Túrakerékpáros fogalomtár

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Túrakerékpáros fogalomtár, amely a túrakerékpár főbb alkatrészeit, alapvető tartozékait és szerszámait listázza és mutatja be.

Mountainbiker glossary.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.03.21.

A túrakerékpáros fogalomtár blogcikkben a túrakerékpár és a legfontosabb alkatrészei és alapvető tartozékai szerepelnek, beleértve a szerszámkészletet.

agygenerátor (agydinamó): Elsősorban az első és a hátsó lámpák áramellátásához van szükség megbízható, folyamatos áramforrásra, amely nem kopik el és nem érzékeny az időjárásra. Legjobb megoldás az agygenerátor (hétköznapi nevén agydinamó) erre a feladatra, míg a hagyományos dörzsdinamó alkalmatlan túrakerékpározási célokra (hosszabb meneteknél besül, nem időjárásálló, elkoptatja a gumiköpenyt, nagy az ellenállása és zajos). A többi generátortípus ritka, nem terjedt el és nem veszi fel a versenyt az agygenerátorral. Generátorral nincs lemerülés, nincs veszélyes hulladék, ez a legfenntarthatóbb áramforrás. Az agygenerátor teljesen hangtalan, nem kopik, nem csúszhat meg, jelentéktelen az ellenállása, a legfeljebb 3%-os energiaigénye észre sem vehető. Működtethető róla kerékpáros USB töltő, amellyel valamennyi USB töltésű készülék akkumulátora feltölthető.. (Megjegyzés: mivel a kerékpáros USB töltő csak menet közben működik és tudomásom szerint rövid élettartamú eszköz, egy napelemes töltőberendezés nem nélkülözhető.)

állítható villáskulcs: Egy 150 milliméterre nyitható állítható villáskulcs alapvető, praktikus szerszám a kerekek, nyeregcsavarok stb. szereléséhez. Kivált egy maréknyi villáskulcsot és nagy erőkifejtésre alkalmas.

csomagtartó: A hátsó csomagtartó elengedhetetlen és alapvető tartozéka a túrakerékpároknak, a teljes terhelésű, teljes málhával felpakolt túrakerékpárokon első csomagtartó is szokott lenni az első nyeregtáskák rögzítéséhez. A csomagtartóhoz acél a legalkalmasabb anyag, amely kellően erős, szívós, rugalmas és szükség esetén könnyen hegeszthető. (Az alumínium dörzsölés hatására elkopik, kevésbé rugalmas és hirtelen törésre hajlamos.) A túracsomagtartókon kiszélesítés akadályozza meg a nyeregtáskák küllők közé kerülését, de a felsőkategórás nyeregtáskákon merevítő oldja meg ezt a problémát. A nagy poggyásztömeg és a tartós rázkódás miatt fontos a csomagtartó alátámasztása villára vagy szemre, a nyeregcsőre szerelhető csomagtartó nem alkalmas kerékpártúrázásra. Hátul legyen rajta hátsó lámpa vagy prizmatartó elem. Fontos kiegészítő a gumipók, amiből 4 darabbal minden megoldható, a kampókra húzzunk polietilén csövet.

defektjavítókészlet: Míg a kerekeken fontos a defektvédelem megoldása, egy tartalék gumibelső pedig alaptartozék a kerékpártúrákhoz, defektjavítókészlet is kell a szerszámtáskába: gumileszedő, dörzslemez, foltok, ragasztó, zsebpumpa. Ideális esetben sosem kapunk defektet, azonban komoly gondot okoz, ha mégis megtörténik és nem tudjuk legfeljebb egy órán belül megoldani a helyzetet.

defektvédelem: A túrakerékpározásra tervezett gumiköpenyekben szokott lenni valamilyen szintű kevlar defektvédelem. Ennek hiányában, illetve a többszörös defektvédelem érdekében defektgátló szalagot tehetünk a külső gumiköpeny és a belső tömlő közé, a gumibelsőkbe pedig defektgátló folyadékot tölthetünk (kb. két évig működik).

egyedi elemek: A túrakerékpárt egyedi elemek teszik személyre szabottá, két keréken guruló, „nyitott otthonunkká” – a közérzet és az életérzés a legfontosabb dolgok közé tartoznak. Minden túrakerékpár adott túrára van felszerelve, és tükrözi a túrakerékpáros egyéniségét. Zászlók, logók, egyéb kiegészítő tartozékok, díszek, ékszerek. (Például mini kerékpár-virágvázák, kerékpár-íróasztal, bármi.)

fejlámpa: Az üzemi első lámpa mellett túrakerékpározáshoz alapvető tartozék egy nagy fényerejű, vízhatlan és állítható fényszögű (zoom) fejlámpa. Terepen, lassú hegymenetekben, éles kanyaroknál, tolásnál, pakolásnál és szerelésnél nélkülözhetetlen. Fejre, sapkára és bukósisakra egyaránt felvehető legyen. USB töltésű belső akkumulátorral, vagy páros számú, 2 vagy 4 AA vagy AAA ceruzaakkumulátorral üzemeljen.

kerékpárkomputer: A kormány legfontosabb műszere a pillanatnyi sebesség, a napi és az összes megtett távolság és az átlagsebesség mérésére alkalmas kerékpár sebességmérő, a kerékpárkomputer.

kerékpárlakat: Kerékpárlakat akkor is legyen nálunk, ha nem terveztünk sehol sem parkolást. Egy felszerelt és málházott túrakerékpárt nem célszerű és nem is szokás lakatolva magára hagyni, a jármű leürítése pedig gyakorlatilag lehetetlen. A bőséges választékból a hajtogatós lakat és (a nem elterjedt) cilinderlakat jöhet számításba. Az U-lakat erős, de túl kis átmérőjű és merev, a lánclakat (>10 milliméter anyagátmérő) túl nehéz, a gerinclakat csak optikai védelmet nyújt, a spirállakat pedig csak az eldőléstől nyújt biztos védelmet.

kitámasztó (oldaltámasz, standard): Egy felszerelt és málházott nehéz túrakerékpárt biztosan kell kitámasztani, amihez jól kimért, megbízható kitámasztó szükséges. A nyeregtáskák miatt a legnagyobb stabilitást a láncvillára rögzíthető kitámasztó adja, a középcsapágyhoz rögzíthető kitámasztó pedig lehet kétlábú. Komoly túrakerékpárhoz első villára szerelhető kitámasztó is kellhet a biztos felállítás érdekében.

kormányszarv: A különböző kormányszavak, azok beállításai és kombinációi többféle kormányfogást és testtartást biztosíthatnak a túrakerékpáros sportoló számára. Egy komolyabb kormányszarv-rendszer szinte kitesz egy pillangókormányt. Mivel kerékpártúrán napi 8–15 órát is ülhetünk a nyeregben, ügyelnünk kell az egészségügyi problémák megelőzésére és a kényelmi szintünk fenntartására. Így elkerülhetjük a nyaki és karfájdalmakat, tenyérproblémákat.

kormánytáska: A kormánytáskák 1–5 literes, könnyen levehető, olykor válltáskaként is használható kiegészítő táskák, amelyek tartalmát menet közben is használhatja a túrakerékpáros. Készülnek térképtartóval és okostelefontartóval. Napszemüvegnek, menet közben elfogyasztható túrakajának, telefonoknak és kisebb szerszámoknak kell beleférnie, valamint egy zsebrádiónak.

kulacstartó: A kulacstartók fontos tartozékai a túrakerékpároknak, hiszen a vízvesztés törvényszerű, a folyadék utánpótlásról gondoskodni kell. Túrakerékpárokon 2–3 kulacstartónak van helye. Létezik vázra szerelhető, nagyméretű PET-palack tartó is, azonban ebben a műanyagban nem célszerű innivalót szállítani a tűző napon. Hátizsákban van a helye az 1–3 literes víztasaknak, továbbá kiegészítő (összecsukható) vizespalackokat vihetünk magunkkal.

multiszerszám, zsebszerszám: A szerszámtáska alapvető tartozékai: imbuszkulcs (2-2,5-3-4-5-6-8 milliméter), laposcsavarhúzó, PH2 csillagcsavarhúzó, T25 torx, 8-9-10 láncbontó, küllőkulcs. A szerszámtáskában legyen továbbá: laposkulcs a kónuszokhoz, az ellenanyákhoz, a pedálhoz, csapágyzsír és műszerolaj, tisztítórongy.

nyeregtáska: A hátsó csomagtartóra rögzíthető nyeregtáska klasszikus kerékpáros túratáskának tekinthető, átlagosan 20–20 liter űrtartalmúak. Az első csomagtartóra akasztható nyeregtáskák kisebbek, átlagosan 15–15 literesek. Használatával alacsonyan marad a kerékpár súlypontja és a csomagtartó teteje további kerékpártáskának marad szabadon. A teljesen vízhatlan, csavarzáras nyeregtáskák tökéletes biztonságban tartják a felszerelést, míg az esőhuzatos megoldások kevésbé megbízhatóak. Levéve válltáskaként hordozhatók, az első–hátsó felületek prizmáinak formája a márka ismertetőjele. A nyeregtáskák légellenállása kb. 10% energiát emészt fel a hajtásból, ennek kivédésére jött az utóbbi években terjedő „bikepacking” szemlélet, amely a szélárnyékban lévő holttereket használja ki csomagtérnek.

pillangókormány: A pillangókormányt kifejezetten a kényelmes és változatos kormányfogások biztosítása céljára túrakerékpárokhoz tervezték, mindenhol puha habanyaggal van bevonva. Pillangókormány esetében nincs szükség kormányszarvakra.

sárvédő: Sárvédőkre és sárvédő hosszabbítóra lesz szükségünk, ha esős–saras időben nem akarunk fejtetőig sarasak, csatakosak lenni. A hajtásrendszer védelme azonban üzemi kérdés, a láncra és a lánckerekekre ne kerüljön szennyeződés az útról.

túrakerékpár: A kerékpárfajták közül a trekking kerékpár (túrakerékpár), az MTB hegyikerékpár (mountainbike), az ATB terepjáró kerékpár (all terrain bike), az „outi” országúti kerékpár („versenykerékpár”), a fekvőkerékpár (rekumbens kerékpár, fotelbicikli), az összecsukható (folding) kerékpár és a világjáró (adventure) kerékpár alkalmasak túrakerékpárnak, de tulajdonképpen mindenféle kerékpár használható túrázásra – ezekről szól a túrakerékpáros fogalomtár. Az acélváz lényegesen megbízhatóbb, mint az alumíniumból készült váz. Túrakerékpárunk minden esetben feleljen meg a KRESZ közlekedési szabályoknak.

Kitekintő: Kérem, pontozással értékeld a túrakerékpáros fogalomtár blogcikkemet!

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 16

Túrakerékpáros edzésterv

Túrakerékpáros edzésterv. Mountainbiker training plan.
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Túrakerékpáros edzésterv, amely a rövid, a közepes és a hosszú kerékpártúrák megtételéhez szükséges erőnléti szintre juttat.

Mountainbiker training plan.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.03.10.

Ebben a blogcikkben a túrakerékpáros edzésterv lépéseit, edzéstípusait írom le rövid, közepes és hosszú kerékpártúrákra való felkészüléshez. A gyakorlat igazolja, hogy az alábbi módszerekkel fel lehet készülni a kerékpártúrákra és alkalmas a jó egészségi állapot tartós megőrzésére. Amatőr módszerekkel, alacsony idő-, energia- és költségráfordítással, nem versenycéllal, saját tapasztalatok alapján és bárki számára elérhető módon. Az általam leírt túrakerékpáros edzésterv kizárólag kerékpártúrákra készíthet fel, nem kerékpárversenyekre. Hobbi- és nem sportedzői munka, tapasztalat és kísérletezés alapú, ösztönös jellegű.

Túrakerékpáros erőnlét: Egy túrakerékpárosnak pontosan kell tudnia, hogy a kitűzött célt és nehézségi szintet képes teljesíteni. Nem fordulhat elő, hogy félúton feladja kimerülés miatt. Sőt be nem tervezett jelentősebb hosszabbítás (kitérő) sem jelenthet gondot. A túrakerékpározás kihívása és szépsége, hogy mindezt málházva (felszerelés), szabadtéren (outdoor), változó időjárási körülmények és útviszonyok között: lehűlés és hideg, felmelegedés és forróság, csapadék, száraz vagy párás levegő, szélcsend vagy szél, jó vagy rossz minőségű útfelület, emelkedők, akadályok, terep, műszaki problémák. Ezekre a feladatokra kell felkészíteni a szervezetet és önismeretet kell szerezni. Az sem fordulhat elő, hogy a várhatónál jobban kimerül és másnap nem tudja folytatni, akár megtenni ugyanazt – vagyis a túrakerékpáros nem dőlhet ki. Sport szempontból akkor válik valaki túrakerékpárossá, ha önmagát jól ismerve megbízhatóan képes tekerni, ahol már nem érik meglepetések. A túrakerékpározás túrasport, amely a versenysportoktól eltérő követelményeket támaszt és más felkészülést kíván; az egészség tartós, hosszútávú megőrzését és fejlesztését szolgálja.

Túrakerékpáros teljesítmények: Nem kell ahhoz érmeket és hírnevet szerezni, hogy a nehéz málhákkal is nagyobb távok megtételére képes túrakerékpárosokat emberfelettinek, „nem ember”-nek tekintsék. Ez a gondolat azonban nem tudja, mennyi munka áll mögötte, elfelejti, hogy az ember módszeres felkészüléssel „emberfeletti” dolgokra is képes, és mindenki rendelkezik ennek lehetőségével, és rendszerint azok szájából hangzik el, akiktől mindennemű mozgás idegen. Egy ülő típusú ember (pl. autós életmód) könnyen meghökken, míg egy mozgékony ember (pl. sportember) rájöhetett arra, hogy a határokat igencsak ki tudja tolni, ha aktívan és kitartóan tesz érte. Az átlag feletti túrateljesítmény mögött rengeteg munka van. Egy bárki által elérhető erőnléti szinttel teljesíteni még nem extrém sport, hanem a velünk született testi adottságaink kiaknázása, kamatoztatása.

Edzéstípusok: A túrakerékpáros edzésterv több edzéstípusból álljon, hogy összetett és átfogó felkészülést nyújtson a kerékpártúrázás gyakorlati kihívásaira. Legfeljebb 10 kilométeres, rövid és egyszerű alapozóedzésekkel indítsunk, és jöhetnek utána a célirányos, módszeres edzések.

