1.) Az úszó vízitúrázás és 2.) Az úszó-gyalogtúrázás

VeloTeoFoto © Dr. Fülep Teo, 2020.12.04.

1. Úszó vízitúrázás, úszótúrázás (swimmer-waterhiking)

1.1. Az úszó vízitúrázás, úszótúrázás (swimmer-waterhiking) lényege és célja

Az úszó vízitúrázó, úszótúrázó az úszható vizeket keresi fel, célja a vízi, vízparti, víz alatti tájak, partvonalak, szigetek, zátonyok, tengerparti sziklák és barlangok bejárása, megismerése. Az úszás a vízi közlekedés módja, „járműve”, tulajdonképpen hosszútávúszás. A szelídvízi evezős túrázás szakággal rokon (pl. túrakenuzás), de hajó nélkül. Az úszó vízitúrázó sokkal közelebb kerül a természethez, mint bármilyen evezős vagy vitorlás vízitúrázó. Az úszó vízitúrázó mint természetjáró huzamosabb időt tölt a vízen, területet jár be, körutat, vagy vándorutat tesz meg. Az úszó vízitúrázó felszereléssel közlekedik, élelmet és vizet, fotófelszerelést és egyéb dolgokat visz magával. Az úszó vízitúra a vízitúrázás legkisebb eszközigényű, legolcsóbb és legnagyobb körültekintést igénylő, fenntartható módja. (1. fotó)

1. fotó: Úszó vízitúrán a Földközi-tengeren a Costa Brava, Katalónia, Spanyolország partjainál. (In a swimmer-waterhike in the Mediterranean Sea at the Costa Brava, Catalunya, Spain.)

1.2. Az úszó vízitúrázás, úszótúrázás (swimmer-waterhiking) szakág története

2016 nyarán a forró Görögországban töltöttem egy hetet, szigeten voltam tengerrel körbevéve. Elsősorban hegyi kerékpártúráztam, másodsorban pedig a tengerben úsztam. Nem fürdőztem vagy sportúsztam, hanem „tengeri terepgyakorlatot” tartottam. Búvárszemüveget használtam, a dolgaimat pedig nem hagytam a parton, hanem vízitúrazsákban (dry bag) vittem magammal. Lelkesített, hogy az úszó vízitúra felszerelése könnyen elfért az utazótáskámban, és az észrevételem, hogy a tengervízben kifújt tüdővel sem süllyedek el. 2016–2020 között 9 mediterrán tengerparti utazásom volt, közben folyamatosan fejlesztettem az úszó vízitúra eszközeit és a módszertanát. Ösztönzött, hogy nincs hajóm, ennek ellenére be szeretném járni a partszakaszokat; egy szigetre hajóval eljutni pedig nem nagy kaland, de úszva annál inkább. Ahol kerékpárt sem tudtam szerezni, ott az úszó vízitúrára összpontosítottam. 2019–2020-ra állt össze a szakág eszközkészlete és módszertana. Később (2021-ben) találkoztam a “water-hiking” (“vízitúrázás”) leírásával, amely lényegében megegyezik az enyémmel (Tony 2011) – vagyis (legalább) két, egymástól független helyen kialakult. A gyalogtúrázás és a kerékpártúrázás természetjáró szakágaim mellett már önálló szakágnak tekintem az úszó vízitúrázást.

1.3. Az úszó vízitúrák, úszótúrák (swimmer-waterhiking) helyei

Meleg szelídvizek: úszó vízitúrázásra a meleg, nyári szelídvizek alkalmasak, pl. mediterrán tengerek, nagytavak, alföldi folyók. A bucskázó, hömpölygő vadvizek, a vízfolyások felsőszakaszai túl gyorsak és veszélyesek. A kisvizekbe nem férünk bele, a hideg vizekben nem kellemes hosszasan tartózkodni.

  • Tenger: Az úszó vízitúrázást a tengerekben fejlesztettem ki, hiszen a tengerek átlátszósága és gazdag élővilága csábít leginkább a megismerésre.
  • : A tavak, elsősorban a sekélytavak és nagytavak.
  • Folyó: A folyók lassú áramlású közép- és alsószakaszai.

