viszont még megvan az ősi vadság és eredetiség. A Bihar-hegység heves patakjain átkelni sem egyszerű, a kétszeres csapadékmennyiség süppedő, buja életet vitt a fenyvesekbe, ahol némi fajismerettel hosszú listát lehet írni, mert minden fontos fenyvesi növény jelen van. De még a valamivel szárazabb Kalotaszegen is víz csordogál mindenhol, kiterjedt legelők és járatlan hegyek ölelik a falvakat. Legelők, nyájak, erdő és erdő, havasi legelők, apró tavak, lápok, káprázatos tájak, este zuhanó hőmérséklet, a levegőt harapni lehet. Az erdők mélyén farkasok és medvék, főleg a Hargitán.

Kalotaszentkirály: lassan mennek haza a marhák és a bivalyok.
Kalotaszentkirály: lassan mennek haza a marhák és a bivalyok.

Lassan csöpögő idő: Erdélyben sokfelé meg kell állni, időzni, és elfelejteni a nagyvilág zaját. Erdély azonban nem a Király-hágón kezdődik, hanem Budapesten, a Néprajzi Múzeumban, ahol tárgyi emlékeink sorában hangsúlyos szerepet kapott. A vitrinek mögött kimerevített magyar néprajz, mint szertár és időkapszula, teríti elénk a múltat. Erdély azonban beenged egy másik dimenzióba, ahol a jelen az ősrégi múlt folytonossága, itt még elevenek a műkincsek. Még aszfalt sincs minden úton, csak köves és saras zötyögő; háziállatok serege vonul bambán nap nap után, s nénik szedik utánuk a kilapult trágyát; a népművészet itt még öröklött szokás; a népviselet pedig a lassú élet része, büszkesége – és ez nem színpad, nem múzeumi bemutató, hanem maga a tapintható valóság, az élő múlt! Néha mintha áthajtottunk volna egy láthatatlan időkapun: elfelejtett, múltban rekedt városkák lapulnak a hegyek között. Erdély élő múzeum, ahol középkori módszerrel főzik faluvégen a pálinkát, ahol rozsdás bodegában (kocsma) cserélnek gazdát a bölcsességek.

Ványológép, a mosógép őse.
Ványológép, a mosógép őse.

Erdélyiek: Az erdélyi ember egyetlen mondatával felfedi származását, a nyelvhasználatuk sajátos és hamisíthatatlan, az elszigetelt csángók beszédét pedig alig értjük. Szókimondók, jellemük egyenes, mellé nem beszélnek, humoruk ütős. Biztos, hogy van náluk pálinka, visszautasítani nem lehetséges. Ételük tartalmas, ízviláguk markáns, sörük rekeszekben, a kürtőskalács felejthetetlen, a gyerekeknek hűsítő, tábortüzük az égig ér, vendégszeretetük marasztaló, egy erdélyi bulinak párja nincs. Csorba, töltött káposzta, áfonya, csipkebogyólekvár, zakuszka, sajtok, szalonnák, Tiltott Csíki Sör. A polgármester főszervező, a tiszteletes közvetlen és kimért beszédű, minden gyerek tisztelettudó, de még a medvényi pásztorkutya is embertisztelő. Megpillanthatunk szőnyegmosást patakban, ekhós szekerek vándorait, ez egy meseország, de már betörtek a nyugati szelek…

A Tordai sóbánya régen: eredeti állapotában.
A Tordai sóbánya régen: eredeti állapotában.

A nyugati szelek hatásai: Körülbelül 2010 után Erdély a változás útjára lépett. Először aszfaltot kapott néhány ezer éve sáros földút, jobb iskolabuszok járnak, mint bárhol Európában, korszerűsítés és beruházás, high-tech szennyvíztisztító. Majd nyugati támogatással kőfalakat raktak patakmedernek – hogy ne legyen több árvíz, s ne legyen több hal; autópályák létesülnek, faluban terített nagyvárosi térkő és betonozott csatornába terelt csörgedező ér, hollywoodi fényparádé sóbányában, fogyatkozó állattartás, elköltöző fiatalok miatt halványuló hagyományok, egyre több autó, bazár és autós turista. Fiókban maradnak a kelengyének szánt varrottas terítők, vendégeknek és turistáknak szól a kenyérsütés. Csak nehogy az ősi mesevilág alkonyát hozzák a nyugati szelek!

És a Tordai sóbánya most: beépítve, belámpázva.
És a Tordai sóbánya most: beépítve, belámpázva.

Feltételek, felkészülés: Erdélyi utunk előtt alaposan tanuljuk, komoly útikönyvekből és forrásokból készüljünk. Csakis helyi idegenvezetővel, túravezetővel menjünk, kinek a gyökerei ott vannak, aki ismeri a nemzetek közötti és nemzetiségi viszonyokat, és beszéli a helyi nyelveket, kinek ízes a szójárása és vérében a székely humor, aki képes fellibbenteni a csipkét Erdély titkos világáról. Egész Erdélyben, Moldva határáig elég magyarul tudnunk, a vásárokban fizethetünk forinttal. Kerékpáros utazóknak kemény és nem ajánlott ország ez keskeny utakkal, kerékpárutak és padkák nélkül, vad autóforgalommal, rengeteg kóbor kutyával, düledező, ijesztő negyedekkel. Erdély a fotósoknak első osztályú téma!

Kalotaszegi népviseletbe öltözött lányok sorakoznak konfirmálásra egy református templom kapujánál, valahol Kalotaszegen, a kétezres évek elején. A népviselet itt még az élet része, míg nálunk már múzeum és színpad.
Kalotaszegi népviseletbe öltözött lányok sorakoznak konfirmálásra egy református templom kapujánál, valahol Kalotaszegen, a kétezres évek elején. A népviselet itt még az élet része, míg nálunk már múzeum és színpad.

