Utazásfényképészet (travel photography): Az utazási fotózás a fényképészet egyik válfaja, de több típussal átfed, számos technikát használ.
VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2024.02.22.
Az utazásfényképész (úti fotós, turisztikai fotográfus, travel fotós) túrázó (túrafotós), utazó, aki helyről helyre jár, halad, túrán van, úton van, utazik, és közben céltudatosan, folyamatosan úti fényképeket készít. Elsődleges célja a látott és tapasztalt dolgok képi (vizuális) rögzítése (dokumentálása), másodlagos célja művészi értékű fényképek készítése távoli, olykor rejtett olyan helyekről, ahová mások nem vagy kevésbé jutnak el. A dokumentációs fotók legfőbb feladata az élmény vagy tudományos értékű ismeretek megőrzése az utókor számára, míg a művészfotók mindemellett szemet gyönyörködtetőek. Mindkettő alkalmas a bemutatásra előadás, cikk, könyv, kiállítás formájában, sőt az úti fotó csakis feldolgozva és bemutatva kap értelmet és éri el célját. Olyan részletek is rejtőzhetnek az utazási fényképeken, amelyek a helyszínen elkerülték az utazási fotós figyelmét. Az úti fotók otthoni alapos feldolgozása során tehát számos újabb megfigyelés tehető.
Utazási élményfotózás és utazásfényképezés: Ha az úti fotók magáncélra vagy közösségi oldalakra készültek és nem kapnak alapos feldolgozást, akkor utazási élményfotózásról beszélhetünk. Az utazási élményfotózás manapság igen divatos, tulajdonképpen mobil fotózás, a turizmussal együtt járó hobbi amatőr fotózás. Minden turista fényképez, főleg okostelefonnal. Az utazásfényképezés is lehet hobbi amatőr fotózás, de a belefektetett munka, a tudatos témakeresés, feldolgozás és felhasználás révén a profi fotózás felé vezet, az utazásfényképészet jóval túlmutat az amatőr hobbitevékenységeken.
Az utazásfényképészet körülményei, tárgyai, jellege, sajátosságai és technikái, fényképészeti műfaji átfedései
1. Az utazási fotózás körülményei
Az utazásfényképészet utanként és utazóként más és más, mert számos körülmény eseti kombinációja befolyásolja.
1.1. Származás: Ahonnan jöttünk, hazánk és otthonunk alapvetően határozza meg, mi keltheti fel az érdeklődésünket, mit fogunk szokatlannak, érdekesnek, izgalmasnak találni. Az utazásfényképezésnek éppen az a lényege, hogy nem helybéliek vagyunk, akiknek minden megszokott, hanem “jöttment” utazók, túrázók, turisták, esetleg kutatók, akikek minden új. Az utazási fotós a vendég szemével lát, és mást fog észrevenni, mint egy bennszülött,
1.2. Háttértudás: A világról szerzett ismereteink és tudásunk döntően meghatározza a fényképsorozatunk értékét. Ráismerhetünk olyanra, amivel már találkoztunk a tanulmányaink során, amiről hallottunk vagy olvastunk. A felismerés és a tudás felnyithatja a szemünket és értelmet adhat olyan jelentéktelennek tűnő dolgoknak is, amelyeket mások nem vesznek észre és átnéznek rajta. Minden szakmának, diplomának, elolvasott cikknek, könyvnek és megnézett filmnek hasznát vesszük, amikor felfedezzük és fényképezzük a világot.
1.3. Érdeklődés: Érdeklődésünk és kíváncsiságunk szorosan összefügg a háttértudásunkkal, hiszen ideális esetben azért tanultuk azt, amit. Az érdeklődésünk tárgyát sokkal hamarabb észrevesszük másoknál, és mint az egyéb dolgokat. Ami különösen érdekli az utazásfényképészt, az jobban megjelenik majd a fotósorozatában.
1.4. Fotóstudás: A fotóstudás teszi az utazásfényképészt képessé az igen változatos körülmények közötti eredményes fotózásra.