1.4. Az úszó vízitúrázás, úszótúrázás (swimmer-waterhiking) biztonsági kérdései, veszélyei

  • Úszótudás: Az úszó vízitúrához magabiztos, stabil és kitartó úszótudás szükséges, ez az alapfeltétele. Több úszásnem használható, ezeket váltogathatjuk, de legjobb a mellúszás a látás és a figyelem szempontjából. A pillanatnyi körülményeknek megfelelően teljes mozgékonyságra van szükség, hogy minden irányba és minden testhelyzetben tudjunk úszni, ha kell, szükség esetén hajrában.
  • Vízismeret: A tengerek, nagy tavak és folyók egyaránt veszélyesek, ahol sok hibára nincs lehetőségünk. Készüljünk fel, szerezzünk vízföldrajzi, hidrobiológiai, tengerbiológiai ismereteket, tájékozódjunk a helyi viszonyokról.
  • Vízhőmérsélet, napsugárzás, sótartalom stb.: A víztér alapadottságai, amelyre az úszó vízitúra-felszereléssel és fizikai edzettséggel tudunk felkészülni.
  • Hajók: Legnagyobb veszélyt a hajók jelentik az úszókra!
  • Élővilág: Az úszókra életveszélyt jelenthetnek a mérgező, agresszív és nagytestű ragadozóhalak, a mérgező csigák, a mérgező medúzák, a tengeri kígyók, a cápák és a ráják számos faja. Balesetveszélyt és kellemetlenséget okozhatnak a hínár, a beszakadt fák, gyökerek, uszadékfák, a tengeri sünök, éles kagylók és rákok, medúzák.
  • Sziklák: A sziklák vagy csúszósak, vagy érdesek, élesek. A sziklák és a hullámok együttesen jelentenek igazán veszélyt.
  • Hullámok: A hullámok a partok és a zátonyok közelében felerősödnek, erősek és veszélyesek lehetnek. A hullámok ereje és mérete szélsőséges mértékben változhat! Nyílt vízen az erős hullámzás intenzíven föl-le rángathat, a gyorsulást a gyomrunkban érzzük. A hullámok tajtékot vethetnek, átcsaphatnak felettünk.
  • Sodrás: A vízfolyás áramlása nyilvánvaló, míg a tengeri áramlatok alattomos veszélyt jelentenek. Parttal párhuzamos és partra merőleges áramlatok ismeretesek. Alapszabály, hogy áramlatba kerülés esetén teljes hidegvérrel, ütemesen, az áramlatra merőlegesen, esetleg enyhe rátartással kell kiúsznunk belőle. A sodrás erejével és sebességével nem tudjuk felvenni a versenyt, garantáltan kimerít és tragédiába sodor, ha küzdünk ellene. Merőleges szögben viszont kitörünk belőle.
  • Örvény: A gyorsan áramló vizekre jellemző, amely úszó vízitúrázásra nem alkalmas, nem ajánlható. A sodráshoz hasonlóan szabadulhatunk kis az örvényből is. Engedjük el magunkat, majd merőlegesen ússzunk ki belőle. (Örvénnyel kapcsolatban személyes tapasztalatom nincs.)
  • Manőverek: Mielőbb hosszabb úszó vízitúrára indulnánk, szerezzünk gyakorlatot a hullámokban, sziklás tengeren, a hajók elkerülésében, hínarasban, medúzarajban, különféle helyzetekben. Mindenekelőtt pedig legyünk tisztában az állóképességünkkel, mozgékonyságunkkal.
  • Napszak: Tengeren csak nappal ússzunk, mert éjjel ráják és más állatok is a felszínközelben úsznak, és számos más veszélyforrást nem látunk (talán lámpával sem). Folyón is csak nappal ússzunk a látási viszonyok miatt. Tavon esetleg úszhatunk éjszaka, a csillagos eget láthatjuk.

1.5. Az úszó vízitúrázás, úszótúrázás (swimmer-waterhiking) élménye

Az úszó vízitúrázó az élővízben halad három közeg határán: víztér, szárazföld, levegő. Többnyire látja az aljzatot és a partvonalat, szinte mindent meg tud közelíteni, amit a szárazföldről vagy vízijárművel nehézkes lenne. A vízi élővilág feltárul a szeme előtt, az útja során élőlények egész seregét figyelheti meg. Fotózhat és lemerülhet a vízfenékre, ha valami érdekeset lát, vagy gyűjteni szeretne. Mindezt naphosszat, kis helyigényű és költségvetésű eszközökkel, szennyezés nélkül, fenntartható módon. Az úszó vízitúrázás (úszótúrázás) élményéről itt mesélek.