Mit érdemes megnézni Erdélyben? Ha vadregényes fenyvesben, hegyekben szeretnénk túrázni, irány a Bihar-hegység: a Pádis-fennsík és környéke. Őserővel zúgó patakok, a Szamos-bazár átjáróbarlang, a gigantikus szádájú Csodavár barlang. Havasi legelőkkel borított magashegységi táj fogad minket a Fogarasi-havasokban. Ha a főútvonalon megyünk, láthatjuk a Király-hágót, majd Bánffyhunyad palotáit. Kalotaszeg az élő népművészet hazája. Kolozsvár a történelmünk kiemelten fontos városa. Erdély „fővárosa” a festői szépségű középkori Segesvár, a várnegyed Világörökség. Erdélyi kézműves termékek, portékák folyamatos vására Kőrösfőn várja az arra járókat. Szovátán különleges sós tavak és gyógyfürdő. A Hargita hegyein túl pedig Csíksomlyó zarándokhely.

Kitekintő: Erdélyt mindenkinek látnia kell Nagyváradtól Csíkszeredáig!

Felhasznált szakirodalom a „Bevezetés Erdélybe” részhez:

  • Sós, Judit – Farkas, Zoltán (2005): Erdély útikönyv. – JEL-KÉP Bt., Budapest, 456. pp.

Köszönetnyilvánítás: Felejthetetlen Erdélyi útjaimért örök hálám számos szervezőnek, vendéglátónak, barátnak: Édesapám és (+)Bajnok Laci bácsi; Kis Csilla, Szekeresné Zsuzsa néni és Harsány közössége; Vizi-Füredi Mária; doktori ösztöndíjprogram; Sallai R. Benedek és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Túrkeve); Kiss József és a Holocén Természetvédelmi Egyesület (Miskolc); Péter György-Árpád, Okos-Rigó Hajnal és Okos-Rigó Dénes, Magyarókereke és Kalotaszentkirály csapata, Silvanus Ökológiai Egyesület (Kalotaszentkirály-Zentelke).

Click to rate this post!
[Total: 2 Average: 5]

Találatok: 52

Fotóstúrák: a természetjárás élményei és tapasztalatai képekbe zárva

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Photo tours: hiking experiences enclosed in pictures

VeloTeoFoto © Fülep Teo,  2021.12.30.

Fényképezőgépet, de legalább fényképezésre alkalmas okostelefont ma már szinte mindenki visz magával a túráira. Készülnek is rendre a képek, tucatjával kerülnek a netre túránként, néha megnézhetetlenül sok, de igazán jó nincs köztük, máskor a képek közt elvész a lényeg, aztán egy technikai hiba révén könnyen elszáll az összes.

Fotóstúra: Minden túrán készül fotó, de nem minden túra fotóstúra. Fotóstúrán legfőbb cél az élmények és tapasztalatok képekbe zárása. A kép későbbi munkákhoz kell: dokumentáció, tanulás, kutatás, cikk, élménybeszámoló, előadás, oktatás, emlék, ajándék, pályázat stb. Van, hogy előre tervezett a fotótéma, sőt kiszámított a fotózás helye, ideje és módja. És van, hogy a váratlan pillanatnyi helyzet adja. Akár tervszerű, akár rögtönzött a fotózás, mindenképp energia, idő és munka ráfordítását igényli. Minden túratípus lehet fotóstúra is egyben, vagy kiemelt célkitűzés.

A pillanat varázsa: Sok év természetjárás után már nem szabad „veszni hagyni”, elszalasztani a pillanat látványát, amely fotó nélkül csak az emlékeinkben rögzülhet. Persze az élmény, a megfigyelés, az emlék, a benyomás, a tapasztalat és az új ismeret az első és legfontosabb. Ezek teremtették meg a pillanat varázsát, melyek nélkül a legjobb fotó sem ér túl sokat. Az ilyen „belső fényképeink” tesznek bennünket tapasztaltabbá és gazdagabbá. Elégedettek és hálásak lehetünk, ha sok világot láttunk. Az agyunkban rögzített emlékképek töltik meg élettel a beszédünket és írásunkat. Ha képi, vizuális típusok vagyunk, a látott valóság beleég az emlékezetünkbe. De ha nem készült megjeleníthető kép valamiről, akkor az nem lesz megmutatható és pontosan felidézhető.

Mesélő képek: Nincs beszédesebb és sokatmondóbb anyag valamiről, mint egy megfelelő kép, legyen az rajzolt, festett, vagy fotózott. Egy jó kép többet ér ezer szónál. Egy jó kép önmagában is történetet mesél el, egy eseményt és a körülményeit. Egy jó kép megragadja a tekintetet, nyugalmat, harmóniát sugároz, vagy drámaian felkavar. Játék a színekkel, fényekkel, élességgel, a lényeg megragadása a szemmel látható valóság mértéktartó, hangyányi eltúlzásával. A megosztás leghatékonyabb és leglátványosabb módja pedig kétségtelenül a fénykép, különösen korunkban, amikor már könnyen megtehetjük.

Küzdelem a képekért: De a fényképek mögött rengeteg munka van. Be kell szereznünk és épségben magunkkal vinnünk a célkitűzésünknek megfelelő fényképészeti eszközöket. A komolyabb célokra is alkalmas fotótechnika bonyolult, drága és kényes. Működőképes állapotban kell tartanunk, hordoznunk és a megfelelő pillanatban, helyen és szemszögből jól használnunk a legcifrább környezeti körülmények között is. És ez nem mindig könnyű, meg kell érte küzdenünk.