Alapozóedzések: A túrakerékpáros edzéseket alapozóedzésekkel célszerű bevezetni véleményem szerint. Az alapozóedzés legfeljebb 10 kilométeres, összeszoktat a kerékpárral (nyereg, markolat, testtartás, reflexek, rutinok), hozzászoktat a forgalmi és útviszonyokhoz, magabiztossá tesz. Ha a kerékpározás teljesen természetessé, hétköznapivá és mindennapossá válik, akkor léphetünk feljebb. Alapozóedzésre legalkalmasabb a mindennapos (falusi, városi) kerékpáros közlekedés. A kerékpáros közlekedés kiváló túrakerékpáros alapozó, és rendkívül takarékos, költségkímélő, praktikus, időhatékony és fenntartható (különösen az egekbe szökő üzemanyagárak, az autókba és dugókba fulladó városok, a tömött parkolók, és az életképtelenné kényelmesedett társadalmak korában). Először el kell sajátítani a biztonságos városi kerékpározást, amely az autókra optimalizált városokban nehezebb, mint megtanulni az autóhasználatot. A városi alapozóedzés lényege a rövid szakaszokból álló változatos menet teherrel, a gyorsítás és lassítás sűrű váltakozása, a rövid kipörgetős szakaszok, és hozzászokás a forgalomhoz és a rendkívül rossz utakhoz, némi terep, némi domborzat, reflexek, rutinok – külön időráfordítás nélkül. Az alapozóedzés eljuttat a 20 kilométerig terjedő kerékpáros kiruccanás szintjére.

Pörgetőedzések: Az ideális pedálfordulat-(tartomány), a természetes pedálfordulatszám kerékpárosonként eltérő, egyedi. Hosszú kerékpártúrán a leghatékonyabb erőkifejtéssel célszerű haladnunk, hogy minél nagyobb távot tehessünk meg a lehető legkisebb energiafelhasználással – ehhez választunk ütemet és nyomatékot. A pörgetőedzésnél a pedálfordulatszám növelése a cél, ami a keringést veszi jobban igénybe. Növekszik a pulzusszám, erősíti a szívet. Egysebességes (single speed) kerékpárral is végezhető: a legnagyobb mértékűre pörgetjük fel a pedált, elérjük a maximális pedálfordulatszámunkat, majd szabadonfutón gurítjuk, s ha valamelyest lelassult, ismét felpörgetjük – ennek a pörget–gurít technika nevet adtam. Kimerítő, fárasztó, de meglepő turbó ez egy egysebességes kerékpárnak, és edzeni lehet vele.

Taposóedzések: Kisebb pedálfordulatszám esetén erősebben kell taposnunk a pedált, hogy ugyanazt a sebességet, teljesítményt tarthassuk. Megfigyeléseim szerint a kerékpárosok többsége inkább taposó üzemmódban, nagyobb nyomaték melletti alacsonyabb fordulattal teker. Hosszú kerékpártúrán a leghatékonyabb erőkifejtéssel célszerű haladnunk, hogy minél nagyobb távot tehessünk meg a lehető legkisebb energiafelhasználással – ehhez választunk ütemet és nyomatékot. A taposóedzésnél a nyomaték növelése a cél, ami az izomzatot és az ízületeket veszi jobban igénybe. Csökken a pulzusszám, erősíti az izomzatot. Egysebességes (single speed) kerékpárral enyhe emelkedőn vagy szembeszélben végezhető.

Síki edzések: Sík területeken kerékpározva egyenletes és egyhangú, monoton a szervezetünk terhelése. A pedálfordulatszám akár órákon keresztül egyenletes, ilyenkor a sebességváltót nem használjuk. A hosszú ideig tartó egyveretű terhelésre edzhetünk vele: a folyamatos pedálhajtással nagy távolságokat tehetünk meg szinte ugyanabban a testhelyzetben, a figyelmünket sem köti le a haladás. Az izomgörcs és az elgémberedés veszélye fenyeget.

Hegyi edzések: Hegyi területeken kerékpározva változatos és szakaszos a szervezetünk terhelése. A pedálfordulatszám folyamatosan csökken–növekszik, amit sebességváltásokkal egyenlítünk ki. A nagyobb nyomatékú, taposósabb, változatos terhelésre és a folyamatos összpontosításra edzhetünk vele: a pedálhajtás szakaszos, a testhelyzet változik, a figyelmünket leköti a haladás, hegymenetben gurulni nem sokat lehet, vagyis menet közben nem pihenhetünk. Az izomfáradás veszélye fenyeget.

Vegyes edzések: A vegyes edzésekben van pörgetős és taposós, síki és hegyi szakasz, és tehetünk bele szuperintenzív hajrát is. A vegyes edzés hasonlít legjobban a kerékpártúrákra, vagyis a vegyes edzés a „túrakerékpáros élete”. Ideális esetben átszelünk egy hegységi és egy alföldi szakaszt, van benne mindenféle úttípus, hegyen-völgyön, árkon-bokron keresztül tekerünk.

Szuperintenzív villámedzések: Társadalmunkban az idő az egyik legnagyobb úr, legfontosabb tényező, legnagyobb érték, (és vagy pénzünk van, vagy időnk). A nagyon időigényes tevékenységek a tanulástól, a családtól, a barátoktól és a munkától veszik el az időt – a versenysportolók ezekből áldoznak, az olimpikonok mindent feláldoznak, akár az egészségüket is. Az edzéseket semmiképp sem ússzuk meg, ha kerékpártúrákra készülünk, de nem mindegy, hogy mennyi időt kell ráfordítanunk. Az alapozóedzések és jó néhány módszeres edzés után kiváló megoldás a rövid időtartamú szuperintenzív villámedzések tartása, amelyek időben rövidek, legfeljebb 1 órásak, de a bemelegítést követően a tőlünk telhető legnagyobb erőbedobással történik: fokozott pedálfordulatszámon és fokozott nyomatékkal, tehát egyszerre pörgetve és taposva, hajrában, mint egy versenyen. A szuperintenzív villámedzés rendkívül időtakarékos és hatékony, kimerítő, de csakis alapozóedzések és néhány módszeres edzés után végezzük!

Távnövelő edzések: A túrasportokban alapvető a fokozatosság, a rendszeresség és a mértékletesség. Szintről szintre építsük fel az erőnlétünket: akkor lépjünk feljebb, ha a már elért szint könnyedén megy. Az alapozóedzések és néhány módszeres edzés eljuttat a 20–60 kilométeres rövid kerékpártúrák szintjére. Néhány sikeres rövid kerékpártúra és további edzés után mehetünk 60–120 kilométeres közepes kerékpártúrákra. Ha ebben is otthon vagyunk és nem hanyagoltuk az edzéseket, akkor belevághatunk a 120 kilométer feletti, hosszú kerékpártúrákba. Véleményem szerint a fokozatosságon és a rendszerességen alapuló kerékpáros edzésterv, a kerékpáros életmód és a sok-sok kerékpártúra „dönti le a határokat”, amikor már szinte „összenőttünk a kerékpárral”, amikor már mindegy az előttünk álló táv hossza, nem téma annak jellege sem, és jöhet a sok málha – ez néhány év munkája, de bárki számára elérhető.

Málhás edzések: Akármilyen alapozó és módszeres edzéseket tartottunk és túrákat tettünk, rögtön más feladat elé állunk, ha 30–50 kilogrammig málháztuk a túrakerékpárunkat (beleértve a kerékpárt és a hátizsákot). Mivel kerékpártúrán mindig málházva leszünk, a málházás és a málhás edzés a túrakerékpáros edzésterv fontos része. Ráadásul egy málházott, teljes terhelésű (fully loaded) túrakerékpár menettulajdonságai is jelentősen megváltoznak (lomha, lendülő tömeg). Jó, ha néhány edzésen megpakolt nyeregtáska növeli az össztömeget és a légellenállást, így nem ér majd meglepetés.

Túrakerékpáros edzésterv. Mountainbiker training plan.

Kitekintő: Kérem, pontozással értékeld a blogcikkemet!

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 16

Ökotúrák: természetjárás természetesen, fogalmak és buktatók

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Eco-tours: hiking naturally, concepts and pitfalls

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.01.25.

Ebben a blogcikkben a korunkban gyakran, de nem egyértelműen használt „fenntartható turizmus”, „szelídturizmus”, „alternatív turizmus”, „környezettudatos turizmus”, „zöldturizmus” és „ökoturizmus” fogalmait járom körül: dióhéjban magyarázom és rendezem; majd írok az ökoturizmus buktatóiról.

Globális turizmus: Korunkban a turizmus a világ minden táján jelen van, alapvetően pozitív fogalom, a béke iparága, mégis lehet konfliktusforrás, a túlturizmus, tömegturizmus és keményturizmus pedig globális probléma. A turizmus korunk embere számára divatos hobbi, szakma, életmód, lehetőség, problémaforrás, munka, megélhetés, üzlet, iparág. Minél túlterheltebben, hajszoltabban, minél jobb módban és természettől eltávolodottabban élünk, annál nagyobb jelentősége van a szabadidős turizmusnak.

Túlturizmus, tömegturizmus és keményturizmus: A természeti és kulturális értékekkel és a helybéli lakossággal szembekerülő, túlzott embermozgással, járműforgalommal és túlfogyasztással járó túlturizmus, tömegturizmus és keményturizmus nem fenntartható (rablógazdálkodás), így egyetlen országnak és térségnek sem lehet hosszútávú célja.

Fenntarthatóság: A fenntarthatóság (eredetileg „fenntartható fejődés”) fogalma az 1980-as évektől kezdett elterjedni, lényege a jelen igényeinek olyan módon történő kielégítése, amely a következő generációknak is ugyanilyen életlehetőséget hagy. A fenntarthatóság (élni hagyni másokat) minden nép, kor, kultúra, vallás, politika és filozófia általános, egyetemes, vitathatatlan alapértéke kell, hogy legyen. A nem fenntartható civilizációk csak rövid ideig képesek fennmaradni, történelmi példák tanúsítják, hogyan számolták fel önmagukat. Korunk „nyugati típusú embere” sem fenntartható, és mi is az összeomlás lehetőségével szembesülünk.

Fenntartható turizmus, szelídturizmus, alternatív turizmus, környezettudatos turizmus: A fenntarthatóság gondolatkörén belül megjelenő fenntartható turizmus, szelídturizmus, alternatív turizmus, zöld turizmus és ökoturizmus azonban rendezetlen fogalmak. Használatuk nem egységes a szakirodalomban sem, nem világos sem a tartalmuk, sem a jelentésük. Használják ugyanabban és más értelemben, szinonimaként és turizmus-fajtaként, használják divatból, megnyerve a felelős turistáskodásra vágyókat.

Mi a fenntartható turizmus? A fenntartható turizmus megkímél minden érintettet (természeti és épített környezet, lakosság), és a turizmus lehetőségét pedig meghagyja a következő generációknak is. Véleményem szerint a fenntartható turizmus, szelídturizmus, alternatív turizmus, környezettudatos turizmus ugyanazt jelenti, (és nem is érdemes kis különbségek hangsúlyozásával zűrzavart kelteni olyan turisztikai tevékenységek között, melyeknek egyetlen közös céljuk a fenntarthatóság). Elméletileg szinte minden turisztikai ágat lehetne és kellene fenntarthatóan művelni, ahol a fenntarthatóság alapelveire épül a turisztikai kínálat.

Mi az ökoturizmus? Az ökoturizmus (korábban zöldturizmus) talán a leggyakrabban használt fogalom a turisztikai piacon: ökoturisztikai kínálat. A fenntartható turizmuson belüli ökoturizmus sajátossága, hogy természeti, természetközeli tájakra irányul fenntartható módon. A természeti turizmus is a természeti, természetközeli tájakra irányul, de nem feltétlenül fenntartható módon (például óriási, luxus óceánjáróval, autóval). Az ökoturizmus fogalma 1970–80-as években jelent meg, de máig nem egyértelmű és egységes a használata. Az ökológia tudomány nevéből átvett „öko” előtag egyáltalán nem szerencsés véleményem szerint sem a turisztikában, sem más üzletágakban, mégis ez került leginkább köztudatba.

Milyen az ökoturizmus? Az ökoturizmus számára a természet és a hozzá kapcsolódó kultúra jelenti a vonzerőt, nem a nagy látványosságok. Kis létszámú, nem tömeges. Tudatosan ismeretszerző és tudatosan természetvédő jellege van, egyenletesebb eloszlású, kevésbé szezonális. Haszonhoz juttatja a helyi őslakosságot és a természetvédelmet, egységében kezeli a tájat. Az ökotúrázók izomerővel, vagy természeti erők megzabolázásával mennek természeti környezetbe természetbarát szemlélettel, környezetbarát eszközökkel, élményekért és megfigyelésekért, kis csoportokban.

Ökoturisztikai ágak: Természetjáró turizmus (gyalogos természetjárás), kerékpáros turizmus (túrakerékpározás; hegyi, alföldi), víziturizmus (evezős, vitorlás, folyami, tavi, tengeri, vadvízi, úszó), magashegyi turizmus (hegymászás, gleccsertúrázás, via ferrata), lovasturizmus, síturizmus, barlangászás, falusi turizmus, gyógyturizmus, vallási turizmus, légisportok (sárkányrepülő, siklóernyő) stb.

Az ökoturista vendég a természetben: Minden emberi jelenlét hatással van a környezetre, ugyanakkor a természet része az ember, a természet az emberrel együtt értelmezendő. Egyedül a legmagasabb természetvédelmi fokozatot kiérdemlő rezervátumok, magterületek, fokozottan védett területek azok, melyektől esetenként indokolt az embert teljesen távol tartani, és erre a korunkra rendkívül beszűkült és befolyásolt életközösségek miatt van szükség. Az őslakosság évezredes alkalmazkodással szokott a földjéhez (természeti népek, ősi törzsek, őslakos népcsoportok), ahol hatalmas tudást felhalmozva és biológiailag alkalmazkodva harmóniában él a számára otthont nyújtó természettel. A helyi őslakosság tekinthető házigazdának, akik otthon vannak, míg az ökoturista is csak vendég, átutazó a természetben.

Az ökoturizmus buktatói: Eleve nehéz kifogástalanul fenntarthatóan túrázni és ökoturistaként viselkedni egy hibásan felépített, nem fenntartható világban. A hagyományos, természetközeli paraszti gazdálkodásból kiszakítva évtizedes marketing, átnevelés és üzletpolitika szoktatott bennünket a kényelmi–fogyasztói társadalom rossz szokásaihoz, amelyek globális problémákhoz vezettek. Ezektől nem könnyű megszabadulni, nehéz őket távol tartani, sőt olykor észrevenni is.