1.6. Az úszó vízitúrázás (swimmer-waterhiking) szakág technikai eszközei és módszertana

A lényeg a technika és a módszertan (know-how). Hamarosan: hivatalos publikációban, (szervezés alatt).

2. Úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking)

2.1. Az úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking) lényege és célja

Az úszó-gyalogtúrázó az úszható vizeket keresi fel. Célja a vízi, vízparti, víz alatti tájak, partvonalak, szigetek, zátonyok, tengerparti sziklák és barlangok bejárása, megismerése, partra szállva pedig a víz környéki sík- és hegyvidék végigjárása. A vízen hosszútávúszás, a szárazföldön gyalogtúrázás. A úszó szakasz a szelídvízi evezős túrázás szakággal rokon (pl. túrakenuzás), de hajó nélkül. Az úszó és a gyalogos túrázó kerül legközelebb a természethez. Az úszó-gyalogtúrázó leginkább körtúrát tesz, egyik felét az egyik irányban a vízen, másik felét a másik irányban a szárazföldön. Az úszó-gyalogtúrázó magával viszi a teljes úszó vízitúrázó és a gyalogtúrázó felszerelését – az egyiket gondosan elcsomagolja, a másikat használja. Az úszó-gyalogtúrázás két szakág egybegyúrva. A szárazföld és a víz bejárásának egyik legegyszerűbb, legkisebb eszközigényű, legolcsóbb és fenntartható módja. (2. fotó)

2. fotó: Úszó-gyalogtúrán a Fekete-tengeren, a Napospart, Bulgária partjainál. (Swimmer-walkerhike in the Black Sea near the Sunny Beach, Bulgaria.)

2.2. Az úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking) szakág története

2016 nyarán a forró Görögországban töltöttem egy hetet, szigeten voltam tengerrel körbevéve. Elsősorban hegyi kerékpártúráztam, másodsorban pedig a tengerben úsztam. Nem fürdőztem vagy sportúsztam, hanem „tengeri terepgyakorlatot” tartottam. Búvárszemüveget használtam, a dolgaimat pedig nem hagytam a parton, hanem vízitúrazsákban (dry bag) vittem magammal. Ekkor jött az ötlet, hogy ha a gyalogos túrafelszerelésemet viszem magammal az úszó vízitúrámra, akkor partra szállva gyalogos túrázóként folytathatom. A túra egyik felét a vízen tehetem meg, a másik felét a szárazon. Lelkesített, hogy az úszó vízitúra felszerelése elfér az utazótáskámban és a túrahátizsákomban, és az észrevételem, hogy a tengervízben kifújt tüdővel sem süllyedek el. A gyalogos túrafelszerelés (ruházat, iratok, fotófelszerelés!) megbízhatóan vízhatlan elcsomagolását azonban nagyon ki kellett találnom. 2016–2020 között 9 mediterrán tengerparti utazásom volt, közben folyamatosan fejlesztettem az úszó vízitúra eszközeit és a módszertanát. Ösztönzött, hogy nincs hajóm, ennek ellenére be szeretném járni a partszakaszokat; egy szigetre hajóval eljutni pedig nem nagy kaland, de úszva annál inkább. Ahol kerékpárt sem tudtam szerezni, ott úszva és gyalogosan túráztam. A kettőt kombinálva 2019–2020-ra állt össze a szakág eszközkészlete és módszertana, ekkor kezdtem utánajárni, vajon volt-e már másnak is hasonló ötlete. Egyetlen hasonló került elő: a „swimhiking” („úszótúrázás”), amely úszva küzdi le a gyalogtúra vízi akadályait (Thomas-Bailey 2008; Hayens 2020). Különbség, hogy az úszó-gyalogtúra (swimmer-walker-hiking) a túra kb. felét a vízen teszi meg, melynek célja a víz „bejárása” és megismerése.