A fotótechnika: Mindenféle fotófelszereléssel lehet jó képeket készíteni. És bár a felsőkategóriás okostelefonokba épített fényképezőgép meglepően és hihetetlenül fejlett, fotóstudás nélkül is használható, a minőségi fotótechnika általában nagy és összetett. A kiváló minőségű, profi lencse (optika) a jó képek egyik titka, de a jó optika rendszerint nagyméretű, érzékeny és igen drága. Fontos, hogy minél több állítási lehetőségünk legyen, minél szélesebb tartományban. Színek (fehéregyensúly), záridő, rekesz, mélységélesség, fókusz, témakiemelés, megvilágítás, téma, éles, életlen és elmosott részek – ezek kombinációján múlik minden. Minél nagyobb dinamikatartomány és minél kisebb képzaj szükséges, elegendő tárhely, töltött akkumulátorok…

Nehézségek: Legnehezebb folyton készenlétben lenni, azonnal előkapni a fényképezőgépet, méghozzá az épp alkalmas beállításokkal. A hőség és a fagy, a pára, az eső és a víz, a por, homok, só és a sár, a rázkódás, a szél és a leejtésveszély nem jó barátai a fényképezésnek. A fényképezőgép nagy mérete és nagy tömege is tovább nehezítik a fotósmunkát. Ha biztonságosan elcsomagoljuk, akkor csak egy értékes felszerelési egység, és macerás lesz elővenni. Ha viszont igazán kéznél van, több baj érheti. Ha elővesszük zord körülmények között, akkor strapáljuk és kitesszük a sérüléseknek. De meg kell oldani, mert pont ez a feladata.

Fotófeldolgozás: A terepi túrafotózást az otthoni fotófeldolgozás követi (labormunka), amely legalább akkora munka, mint fényképezni a túrán. Letöltés után a selejtezés az első művelet. Lehet, hogy egy sorozatból csak egy lesz igazán jó, vagy sajnos épp egy sem. Az ugyanarról a fotótémáról készült sorozat lehet mindössze 2–3 kép, vagy akár sok ezer – attól függően, mennyi munkát és időt tettünk bele. Második művelet a fotótéma minél pontosabb meghatározása és elnevezése (pl. fájlnév, katalógus, könyvtár). A földrajzi helyek, fajok, épületek, történések azonosítása, meghatározása olykor nehéz szakmai feladat, melyhez minden egyéb információ is felhasználható az útról (pl. útvonal, expozíciós idő, helyadatok, többi fotó, gyűjtött dolgok). Harmadik művelet a megengedett, szabályos utómunkálatok elvégzése (pl. árnyalat–telítettség, szintek, vörösszem eltávolítás, kivágás–újraszerkesztés). Negyedik, utolsó művelet a felhasználásra való előkészítés (pl. átméretezés, címke, logó, vízjel).

Verseny az idővel: A terepi fotózás és az otthoni fotófeldolgozás egyaránt emésztik az időt. Nincs az a ráérős túra, amelyet ne lehetne késésbe tolni a fényképezéssel. A fotózás folyton okot ad a biztonsági idő, az időtartalék felhasználására. Túravezetésnél, kutatótúrán, oktatótúrán, munkatúrán is vesz el időt. Ha túlságosan leragadtunk egy fotótémánál (elidőztünk, letértünk), jöhet a B-túraterv, az útvonal rövidítés, a menetsebesség gyorsítása (feszített tempó, futás), a „mentőjárat” használata (a legutolsó utazási lehetőség). Ha nem vagyunk járathoz és érkezési időhöz kötve, akkor elhúzódhat a túra. Esetemben a fotózás az, ami miatt a viszonylag gyors haladásom ellenére is alacsony átlagsebességek jönnek ki, hosszú menetidővel – de a jó képekért megéri.

Tematikus úti és túrafotózás: Az úti és túrafotózás történhet célirányosan önszándékból, felkérésre, megbízásból: kitűzött feladat lehet túraútvonalak tervezése és bemutatása, földrajzi helyek, jeles turisztikai pontok, objektumok, szolgáltatók lefotózása, népszerűsítés és reklámozás céljából. Úti képek (utazás), tájképek, természetképek, épületfotók, rendezvényfotók, dokumentumfotók, tárgyfotók készülhetnek – a legjobb képek mások számára nehezen elérhető látásmóddal, helyen és időben készülnek. Akkor kell fotózni, amikor másnak eszébe sem jutna ott lenni. Néhány jól eltalált kép együttese sokkal értékesebb egy ömlesztett sorozatnál, a kevesebb több. A tematikus úti és túrafotózás tehát nagy kihívás, komoly munka.

Természetvédelem a fotózásban: Köztudott, hogy a természeti értékek szépségét bemutató ismeretterjesztő és ösztönző képek előmozdíthatják a megvédésükért tett lépéseket. Minél látványosabb és lenyűgözőbb egy kép, annál erősebb ez a hatása. A rejtettség és az „ismeretlenség” azonban a természetvédelem fontos eszközei, amelyet a fotók bemutatásával le is lehet rombolni. Ha érzékeny, sérülékeny, kicsiny természeti értékekre világítjuk rá az emberek figyelmét a fotóinkkal, azok kiemelkednek a rejtettségből és ismeretlenségből, felkapottá, turisztikailag túlterheltté, rossz szándékú emberek célpontjává válhatnak, amely a vesztüket okozhatja. Megfontolandó tehát, minek a bemutatása szolgálhatja a természetvédelmet. Okos megoldás, ha a bemutatott természeti érték pontos helyét nem nevezzük meg, sem képi, sem szöveges részletekkel nem adunk támpontot annak felkereséséhez. A természeti értékek utolsó hírmondóinak és megsemmisülésének korában a természetvédelem érdekei előrébb valók az egyéni és üzleti érdekeknél. A turisztikai üzlet is bedől, ha annak alapjait felemészti a tudatlanság, tervezetlenség, tehetetlenség, önzés és kapzsiság.