1.5. Fotófelszerelés: A fotófelszerelés technikai keretet ad az utazásfényképezésnek, hiszen csak azzal gazdálkodhatunk, ami éppen velünk van. Minél nagyobb, nehezebb és értékesebb a fotófelszerelés, annál nehezebb és lassabb a szállítása és a haladás, de annál jobb fényképeket remélhetünk. Minél kisebb, könnyebb és kompaktabb a fotófelszerelés, annál gyorsabb a szállítása és a haladás. Ez az úti fotós dilemma, igyekeznünk kell jól mérlegelni és dönteni a fotófelszerelés összetételéről.
1.6. Felfogóképesség: A “jöttment” utazók, túrázók, turisták és kutatók csak meghatározott időt tölthetnek egy-egy helyen. Az ott töltött idő általában kevés, nemegyszer szinte másodpercek, percek. A gyors észlelési és értelmezési képesség, vagyis a gyors felfogóképesség hatalmas segítség az utazásfényképezésben.
1.7. Munkabíró képesség: Az utazás, a túra és a fényképezés fárasztó. Igénybe veszi az állóképességünket, tűrőképességünket, a fotózás munka. A munkabíró képesség hatalmas segítsége az utazásfényképésznek.
1.8. Utazástípus: Alapvetően meghatározza az utazási képeink témáinak és tárgyainak összetételét, hogy milyen fajta utazáson van az utazásfényképész.
1.9. Túraszakág: A választott túraszakág eleve kijelöli a célterület közegét, útvonalát és érintett pontjait. A különféle túraszakágak más és más tapasztalatokat és élményeket ígérnek, a több túraszakági túrázás változatosabb utazási fotósorozat elkészítését teszi lehetővé.
1.10. Célterület: Hiába optimalizáltuk az összes egyéb (előzőleg felsorolt) körülményt, ha a célterület egyedi sajátosságai nem engedik kibontakozni az utazásfényképészt. A helyi társadalmi szokások, az írott és íratlan szabályok, törvények, jogok és tilalmak megkötik az utazási fotós kezét, ahol a legrosszabb esetben nem is tud fényképezni.
2. Az utazási fotózás tárgyai
Az utazásfényképészet jellemző módon kültéri, mozgó és aktív témakereső.
2.1. Új helyek.
2.2. Kultúrák és emberek.
2.3. Természeti–épített környezet.
2.4. Utazási + túra élmény.
3. Az utazási fotózás jellege
Az utazásfényképészet jellemzően nem ideális, nem optimális körülmények között alkot.
3.1. „Itt és most”: Ahol–amikor éppen járunk, ahol esetleg csak másodperceket töltünk és talán soha sem térünk vissza. Az utazás pillanatának tapasztalata és élménye.
3.2. Túrafotó: Mostoha körülmények: gyakran kedvezőtlen fényviszonyok (ellenfények, tükröződések, kevés fény, megvilágítási szélsőségek), hideg–meleg, szél, pára, csapadék, zavarás, tevékenységek, tömeg, rossz testhelyzet, takarás, szabályok, korlátozások, tilalom. A túrázó kitettségének és küzdelmének megjelenése egyes képeken.
3.3. Mozgás közben: Haladás során gyalog vagy járműből, előre, oldalra vagy hátrafelé, olykor nagy sebesség mellett, egyértelműen a minőség rovására. A nem hibátlan képek, de pótolhatatlan megfigyelések.
4. Az utazási fotózás sajátosságai
Az utazásfényképészet megdolgoztatja az alkotót és igénybe veszi a képességeit, figyelmét és türelmét.
4.1. Előrelátás: Mi bukkanhat fel? Számítani és rákészülni valamire.
4.2. Egyéniség: Saját látásmód a személyiségünknek, az élettapasztalatainknak, tudásunknak és kulturális gyökereinknek megfelelően, vagyis a mi szemszögünk.
4.3. Gyorsaság: Mit és hogyan? Gyorsan felismerni és eldönteni, mi kerüljön fényképre, majd működésbe hozni a fényképezőgépet, beállításokat végezni, keresőmezőbe hozni, képet szerkeszteni és elsütni (exponálni). Elkapni a pillanatot, de azonnal! Mindezt sokszor mozgás, haladás közben.