Közlekedés: A turizmus, túrázás első lépése eljutni valahová, a közlekedés, utazás. A téma összetettsége és bonyolultsága miatt most csak a természeti területek országon, hazánkon belüli megközelítéséről írok. Évtizedes tapasztalatokkal tudom alátámasztani, hogy hazánkban túrázás céljából minden viszonylatban, lakóhelyünkről bármelyik természeti területre el lehet jutni csak közösségi közlekedést használva. Ez azonban nem mindig egyszerű, tartogat kihívásokat: korán kelni, menetrendhez igazodni, átjutni a fővároson, rizikós átszállást elérni vagy lekésni, várakozni, gyalogos szakaszokat közbeiktatni, az utazáson ivóvíz és mosdó igényeket megoldani stb. Az árát, a viteldíjat tekintve nem olcsó, de lehetnek kedvezményeink, és ha az autó teljes költségével (üzemanyag, díjak, karbantartás, amortizáció) számolunk, több fő esetén sem olcsóbb az autó. Számos oka van annak, miért lett divatos a veszélyesebb, szennyezőbb autóval indulni egy túrára, legyen az a település szomszédságában, vagy az ország túloldalán, és ez a természetben is látványos: autók parkolnak mindenhol, a természet belső területein is, megtelnek az útszélek és a parkolók, dugók is kialakulnak. Autóval érkezve nem beszélhetünk ökotúráról, akkor sem, ha a túrafelszerelésünket vagy túrakerékpárunkat vitettük autóval. Főleg nem lehet ökotúra, ha az autó a vízpartig, vagy fel a hegyre, fennsíkra juttatta a túrázót, eszközeit. És elveszi a túra lényegi részét és szépségét, hiszen a túra célja maga az út és az odajutás munkája, küzdelem önmagunkkal és az elemekkel. Az ökotúrázó helyhez illő, fenntartható közlekedéssel és sebességgel induljon útnak.

Felszerelés: Korunkban a turisztikai technika piacának kínálata alapból mesterséges, szintetikus műanyagokkal van tele, ahol az anyagok visszaforgatása nem megoldott. A ruházattól a kütyükig, hulladékként minden problémás. „Örökéletű” műanyagok, veszélyes fémek. Ezek hulladéka nyilván nem köthet ki a természetben, a lemerült elemek sem, de mikroműanyagok, zsírok és kioldódó anyagok szennyezhetnek. A hulladéktermelés globális probléma, ahol az anyagok körforgása nem valósul meg, ezt azonban végképp ne a turizmus számlájára írjuk.

Étkezés, csomagolás: A környezettudatos vásárlás és csomagolás elvárható az ökoturizmustól, a helyes választás számon kérhető. Például konzervek helyett szalonna és kolbász; csomagolt tartós pékáruk helyett friss pékáru, kekszek; PET-palacos ásványvíz helyett termosz, kulacs, forrásvíz; alufólia helyett textilkendő és papírszalvéta. Hosszú élettartamú evőeszközök, étel-ital tartó edények és dobozok, mosható kendők, elszennyeződés után gyújtósnak használt papírok, hazavitt és szelektíven gyűjtött zacskók. A betétdíjas visszaváltás visszaszorítása, az elvi hibás szelektív hulladékgyűjtés és a társított csomagolások elterjedése nem a turizmushoz köthető. Korbetegség és divat azonban, hogy flakonos ásványvízzel, műteával, aludobozos gyümölcslével és energiaitallal indulnak kirándulni a kristálytiszta források közé, kombidobozos italokat, csomagolt, tartósított péksüteményeket osztanak erdei iskolákban, alufóliába csomagolnak, és ezek gyakran a természetbe, tűzbe kerülnek – ökotúrán ilyenek nem történhetnek.

Kitekintő: Mások is foglalkoznak ökoturizmussal: hamarosan.

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 25

Fotóstúrák: a természetjárás élményei és tapasztalatai képekbe zárva

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Photo tours: hiking experiences enclosed in pictures

VeloTeoFoto © Fülep Teo,  2021.12.30.

Fényképezőgépet, de legalább fényképezésre alkalmas okostelefont ma már szinte mindenki visz magával a túráira. Készülnek is rendre a képek, tucatjával kerülnek a netre túránként, néha megnézhetetlenül sok, de igazán jó nincs köztük, máskor a képek közt elvész a lényeg, aztán egy technikai hiba révén könnyen elszáll az összes.

Fotóstúra: Minden túrán készül fotó, de nem minden túra fotóstúra. Fotóstúrán legfőbb cél az élmények és tapasztalatok képekbe zárása. A kép későbbi munkákhoz kell: dokumentáció, tanulás, kutatás, cikk, élménybeszámoló, előadás, oktatás, emlék, ajándék, pályázat stb. Van, hogy előre tervezett a fotótéma, sőt kiszámított a fotózás helye, ideje és módja. És van, hogy a váratlan pillanatnyi helyzet adja. Akár tervszerű, akár rögtönzött a fotózás, mindenképp energia, idő és munka ráfordítását igényli. Minden túratípus lehet fotóstúra is egyben, vagy kiemelt célkitűzés.

A pillanat varázsa: Sok év természetjárás után már nem szabad „veszni hagyni”, elszalasztani a pillanat látványát, amely fotó nélkül csak az emlékeinkben rögzülhet. Persze az élmény, a megfigyelés, az emlék, a benyomás, a tapasztalat és az új ismeret az első és legfontosabb. Ezek teremtették meg a pillanat varázsát, melyek nélkül a legjobb fotó sem ér túl sokat. Az ilyen „belső fényképeink” tesznek bennünket tapasztaltabbá és gazdagabbá. Elégedettek és hálásak lehetünk, ha sok világot láttunk. Az agyunkban rögzített emlékképek töltik meg élettel a beszédünket és írásunkat. Ha képi, vizuális típusok vagyunk, a látott valóság beleég az emlékezetünkbe. De ha nem készült megjeleníthető kép valamiről, akkor az nem lesz megmutatható és pontosan felidézhető.

Mesélő képek: Nincs beszédesebb és sokatmondóbb anyag valamiről, mint egy megfelelő kép, legyen az rajzolt, festett, vagy fotózott. Egy jó kép többet ér ezer szónál. Egy jó kép önmagában is történetet mesél el, egy eseményt és a körülményeit. Egy jó kép megragadja a tekintetet, nyugalmat, harmóniát sugároz, vagy drámaian felkavar. Játék a színekkel, fényekkel, élességgel, a lényeg megragadása a szemmel látható valóság mértéktartó, hangyányi eltúlzásával. A megosztás leghatékonyabb és leglátványosabb módja pedig kétségtelenül a fénykép, különösen korunkban, amikor már könnyen megtehetjük.

Küzdelem a képekért: De a fényképek mögött rengeteg munka van. Be kell szereznünk és épségben magunkkal vinnünk a célkitűzésünknek megfelelő fényképészeti eszközöket. A komolyabb célokra is alkalmas fotótechnika bonyolult, drága és kényes. Működőképes állapotban kell tartanunk, hordoznunk és a megfelelő pillanatban, helyen és szemszögből jól használnunk a legcifrább környezeti körülmények között is. És ez nem mindig könnyű, meg kell érte küzdenünk.

A fotótechnika: Mindenféle fotófelszereléssel lehet jó képeket készíteni. És bár a felsőkategóriás okostelefonokba épített fényképezőgép meglepően és hihetetlenül fejlett, fotóstudás nélkül is használható, a minőségi fotótechnika általában nagy és összetett. A kiváló minőségű, profi lencse (optika) a jó képek egyik titka, de a jó optika rendszerint nagyméretű, érzékeny és igen drága. Fontos, hogy minél több állítási lehetőségünk legyen, minél szélesebb tartományban. Színek (fehéregyensúly), záridő, rekesz, mélységélesség, fókusz, témakiemelés, megvilágítás, téma, éles, életlen és elmosott részek – ezek kombinációján múlik minden. Minél nagyobb dinamikatartomány és minél kisebb képzaj szükséges, elegendő tárhely, töltött akkumulátorok…

Nehézségek: Legnehezebb folyton készenlétben lenni, azonnal előkapni a fényképezőgépet, méghozzá az épp alkalmas beállításokkal. A hőség és a fagy, a pára, az eső és a víz, a por, homok, só és a sár, a rázkódás, a szél és a leejtésveszély nem jó barátai a fényképezésnek. A fényképezőgép nagy mérete és nagy tömege is tovább nehezítik a fotósmunkát. Ha biztonságosan elcsomagoljuk, akkor csak egy értékes felszerelési egység, és macerás lesz elővenni. Ha viszont igazán kéznél van, több baj érheti. Ha elővesszük zord körülmények között, akkor strapáljuk és kitesszük a sérüléseknek. De meg kell oldani, mert pont ez a feladata.

Fotófeldolgozás: A terepi túrafotózást az otthoni fotófeldolgozás követi (labormunka), amely legalább akkora munka, mint fényképezni a túrán. Letöltés után a selejtezés az első művelet. Lehet, hogy egy sorozatból csak egy lesz igazán jó, vagy sajnos épp egy sem. Az ugyanarról a fotótémáról készült sorozat lehet mindössze 2–3 kép, vagy akár sok ezer – attól függően, mennyi munkát és időt tettünk bele. Második művelet a fotótéma minél pontosabb meghatározása és elnevezése (pl. fájlnév, katalógus, könyvtár). A földrajzi helyek, fajok, épületek, történések azonosítása, meghatározása olykor nehéz szakmai feladat, melyhez minden egyéb információ is felhasználható az útról (pl. útvonal, expozíciós idő, helyadatok, többi fotó, gyűjtött dolgok). Harmadik művelet a megengedett, szabályos utómunkálatok elvégzése (pl. árnyalat–telítettség, szintek, vörösszem eltávolítás, kivágás–újraszerkesztés). Negyedik, utolsó művelet a felhasználásra való előkészítés (pl. átméretezés, címke, logó, vízjel).

Verseny az idővel: A terepi fotózás és az otthoni fotófeldolgozás egyaránt emésztik az időt. Nincs az a ráérős túra, amelyet ne lehetne késésbe tolni a fényképezéssel. A fotózás folyton okot ad a biztonsági idő, az időtartalék felhasználására. Túravezetésnél, kutatótúrán, oktatótúrán, munkatúrán is vesz el időt. Ha túlságosan leragadtunk egy fotótémánál (elidőztünk, letértünk), jöhet a B-túraterv, az útvonal rövidítés, a menetsebesség gyorsítása (feszített tempó, futás), a „mentőjárat” használata (a legutolsó utazási lehetőség). Ha nem vagyunk járathoz és érkezési időhöz kötve, akkor elhúzódhat a túra. Esetemben a fotózás az, ami miatt a viszonylag gyors haladásom ellenére is alacsony átlagsebességek jönnek ki, hosszú menetidővel – de a jó képekért megéri.

Tematikus úti és túrafotózás: Az úti és túrafotózás történhet célirányosan önszándékból, felkérésre, megbízásból: kitűzött feladat lehet túraútvonalak tervezése és bemutatása, földrajzi helyek, jeles turisztikai pontok, objektumok, szolgáltatók lefotózása, népszerűsítés és reklámozás céljából. Úti képek (utazás), tájképek, természetképek, épületfotók, rendezvényfotók, dokumentumfotók, tárgyfotók készülhetnek – a legjobb képek mások számára nehezen elérhető látásmóddal, helyen és időben készülnek. Akkor kell fotózni, amikor másnak eszébe sem jutna ott lenni. Néhány jól eltalált kép együttese sokkal értékesebb egy ömlesztett sorozatnál, a kevesebb több. A tematikus úti és túrafotózás tehát nagy kihívás, komoly munka.

Természetvédelem a fotózásban: Köztudott, hogy a természeti értékek szépségét bemutató ismeretterjesztő és ösztönző képek előmozdíthatják a megvédésükért tett lépéseket. Minél látványosabb és lenyűgözőbb egy kép, annál erősebb ez a hatása. A rejtettség és az „ismeretlenség” azonban a természetvédelem fontos eszközei, amelyet a fotók bemutatásával le is lehet rombolni. Ha érzékeny, sérülékeny, kicsiny természeti értékekre világítjuk rá az emberek figyelmét a fotóinkkal, azok kiemelkednek a rejtettségből és ismeretlenségből, felkapottá, turisztikailag túlterheltté, rossz szándékú emberek célpontjává válhatnak, amely a vesztüket okozhatja. Megfontolandó tehát, minek a bemutatása szolgálhatja a természetvédelmet. Okos megoldás, ha a bemutatott természeti érték pontos helyét nem nevezzük meg, sem képi, sem szöveges részletekkel nem adunk támpontot annak felkereséséhez. A természeti értékek utolsó hírmondóinak és megsemmisülésének korában a természetvédelem érdekei előrébb valók az egyéni és üzleti érdekeknél. A turisztikai üzlet is bedől, ha annak alapjait felemészti a tudatlanság, tervezetlenség, tehetetlenség, önzés és kapzsiság.

Feltételek, felkészülés: Alapvető a céljainknak és költségvetésünknek megfelelő fényképezőgép, ma már csak digitális jöhet szóba. Szükségünk lesz nagyon rövid, igen lassú és B (bulb) záridőre (time), kis rekeszre (blende), teljes állíthatóságra (manualitás). A pixelszámmal ne foglalkozzunk, mert ma már a legkisebb képméret (5–6 MP) is bőven elegendő általános célokra. 3 MP alá ne menjünk, 6 MP felé pedig csak okkal. Gyors és nagy tárhelyű memóriakártya, tartalékakkumulátorok (és hálózati, napelemes töltő). Túrára legjobbak az állítható látószögű zoom lencsék (optika) kb. 15–150 mm átfogással („utazoom”), legalább 3–6-os fényerővel. Megvilágításhoz, derítéshez (beépített) vakura is szükségünk lesz, és a fény oszlatásához vigyünk valamit diffúzornak. Fehér lap a fehéregyensúly kézi beállításához és jegyzetfüzet ceruzával. Rendkívül fontos a pormentesen tárolt optikatörlő és a vállon–nyakban–hátizsákban viselhető hordtáska, fotóstáska, a teljes vízállóság biztosításával. Egy UV-szűrővel megvédhetjük a drága optikánk külső lencséjét. A vízalatti fényképezés történhet okostelefon-vízálló tokkal, akciókamerával, vízalatti fényképezőgéppel, fényképezőgép-búvártokkal. Fényképezőgépünket túra után tisztítsuk, szárítsuk. Az utómunkálatokhoz, otthoni fotófeldolgozáshoz számítógép és képkezelő programok kellenek.

Kitekintő: A VeloTeoFoto.net blogomon és az élet minden más területén bemutatott kültéri képem fotóstúra, úti és túrafotózás eredménye.

Két (2 darab) természetfotóm jelent meg a Bükki Nemzeti Park fotóalbumában, 2010-ben. Tér és idő határán. A Bükki Nemzeti Park. BNPI, Eger, 2010
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 52

Időutazás: oligocén kori gyalogtúra a Paratethys-tengerből kiemelkedő ős-Bükk hegységen keresztül

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Time travel: Oligocene hiking through the ancient Bükk Mountains, which rises from the Paratethys Sea

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.11.27.