Feltételek, felkészülés: Alapvető a céljainknak és költségvetésünknek megfelelő fényképezőgép, ma már csak digitális jöhet szóba. Szükségünk lesz nagyon rövid, igen lassú és B (bulb) záridőre (time), kis rekeszre (blende), teljes állíthatóságra (manualitás). A pixelszámmal ne foglalkozzunk, mert ma már a legkisebb képméret (5–6 MP) is bőven elegendő általános célokra. 3 MP alá ne menjünk, 6 MP felé pedig csak okkal. Gyors és nagy tárhelyű memóriakártya, tartalékakkumulátorok (és hálózati, napelemes töltő). Túrára legjobbak az állítható látószögű zoom lencsék (optika) kb. 15–150 mm átfogással („utazoom”), legalább 3–6-os fényerővel. Megvilágításhoz, derítéshez (beépített) vakura is szükségünk lesz, és a fény oszlatásához vigyünk valamit diffúzornak. Fehér lap a fehéregyensúly kézi beállításához és jegyzetfüzet ceruzával. Rendkívül fontos a pormentesen tárolt optikatörlő és a vállon–nyakban–hátizsákban viselhető hordtáska, fotóstáska, a teljes vízállóság biztosításával. Egy UV-szűrővel megvédhetjük a drága optikánk külső lencséjét. A vízalatti fényképezés történhet okostelefon-vízálló tokkal, akciókamerával, vízalatti fényképezőgéppel, fényképezőgép-búvártokkal. Fényképezőgépünket túra után tisztítsuk, szárítsuk. Az utómunkálatokhoz, otthoni fotófeldolgozáshoz számítógép és képkezelő programok kellenek.

Kitekintő: A VeloTeoFoto.net blogomon és az élet minden más területén bemutatott kültéri képem fotóstúra, úti és túrafotózás eredménye.

Két (2 darab) természetfotóm jelent meg a Bükki Nemzeti Park fotóalbumában, 2010-ben. Tér és idő határán. A Bükki Nemzeti Park. BNPI, Eger, 2010
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 52

Magashegyi túrák: a Magas-Tátra felhőkbe vesző gránitszikláin

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Mountaineering, high mountain hikes: on the cloud covered granite rocks of the High Tatras
Magas-Tátra (magyar), Vysoké Tatry (szlovák), Tatry Wysokie (lengyel), Hohe Tatra (német), Высокие Татры (orosz)

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.12.19.

Magashegyi mámor: A magashegységek puszta léte is rabul ejti az embert ősidők óta, legyen az megszállott hegymászó, vagy a hegyi tömegsportok embere. Ez a blogcikkem azoknak szól, akik még sosem jártak magashegységben, vagy csak a Tátrát nem ismerik, vagy csak kocaturistaként látogatták, akiket még nem érintett meg a Tátra kőkemény valósága. Saját tapasztalatok, megfigyelések és tanulmányok alapján írok a mintegy 20 magashegyi fotóstúrám után.

Ég és föld között: Bolygónk magashegységei meredeken kiemelkednek a művelt és átalakított lakott területekről, de az erdőkkel borított középhegységi csúcsokról is komoly látványa van egy magashegységnek már sok száz kilométerről. Sajátos magashegységi felszínformakincsük van, és minden további jellemzőben jelentős eltérés mutatkozik az alacsonyabb területektől. A lakatlan hegycsúcsok csipkéi már harcias felhőkkel civakodnak, ritkább levegő és egy önálló zárt világ birodalma ég és föld között.

Magashegységekről a legalább 1500 méter tengerszintfeletti magasságú hegyvonulatoknál beszélünk, ahol hegyesek a csúcsok, élesek a gerincek, szakadékszerűen meredekek a hegyoldalak, jégkori gleccserek miatt tágasak a völgyek, és rendszerint átlépik a hóhatárt. Fölfelé haladva olyan növényzeti övek váltják egymást, mintha a lombhullató erdőktől a sarkvidékig gyalogolnánk, majd fokozatosan elkopik az élet. Az összefüggő, állandó hóval borított havasok csúcsi felől gleccserek ereszkednek alá, a Magas-Tárában azonban csak hófoltok maradnak meg nyáron és gleccser nincs. A zabolátlan kövek, sziklák és az elképzelhetetlen méretű hó- és jégtömegek fölött zord magashegységi éghajlat uralkodik, ahol minden ott élőre vagy oda látogatóra sajátos, életbe vágóan fontos szabályok vonatkoznak.

Amikor épp tiszta a levegő és kellemes az idő. A Tengerszem-csúcs (Rysy, 2503 m) már a lengyel határon van.

A Magas-Tátra a Kárpátok részeként a történelmi Nagy-Magyarország északi részén a Felvidéken, a mai Szlovákia és Lengyelország területén fekszik. 51 kilométer hosszú és 26 kilométer széles, a világ legkisebb kiterjedésű magashegysége. Itt található a Kárpátok legmagasabb pontja, a Gerlachfalvi-csúcs (2655 méter tszf.). Természeti értékeit a Tátrai Nemzeti Park őrzi szigorúan: Szlovákiában a Tatranský Národný Park (TANAP). Lengyelországban a a Tatrzański Park Narodowy (TPN). Alaposan kutatott, fotózott, jól ismert, turisztikailag feltárt, sőt túlterhelt, túllátogatott magashegység. A sok kiépítés és a nagy embermozgás már rég elvette a hegyen járás romantikáját, de ez sem változtat azon a tényen, hogy a Magas-Tátra bámulatosan értékes élővilág által lakott, roppant sziklákból létrejött álomszép vadon.