4.4. Izgalmasság: Kaland és meglepetés mindenhol!
4.5. Alkalmazkodóképesség (adaptivitás): Fényképészként megfelelni a helyzet kihívásainak, megoldani a fotózási feladatot.
4.6. Alkotóképesség (kreativitás): Kitalálni és megalkotni egy képet a helyhez és feladathoz illő, hozzáférhető eszközökkel és kivitelezhető technikával.
4.7. Sorozat: Fényképsorozatban, fényképalbumban, fotógalériában, vetítéses előadásban gondolkodni. Néhány fénykép önállóan is teljes értékű, de az utazási fotók jellemzően együttesen értelmezendők.
5. Az utazási fotózás technikái és fényképészeti műfaji átfedései
Az utazásfényképészet változatos fényképészeti fajták és technikák bevetésével dolgozik.
5.1. cityscape fotózás: Az utunkon látott városi tájak, építészeti jellegek, városi élet, mozgalmasság, dinamika.
5.2. dokumentarista fotózás: Az utunk során feltáruló valós emberek és helyzetek, történések képi rögzítése.
5.3. drónfotózás: Drónnal készített légi felvételek másképpen hozzáférhetetlen nézőpontokból és távlatokból (madárperspektíva).
5.4. eseményfotózás: Az utunk során látott vagy meglátogatott események képi megmutatása.
5.5. éjszakai fotózás: Az utunk naplemente utáni és napfelkelte előtti képi élményei, az éjszakai sötétben és fényekben látottak fényképezése.
5.6. építészeti fotózás: Az út során látott kiemelkedő jelentőségű, szokatlan vagy átlagos, szép vagy csúnya építészeti alkotások megmutatása.
5.7. ételfotózás (gasztrofotó): Élelmiszerek, ételek és italok ízléses és gusztusos fényképezése, amely az utazások és az utazós előadások fontos része.
5.8. HDR-fotózás: A nagy dinamikatartományt igénylő, egyidejűleg szélsőségesen megvilágított és mélyárnyékban lévő részletek egyidejű fényképezése a színek megtartásával. Táj- és városképeknél szükséges az utazás során.
5.9. hosszú expozíciós fotózás: A fények mozgása és összefolyása kevés háttérfény mellett, hosszú záridővel. Az utazás során megtapasztalt éjszakai élet és mozgások látványos bemutatása.
5.10. időjárásfotózás (meteofotó): Az égboltra, időjárási és éghajlati jelenségekre, a légtömegekre és a felhőkre, a csapadékokra irányuló fotózás, amit az utazó mindenhol megtapasztal. Elsősorban a szélsőséges időjárás megörökítése fontos az utazó számára.
5.11. környezeti portré fotózás: Az alany bemutatása a saját helyén, jellegzetes környezetében, otthonában, világában. Rendkívül értékes színfoltja egy utazó tapasztalatainak és mondanivalójának.
5.12. környezetvédelmi fotózás: A fenntarthatósági témák központba helyezése a képen, a környezeti gondok és jó megoldások bemutatása dokumentálás és példa állítás céljából. Korunk hemzseg a rosszabbnál rosszabb példáktól, de okulást szolgáló jó példák is akadnak, sőt egyre több van, amit egy utazónak észre kell vennie és haza kell vinnie a fényképein.
5.13. makrofotózás: Az utazás során észrevenni és fényképen bemutatni az apró részleteket a maguk környezetében (közelkép, békaperspektíva). Szuperzoomos és ultrazoomos fényképezőgéppel, makroobjektívvel, közgyűrűvel.
5.14. mobilfotózás: Az utazás során sokszor nem lehet vagy nem szabad, esetleg veszélyes elővenni egy fényképezőgépet (vagy nincs is nálunk), illetve a mobiltelefonok páratlan látószöggel és számos optikával rendelkezhetnek, amelyekkel kivételesen nagy dinamikatartományban fényképezhetünk (HDR-technikával).
5.15. noir fotózás: Az út során tapasztalt drámai fény–árnyék kontrasztok képi ábrázolása.
