Címke: élmény

Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger, a zarándokút hegyi útjain, melyben fényképes beszámolót írok a bejárásokról.

Spiritual tour: Bükk Camino experience report, from Miskolc to Eger, on the mountain roads of the pilgrimage route.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.06.30.

Bevezetés: Ebben a blogcikkben kerékpárral teszem meg a Bükk Camino zarándokutat Miskolcról Egerbe, élménybeszámolót írok erről a spirituális túráról. Az első útjaim során nem éjszakáztam kint, és Egerből még aznap éjjel visszatekertem Miskolcra. A leghosszabb fotós bejárás 160 kilométer volt, a fényképek több zarándokút során készültek, melyből válogatást mutatok. A „Bükk Camino zarándokút” blogcikkemben mutatom be magát a zarándokutat: útvonal, igazolólap, oklevél stb.. … Az erdő összetett együttese, lassú élete, csendes zsongása és zöld környezete gyógyítóan hat az emberi testre–lélekre. A kilátóhelyek, mint oltárok a természet szentélyében. Utunk spirituális pontokat érint és Egerbe, Santiago de Compostela irányába tart.

Zarándokút a Bükkben: A világhírű spanyolországi El Camino szellemisége máshol is fellelhető. Eredetileg egyetlen útvonal, mely mára országhatárokon áthaladó sugárúthálózattá bővült. A Bükk hegység tökéletes helyszíne az El Camino jellegű zarándokútnak, és rávezethető a magyarországi Camino Húngaro és az európai Szent Jakab-útra, majd az El Camino de Santiago zarándokútra. Végigmenni Miskolc főtengelyén, érinteni ősi kegyhely jellegű pontjait, megmászni a Bükk magas tömbjeit, felkeresni néhány káprázatos kilátóhelyét, közben felfűzni az összes elérhető ódon kegyhelyet, zarándokhely jellegű vallási emlékhelyet, majd leereszkedni Egerbe a bazilikához, Magyarország legszebb városába, az egri egyházmegye székhelyébe. Megtehető gyalogosan és kerékpárral. Lehetőleg vasúttal érkezzünk. Menetrendhez igazodjunk, ne akarjunk rohanni, vándortúrához előnytelen az autós megközelítés, hiszen távol a végpont. Többnapos felszereléssel érkezzünk, gondolkodjunk és tervezzünk, málhánkat izomerővel visszük. Zarándokutunk 80 kilométeres „S” forma Miskolc és Eger között, kihívás és sportteljesítmény. A hegyen mindenki egyforma, alázatra tanít. Fenntarthatóság, mértékletesség és belevalóság kell a Bükk Camino zarándokúthoz.

Miskolc, kiindulópont, érkezés: A vasútállomások egyike az indulópont, kezdő pecséthely. A forgalmas Miskolc-Tiszai pályaudvar jellegzetes épülete rangot ad a vasutazásnak. Málházott túrakerékpárral gondot okoz, hogy a felszerelt kerékpárt (országosan egyedülálló módon!) nem engedik bevinni a csarnokba, így pecsétet sem tudok szerezni a pénztárnál. A Miskolc-Gömöri pályaudvar mindössze 2 kilométerre van, ahol a pénztárak rég nem működnek már, de az állomásfőnök szolgálati irodájában zörgetek pecsétért, készséges. A Tiszairól a kiegyenesített Szinva patak melletti Szinva útvonal kerékpárúton indulok a külvárosból, a Belvárosban a Villanyrendőr fontos megálló. Miskolc kereszt alakú városának két főtengelye a legendás Villanyrendőrnél kereszteződik. Egykor fahíd vezetett át a Szinván, ma térré szélesedett híd és a Szinva terasz. (Aki tervezett 0. napot, itt fordulhat Miskolctapolca felé, ahol megtekinthető Miskolc legősibb magja, az egykori Bencés apátság romjai a 11. századból, benne Miskolc nemzetség egyik főemberének sírja, mögötte az európai hírű Barlangfürdő. Fent a hegyoldalban pedig a kőbe vájt, barlangszerű Sziklakápolna.)