A Tátra lábánál: Tiszta időben Magyarország számos középhegységi csúcsáról látható a Magas-Tátra hófödte, csipkés vonulata. Közeledve a hegységhez kirajzolódnak az ijesztőn meredek, lélegzetelállító hegyoldalak, felismerhetőek a szikár hegycsúcsok. A Tátrához vasúton vagy közúton érkezhetünk. Magyarországról sajnos nem indul „Tátra túrás vonat”, ezért többnyire bérelt busszal, vagy autóval mennek autópályán, vagy az Alacsony-Tátrán keresztül. A túrák végpontjait jelentő tátrai településeket a tátrai villamosvasút köti össze. Ezek a települések a „lent”, pedig a Csorbató (Štrbské Pleso) 1350 méter, Ótátrafüred (Starý Smokovec) 990 méter tszf. magasságban fekszik. Hatalmas autó- és buszparkolók, a hegyi turizmus teljes kiszolgálása fogadja az érkezőket. A lenti részekről fogaskerekű vasút, sikló, libegő, felvonó, lanovka rendszere visz fel magasabb pontokra, csúcsokra. Alattuk jelzett turistautak vágnak neki az emelkedőknek, gépjárművel nem juthat turista a hegységbe.

Fenyvesek alján: Elhagyjuk a szállodákat, éttermeket, büféket és bazársorokat, jól jelzett és kijárt ösvényre térünk. A bükkösök magasságában is telepített lucfenyvesek fogadnak, felfelé haladva egyre vadabb és gazdagabb a magashegységi övezet (900–1500 méter tszf.) lucosa. Áfonyák, páfrányok és virágok serege jelzi a hatalmas különbséget a Tátra fenyvesei és a hazai középhegységek fenyőültetvényei között, amelyek lényegében üresek. Párás, üde, idilli erdőségek, melyek legfőbb lakója a barna medve (Ursus arctos). A természetvédelem és a medve veszély miatt nem térhetünk le a jelzett útról, bár a medve messziről érzékel és kerül minket. A magasabb részeken lévő erdők lombkoronája alacsonyabb és felszakadozik; elérjük a Felső-turistautat. Az elágazásokban jellegzetes tátrai útjelzőoszlopok igazítanak útba: piros zsindelytetők védelmében házformás sárga táblácskák.

A Poprádi-tó lenyűgöző látványa.

Felső-turistaút: Elérjük a piros sáv jelzésű sétaútnak kiépített Felső-turistautat (Magisztrálé, Tatranská magistrála), amely nem tartogat különösebb nehézségeket. A menedékházakat összekötő, 55 kilométer hosszú Magisztrálé a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 1877–1883 években létesített szakaszait felhasználva jött létre 1931–1937 között. Több növényzeti övön át halad, legszebb talán a magashegységi övezet lucfenyveseinek (900–1500 méter tszf.) és az alhavasi övezet (1500–1800 méter tszf.) törpefenyveseinek erdőhatárán. A lucfenyők (Picea abies) közé egyre több havasi cirbolyafenyő (Pinus cembra), vörösfenyő (Larix decidua) és madárberkenye (Sorbus aucuparia) vegyül, míg eluralkodnak a havasi törpefenyők (Pinus mugo). A hegység déli oldalán kanyargó Magisztrálé gránitfolyósóján felfelé lépdelő túrázó előtt egyre jobban kitárul a táj, jól érzékelhetjük a méreteket, milyen magasan járunk a lenti térszint fölött. Rálátunk a havasi legelőkre, belátunk a tátongó völgyekbe egészen a főgerincig, a nyergeken pedig már panoráma fogad. Nyugtalan felhők kerülgetik a rideg sziklaképződményeket – itt foghatjuk föl, hová is jöttünk: a Tátra szívében hatalmas hegyek állnak ellen a szüntelenül kavargó légtömegeknek.

A Felső-turistaút (Magisztrálé) kőfolyással, törpefenyvessel, és a látóhatárt bezáró hófoltos csúcsokkal.

Törpefenyvesek útjain: A havasi törpefenyő (Pinus mugo) elképzelhetetlenül sűrű, járhatatlanul tömött bozótot alkot, fölöttük pedig körpanorámában látjuk be az egész tájat. Az ösvények kaptatóján megcsúszhatunk a nedves, jeges talajon, a mozaikszerűen illesztett gránitfolyosó érdes kőtömbjei olykor meginognak, közöttük „miniszakadékok” nyíltak. Ha hótakarón haladunk, az betakarja, elfedi a törpefenyőket is, meredeken kiálló többméteres póznák vezetnek minket az úton. A hó olyan keményre tömörül, vagy annyira erős jégkéreg alakult ki rajta, hogy a testesebb túrázókat is megtartja – de meglepetésszerűen beszakad, ilyenkor combközépig süpped a lábunk. A törpefenyvesek között már hamisítatlan magashegyi környezetben vagyunk, e fölött pedig semmi sem tréfa, csak a beépített humorral kacagtató Hunfalvy-hágó alatti menedékház (Chata pod Rysmi) a Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékháza (2250 méter tszf., például barna turistajelzésű panorámavécével, meredek sziklagörgetegen kijelölt buszmegállóval és kerékpárparkolóval).

Panorámavécé 2250 méter tszf. magasságban elképesztő ki- és belátással. Napszemüveg, látcső és vécépapír.
Kerékpárparkoló 2250 méter tszf. magasságban, ahol a meredek sziklákon kizárólag gyalog lehet közlekedni, és kizárólag síkságra alkalmas alföldi kerékpárral (parasztbicikli).