5.16. önarcképfotózás (selfie): Az út során “itt vagyok”, “itt járok”, “így nézek ki” és “így dolgozom” werk típusú fényképek önmagunkról (öltözékünkről, felszerelésünkről, állapotunkról, tevékenységünkről, küzdelmünkről). Különösen fontos, ha egyedül utazunk és blogra, előadásra készülünk.
5.17. panorámafotózás: Széles látótér képi megjelenítése az út során, szinte belehelyezve a nézőt. Rendszerint több, egymást átfedő fényképek összeillesztésével (a fényképezőgép panorámakép alkalmazásával, vagy számítógépes képszerkesztővel, kézzel vagy automatikusan).
5.18. szállodai fotózás (hotelfotó): Az út során igénybe vett különböző szálláshelyek szépségeire és furcsaságaira figyelő fényképezés, de itt nem feltétlenül reklám célból.
5.19. sziluettfotózás: Ellenfényben készült képek, ahol a fényképezés tárgya erősen alulvilágított, ugyanakkor az erős kontrasztban kirajzolódó formák sokatmondók és szemléletesek, gyakori fotós lehetőség az utazó számára.
5.20. társadalomfotózás (szociofotózás): Az ember, a társadalom és a kultúra megfigyelt és átélt pillanatainak rögzítése az utazó képein, az ott élő helybéliek (őshonos lakosság) megjelenése és viselkedése, amely kiemelten közkedvelt része az utazási előadásoknak.
5.21. telefotózás: Látcsőszerűen megfigyelt és lefényképezett távoli részletek közelre hozásával és kinagyításával, hosszú fókusztávolságú objektívvel, utazók esetében leginkább zoommal (pl. szuperzoom, ultrazoom, nagy átfogású “utazoom”).
5.22. természetfotózás, vadvilágfotózás: Az út során megfigyelt élővilág bemutatása, elsősorban a jellegzetessége, különlegessége vagy ritkasága miatt, a szépségét és védelem fontosságát előtérbe helyezve.
5.23. tájkép- és városképfotózás: Az utazó által látott tájak átfogó ábrázolása egyetlen képen, természeti, épített, vagy a mindkettőt tartalmazó, kultúrával átitatott tájban.
5.24. táncfotózás: Utazók esetében a kultúrák részeként átélt táncos események ábrázolása, ahol a mozgások, mozdulatok és a művészi szépség rögzítésére törekszik. Különösen fontos a táncosok hagyományos öltözékének megmutatása.
5.25. tárgyfotózás: Szokatlan, érdekes, különlegesnek vagy viccesnek számító tárgyak fényképezése, amelyekre felfigyelt az utazó, elsősorban múzeumokban.
5.26. történetmesélő fotózás (vizuális narratíva): Történetet elmesélő képsorozat, amely az utazó helyett beszél. Elsősorban életképek és környezeti portrék sokatmondó sorozata.
5.27. urban fotózás: Városi képek az utazó élményeiből, ahol különleges városi jelenetek és jelenségek kerülnek lencsevégre.
5.28. urbex fotózás: Az utazók által gyakran látott elhagyatott, lepuszult, elenyésző építészeti emlékek megörökítése.
5.29. utcafotózás (streetfotó): Spontán készített villámfényképek a hétköznapi utcai életről, a mindennapokról, amit az utazó meglátott.
5.30. vízalatti fotózás, búvárfotózás: Az úszó és búvárkodó utazó vízalatti tájélményei, vízi környezet, víziállatok, vízinövények, vízalatti tárgyak (műtárgyak, elsüllyedt tárgyak, járművek stb.) megörökítése. Vízhatlan okostelefon, vízhatlan fényképezőgép, búvártokos fényképezőgép, akciókamera, vagy búvárfényképezőgép használatával.
Σ = utazásfényképészet, utazásfényképezés, utazási fotózás, úti fotózás, turisztikai fotográfia, travel fotózás (travel photo, travel photography)
Kitekintő: Utazási és túrafotózás: Bevezetés.
Felhasznált szakirodalom: A Fotózás Fajtái: 90+ Fényképezési Típus És Technika – A Nagy Lista!
Visits: 9