Bevezetés az időutazásba: A hagyományos turista térben utazik, amely költséges, időigényes és környezetterhelő. Zavaros időket élünk, a sokasodó bajok korát, sajnos rossz irányba halad a világ. Ha nem tetszik a kor, amiben élünk, és/vagy ha nincs időnk, pénzünk messzire utazni, utazzunk az időben, és itt Magyarországon egy helyben ülve is bejárhatjuk „az egész világot”.

Időmélységek és világok: A földtörténeti óidőben és középidőben hajó és tengeralattjáró kellene a Tethys-óceán felfedezéséhez, amelyben a Bükk tömbjét alkotó mészkő képződött. Trópusi éghajlat uralkodott az eocén kor végéig, szubtrópus az oligocén korban, mediterrán a miocén korban, tundra a jégkorszakokban. A Bükk fokozatosan emelkedett a mai, kevéssel tszf. 1000 méter alatti magasságába, miközben egyre öregedett, lepusztult a középső tömb felszíne. Az évmilliók során folyamatosan cserélődött a hegység növényzete, többször benyomult a tenger, majd a hatalmas forrásbarlangok sora emelkedett magasan a karsztvízszint fölé. Számomra az a Bükk leglátványosabb, legizgalmasabb múltbéli arca, amikor szigetszerű tengerparti hegység volt. Az oligocén kori, szubtrópusi Paratethys-tenger, majd a belőle származó miocén kori édesedő és mocsarasodó mediterrán Pannon-tenger nyaldosta a Bükk lábait. Hasonló tájélményt ma legközelebb a Földközi-tenger vidékén, a mediterrán tengeri térségben találunk!

Időgép és időutazás: Milyen szerencse, hogy ma már van időgép megfizethető áron – egy használtcikk piacon vásároltam, (Távol-Keletről nem mertem rendelni). A mai időgépek fluxuskondenzátor nélkül készülnek. A szokásos, profin összeállított túrafelszerelésemmel megyek, amely már kiállta az idők próbáját. A tervezett útvonalam keresztülvezet az ős-Bükkön, Miskolc helyétől Eger leendő helyéig. Fényképezőgépet sajnos nem vihetek, mert tiltja a használati utasítás és az Univerzum, összeakadna a tér–idő folytonosság. Kerékpár sajnos nem fér bele az időgépbe, így gyalog kell mennem. A felkészülés munka- és időigényes: fel kell elevenítenem a tanulmányaimat, és egy kupacnyi vastag szakkönyvbe kell mélyen belelapoznom, hogy eligazodjam majd a múltbéli Bükkben.

Az ős-Bükk keleti oldalában: Egy szép szombati napon kiálltam a Bükk miskolci szélére és felvettem az előre beállított időgépet. Beindítottam, és egy szemvillantás alatt visszaugrottam 30 millió évet, megérkeztem az oligocén korba: tengervízben tocsogok és előttem áll a mainál sokkal alacsonyabb ős-Bükk. Az északi szélesség 30 fok körül vagyok, ma ezen a szélességen torkollik a Nílus a Földközi-tengerbe. A tenger alig hullámzik és tele van kagylóval. Mangroveerdő vesz körül, és a Szinva patak (folyó) bővizű őse torkollik a Paratethys-tengerbe. Az erdő trópusi jellegű, hangos, a meleg levegő párás, fülledt, virágok és a sós tenger illatától tömény. Terveim szerint a fölfelé haladok az ős-Szinva mentén, nyugat, délnyugat irányában szelem át az ős-Bükköt. A turistatérképpel semmire sem megyek, a GPS nem lát egy műholdat sem, de az iránytű jól működik, csak fordított irányba mutat. Az ős-Szinva mentén trópusi galériaerdő követi a folyót, alig tudok haladni a fikuszok és a liánok között. Az áltobozkáiról felismerem, hogy éger (Alnus cecropiaefolia?) is van ebben az erdőben, a későbbi égerligetek előhírnöke. A dombvidéki domborzat idegen számomra, de felismerem a Szeleta-forrásbarlangot. A Szeleta szádája olyan, mint manapság, azonban a Szinva szintjében fakad és ömlik a folyóba, mint ma a Szikla-forrás a Szalajka-völgyben.

Az ős-Bükk dombság hátságán: A Szinva után a Garadna patak ősét követem, amely Lillafüred mai helyén torkollik a Szinvába. Más vízfolyást és domborzati elemet nem ismerek fel. Alacsony, örökzöld, üde, zárt erdőben vagyok, sok páfránnyal és néhány óriásfenyővel – a belső területek már mediterrán jellegűek. Kevés szikla búvik ki a vastag üledékkel eltemetett mészkőtömbből, és azokon egy apró kövifodorka zöldellik (Asplenium egedense). Ősi babérok (Laurus hungaricus) és ősi szőlők (Vitis hungarica) miatt haladok nehezen, liliomfák (Magnoliaceae) és egy ősi liliom (Cercidiphyllum andreánszkyi) virágai pompáznak. Dél felé fordulva, gesztenyefaerdőben (Castanopsis sp.) haladok a bükki lankák északi oldalán. Hatalmas Eucalyptusok magasodnak a lombkorona fölé. Tízszer annyi fafaj alkotja az erdőket, mint ma, köztük az ősi bükkféle Eotrigonobalanus furcinervis uralkodó. Tömeges a Cunonia oligocaenica fa, amely a mai fokföldi vörös vasfa kihalt őse. Él itt egy ősi platán, a Platanus neptuni. Az örökzöldek közé lombhullató fafajok is vegyülnek: tölgyek (pl. Quercus agriensis), nyárak (Populus sp.). Lapos tetőkre érek, tszf. 300 méternél nem lehetek sokkal magasabban. Kúp- és toronykarsztok emelkednek ki, de fennsík még nincs, a híres bükki kövek még nem zökkentek ki.

30 millió év múlva más fodorka fajok hódították meg a sziklafalakat, egyik leggyakoribb az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes).

Trópusi völgytalpakon: Szinte minden völgyben víz csordogál, a széles völgytalpakon lassan kanyarognak. A patakok szélén kolokán (Stratiotes egedensis) és sárga tündérrózsa (Nuphar hungaricum), ismét fikuszok és liánok. Szitakötők és pillangók röpködnek, légyfélék bosszantanak. A rovarok zúgása és a madarak éneke is szokatlan, ismeretlen számomra, kivéve a kabócák kórusát.

A Paratethys-tenger víztükre feketéllik a szélben, mert a mélyben oxigénhiányos körülmények uralkodnak. Olyan, mint egy mai származéka, a Fekete-tenger Törökországban.

Az ős-Bükk tengerpartján: Ha a völgytalp járhatatlan, gerincen ereszkedem délies irányban lefelé, ahol a kilátás miatt felszakadó erdőt keresek. A látóhatáron végre előbukkan a tenger, mintha Görögországban vagy Spanyolországban lennék! Messziről nézve feketéllik a Paratethys-tenger víztükre, mint Törökországban, mert a mélyben olyan oxigénhiányos, mint az egyik származéka, a hírmondónak megmaradt Fekete-tenger. A tengerpart változatos, öblökkel tagolt, csendes, alig hullámzik, sekély, hínaras. Kagylók és rákok az üledéken és a kövek között, ezek ma is ott vannak, szürke agyagba zárva, (és a Mátra Múzeumban). Kis halak cikáznak a vízfelszínen, az egyik kövületét 30 millió év múlva fotóztam le, mert kitűnően konzerválódott az oxigénhiányos üledékben. Sejtelmem sincs arról, hol épül majd fel Eger barokk városa. Az éjszakai ragadozókat nem várom meg, még naplemente előtt lejár az időutazás időtartama. Visszatérve a holocén jelenkorba, Egerben fejezem be a túrát.

Az ős-Bükk Paratethys tengerpartja ellaposodó és tagolt, változatos, egyes szakaszain olyan, mint a Jón-tengerből kiemelkedő Ainos oros hegység, Kefaloniá szigete.

Kitekintő: Őslénykutatók és földtörténészek sokat írtak már az ősidőkről, időutazókat filmekből is ismerünk, az időutazó gyalogtúrával azonban világelső vagyok. Terveim szerint más múltbéli korokban is teszek majd időutazós gyalogtúrákat, városjárásokat, de a kitűnően vizsgázott időgépemmel előre is mehetek az időben. Magvakat sajnos elfelejtettem gyűjteni az oligocén korban, de amúgy is tilos lett volna.

Felhasznált szakirodalom:

  • Borsy, Zoltán (1993): A Föld fejlődése és szerkezete. – In: Borsy, Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 28–123.
  • Fűköh, Levente (1983): 300 millió év – földtörténeti archívum. A Bükk földtani képe. – In: Sándor, András (szerk).: Bükki Nemzeti Park. Kilátás a Kövekről. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 39–60.
  • Fűköh, Levente (2002): A geológiai képződmények ősmaradványai. – In: Baráz, Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 71–82.
  • Hably, Lilla (2007): Szubtrópusi tájak az alsó oligocénben. – In: Járainé Komlódi, Magda (főszerk.): Pannon enciklopédia. Magyarország növényvilága. – Urbis Könyvkiadó, Budapest, 16–17.
  • Hevesi, Attila (2002): Fejlődéstörténet II. Felszínfejlődés. – In: Baráz, Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 83–108.
  • Wikipédia: Nagy-Eged hegy: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-Eged_hegy (2021.11.27.)
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 65

Hosszú kerékpártúrák: 200 km feletti egynapos körtúra, alföldön és hegységen át

Click to rate this post!
[Total: 1 Average: 5]

Long bicycle tours: one-day round trip over 200 km, through lowlands and mountains

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.08.21.

Bevezetés a hosszú kerékpártúrákba: Túratáv szerint tapasztalati úton csoportosítottam a kerékpártúrákat 2010-ben, ezt ma is helytállónak tekintem. A terep nehézsége bármilyen lehet, a műúti kerékpártúrákat viszont tudjuk kategorizálni. Eszerint 0–20 kilométer között kerékpáros kiruccanásról beszélhetünk, ennyi egy átlagos városi munkanapon is összejön. 20–60 kilométer között rövid kerékpártúra, egy laza túra, vagy ha csak pár óránk van, illetve ez a gyerekek és a kezdők szintje. 60–120 kilométeres egy átlagos, közepes kerékpártúra, amikor még belefér az időzés pár helyen, ez akár napi szinten és egy életen át tartható. 120 kilométer feletti a hosszú kerékpártúra, teljesítménytúra, amikor sok állásra már nincs lehetőség. Egy túranapon (24 óra) 200–300 kilométer teljesíthető egyéntől és a körülményektől függően, a biológiai határ kb. 500 kilométer. Hosszú, módszeres felkészülés (!) után ez sem okoz egészségkárosodást, ha pihenés, regenerálódás követi. Az emberi test rendkívül sok mozgásra van tervezve, sőt csak nagy aktivitás esetében működik jól.

Ebben a blogcikkben „megmagyarázom”, mi az értelme a hosszú kerékpártúráknak, mi a jó benne. Egyetlen hosszú kerékpártúra és útvonal bemutatásával illusztrálom a témát. Az útvonal leírása hasznos lehet a kerékpártúrát tervezőknek. A kerékpárutakat 10-es skálán pontozom, ahol “0” a használhatatlan (ultragagyi), “10” a kitűnő (vérprofi).

A hosszú kerékpártúráim célja és szépsége: Van, hogy be szeretnék járni egy nagyobb területet, vagy a hazai zord kerékpáros viszonyok miatt jelentős kerülővel jöhet össze, amit szeretnék. Van, hogy csak tekerni akarok unásig (nem sikerül), menni és menni keresztül mindenen. Van, hogy teljesen ráérek, mindegy, meddig tart. És van, hogy ehhez minden összejön, mert kitűnő idő lesz (jó meleg), szabadnapom van, megvolt a megelőző edzéssorozat, túrakaja beszerezve, a túrakerékpárom műszaki állapota kiváló. Hosszú kerékpártúrán sehol sem lesz sok időm, de végigmozizhatom a tájat, sőt tájakon át haladok, utazok. Kerékpárral elég lassú és szabad vagyok ahhoz, hogy mindent lássak, halljak, érezzek, de elég gyors ahhoz, hogy magam mögé gyűrjek akár több száz kilométert is egy nap alatt. Vegyes terepre tervezett túrakerékpárommal bármilyen úton és időben mehetek, a teljes menetfelszerelésemmel ellátom magam. Ez nem verseny, szinte nem is fáradok. A tekerés könnyed, mint a lélegzés. Erő mindig van, nem kell motor. S közben nem szennyezek, nem járok zajjal, nem ártok senkinek. Valódi túrát szeretnék, megnézni, megismerni, lefotózni néhány helyet, de a hosszú túráknak mindig van egy kis átutazó jellegük. Ülök a nyeregben órákon keresztül, egész nap, közben dél lesz, majd délután, este, naplemente, éjszaka, de én csak megyek rendületlenül. Hosszú úton teljesen különböző szakaszok váltják egymást. Itt-ott megállok, időzök egy keveset, élvezem az utat, a tájat, a helyeket, eseményeket, közben szigorúan be kell tartanom a túrakerékpározás összes szabályát, ha sikeresen akarom végigtekerni a napot. Ritkán indulok hosszú kerékpártúrára, de valamennyi felejthetetlen! Tekinthető önismereti tréningnek, teljesítménytúrának, amiért nem jár érem és oklevél.

Alapfelszerelés: MTB alapú túrakerékpár (hegyi terepi szakasz) és tartozékai, ruházat tűző napra, lehűlésre, szélre, esőre. Teljesen vízhatlan kerékpártáskák és zsákolástechnikai megoldások. Általános túrafelszerelés, napvédelem, lámpák, fénytechnika. Élelem, 4 liter ivóvíz (száraz szakaszok).

Északkelet-Magyarországon választottam ki egy hosszú kerékpártúrát, méghozzá Miskolc környékén, ahonnan nagyon nehéz messzire kerékpározni. Miskolc egy közismerten „sekisebe” város, ahol egyetlen fővonalon sem lehet elindulni, a térség jelentős helyeire csak igen körülményesen és hatalmas kerülőkkel, hegyvidékeken át lehet elbringázni. Egerbe át lehet tekerni a Bükk hegységen keresztül, de Putnokra, Kassára, Sárospatakra, Tokajba, Nyíregyházára, Debrecenbe, Mezőkövesdre és Budapestre nincs ajánlható, kívánatos kerékpáros útvonal, és ezekre egyelőre remény sincs.

Miskolc–Tiszaújváros–Tisza-tó–Bükk–Miskolc hosszú kerékpártúra, körtúra vegyes terepen: Útvonal: Miskolc (130 m) – Nyékládháza – Tisza: Tiszaújváros – Tisza-tó: Tiszafüred (90 m) – Tisza-tó: Poroszló – Mezőkövesd – Bükk: Hollóstető (580 m) – Miskolc (130 m). Túratáv: kitérőkkel együtt 201 kilométer, ebből terep kb. 17 kilométer. Utazósebesség: 2125 km/h. Menetidő: megállásokkal együtt 20 óra. Időpont: 2021.08.14. szombat. Időjárás: felhőtlen napos idő, másodfokú hőségriasztás. (Ilyenkor javasolt vízpartra menni; megfogadom, irány a Tisza.) Biztonság: megfelelő.