Völgyek, tengerszemek, havasi legelők: A havasi övezetben (1800–2300 méter tszf.) már a törpefenyők is eltörpülnek, kikopnak, és a fűfélék uralkodnak törpecserjék társaságában. A pázsitfüvek, sások és szittyók között hatalmas virágú, törpeszárú, színpompás virágok állnak ellen az elemeknek, és teszik felejthetetlenné a túrázó napját. Gigászi meredélyek és gránitfalak vannak már a közelben, ahol a teljes nyarat átvészelő hófoltok lapulnak meg. Törmeléklejtők, kőgörgetegek, kőfolyások. Néhol vízesések zuhannak alá a peremeken, amelyek télen jégtömbökké dermednek. A patakokba összegyűlő vizek kis felszínű, de annál mélyebb tengerszemeket táplálnak – színük a felhőzettől függően pillanatról pillanatra változik. A legelésző tátrai zergék (Rupicapra rupicapra tatrica) nem zavartatják magukat különösebben, ők a hegység jelképe. A tátrai havasi mormoták (Marmota marmota) megpillantásához nem kis szerencse kell, félelmüket egy sziklára kiálló mormota őrszem visító vijjogása adja hírül a többinek – a cuki állat hangereje kitölti a teret.

Tátrai zerge (Rupicapra rupicapra tatrica), a Magas-Tátra jelképe.
A tátrai havasi mormota (Marmota marmota) őrszem hangos vijjogása betölti a teret.

Nyergek, hágók, gerincek, hegycsúcsok: Egy nyereg felé közeledve érthetjük meg, miért nem gyalogtúrának számít a magashegyi túra, és miért közelít a hegymászáshoz. Ha kötéltechnikás szakaszra nem is megyünk, egyre többet kell másznunk a kihelyezett tálcák, láncok segítségével, vagy a puszta sziklákon. Egy nyereg, hágó önmagában is lehet túracél, tábla és magassági szám jelez minden jelentős pontot. De rendszerint ezekről kapaszkodhatunk tovább a gerinceken a hegycsúcsok felé. Már érezhetően ritkább a levegő, hol játékos, hol szigorú, morcos fekete felhők iparkodnak a dacos sziklacsipkék között. A csúcson vagy tejköd fogad, vagy a pillanatról pillanatra változó felhőáramlás, olykor tiszta levegő és teljes kilátás. Amikor azt hinnénk, hogy itt már alig van nyoma az életnek, havasi szürkebegyet (Prunella collaris) pillantunk meg. Az apró madárka otthonosan ugrándozik a tszf. 2500 méter körüli hegycsúcsok kövein.

A havasi szürkebegy (Prunella collaris) a hegycsúcsok és a gerincek apró madara, dacol a hideg széllel.

Tátrai időjárás: Különleges éghajlat nem alakult ki a Tátrában, de időjárása a magashegyi éghajlat miatt az év minden napján jelentősen eltér a lenti területektől. A csúcsok szinte mindig a Tátra saját felhőibe burkolóznak – alájuk érve értjük meg, a Tátra belső birodalmában vagyunk. A hegység tetején a hőmérséklet kiegyenlítettebb, a hótakaró félévig összefüggő, kb. tszf. 1600 méter fölött számos hófolt „átnyaral”, egész évben megmarad. Amikor lent már szinte zöldellő nyár van, fent még rendületlen a fehér tél. A tavasz késik és rövid, az olvadozó hótól jeges. A nyár intenzíven esős, amikor villámok sújtják a hegységet. Az ősz eleje száraz, majd ismét egyre csapadékosabb. A tél hosszú és vastag hótakaróval fedi be a Tátrát. Az időjárás hajlamos a gyors fordulatokra, mindenre fel kell készülni.

Mély hó és sűrű köd.

Tátrai jellegzetességek: Számos dolog teszi a Tátrát egyedivé, kezdve a világ legkisebb területű magashegység jellegével. A barna medvék különleges viselkedésének számít, hogy a 250 kilogramm testtömeget is elérő egyedei felmásznak a helyenként akár 500, vagy 1000 év életkort elérő cirbolyafenyők tetejére is, hogy lerágva a fák csúcsait, megszerezzék a tobozokat. A Tátra felsőkategóriás, számos változatban készülő helyi itala a 17–52–72% alkoholtartalmú Tátratea, a világ legerősebb teája. Helyszíne a Tatry Ice Master nemzetközi jégszobor fesztiválnak, és láttam már bátor sörosztást is egy merész hegycsúcson.

A Rainer-kunyhó (1301 méter tszf.), a Tátra 1863-ban megnyitott legelső, legrégebbi, hagyományos építésű menedékháza vastag hótakaró alatt, a napjainkra jellemző túrázók tömegével.

Veszélyek és tilalmak mindenhol: A Magas-Tátra minden varázsa ellenére, sőt annál inkább tisztában kell lennünk a mindenhol jelenlévő veszélyekkel, szabályokkal és tilalmakkal. Sokan alábecsülik a veszélyeit, mivel a legkisebb magashegység és tömegek látogatják. A tilalmak a természet védelmét és a túrázó túlélését szolgálják. A Tátrában már a medvék miatt is tilos letérni a jelzett útról, éjszakára maradni tilos, sötétedés előtt le kell jönni a hegységről. Tilos állatot, növényt gyűjteni, beleértve az erdei gyümölcsöket is. Tilos sátrazni, tilos tüzet rakni, sőt dohányozni is tilos. Tilos gépjárművel behajtani, sőt kerékpárral sem megengedett, és nyilvánvalóan szemetelni is tilos. Számos helyre nem mehet be túrázó, sőt télére a hegység nagy részét el is zárják a látogatók elől (téli zárlat). Nyáron a villámok, télen az eltévedés, kihűlés és a lavina szedi áldozatait, a tragédiák egész évben vezető oka a kicsúszás, lezuhanás. Évente átlag 10–15 ember veszti életét a Tátrában. A Poprádi-tó mellett egy mostanára „megtelt” Jelképes temető (Symbolický cintorín) őrzi örök emlékét a hegységért rajongó, és ott életüket vesztő szerencsétlen hegymászóknak, felkészületlen kirándulóknak.

