Vad florárium: erdő befőttesüvegben: mini növényháznak kinevezett befőttesüvegben (palackkertben) tartok 3 erdei vadnövényt zárt rendszerben.
Wild florarium: forest in a mason jar
VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.01.12.
Úti emlékek, otthoni növények, gyógyító erdő: Utazásaimról és túráimról nem hordok haza kincseket, beérem jelképes apró tárgyakkal. A természetet sem telepítem a lakásba – inkább én telepedek ki a természetbe, amikor csak tehetem. Otthon elég néhány szárazságtűrő, szívós szobanövény, amelyek az utazásaimat is eltűrik. A gazdasági növények betöltik a dísznövény szerepét is, de azok főleg a megélhetésemet és jólétemet segítik. Egy természetes (vagy természetszerű) életközösség azonban egészen más, főleg az erdő hat mélyen az emberre. Az erdő finom hangjainak együttese és a levelek tengernyi zöldje, az illat, a levegő, az évmilliók óta szüntelenül zajló élet harmóniája mással nem pótolható és különös módon nyugtatja, gyógyítja a megfáradt, kiábrándult embert.
„Hazavinni az erdőt”: Olyan jó volna „hazavinni az erdőt”, már rég elkelne egy erdőfolt az otthonomban sziklákkal, magas fákkal. Természetvédelmi és tulajdonjogi szabályok tiltják hazavinni az erdőt, és fizikailag is bonyodalmakkal járna szép szálfák gyökérlabdás szállítása kerékpáron és elültetése a szobában. Némi tervezés és kísérletezés után találtam egy áthidaló megoldást: megtelepítek otthon egy tenyérnyi darabot az erdő gyepszintjéből. Mini növényháznak (florárium) kinevezett közepes befőttesüvegben (palackkertben) tartok 3 vadnövényt zárt rendszerben. „Virágföld” az üde erdő talaja, egy alapkőzetből származó kavics és néhány avarból felszedett falevél kíséri. A talajt átitatom a környéken található forrásvízzel, fedő a befőttesüvegre, és kész a vad florárium: erdő befőttesüvegben.
Erdei madársóska: Mini vad floráriumom ékes faja az üde gyertyán- és bükkelegyes erdők gyakori, jellegzetes növénye, az apró erdei madársóska (Oxalis acetosella). Egész Eurázsia északi részén megtalálható, erdőszéleken és akár házunk táján is rábukkanhatunk. Árnyéknövény, a napfény erejének egytizedénél hozza a legnagyobb teljesítményét. Tőlevelei három szív alakú, ékvállú levélkéből összetettek, melyből enyhén pirosan erezett fehér virágok kandikálnak. Az erdők mélyének jelképe számomra e szerény, tündéri növényke. A mini palackerdőben még tél derekán is rendre hozza az új leveleit, melyek minden éjjel gondosan összecsukódnak, alszanak. Parányi, tüneményes zöld folt a hajlékomban: az erdőnek egy tenyérnyi darabja.
A mini erdei palackerdő készítése és tartása: Közepes méretű (720–900 milliliteres) fedeles befőttesüvegre van szükségünk, melybe egy marék korhadékos talaj (akár a bakancsunkról lekaparva egy túra végén), egy kavics és pár lehullott falevél kell, és egy kupica forrásvíz. Egy-egy tő apró növény kerül bele, amit ne védett területen gyűjtsünk. Árnyékos, fűtetlen, nem déli tájolású helyen tartsuk, például egy ablakos fürdőszobában. A rácsavart fedél alatti zárt rendszerben tenyésző apró „erdőfoltot” nem kell öntözni, nem igényel semmilyen gondozást, csak gyönyörködni kell benne. Nem trópusi, szubtrópusi egzotikus szobanövény, hanem egy igazi részlet befőttesüvegbe zárva a lakásban a hazai vadonból, a szomszédos erdőkből.
Kitekintő: A madársóska (Oxalis) nemzetség néhány faja megtalálható a környezetünkben. Szinte mindenhol találkozhatunk a mediterrán eredetű szürke madársóska (Oxalis corniculata) barnásvörös levelű, sárga szirmú példányaival, amely kiirthatatlan inváziós gyom, de nagy bajt nem okoz. A kültérre kihelyezett virágládákban magától megjelenik. A parlagi madársóska (Oxalis dillenii) és a sárga madársóska (Oxalis stricta) észak-amerikai származású gyomfajok. Kerti dísznövénynek ültetik a mexikói négylevelű madársóskát, szerencseherét (Oxalis tetraphylla). A bordó színű, háromszög alakú leveleivel mutatós háromszögletű madársóska (Oxalis triangularis) brazíliai, nálunk szobanövényként fordul elő.
Felhasznált szakirodalom:
- Simon, Tibor (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 846 pp.
Visits: 88