2002 óta Peter Hayens Anglia tóvidékén kezdte kombinálni a gyaloglást és az úszást: egy tavat, mint terepakadályt úszással küzdött le, a túloldalon pedig gyalogosként folytatta. A „swimsac” („úszózsák”) nevű vízi felszerelésének lényege, hogy a túrahátizsákját a válla alatt csatolja a mellkasára, a ruháit és egyéb eszközeit pedig vízitúrazsákban (dry bag) csomagolja el a hátizsákba. (Ezzel a módszerrel azonban a hátizsák nehezen fog megszáradni, mert vastagított, szivacsos részei megszívják magukat vízzel.) A vizeken (tavak, folyók, tengeröblök) átkelő túramódszere a „swimhiking” („úszótúrázás”) nevet kapta, amely a gyalogtúrázást színesíti, és a lehetőségeit bővíti ki. A történelem során asszír katonák hasonló technikával jutottak át a folyókon, Japánban a szamurájok úszáskor a fejükre kötötték a ruháikat. Guliver is egyfajta úszó túrazsákot készített, amikor elmenekült Lilliputból. (Thomas-Bailey 2008; Hayens 2020)

Az úszó-gyalogtúrázás tulajdonképpen nem önálló természetjáró „szakág”, hanem az úszó vízitúrázás és a gyalogtúrázás szakágak egyesítése. (3. fotó)

3. fotó: Úszó-gyalogtúrán az Égei-tengeren Aidipsos mellett, Évia szigeténél, Görögországban. (Swimmer-walkerhike in the Aegean Sea at Evia Island, Greece.)

2.3. Az úszó-gyalogtúrák (swimmer-walker-hiking) helyei

Úszó-gyalogtúrára a meleg szelídvizek, a tengerek, tavak és folyók partvidéke alkalmas, ahol a szárazon és vízen egyaránt biztonsággal haladhatunk.

2.4. Az úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking) biztonsági kérdései, veszélyei

Az úszó-gyalogtúrázás biztonsági kérdései és veszélyei megegyeznek az úszó vízitúrázás (1.4. fejezet) és a gyalogtúrázás veszélyeivel, mindkettő ismerete szükséges!

2.5. Az úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking) élménye

Az úszó-gyalogtúrázó szabadon választott irányban és sorrendben halad az élővízben és a szárazföldön, a két teljesen különböző technika között gyorsan válthat, és mindkét közegben hasonló távokat tesz meg. Ez a szakág igen nagy szabadságot ad: az úszó-gyalogtúrázó minden szükségeset magával visz, a vízhez érve nem hagy hátra semmilyen felszerelési tárgyat, a parthoz érve nem kötődik vízijárműhöz. A vízben többnyire látja az aljzatot és a partvonalat, szinte mindent meg tud közelíteni, amit a szárazföldről vagy vízijárművel nehézkes lenne. Bejárhatja az elérhető távolságban lévő szigeteket. A vízi élővilág feltárul a szeme előtt, az útja során élőlények egész seregét figyelheti meg. Fotózhat, ha valami érdekeset lát, vagy gyűjteni szeretne, lemerülhet a vízfenékre. Aztán a vízről látott partvonalat végigjárhatja és eltávolodhat a víztől, felkereshet településeket, hegységeket. Mindezt naphosszat, kis helyigényű és költségvetésű eszközökkel, szennyezés nélkül, fenntartható módon. (4-5. fotó)

4. fotó: Úszó-gyalogtúrán az Adriai-tenger Katic szigetén Petrovac mellett, Montenegro partjainál. (Swimmer-walkerhike in the Adriatic Sea, Katic Island near Patrovac, at Montenegro beach.)

2.6. Az úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking) technikai eszközei és módszertana

A lényeg a technika és a módszertan (know-how). Hamarosan: hivatalos publikációban, (szervezés alatt).

3. Felhasznált szakirodalom

4. Kitekintő

Az úszó vízitúrázás (úszótúrázás) élményéről itt mesélek.

5. fotó: Úszó-gyalogtúrán a Földközi-tengeren a Costa Brava, Katalónia, Spanyolország partjainál. (Swimmer-walkerhike in the Mediterranean Sea at the Costa Brava, Catalunya, Spain.)