A Jelképes temető a sziklákon őrzött halálkiáltásokkal, jellegzetes tátrai keresztekkel.

Feltételek, felkészülés: Magashegyi túrához az átlagosnál nagyobb erőnlét és állóképesség szükséges, ami életmód, és nem kor függvénye. A kitűzött célt a túrázóknak csak a negyede–ötöde éri el. A szintemelkedés a túra legfontosabb mutatója, nem a túratáv. Fizikailag felkészülni középhegységben is lehet, de annál több kell. Alapfelszerelésünk alapja az erős, (bokafogó) túrabakancs kamáslival, és a nyár kivételével hágóvassal, hómacskával vagy hókarommal kiegészítve, (a csúszásgátló és a cipőhólánc kevés). Többrétegű túraruházat, mindig készülve erős szélre és heves esőre, hóviharra. A felfelé menethez vékony öltözék legyen rajtunk, mert a hosszú és meredek emelkedőkön könnyű túlmelegedni. Kesztyű, sál, sapka, napszemüveg és napsugárzás elleni védelem legyen télen–nyáron. Sok folyadék, élelem, lámpa, általános túrafelszerelés. A magányos magashegyi túrázók és hegymászók is verődjenek kisebb csapatba, egyedül menni magashegységben kifejezetten nem ajánlott. Pontos útvonal és időterv, itt nincs sok szabadság, terv szerint kell haladni és időben leérni.

Kitekintő: Minden magashegyi túrám fotóstúra.

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 83

Időutazás: oligocén kori gyalogtúra a Paratethys-tengerből kiemelkedő ős-Bükk hegységen keresztül

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Time travel: Oligocene hiking through the ancient Bükk Mountains, which rises from the Paratethys Sea

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.11.27.

Bevezetés az időutazásba: A hagyományos turista térben utazik, amely költséges, időigényes és környezetterhelő. Zavaros időket élünk, a sokasodó bajok korát, sajnos rossz irányba halad a világ. Ha nem tetszik a kor, amiben élünk, és/vagy ha nincs időnk, pénzünk messzire utazni, utazzunk az időben, és itt Magyarországon egy helyben ülve is bejárhatjuk „az egész világot”.

Időmélységek és világok: A földtörténeti óidőben és középidőben hajó és tengeralattjáró kellene a Tethys-óceán felfedezéséhez, amelyben a Bükk tömbjét alkotó mészkő képződött. Trópusi éghajlat uralkodott az eocén kor végéig, szubtrópus az oligocén korban, mediterrán a miocén korban, tundra a jégkorszakokban. A Bükk fokozatosan emelkedett a mai, kevéssel tszf. 1000 méter alatti magasságába, miközben egyre öregedett, lepusztult a középső tömb felszíne. Az évmilliók során folyamatosan cserélődött a hegység növényzete, többször benyomult a tenger, majd a hatalmas forrásbarlangok sora emelkedett magasan a karsztvízszint fölé. Számomra az a Bükk leglátványosabb, legizgalmasabb múltbéli arca, amikor szigetszerű tengerparti hegység volt. Az oligocén kori, szubtrópusi Paratethys-tenger, majd a belőle származó miocén kori édesedő és mocsarasodó mediterrán Pannon-tenger nyaldosta a Bükk lábait. Hasonló tájélményt ma legközelebb a Földközi-tenger vidékén, a mediterrán tengeri térségben találunk!

Időgép és időutazás: Milyen szerencse, hogy ma már van időgép megfizethető áron – egy használtcikk piacon vásároltam, (Távol-Keletről nem mertem rendelni). A mai időgépek fluxuskondenzátor nélkül készülnek. A szokásos, profin összeállított túrafelszerelésemmel megyek, amely már kiállta az idők próbáját. A tervezett útvonalam keresztülvezet az ős-Bükkön, Miskolc helyétől Eger leendő helyéig. Fényképezőgépet sajnos nem vihetek, mert tiltja a használati utasítás és az Univerzum, összeakadna a tér–idő folytonosság. Kerékpár sajnos nem fér bele az időgépbe, így gyalog kell mennem. A felkészülés munka- és időigényes: fel kell elevenítenem a tanulmányaimat, és egy kupacnyi vastag szakkönyvbe kell mélyen belelapoznom, hogy eligazodjam majd a múltbéli Bükkben.

Az ős-Bükk keleti oldalában: Egy szép szombati napon kiálltam a Bükk miskolci szélére és felvettem az előre beállított időgépet. Beindítottam, és egy szemvillantás alatt visszaugrottam 30 millió évet, megérkeztem az oligocén korba: tengervízben tocsogok és előttem áll a mainál sokkal alacsonyabb ős-Bükk. Az északi szélesség 30 fok körül vagyok, ma ezen a szélességen torkollik a Nílus a Földközi-tengerbe. A tenger alig hullámzik és tele van kagylóval. Mangroveerdő vesz körül, és a Szinva patak (folyó) bővizű őse torkollik a Paratethys-tengerbe. Az erdő trópusi jellegű, hangos, a meleg levegő párás, fülledt, virágok és a sós tenger illatától tömény. Terveim szerint a fölfelé haladok az ős-Szinva mentén, nyugat, délnyugat irányában szelem át az ős-Bükköt. A turistatérképpel semmire sem megyek, a GPS nem lát egy műholdat sem, de az iránytű jól működik, csak fordított irányba mutat. Az ős-Szinva mentén trópusi galériaerdő követi a folyót, alig tudok haladni a fikuszok és a liánok között. Az áltobozkáiról felismerem, hogy éger (Alnus cecropiaefolia?) is van ebben az erdőben, a későbbi égerligetek előhírnöke. A dombvidéki domborzat idegen számomra, de felismerem a Szeleta-forrásbarlangot. A Szeleta szádája olyan, mint manapság, azonban a Szinva szintjében fakad és ömlik a folyóba, mint ma a Szikla-forrás a Szalajka-völgyben.