Miskolc – Mályi kerékpárút Mályi felől megépült szakaszán, mögöttem Miskolc: Avas, Avasi kilátó, Cementgyár.

Alföld: Miskolc – Nyékládháza (0–18 km): Miskolc városának (130 m) észak–déli tengelyén botorkálós jellegű, veszélyes, lassú kerékpárút van, a belvárosban tekergős, a Csabai kapuban szakadozó és kellemetlen; az Avas alján repedések és púpok dobálják a bringát, s mindenhol gyalogos. (4 pont) A városra visszanézve az Avas panelrengetege, a szürke cementgyár és az ikonikus Avasi kilátó búcsúznak. Már majdnem készen van a kerékpárút Mályiba, de elakadt, egy köztes kb. 800 méteres szakasz valamiért hiányzik. Szántóföldi földúton azonban megjárható. (7 pontos lesz, ha befejezik) Mezőkövesd és Budapest felé Nyékládházán vége a kerékpárútnak (második falu), nincs tovább. Kavicsbányatavak egész családja van a területen, kedvelt nyaralóhelyek.

Nyékládháza: a 3-as főút mentén eddig lehet eljutni kerékpárral, kerékpárút vége, nincs tovább.

Alföld: Nyékládháza – Tiszaújváros (18–45 km): Ónod és Muhi felé, országúton kerülök. Ónodon a híres Ónodi vár, és vásárok helyszíne, Muhin a muhi csata, a tatárok tragikus pusztításának emléke. Ma békés, kellemes falvak. Innen a 35-ös főút Tiszaújvárosra, a Tiszáig. Az első és az utolsó kilométereken tilos kerékpározni, a KRESZ szerint ilyenkor tolni kell a padkán, (ami veszélyesebb). Nagycsécstől Tiszaújvárosig poroszkálós jellegű, lassú, a keresztutaknál bakkanós kerékpárút van (5 pont). Sajószögeden aznap falunap szórakoztatja a helyieket.

Muhi és Nagycsécs között a 35-ös főúton kerékpározni tilos.
Sajószöged: kerékpárút és a Sajószögedi Falunapok.
Tiszaújváros: kerékpárút és a sok tíz kilométerről is látható kémény.

Alföld: Tisza: Tiszaújváros – Tiszafüred (45–100 km): Végre elértem a Tiszát! Az EuroVelo 11 nemzetközi kerékpárút (Norvégia – Görögország kelet-európai útvonal) vezet a szinte tüköraszfalttal borított árvízvédelmi töltésen. A táblázás erősen hiányos, de kerékpáros sztráda jellegű gyors út, felejthetetlen élmény! (9 pont) Magasra nőtt ligeterdők a folyó mentén: a hullámtéren puhafaligetek láthatók, a mentett oldalon főleg ártéri faültetvények, szántóföldek, füves területek bálákkal. Nincsenek falvak, emberek és mozgás is alig, csak a tiszai táj és a csönd, melybe belesimul a kerékpárom. Itt-ott egy műtárgy, tanya, bujkáló őzek, felröppenő madarak. A túl szűkre szabott hullámtér mellett a Tiszához igen közel halad a töltés, együtt kanyarog a folyóval, szinte végtelen az út. Erősen tűz a nap, a gát tetején 41 fokot mérek, kezd melegedni. Az utam egyre csak kanyarog, ível, mint a szőke folyó. Szénabálák várnak sorsukra százával, itt lelassult az idő. Ahol megszakadt az erdők folyama, feltárul a róna látványa. Vadászles áll őrt, a távolban egy munkagép dohog, a látóhatár az eget érinti. Bőrömön érzem a nyári nap erejét, vág a menetszél, szemlélem a tájat, s közben tartom a pedálfordulatszámot. A Tiszacsege–Ároktő közötti kompon esküvőre felsorakozott ifjú pár és násznép üde színfoltja a szakasznak. Aztán Tiszafüred (90 m), Tisza-tó, elértem a túrám végpontját. Nagy a nyüzsgés, tele a kikötő, a parkoló, a strand és szinte a vízfelszín is. Mivel letekertem 100 kilométert, itt most ennem kell.

A Tisza hídján, Tiszaújváros határában.
EuroVelo 11, Tisza mente, Tiszaújváros.
Tiszai tájkép a Tiszacsege-Ároktő kompon tartott esküvővel.
EuroVelo 11, Tisza mente, Tiszacsege – Tiszafüred.
Tiszafüred, Tisza-tó.

Alföld: Tisza-tó: Tiszafüred – Poroszló (100–110): A Tisza-tó mentén kitűnően megépített kerékpárutak vannak, jól szolgálják a fenntartható turizmust. A kör persze csak az utóbbi időben záródott a látványos kerékpáros hidakkal. (10 pont) Rengeteg nyaraló ember és jármű. Kerékpárok, autók, motoros és evezős hajók serege, mintha mindenki idejött volna. Változatos növényzettel tagolt kiterjedt vízfelület, élettel teli táj, összehangolt turizmus és természetvédelem, kellemes hely. Poroszlón visszatöltöm az elfogyott 4 liter ivóvizet, innen elhagyom a Tiszát.

A Tisza hídján, Tiszafüred és Poroszló között.
Vérprofi kerékpárút Tiszafüred és Poroszló között.

Alföld: Poroszló – Mezőkövesd (110–135 km): Itt kerékpáros túraútvonalnak megjelölt országút van, néhány táblán kívül semmi sem történt, pont olyan, mint előtte. (nem pontozható) Azonban elviselhető az autóforgalom, veszélyes része nincs, hosszú egyenes szakaszai vannak. Néhány falu, fasorok, végeláthatatlan szántóföldek, és a mesés Mátra fölött lemenő nap.

Mezőkövesd: matyó népviseletben.
Mezőkövesd: matyó népviseletben a néptáncosok.

Bükk: Mezőkövesd – Hollóstető (135–172 km): Mezőkövesden a kövesdiek találkozóján matyó zenészek, táncosok a legendásan gyönyörű népviseletükben, amire okkal büszkék. Aztán mennem kell tovább, már sötét van. Bogácsig különpályás kerékpárút vezet, élmény tekerni rajta. (9 pont) A lótücskök hangos éneke jelzi az augusztust. Bogácson rengeteg ember, autó, nosztalgia diszkó (retro party) és mindenféle hangos, fényes mulatozás. A bulik messzire hallatszó zenéje és járkáló emberek. Cserépfaluig csak az országút, de forgalom már nincsen. Cserépfalu után ismét kerékpárút. (9 pont) A hegység déli kapujánál is esküvő, majd belevetem magam az éjszakai erdőbe, hogy átkeljek a Bükk hegységen. Az első szakasza terepen vezet. A Hór-völgy köves, gödrös, pocsolyás, saras hegyi út, kanyarogva emelkedik és 16 kilométer hosszú. Természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, fokozottan védett. Kerékpáros turistajelzés vezet rajta végig, de csak MTB hegyikerékpároknak ajánlható. Valaha autóforgalma volt, mára visszavette a természet. 16 fokig hűl a levegő, és egyetlen ember sincs az egész környéken. Állatok nesze, vizek csobogása hallatszik oldalról, számos elágazás, a lámpáim fényében derengő látnivalók, majd felérek. Hollóstető a túrám legmagasabb pontja, tengerszintfelett 580 méter. Itt is eszek, és jár a csúcscsoki. Éjfél rég elmúlt, alszik az erdő.

Bogács: Retro Party.
Hollóstető (tengerszintfelett 580 méter), Bükk.

Bükk: Hollóstető – Miskolc (172–201 km): A Bükk hegységi átkelésem második szakasza műúton vezet. Hollóstető 580 méteres tengerszintfeletti magasságáról 130 méterre ereszkedek vissza Miskolc alföldi tájára. Terepen felfelé erőgép voltam, a kanyargós hegyi országúton lefelé pilóta. Száguld a kerékpár, egymás után veszem az éles kanyarokat. Közben megállok egy kis bükki forrásvízért, majd a hegység keleti kapujánál szintén esküvő. Melegszik a levegő, mire Miskolcra érek, 20 fok lesz, hasítok tovább az alvó városban. Miskolc városának kelet–nyugati tengelyén kerékpárút létesült, de van vele baj: olyan útvonalon tekereg számos derékszögű kanyarral, amelyen egyetlen bringás sem megy végig. Olyan, mint egy cikkcakkos közlekedési tanpálya, útvonalnak teljesen eszetlen. Főleg felfestett nyomvonalból áll, összesen kb. 700 métert tesz az útirányra merőlegesen. (5 pont) (A cikkcakkos részeket kihagyva, egyenesen célszerű haladni.) A város túloldali végéig tekertem, hogy meglegyen a 200 kilométer, de annyi energia maradt bennem, hogy legszívesebben Kassáig mentem volna, (még 90 kilométer).

Miskolc (tengerszintfelett 130 méter).

[Felvidék: hosszabbítási álom: Miskolc Kassa (201–290 km): Még volt bennem elegendő energia, hogy eltekerjek a 90 kilométerre lévő Kassára („Košice”), és kedvem, kajám is lett volna hozzá. De a fantasztikus tiszai–bükki hosszú kerékpártúrám végére értem, és Kassára sajnos nincs ajánlható kerékpáros útvonal. A 3-as főút egyenesen vezet, amit az autósoknak építettek (kerékpározni tilos), autópálya is készülőben van. Kerékpárral a falvak között szinte lehetetlen: sokkal hosszabb lenne, mert tekervényes, de nincs, mert nem vezet végig. Miskolc és a nagy magyar múltú Kassa nincsenek messze egymástól, turisztikailag mindkettő jelentős, de kerékpárral nem járható meg, kerékpárút tervéről sem hallottam.]

egynapos kerékpáros körtúra, 201 km
one-day bicycle round trip, 201 km

Feltételek, felkészülés: Kitűnő állapotban lévő, kiváló minőségű, megbízható, erős, hibátlan beállítású, komfortos túrakerékpár, többszörös defektvédelem, sokéves (évtizedes) fizikai, szellemi és technikai felkészülés. Egy hosszú túrát megfelelő edzéseknek kell megelőznie. Kipihent állapot, kellemes időjárás, elegendő élelem és ivóvíz, szükség esetére rövidítő “B” tervek. Kerékpárszerelési gyakorlat, ehhez a szükséges szerszámok, tartalékok. Ruházat tűző napra, lehűlésre, szélre, esőre. Teljesen vízhatlan kerékpártáskák és pakolástechnikai megoldások. Napvédelem, lámpák, fénytechnika. Hosszú kerékpártúrán az önismeret kiemelten fontos, pontosan kell tudnunk, hogyan működik a saját testünk! A kerékpársport és a túrázás valamennyi szabályát be kell tartani, mert 150 kilométer felett a legkisebb hibának is következményei lehetnek! Hosszú kerékpártúrákra minden egészséges ember képes lehet, ha sportos életmód mellett sok év edzés, felkészülés előzi meg. Az emberi test rendkívül sok mozgásra van teremtve, az életerős működéséhez igényli a nagyfokú fizikai aktivitást, ennek egyik formája a kerékpározás.

Kitekintő: Korábbi túrakerékpáros blogcikkeim: mediterrán kerékpártúrák Görögországban, nyugati kerékpártúrák Hollandiában, kutatótúrák. Szívesen írok, mesélek, meghívásra előadok, oktatok a hosszú kerékpártúrákról, de az erőbeosztás egyéni jellege miatt ilyen túrát kérésre sem szervezek. A 204 kilométeres Balatonkör (Balatoni bringakörút) viszont bárki számára elérhető és teljesen biztonságos, eszméletlenül szép, kezdőknek is szívesen ajánlom. Jelenleg hazánkban nehéz és problémás két jelentős pont (turisztikai központ, megyeszékhely) között biztonsággal, nem hatalmas kerülőn, jól kerékpározható útvonalat találni. Remélhetőleg – és az ígéretek szerint – Magyarország egyszer könnyen bejárható lesz kerékpárral!

Click to rate this post!
[Total: 1 Average: 5]

Találatok: 98

Éjszakázás nyáron a hegyekben: kerékpártúra, függőágyazás, forró erdő

Click to rate this post!
[Total: 1 Average: 5]

Éjszakázás nyáron a hegyekben, kerékpártúra és függőágyazás a forró erdő közepén, egyedül: élmény, kaland, túlélés, természet, technika.
Overnight in summer in the mountains: mountainbiking, hammocking, hot forest

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.08.16.

Nyáron az erős napfényben és hőségben kevesebben túráznak, a függőágyazás nyáron, hegyekben éjszakázás pedig még kevesebb embert érint. Az ehhez szükséges felszerelés és tudás ma már hozzáférhető, mégsem teszik. Egy téli, havas erdőben készült sátras fotóm (számomra) meglepő módon megindította az embereket – azokat is, akik nem természetjárók. Ezért egy nagy olvasottságot kapott téli sátras blogcikket írtam róla, aminek ez a nyári párja.

Elhagyom a várost: Végre elhagyom a lakott területet, az autóra tervezett városban kerékpárral sajnos kerülőkön, lassítókon teszek meg mintegy 10 kilométert a városközponttól a hegység határáig. Ha egyetlen hazai középhegységbe terveztem a többnapos kerékpártúrát, a napi kilométer kevés lesz, hiszen ha minden nap oda-vissza áttekerek, akkor sem jön össze túl sok egy napra, (ez 150 kilométerből kijön). Mivel a hegység környékéről indulok és többnyire a legmagasabb részek közelében töltöm az éjszakákat, elég 30–50 kilométert tekerni az első nap. Ez tényleg nem sok, így ráér délután indulnom, nem sietek sehová. A felszerelést itt nem részletezem, de egynapi ivóvíz, többnapi élelem, a kerékpárhoz, az időjárás eshetőségeihez, a túléléshez és a függőágyas kint alváshoz szükséges felszerelést magammal viszem, vagyis fel vagyok málházva, kb. 40 kilogramm kerékpár és a táskák össztömege.

Hegyi műutakon felfelé a nyári erdőben, kerékpárral: A hegyi műutak kanyargós szerpentinjein lassan, egyenletesen haladok. A meredekségtől függően óránkénti 5–12 kilométeres sebességgel kapaszkodok felfelé. El kell kapnom a ritmust, a csúcsig legfeljebb vízért állok meg egy forrásnál. Mélyeket lélegzek, a verejték csillog a bőrömön, átitatja a ruháimat, folyamatosan csöpög a bukósisakom orrcsúcsáról. Ez a túra munka része, amikor megdolgozok a fönti csodáért, ami vár rám. Hegymenetben kifejezetten szeretem a nehéz, rossz minőségű, régi, szétesett utakat, mert azon jóval kevesebb a gépjármű, ami veszélyeztet és az orrom alá kormol. A rossz út a barátom: minél rosszabb út, annál kevesebb, lassabb autó és versenymotoros. Az autósok általában óvatosak, néha látványosan gyakorlatlanok a hegyi utakon, a motorosok azonban folyton sietnek, halaszthatatlan, sürgős dolguk van. Mivel a zárt lombkorona alatt nyáron gyenge a légmozgás, egy-egy roncstelepre való 10-20 éves gépjármű füstje beül az erdőbe, vagyis tényleg nem közöttük kell feltekerni.