Az ős-Bükk dombság hátságán: A Szinva után a Garadna patak ősét követem, amely Lillafüred mai helyén torkollik a Szinvába. Más vízfolyást és domborzati elemet nem ismerek fel. Alacsony, örökzöld, üde, zárt erdőben vagyok, sok páfránnyal és néhány óriásfenyővel – a belső területek már mediterrán jellegűek. Kevés szikla búvik ki a vastag üledékkel eltemetett mészkőtömbből, és azokon egy apró kövifodorka zöldellik (Asplenium egedense). Ősi babérok (Laurus hungaricus) és ősi szőlők (Vitis hungarica) miatt haladok nehezen, liliomfák (Magnoliaceae) és egy ősi liliom (Cercidiphyllum andreánszkyi) virágai pompáznak. Dél felé fordulva, gesztenyefaerdőben (Castanopsis sp.) haladok a bükki lankák északi oldalán. Hatalmas Eucalyptusok magasodnak a lombkorona fölé. Tízszer annyi fafaj alkotja az erdőket, mint ma, köztük az ősi bükkféle Eotrigonobalanus furcinervis uralkodó. Tömeges a Cunonia oligocaenica fa, amely a mai fokföldi vörös vasfa kihalt őse. Él itt egy ősi platán, a Platanus neptuni. Az örökzöldek közé lombhullató fafajok is vegyülnek: tölgyek (pl. Quercus agriensis), nyárak (Populus sp.). Lapos tetőkre érek, tszf. 300 méternél nem lehetek sokkal magasabban. Kúp- és toronykarsztok emelkednek ki, de fennsík még nincs, a híres bükki kövek még nem zökkentek ki.

30 millió év múlva más fodorka fajok hódították meg a sziklafalakat, egyik leggyakoribb az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes).

Trópusi völgytalpakon: Szinte minden völgyben víz csordogál, a széles völgytalpakon lassan kanyarognak. A patakok szélén kolokán (Stratiotes egedensis) és sárga tündérrózsa (Nuphar hungaricum), ismét fikuszok és liánok. Szitakötők és pillangók röpködnek, légyfélék bosszantanak. A rovarok zúgása és a madarak éneke is szokatlan, ismeretlen számomra, kivéve a kabócák kórusát.

A Paratethys-tenger víztükre feketéllik a szélben, mert a mélyben oxigénhiányos körülmények uralkodnak. Olyan, mint egy mai származéka, a Fekete-tenger Törökországban.

Az ős-Bükk tengerpartján: Ha a völgytalp járhatatlan, gerincen ereszkedem délies irányban lefelé, ahol a kilátás miatt felszakadó erdőt keresek. A látóhatáron végre előbukkan a tenger, mintha Görögországban vagy Spanyolországban lennék! Messziről nézve feketéllik a Paratethys-tenger víztükre, mint Törökországban, mert a mélyben olyan oxigénhiányos, mint az egyik származéka, a hírmondónak megmaradt Fekete-tenger. A tengerpart változatos, öblökkel tagolt, csendes, alig hullámzik, sekély, hínaras. Kagylók és rákok az üledéken és a kövek között, ezek ma is ott vannak, szürke agyagba zárva, (és a Mátra Múzeumban). Kis halak cikáznak a vízfelszínen, az egyik kövületét 30 millió év múlva fotóztam le, mert kitűnően konzerválódott az oxigénhiányos üledékben. Sejtelmem sincs arról, hol épül majd fel Eger barokk városa. Az éjszakai ragadozókat nem várom meg, még naplemente előtt lejár az időutazás időtartama. Visszatérve a holocén jelenkorba, Egerben fejezem be a túrát.

Az ős-Bükk Paratethys tengerpartja ellaposodó és tagolt, változatos, egyes szakaszain olyan, mint a Jón-tengerből kiemelkedő Ainos oros hegység, Kefaloniá szigete.

Kitekintő: Őslénykutatók és földtörténészek sokat írtak már az ősidőkről, időutazókat filmekből is ismerünk, az időutazó gyalogtúrával azonban világelső vagyok. Terveim szerint más múltbéli korokban is teszek majd időutazós gyalogtúrákat, városjárásokat, de a kitűnően vizsgázott időgépemmel előre is mehetek az időben. Magvakat sajnos elfelejtettem gyűjteni az oligocén korban, de amúgy is tilos lett volna.

Felhasznált szakirodalom:

  • Borsy, Zoltán (1993): A Föld fejlődése és szerkezete. – In: Borsy, Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 28–123.
  • Fűköh, Levente (1983): 300 millió év – földtörténeti archívum. A Bükk földtani képe. – In: Sándor, András (szerk).: Bükki Nemzeti Park. Kilátás a Kövekről. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 39–60.
  • Fűköh, Levente (2002): A geológiai képződmények ősmaradványai. – In: Baráz, Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 71–82.
  • Hably, Lilla (2007): Szubtrópusi tájak az alsó oligocénben. – In: Járainé Komlódi, Magda (főszerk.): Pannon enciklopédia. Magyarország növényvilága. – Urbis Könyvkiadó, Budapest, 16–17.
  • Hevesi, Attila (2002): Fejlődéstörténet II. Felszínfejlődés. – In: Baráz, Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 83–108.
  • Wikipédia: Nagy-Eged hegy: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-Eged_hegy (2021.11.27.)
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 65