Erdők mélyén kerékpárral. (In the depths of forests by bike.)
Erdők mélyén kerékpárral. (In the depths of forests by bike.)

Földutakon felfelé a nyári erdőben, kerékpárral: Egyre több helyen van kerékpár turistajelzés. A földutakon, javított földutakon lassabban haladok, mint a műúton. Kövek, por, talajrögök, sártengerek, kiszáradt vagy tele pocsolyamedrek, faágak és kidőlt fák zökkentenek ki újra és újra. A kisebb akadályokat nyeregben ülve oldom meg, a nagyobb akadályokhoz le kell szállni, tolni, akár 10–20 alkalommal is átemelni. Igyekszem minél gyorsabban tekerni, hogy lehagyjam a fejem körül zümmögő, ólálkodó rovarok hadát, ennek vagy egy „sebességhatára”. Közben a fülem és minden érzékem tágra nyitva. Málhás kerékpárt hajtva minden lehetséges nehézséget időben látni kell, a fül pedig a harmadik szem, de ez csak a technikai része, ami sok év gyakorlat után már teljesen automatikus, gépies. Amiért mentem, az az erdő és a hegyek, vizek: a növények, az állatok, a sziklák, a hegyi levegő, a fények, hangok, illatok, a táj és a kilátás. Annyi élményt, megfigyelést gyűjtöttem az évek alatt, hogy nem férne el az interneten.

Alapfelszerelés nyári éjszakázáshoz, függőágyazás nyáron: Függőágy a köteleivel, 2 hegymászókarabiner, vékony nyári matrac, takarónak való, csomagtartókötél a felszerelésnek karabinerekkel, hosszú melegruha tetőről talpig(!), valamint ponyva és egyéb megoldás eső esetére. Símaszk és kesztyű is van rajtam. Takarónak nyári hálózsákot használok. Harmat ellen is ponyvát szoktak kifeszíteni a függőágy fölé, nekem erre nincs szükségem, (eddig nem volt). A ponyva eltakarná a lombkorona és az égbolt fenséges látványát. Különálló, vagy a függőággyal egybeépített szúnyogháló tartja távol a szemtelen rovarokat, de ennek sem látom szükségét, (még folyóparton sem). A rajtam lévő ruhák megvédenek a szúnyogoktól, harmattól. Ha sok kiegészítőt viszünk a függőágyhoz, akkor a tömege és csomagmérete eléri egy túrasátorét. (A függőágyaknak van szúnyoghálós, sátras, téli, kétszemélyes és kemping változata.) Fejlámpa, tartaléklámpa, általános túrafelszerelés, ivóvíz, élelem.

Táborhely: Az ideális táborhely nem esik emberek, állatok, járművek útjába, sőt rejtett és nem is láthatják, nem veszélyezteti fadőlés vagy ágtörés, árvíz, medve, a talaj vízszintes, még forrás is van a közelben. Településektől legalább 3 kilométerre legyen, nem lehet tiltott területen. A nyílt részre lássunk ki a függőágyból. Függőágyazás nyáron vagy télen, ezekben nincs különbség. A függőágyazás is táborozás, vadkemping, azonban nem sátor. Teljesen ártatlan, semmilyen nyomot sem hagy, semmilyen kárt sem tesz, és csak néhány órás. Viszont kitett, egy hagyományos függőágynak nincs zárt tere, a talajon mászkáló ízeltlábúakon kívül nem nyújt védelmet semmi ellen. Alkalmas erdőt, fákat igényel. Ugyanakkor páratlanul kényelmes, hangulatos, romantikus, a nyugalom és a szabadság érzetének egyik legmagasabb foka.

Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)
Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)

Táborverés: Négy méter távolságban lévő két erős, egészséges fiatal fa közé feszítem a függőágyat, a köteleit hegymászókarabinerrel csatlakoztatom. Beleterítem a matracot és a takarót (pl. nyári hálózsák), a földre egy darab nejlont kilépőnek. A függőágy felett kifeszítem a csomagtartókötelet, erre egy-egy kis karabinerrel kerül a hátizsák és a fotótáska stb. A felszerelés többi része a vízhatlan kerékpártáskákban bezárva, különös gonddal csomagolom el a kaját és a párára, vízre érzékeny dolgokat. A kerékpárt vagy egy közeli, vagy a függőágyat tartó egyik fának támasztom.

Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)
Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)

Vacsora: Lefekvés előtt ennem és innom kell. Ha ügyes voltam, főztem napközben, amihez hobókályhát, zsebkályhát használok („titántűztér”). Mivel kerékpárral, nyáron, hegymenetben nagy a vízveszteség, mindenképpen vissza kell pótolni, a megérkezés után folyamatosan inni kell. 4 liter ivóvíz van nálam napközben, ha száraz helyen vagyok, ami bőven elég. A források, kutak és egyéb vízvételi lehetőségek helyét érdemes pontosan tudni. A hegycsúcsok, fennsíkok elég szárazak. A reggeli–ebéd–vacsora lényegében ugyanaz, főzni forrás közelében érdemes. A zár tűztér tűznyújtási tilalom idején is használható, és tavasztól őszig erre számíthatunk. Ha nincs időm, kedvem, nyugalmam, száraz fám a tűzgyújtáshoz, akkor „hidegfőzés”. A lényeg, hogy tápláló, nagy energiatartalmú, fehérjében, rostokban, vitaminban gazdag ételeket egyek, ami összetett és könnyen ehető, finom, ízletes, és a melegben nem romlott meg.

Esti fények a kékórában. (Evening lights in the blue hour.)
Esti fények a kékórában. (Evening lights in the blue hour.)

Fotózás: Függőágyazás nyáron: elmaradhatatlan rész a fotózás, az élmény későbbi megosztásának és felhasználásának céljából kellenek a fotók. Főleg a táborverés előtt fotózok, amikor még mesés helyen vagyok. Ezután vonulok az alvóhelyre, ahol már csak szelfiket és tábori képeket készítek. A függőágyból nem olyan egyszerű ki-be szállni, mint egy sátorból, és az éjszaka rövid. Ha mindennel végeztem, akkor takarodó, eljött a lefekvés, a függés ideje.

Alvás: Nyári kint alváshoz nem kell sok ruha, elég a vékony matrac és takaró. A hegyekben azonban nyáron számíthatunk erőteljesebb lehűlésre, amikor 10 fok alá esik a hőmérséklet. Pára és páralecsapódás is várható. A cipőfűzőnél összekötött túracipőket is átvetem a csomagtartókötélen, mert nem maradhat a földön.

Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)
Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)

Fények a nyári erdőben éjszaka: Amint alább száll a nap, tompulnak a fények és azonnal zuhan a hőmérséklet. A naplemente jellege mindig meglepetés, emlékezetes egy meseszép helyen. Ilyenkor már lehetne készülődni az éjszakázáshoz, de inkább megvárom csillagászati szürkület végét, míg beáll a teljes sötétség. Ha még mozgásban vagyok, néha szentjánosbogarak parányi fényei jelölik az út szélét, mint apró világítótornyok a sötétség tengerén. Tiszta égboltnál sokkal több csillag válik láthatóvá, mint a lakott területek környékén, a Tejút fehér maszatcsíkot rajzol. Távoli fények gyulladnak fel, ahol emberek laknak, élnek – én is lehetnék az. Akármilyen meseszép, lassan ideje nyugovóra térnem. A nyári erdőben többnyire zárt lombkorona rejt el a sötétben, az imbolygó levelek közötti réseken csillagok pislákoló fénye kandikál be bátortalanul. Egy bükkös alja éjszaka mélysötét. Ha körbepásztázok az erős lámpám átütő fénysugarával, itt-ott felvillan egy szempár. Hosszasan bámulnak, majd eltűnnek az erdőben.

Tejút részlet a nyári égboltból: Hattyú, Lant, Delfin, Nyíl csillagképek, hullócsillag.
(Milky Way section of the summer sky: Cygnus, Lyra, Delphinus, Sagitta constellations, shooting star.)
Tejút részlet a nyári égboltból: Hattyú, Lant, Delfin, Nyíl csillagképek, hullócsillag.
(Milky Way section of the summer sky: Cygnus, Lyra, Delphinus, Sagitta constellations, shooting star.)

Hangok a nyári erdőben éjszaka: A nyári erdő a hangok tárházát adja elő minden éjjel. Lágy szellő, néha határozott szél susogtatja a fák leveleit. Este a hangok gyorsan változnak, a nappali madarak elhallgatnak, és egyre több új madár szólal meg. Kisebb mozgás hallatszik, hol a közelből, hol a távolból. Jellegzetes éjjeli madarak hangja ad karaktert az erdei éjszakának. Mozgolódnak az emlősök is, őzek ugatnak. Egér, cickány zizzen az avarban. Hatalmas baglyok röppennek tova teljesen hangtalanul, majd denevérek surrognak körülöttem. A denevérek bumerángszerű hangja egészen közeli néha. Éjjel kevesebbet láthatunk, mint nappal, de a hangok világa meglepő és intenzív élményt nyújt. Ha volt is pár túrázó a környéken, ilyenkor már nincs egy sem. Ha egy magaslaton hallható volt a távolban kanyargó sportmotorok zajszennyezése, a naplementével annak is vége, beáll a nagy fekete csönd… Egy-egy puska dörrenése a messzeségben, távoli repülő zaja emlékeztet arra, hogy azért még nem a világ végén vagyok (sajnos). A szemmel látható hegységperemi városok FM rádióját is befogom, ha akarom. Az ismeretlen hangok fejtegetése jó játék minden erdei éjszakára.

Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)
Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)

Rövid nyári éjszakák: Nyáron hosszúak a nappalok, rövidek az éjszakák. Ha csillagnézés után éjfél körül térünk nyugovóra, viszonylag kevés időnk marad a sötétből. Hajnali 4 körül már kel a nap és ébred a természet. 4–5 óra alvás azonban bőven elegendő. Függőágyazás nyáron: sokkal többet lenni fényben, mint sötétben.

Élet a nyári erdőben éjszaka: Nyáron élénk az erdő, a vegetáció dúsan tenyészik, az állatok élik a dolgos életüket, és közben minden készül a télre. A kintalvós túrák célja éppen az, hogy időzzek, időt töltsek a természetben, akár egyhelyben, megfigyeljem az erdő életét, ritmusát, része legyek az idő fordulásának. A szürkület idején hirtelen mozgolódni kezdenek az állatok, ekkor több a bóklászó őz, szarvas, csörtető vaddisznó. Szinte mindig eloldalog egy róka a közelemben. Egér és cickány is szem elé kerülhet. Baglyok, denevérek röppennek. Zavarni, bántani egyik sem fog, de a területileg illetékes róka közelebb lopakodhat, míg alszom, az ő terve a lopás. Szúnyogok, bagolylepék jelennek meg a lámpa fényében. Távol az emberektől – közel a természethez… Leírhatatlan az élmény, a szabadság és a béke, ami uralja a hegyeket évmilliók óta. De tudnunk kell, hogy mindez csak illúzió, hamiskás kép, mert a természet kíméletlen. Az éj órái az éjszakai ragadozók munkaideje. Korunkban, Európa közepén, a gondosan megválasztott hely és idő azonban nyugodt, hazánk nagyragadozói pedig félelemmel tekintenek ránk, nem vagyunk a zsákmányaik. Messziről észlelnek és kikerülnek, hagyják az embert aludni.

Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)
Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)

Hajnal, táborbontás: Már kora hajnalban dereng az égbolt keleten, ezzel elillan minden éjjeli varázs, fény- és hangjáték. Lehetne lustálkodni, de sokkal hasznosabb pakolni és megkeresni egy jó kis napfelkeltés helyet. A táborbontás elég egyszerű. Először a hálózsákot csomagolom el a kompressziós zsákjába, majd összehajtom a matracot. Utána lebontom a függőágyat, és mehet a zsákjába. Aztán lekerül a csomagtartókötél, mindent bezsákolni, és nyoma sincs az éjjeli táboromnak. Napfelkelte előtt és után bőven lesz idő elrendezni a felszerelést és megreggelizni.

A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)
A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)

Mosakodás: Lefekvés előtt fogmosás; és reggel vagy este, de mosakodni kellene. Erre alkalmas a forrás, ahol vizet veszek a nap folyamán valamikor. A felszerelésben szállított 3–4 liter vízből juthat egy kevés egy cicamosdásra. Mivel nyári meleg van és kerékpártúrán amúgy is természetes a folyamatos izzadás, kifejezetten jól esik egy kis pancsolás, ha van hol. A mély völgyek nagyobb patakjai és forrásai kiválóak, a hegytetők és a fennsíkok azonban igen szárazak. A kutatótúrák, a hegyi vizek 12 éves kutatása után eléggé képben vagyok a források és vízfolyások helyzetéről. Sokkal több víztér van a hegyekben, mint azt bárki gondolná, több, mint amit a térképek mutatnak. De évtizedes távlatokban sajnos egyértelmű, országos vízhozamcsökkenés és szárazodás zajlik. Sok forrás kiszáradt, a mocsárforrások, sarak nem jöhetnek szóba, a forráslápok szinte megközelíthetetlenek, a kishozamú erek feliszapolódtak. Ráadásul a többségük távol esik a jelzett turistautaktól és a műutaktól, erdészeti utaktól, a megközelítésük is engedélyköteles, de védi őket a nehéz terep és a sűrű növényzet. Vízbázisra, a forrásba és a patakba tisztálkodószer nem kerülhet, ezért leginkább tiszta víz és törölköző. Víz hiányában szárazborotválkozás egy krómozott késpenge tükrében. Tisztaság – fél egészség!

A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)
A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)

Luxus a nyári erdőben: Függőágyazás nyáron, hozzáad az élményhez a luxus érzése. A teljes felszerelésem nálam, a hátamon és a kerékpáromon van, nem szorulok senkire, sem szolgáltatásra, sem gépjárműre. Függőággyal nincs szükségem fizetős szálláshelyekre, a hajdani turistaházak többségét amúgy is az autós kultúra vette birtokba. Szükség esetén építek, vagy találok fedelet. Főzőcskézhetek, finom és tápláló élelmem ad erőt, van vizem elegendő. Valódi, mesébe illő tájban vagyok, valódi hangokkal és látvánnyal körbevéve – ilyen élményeket manapság a legdrágább luxushotelek igyekeznek nyújtani a vendégnek. Csillaghotelben, a függőágyam kifejezett kényelemében alszom; szebb helyen, mint bárki más. A hegyekben alapból enyhébb a nyári forróság, hűvös éjszakákkal. Ráadásul még térerő is van egyre több helyen. Telefonálni innen sem fogok, meg már írni sem, de mutatok majd eszméletlen fotókat.

A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)
A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)

Feltételek, felkészülés: Jól összeállított felszerelés szükséges, kitalált és begyakorolt rutinok. Kiemelten fontos az önismeret, a testünk ismerete: hogyan bírjuk a nehéz menetfelszerelést, hogy haladunk kerékpárral mindenféle terepen, hogy reagálunk a váratlan helyzetekre, hogy bírjuk a meleget, az esetleges vízhiányt, váratlan lehűlést stb. Az edzettség nagyon fontos alapfeltétel, ami vagy rendszeres túrázással, vagy természetesebb életmóddal alakul ki.

Kitekintő: Korábban blogcikket írtam a függőágyazás nyáron téli párjáról: “Éjszakázás télen a hegyekben: túra, sátrazás, fagyott erdő.”

Click to rate this post!
[Total: 1 Average: 5]

Találatok: 71

Görögország: mediterrán tengeri öböltúrák: naplemente úszótúra, tengerparti kerékpártúra, tengeri hegyi gyalogtúra

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Greece: Mediterranean sea gulf-hiking: sunset swimmer hiking, coast mountain biking, sea-mountain hiking

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.07.23.

Uzsonna (kajaszünet) úszó-gyalogtúrán a tengerben.

Tengerparton: A nyári szabadság a vízparti nyaralások ideje, amikor az emberek világszerte a folyók, tavak, tengerek felé mozdulnak. A turizmus iparágának jelentős részét teszi ki az alapvetően passzív fürdőző–napozó utazások és pihenések megszervezése. Békés iparág ez, és ki ne vágyna agyonhajszolt világunkból a napfény és a víz üdítő varázsára? A megismerés és az élmény mind pozitív dolgok, ugyanakkor már jól ismerjük a tömegturizmus ellentmondásait és hátulütőit. A tömegtől azonban bárki eltávolodhat, ráadásul minden hely sokkal többet tartogat azok számára, akik más szemszögből nézik azt.

Orange Beach (Paralia Portokali, Kavourotrypes, Narancspart), Sithonia, Chalkidiki, Aegean Sea (Égei-tenger), Greece (Görögország).
Orange Beach (Paralia Portokali, Kavourotrypes, Narancspart), Sithonia, Chalkidiki, Aegean Sea (Égei-tenger), Greece (Görögország).

Tengerek országa: A vízparti nyaralásokban közös a víz jelenléte, a meleg és a természetközeli, szép környezet – hiszen a kővel bélelt, növényzetétől megfosztott és elszennyezett táj nem vonzó, nem eladható, (mégis mindenhol ezt hozzuk létre, de nem erre vágyunk). A sallangosra tagolt szárazföldi területeivel Görögország a tengerek, félszigetek és szigetek országa. A tengerpart is változatos: megtaláljuk a lapospart hosszan elnyúló homokfövenyét, a magaspart merész sziklameredélyét, s köztük az öblök ezer változatát.

Villámlátogatás a víz felől, Goa Beach, Sithonia, Chalkidiki, Aegean Sea (Égei-tenger), Greece (Görögország).

Öböltúrák: Túracél szerinti tematikus túra az öböltúra, szakág szerint gyalogtúrázás, kerékpártúrázás, úszótúrázás (úszó vízitúrázás), evezős és vitorlás vízitúrázás, és ezek kombinációja (pl. úszó-gyalogtúrázás). A vízből, vízről, a vízpartról vagy a part menti hegyekből nézve egy öböl más-más arcát mutatja, a természet és a kultúra más elemeit tárja elénk. Csak néhány kiválasztott, vagy véletlenül megtalált öböl fér bele, nincs tengernyi időnk. A híres öblöket mindenki felkeresi, többnyire gépjárművel a part vagy a víz felől, (rombolva a hely nyugalmát). Természetjáró módszerekkel azonban ugyanolyan érzést nyújt egy öböl elérése, mint egy hegycsúcs megmászása. Jelen blogcikkben Görögország: Halkidiki: Sithonia öbleit mutatom.

Platania Beach, Sithonia, Chalkidiki, Aegean Sea (Égei-tenger), Greece (Görögország).

Öblök nyomában: Gyalog és kerékpárral méterről méterre küzdünk meg a távolság, a domborzat és a terep akadályaival, a végén pedig elénk tárul az öböl félig zárt világa. Van, hogy a szárazföld belsőbb részén vezet az út, máshol sziklaperemen lépdelünk, magasan a sziklákat nyaldosó hullámok felett. A fény, a forróság, a szárazság, a só és a szél alakította a növényzetet. Aszimmetrikus fák helyezkednek, pózolnak a sziklákon, szerény virágok bújnak meg az aljzatban. Minden porzik, szúr, karcol és vág, illóolajok terjengenek, kabócák recsegése és a hullámok csapásai alkotják a tengerparti hangok jellegzetes keverékét. Minél közelebb és minél magasabbról nézzük a tengert, annál nagyobb vízfelület tárul elénk. A szél helyenként jobban borzolja, máshol kevésbé; foltosak, sávosak a színek. Itt-ott hajók haladnak, a távolba vesző nyílt tenger végtelennek tűnik. Egy több kilométerre lévő magaslati kilátóhelyről hosszú partszakaszt láthatunk be.

Sykia Beach, Sithonia, Chalkidiki, Aegean Sea (Égei-tenger), Greece (Görögország).

Öblök láncolatán: Az öblöket legizgalmasabb a víz felől felkeresni, számos öböl megközelíthetetlen a partról. A partközeli hullámok mindig gerjednek, gyakran hevesek, könnyebb beljebb haladni. Beljebb azonban a fenék látványát felváltja a mélybe vesző kékség. Márványos rajzolatban vibráló fénypászmák összetartó, de össze soha nem érő csíkjai érzékeltetik a teret. A parthoz közeledve sötétlő tengerifű gyepek, tengeri homoksivatag, máshol elképesztő alakú sziklák, zátonyok tűnnek fel az opálos vízben, és mindenhol állatok. Ha hullámzik a tenger, akkor a fokokon és kitett szakaszokon dobálni fog. Az öblök belsejében azonban mindig csendesebb a víz, könnyen kiköthetünk.

Amikor egy üres öbölbe úszva felzavarom a parton pihenő sirályokat.

Achlada Beach, Sithonia, Chalkidiki, Aegean Sea (Égei-tenger), Greece (Görögország).
Amikor egy üres öbölbe érkezve felzavarom a parton pihenő sirályokat.

Az Oros Itamos hegység belső vonulata, ahonnan madártávlatból láthatjuk az Athosz-hegységet és félszigetet, valamint az Égei-tenger öbleit.

Az Oros Itamos hegység belső vonulata, ahonnan madártávlatból láthatjuk az Athosz-hegységet és félszigetet, valamint az Égei-tenger öbleit.

Kilátás az Oros Itamos hegység belső vonulatáról: Athosz-hegység és félsziget, az Égei-tenger, Sarti öble.

Kilátás az Oros Itamos hegység belső vonulatáról: Athosz-hegység és félsziget, az Égei-tenger, Sarti öble.

Tengeröblök tengernyi változata: A tengeröblök lehetnek csupán néhány méterrel „egyszemélyesek”, nyújthatnak gigantikus látványt, lehetnek szélesek, keskenyek, az aljzatuk a finom homoktól a sziklákig változhat, akár egy öblön belül is, lehetnek barátságosak vagy zordak, csak a víz felől, vagy a part felől is, könnyen vagy nehezen megközelíthetők, rejthetnek szurdokot vagy barlangot, ölelhetnek szigeteket, zátonyokat, lehetnek „naplementések” vagy „napfelkeltések”.

Az Égei-tenger legfélelmetesebb zátonya.

Az Égei-tenger legfélelmetesebb zátonya.

Alapfelszerelés: természetjáró szakág szerint, ahol a napfény elleni védekezésnek, a folyadéknak és a biztonságot szolgáló eszközöknek kiemelt szerepük van. A tengerben hajóforgalom, néhol áramlatok, a görög tájakon kutyák(!) jelentenek ránk veszélyt.

Pihenő és uzsonna egy úszó-gyalogtúrán a nyílt vízen, naplementében.

Pihenő és uzsonna egy úszó-gyalogtúrán a nyílt vízen, naplementében.

Tengeri naplemente a víztükörről nézve egy úszó-gyalogtúrán!

Tengeri naplemente a víztükörről nézve egy úszó-gyalogtúrán!

Feltételek, felkészülés: természetjáró szakág szerint, ahol a magas hőmérsékletet jól kell viselni. Nyugati ember helyett sportember módjára gondolkodjunk: edzéseinket tartsuk nyáron, a hazai hegyvidékeken, kerüljük a légkondicionáló berendezéseket, ne igyunk hideget. Alaposan tanulmányozzuk át a térképeket, és gondosan tervezzük meg az útvonalat! FIGYELEM! A TENGERI ÚSZÁS GYAKORLATOT IGÉNYEL, CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE!

Tengeri naplemente a víztükörről nézve egy úszó-gyalogtúrán!

Tengeri naplemente a víztükörről nézve egy úszó-gyalogtúrán!

Görög jutalomszörppel a kezemben egy hosszú úszó-gyalogtúrás nap végén, leereszkedve a hegyek magaslatairól, kb. 6 kilométer naplementés tengeri öböltúraúszás, és ismét szárazföldire változás után.

Görög jutalomszörppel a kezemben egy hosszú úszó-gyalogtúrás nap végén, leereszkedve a hegyek magaslatairól, kb. 6 kilométer naplementés tengeri öböltúraúszás, és ismét szárazföldire változás után.

Kitekintő: Jelen blogcikkem Sithonia öbleiről szól, folytatásként Kefaloniá és Zákinthosz mesés szépségű, világhírű öbleiről, valamint Évia öbleiről teszek még fel képeket IDE. Spanyolország, a Costa Brava öbleiről pedig IDE. Kapcsolódó blogcikkeim:
Görögország: mediterrán hegyi kerékpártúrák a forró nyár közepén, perzselő hőségben.
Az úszó-gyalogtúrázás.
Mediterrán tengeri úszó vízitúrák (úszótúrák) az erdei túrák mintájára (Spanyolország, Görögország, Montenegró, Bulgária).

A kék. Kék az égbolt, kék a tenger, kékek a távoli hegyek. Emberi léptékkel végtelen és megfoghatatlan. A kék az angyalok és a menny színe. A kék jelenti a távlatokat, a reményt, a hűséget, a bölcsességet, a bizalmat, az intelligenciát, a becsületet, a nyíltságot és az igazságot. A nyár éltető fényt átengedő tiszta kékje maga a nyugalom és a szabadság. Tengeri terepszínem a kék.

KÉK
BLUE

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 110

Hegyi kutatótúrák keresztül az országon, a természet mélyére nézve

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Mountain research hiking through Hungary, looking deep into nature

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.03.29.

Kattant kutatók: A természetet sokan kutatják, elsősorban a természettudományok: a földtudományok, a biológiatudományok és a környezettudományok kíváncsi kutatói. Vannak, akik laboratóriumban elemeznek, és vannak, akik munkájának lényege a terepi vizsgálat. Sokan vannak és sokfélék, de közös bennük a megszállott tudományos érdeklődés és igényesség. A túrázás egyik túracél szerinti típusa a kutatótúra (kutatási célú túra), kutatóút, felfedezőút, a terepi kutatómunkát azonban nem mindenki tekinti és szervezi túrának. A terepi kutatók nem (csak) kilométereket, pecséteket, élményeket gyűjtenek, hanem ismereteket, adatokat. A kutatómunka közhasznú, mert ez táplálja a tudományt.

Kutatótúráim: 6 évig hobbiból, majd doktori ösztöndíjjal, összesen 12 évig kutattam intenzíven. A környezettudományok terén csörgedező kisvizeket, forrásokat, jelentéktelen, apró, rejtőzködő vízi állatokat kutattam: hegyi vizekben élő laposférgek, édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida). Felderítettem, kibővítettem és feldolgoztam a magyarországi ismereteket, ez egy alapkutatás, (amire PhD tudományos doktori fokozatot kaptam, 2016). A kutatásaim indítéka, motorja, ösztönzője (inspirációja) azonban a természetjárás, túrázás, amire az egész kutatást felépítettem. Szakág szerint gyalogtúrázás és kerékpártúrázás – ebben a blogcikkben csak a túrák élményéről írok, mostanáig 14 hegyvidéket érintett. Mivel a biológusok kivételével tulajdonképpen soha senki sem tudta és nem értette, mit csinálok a hegyekben, ezért jelen blogcikkem mindenkikhez szól, akik e miatt nem tudnak aludni azóta sem.

Kutatónap a hegyek mélyén: Ha nem szomszédos hegység a cél, akkor az első nap hosszabb utazással kezdődik: vonat, busz. Arról is döntenem kell, hogy gyalogosan vagy kerékpárral lesz hatékonyabb. Az intenzív kutatótúrák mindig korán kezdődnek. Nagy tempóval indulok, az első állomásig „hagyományos” túrázó vagyok. Völgyben robogok felfelé ütemesen, ébred az erdő. Majd megérkezem az első mintavételi helyhez, rögtön kiveszem az első (és utolsó) napi félórás pihenőt, ebédidőt. Szalonna és egyéb izmos kaja, ma már estig nem lesz több időm enni. Aztán kezdem a mintafelvételt, s ha vége, jön a következő. Tervezett útvonalon haladok, egy kutatónap 10< mintavétel esetén hatékony, de néha csak 5 jön össze (2016-ig 805 db). Egy mintavételi ponton 15–30 percem megy el, egy kutatónap összmunkaideje kb. 5 óra. Alapos vagyok, kínosan alapos, különben vissza kell mennem, amire az otthoni adatbevitelnél jövök rá. A mintavételek között ismét túrázó vagyok, de nem oda megyek, ahová út visz, ahová könnyű, hanem ahová kell. Akkor is, ha a teljes völgyet betöltik a kazalban álló kidőlt fák, akkor is, ha 2 méteres a bozót, akkor is, ha térdig süppedős, akkor is, ha sziklagörgeteges, akkor is, ha majd ott jövök rá, hogy „nem jött be”. Nem utakban, túracélpontokban, hanem vízgyűjtőterületekben gondolkodom, az utakat „túrasztrádának” tekintem, ahol sokkal gyorsabban haladok. Ha kerékpárral vagyok és nem tudok tekerni, akkor tolom, nyüstölöm, emelem, cipelem. Volt, hogy 500 méteres szintemelkedést küzdöttem le így. Így megy naplementéig, addig tart a műszakom, utána ismét átlagos túrázó vagyok. Többször volt, hogy egy hegység közepén ért a nap vége, s futva indultam vissza a sötétben, szarvasbőgésben, vagy az éjjeli erdőben tekertem.

A természet élete: Többnyire hétköznapokon, munkaidőben vagyok terepen kutatni, és nem csak utakon járok, így jobban feltárul a természet, mint az átlagos túrákon. Engedéllyel a fokozottan védett területekre is bemegyek, járatlan utakon, úttalan utakon figyelem az elém kerülő felszínformákat, a növények és állatok életét. Rovarok, madarak, kétéltűek, hüllők, emlősök sora. Botorkálnak, táplálkoznak, énekelnek, vonulnak. A végtelen csendet a víz csobogása, fatörzsek ropogása, nyikorgása, szél zaja és állatok hangjai alkotják, mert a természet csendje a finom neszek harmóniája. A magyarság hegyvidéki tájainak legszebb és legértékesebb helyeit túráztam végig Erdélytől az Alpokaljáig, a konferenciákkal bejártam az országot Csapodtól Gyuláig.

Alapfelszerelés: A gyalogos, illetve kerékpáros szakág egynapos vagy többnapos felszerelése mellett a kutatási témának megfelelő kutatóeszközök, beleértve a szükséges engedélyeket. A fotófelszerelés kiemelten fontos, mert korunkban mindent kell fényképekkel dokumentálni.

Feltételek, felkészülés: Természettudományokban képzettnek kell lennünk, tudományágunkban jártasságot kell szereznünk. Mivel a faunisztika arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol mi él és miért, nagy terepi gyakorlat szükséges. A tereptan–térképtan–tájékozódás, a természetjárás rutinszintű, pontos ismeretével kell rendelkezni, mi több, megszállottan kell szeretni, másképp ilyet nem lehet évekig művelni. A biológiai ismeretek között kiemelten sokat kell tudni a vizsgálat tárgyáról, ismerni kell a földrajz tárgykörébe tartozó vízrajzot és a felszínalaktant. Képben kell lenni a kutatási téma szakirodalmáról, és az összes ismeret alapján tudományos kérdéseket kell megfogalmazni. Majd ki kell dolgozni a megfelelő kutatásmódszert, be kell szerezni az eszközöket és a kutatási engedélyt. Az engedély kérelmét meg kell indokolni, el kell fogadtatni és ki kell fizetni. Magyarországon a kutatási engedély pénzbe kerül, vagyis fizet, aki közhasznú kutatómunkát végez. Az eredményekről részletes kutatási beszámolót kell adni az illetékes szerveknek, amiért nincs semmilyen díjazás, de néha megköszönik. … Hasznos jártasságok a kerékpárszerelés és a fotózás. És végül jó erőnlét kell a sok hegyi gyalogláshoz, tekeréshez, cipekedéshez, futáshoz, nehéz terephez. Ragaszkodom a közösségi közlekedéssel, kerékpárral és gyalogosan való megközelítéshez, mert így fenntartható és így van élményértéke, csak így jó példa. Kutatáshoz lehet társ vagy csapat, de a barátokat le kell rázni, vagy csak félórás munkát érdemes tervezni, annyit kibírnak. A kutatónapot mindig a feltételek biztosítása és a felkészülés előzi meg: meg kell tervezni a mintavételi helyeket és az útvonalat.

Kitekintő: A kutatási eredményeket feldolgozni és publikálni kell, különben nem hasznosul, elvész és értelmetlenné válik. Ha konferenciákon előadás és szaklapokban tudományos publikáció formájában közölhető, az pozitív visszajelzés és előrelépési lehetőség, a kutatás élményének egy következő foka. Az alapkutatások ismeretmorzsáiból áll össze a tudomány, így születnek a tankönyvek, a tudás a technika építőanyaga, a feltárt ismeretek olykor elképesztően messzire vezetnek. Azon túl, hogy izgalmas, tele kihívással és meglepetéssel, a mai kor kényelmi–fogyasztó emberét az ösztönözheti, hogy mindennek van végső gazdasági vonzata, a természet létünk alapja, értékes és beárazható. És ahogy sérül a természet rendszere, úgy csökken az értéke. Környezeti károsodás esetén a kártérítés és a helyreállítás miatt egyaránt szükséges a természet ismerete, melyhez egyetlen út vezet: a kutatás. A tudományos publikációim itt, a tudományos előadásaim itt érhetők el. Hogy hogyan és miért jutott ez eszembe, miként jutottam el a húszforintos, lengyelpiacos eszközöktől a védésig, és hogyan változtatta meg az életemet, motivációs előadáson mesélek.

Hozzászólás: A blogcikk Facebook posztja alatt!

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 84

Mediterrán tengeri úszó vízitúrák (úszótúrák) az erdei túrák mintájára (Spanyolország, Görögország, Montenegró, Bulgária)

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Mediterranean sea swimmer-waterhikes, based on the pattern of mountain hiking (Spain, Greece, Montenegro, Bulgaria)

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.02.20.

A tengerpartokon nyaranta sok millió ember élvezi a sziporkázó napfényt, a tenger hűs vizét és üdítő hullámait, a forró homokfövenyt és a kellemes semmittevést. Tömegek fürdőznek, és egyre többen úszkálnak, búvárszemüveggel bámészkodnak a sznorkelling búvárok. Az önálló készülékes (SCUBA) könnyűbúvárkodás bárhol elérhető már, nem olcsó, nem is lett tömegsport. Felfújható strandjátékokkal is sokan kalandoznak a természetes strandok körül. Tengeri kajak is bérelhető, de az evezős tengeri vízitúra sem jellemző. Az efféle tengeri tevékenységek az adott partszakasz strandjára és öblére szoktak kiterjedni, a tenger ekkora területeken is számos felfedeznivalót tartogat az ember számára.

Úszó természetjárás: De mi van, ha egy rendesebb vízitúrára mennék megismerni egy nagyobb partvonalat, vagy eljutnék egy-egy szigetre, de nincs hajóm? A kajakbérlés óradíjas, ez így túl drága lenne. A címben a válasz: kidolgoztam rá egy módszert: az úszó vízitúrázás, úszótúrázás természetjáró módszerét. Ha az úszótúrán megtett szakaszt másik irányban a parton gyalogtúra formájában szeretném végigjárni, akkor kombinált, bonyolultabb módszerre van szükség, így fejlesztettem ki az úszó-gyalogtúrázás természetjáró módszerét. Így új természetjáró szakág(ak?) jöttek létre, amely(ek) a természet megismerésének új távlatokat nyitnak! Az úszó természetjárás mindkét válfajának van előzménye, más kitalálója is, amiről itt írtam.

Előadások: Spanyolország, Görögország (3 darab), Montenegró, Bulgária, egyenként másfél órás és 250 diás földrajzos látványelőadásaim, utazási élménybeszámolóim keretébentájakról, tengerről, természetről, élővilágról, kultúráról és kalandokról, élményekről mesélek nem közismert dolgokat, és elmaradhatatlan rész az úszó természetjárás. Jelen blogcikkben csak tengeri úszó vízitúrák (úszótúrák) élményét foglalom össze. Az úti fotókból pedig itt mutatok ízelítőt.

Alapfelszerelés: A fürdőruha nem hátrány. A vízicipő rendkívül fontos, ha sziklákon sétálunk, kikötünk. A búvárszemüveg és a légzőcső elengedhetetlen. Az erős napsugárzás elleni védelemhez legjobb felöltözni: póló, úszósapka. Karóra, vízitúrazsákok kantárral vállon átvetve: ivóvíz, kaja, okmányok stb., és a teljes gyalogtúra-felszerelés, ha úszó-gyalogtúrára indultam.

Önként tengervízbe vetődve: Földközi-tenger, Adriai-tenger, Jón-tenger, Égei-tenger, Fekete-tenger. A partra érkezés rögtön kelt egy kis feltűnést, azt a látványt nem szokták meg a pokrócok és napozóágyak naptejes hősei, amit felárak nélkül nyújt egy úszó vízitúrázó tengeri csodapók. Összeráncolt szemöldök a jellegzetes nézés, ha megválaszolom a „hová indulsz” kérdést. Benyálazom a búvárszemüveg belsejét, majd az e célból megborotvált fejemre illesztem a szilikonberendezést. Az első pár méter mindig nehéz, mert a lapos- és a magaspartokon egyaránt torlódnak, cirkuszolnak a hullámok. Leginkább a felszerelés miatt nehéz bemenni, mert nem szeretném, ha már rögtön az elején éles szikla szaggatná szét a holmimat. Pár lépés, majd kar- és lábtempó. Tekintet hol a víz felett, hol a víz alatt. Kikerülöm a fürdőzőket, majd elhaladok a matracosok mellett, ettől kezdve a hajósokra kell koncentrálnom. Akármi az úti cél, sziget vagy tengerparti hely, gondosan tervezett útvonalon kell haladnom. Légvonalban nem is haladhatnék, mert a vízben vagyok. Sziklák mellett, zátonyok felett, vagy tengeri homoksivatag felett haladok. Valószínűtlen formájú, háztömb méretű sziklák felett úszok lassan, méltóságteljesen. Mintha komisz varázslók félresikerült műveit látnám. Néha eltűnik a fenék a szemem elől, tekintetem belevesz a kék mélységbe, fénypászmák jelzik a távlatot. Az öblöktől eltávolodva erősebbek a hullámok, a nyílt vízen érzem magam. Dacolok a különböző irányokból érkező hullámokkal, enyhe áramlatokkal. A nagyobb hullámok dobálását a gyomrom liftezésén érzem, kilátok a hullámok taraján, majd igyekszem fejest ugrani a hullámvölgybe. Közben figyelem a partot, integetek a hajósoknak és utasaiknak. 5–10 órán át, kilométereken keresztül haladhatok úszva a tenger hullámai között. Folyamatosan azon dolgozom, hogy elkerüljem az összes veszélyforrást, bámulom a tájat és az élővilágot.

Tengeri élőlények: A tengerifű (Zosteraceae) gyepszőnyege zöld, mint egy mezei rét, ahonnan csak a madárdal hiányzik. Halak bújnak meg közte, és minden más állatok láthatatlan seregei. Magános kagylók, őslakos puhatestű és remeterák (Pagurus sp.) lakta csigaházak, tengeri sünök (Echinoidea), néhol nyelvhalak (Solea sp.), tengeri csillagok, tengeri uborkák (Holothuria sp.). A sziklák között gyakori a feketés, villás farkú barna korallsügér (Chromis chromis) szétszórt halraja, a sziklákon különféle, hullámokkal együtt mozgó algák adják a hallgatag színpompát. A sziklák felett papagájszínű pávahalak (Thalassoma pavo) bohóckodnak. A nyílt tengeren nagyobb méretű tengeridurbincsok (Sparidae) és más halak járnak hatalmas rajokban, megijedve tőlem befelé menekülnek, pedig horgászni csak éjjel fogok. A medúza lehet ritka, lehet tömeges; olykor teljesen vízszínű, mintha csak szellem képében csillogna, vagy markánsan színes. Egy kis szerencsével polip (Octopus vulgaris) és szépia (Sepia officinalis) is szem elé kerülhet, de mérgesráját (Dasyatis pastinaca) is láttam már, meg még számos tengeri élőlényt, melyeket most nem sorolok föl. Már nem idegen tananyag, amit tengerbiológiából tanultam az egyetemen.

Megállók, pihenők a tengeren: Mellúszásban haladok, ami nem a leggyorsabb, de ebben az úszásnemben észlelek legtöbbet a környezetemből, és mivel a lábtempó hasonlít a kerékpár pedáljának taposásához, a lábam nem fárad el egyhamar. Meg-megállok fotózni, 1-2 óra úszás után nyújtás és kicsit másképp folytatom. Pihenni–enni–inni lehet a nyílt vízen is, de ahogyan erdei túrán is keresek valami látnivalót, a tengeren is. Akadnak izgalmas szigetecskék, zátonyok, hasadékok, tengerfenéki szurdokok és a kedvenceim: barlangok. Ezeket az abráziós barlangokat a hullámok évezredes, kitartó ereje hozta létre, bejáratuk a tengerszinten van. A méretük változó és nincs mindig szárazföldi részük, ahová lekuporodhatok a szúnyogok legnagyobb örömére. Számos partszakasz csak a víz felől közelíthető meg, indokolt a vízitúra. És ha már kikötöttem, elővehetem a szárazföldi fényképezőgépemet is.

Kikötés, végállomás a tengeren: Ha úszó vízitúrán vagyok, lesz egy fordulópont, (még Afrika partjai előtt). Ha azonban úszó-gyalogtúrára készültem, akkor mindenképp lesz egy neves végállomásom, ahol kikötök. Sziklás parton a kikötés valamivel nehezebb művelet, mint a vízre szállás, ezért jól meg kell fontolni, hol és hogyan. A cuccommal együtt sérülök, ha elhibázom. Valami fő, neves helyen szeretek partra szállni: település, nagy strand. Minden szem rám szegeződik, valószínűleg földönkívülinek tekintenek, de legalább történt valami a nyugágyak között. Nők is vannak, kihúzom magam. Ha fokozni akarom, megkérdezem, melyik országban vagyok. Szinte szokatlan a földön járás. Egy kedves lócán végrehajtom magamon a teljes átalakulást, amikor úszótúrázóból gyalogtúrázóvá változom, és kezdődik a szárazföldi túra, akár futhatok is!

Feltételek, felkészülés: Az első és legfontosabb a teljesen magabiztos úszótudás. A tengeri környezet ismeréséhez a földrajz oceanográfiai fejezeteit, a biológia tengerbiológia altudományát érdemes, nagyon fontos tanulni! (A mélytengeri rész kimaradhat.) Elindulás előtt sokat kell gyakorolni a partközel biztonságában: a sziklák és hullámok közé kell némi érzék és rutin. Az állóképesség, az önismeret és a pánikmentes döntőképesség elengedhetetlen. Ne induljunk el olyan országok tengerein, ahol közbiztonsági, vagy vállalhatatlan természeti veszélyek leselkednek! És ne kockáztassunk, csak a „teljesen biztosba” vágjunk bele, amit előtte megterveztünk, és fejben összeraktunk! A tenger veszélyes és nem játszótér, senkit sem biztatok felelőtlenségre, és csak saját felelősségre!

Kitekintő: Mediterrán túratémában blogcikkem: mediterrán tengeri öböltúrák Görögországban, mediterrán hegyi kerékpártúrák Görögországban, mediterrán gyalogtúrák Spanyolországban (előkészületben). Bővebben és rengeteg fotóval a földrajzos látványelőadásaimon, utazási élménybeszámolóimon mesélek meghívásra. Az úti fotókból pedig itt mutatok ízelítőt.

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 185