Miskolc-Belváros kegyhelyei: A Villanyrendőrnél emberek időznek–közlekednek, a Szinva észrevétlenül csobog a mélyben, korszerű villamos jár föl-le a Főutca sínjein. Innen 300 méterre a Hősök tere, amelyet a felújított, kéttornyú Minorita templom gyönyörű homlokzata ural. A „Minor” néven emlegetett templomban van eltemetve Kelemen Didák, az egykori építtető, akit a hívek szentként tisztelnek. Igen érdekes, hogy 7 felekezet templomát találjuk a tér körzetében: a római katolikus Minorral szemközt zsinagóga, két református templom, egy ortodox templom, görögkatolikus templom, keresztyén testvérgyülekezet a közvetlen közelségben, a Városház tér mögött evangélikus templom. A Városház tér fölött magasodik az Avas, tetején az ikonikus Avasi-kilátó, alján a gótikus Avasi református templom, Miskolc legrégebbi épülete és temetője. Számtalan látnivaló van a szűk, lépcsős, macskaköves utcák mentén és a Belvárosban. Az Avas alján fakad a gyönyörűen kiépített Jézus kútja, amit csodatevőnek tartottak. Az Avas domb tövében érdemes haladni a Szent Anna templomig, ez a Belváros határa.

Miskolc-Diósgyőr szívében: A Szent Anna templomnál érdemes visszatérni a Szinva útvonal kerékpárútra, amely Miskolc északi oldalán, technikásan és finoman emelkedik a Bükk felé tartva. Egy pillanatra megállok az Újgyőri templom szép terén. A Szinva útvonal derékszögű kanyarokkal vezet át a villamossín déli oldalára, de a kerékpárosok továbbra is az északi Andor–Görögszőlő–Szarkahegy–Róna–Előhegy–Kondor Béla utcákon tekernek, majd a Táncsics Mihály téren fordulnak a déli oldalra, Diósgyőrbe. Az újjáépített (most is épülő) Diósgyőri vár fogad minket, mögötte az igen népszerű, meseszerű Tündérkert. A vár után a II. János Pál pápa teret találjuk a névadó szobrával, a tér a Villanyrendőr melletti Szinva terasz diósgyőri párja. Mindkét tér kővel kirakott lépcsőkön vezet a Szinva kőmedréhez, kedvelik a helybéliek. Mögötte a Diósgyőri templom, a külső falán Mária-szobor egy szoborfülkében. Diósgyőr után határozottan emelkedik az út, majd elérem a Bánya-bükk felvezető dózerútját.

Bánya-bükk peremén: A Diósgyőrből felvezető, kerékpáros turistajelzéssel ellátott javított földút esős időben is járható kerékpárral. Meredek, dobálja a kerékpárt, megdolgoztatja az izmaimat, mert 587 méter magasra visz föl. Élesen kanyarog, néhol felszűrődik a város moraja, majd végleg eltűnik. Zárt erdőben haladok, lágy szellő mozgatja a leveleket. A Fehérkőlápai Turistaház–Étterem pecsétje szépen kidolgozott. Itt vizet veszek a Szent István-forrásból. Enyhe lejtőn jutok a Fehér-kő kilátóhelyre, ahonnan Lillafüredre látni, szemközt magasodik a Nagy-fennsík gigászi tömbje, az út menti sziklára festve a Fehér-kő kódja. A térélmény előtt természetgyógyászok által kihelyezett tábla mesél a Lélekforrás feltöltő hatásáról. Innen lejtős hegyi szerpentin visz le Lillafüredre, a Mária sétányra.

Lillafüred titkai: A Mária sétányon balra fordulok a Limpiászi feszülethez. A Tábori oltár fölé magasodó kereszt az erdő peremén áll, az oltár előtti tér a természet templomát formázza meg. Mintha itt érintené utam a spanyolországi El Camino zarándokút Északi útját (Camino del Norte), Limpias 8 kilométerre van Laredo városától, ahol e kereszt csodákkal övezett eredetije található. Majd visszakanyarodok a Mária sétányra, érintve a szoborfülkében lévő Patrona Hungariae szobrot. A keskeny út a Szent István-barlangnál ér az egri műúthoz. A barlangtól balra keskeny ösvény indul a barlang fölé, ahol a Szikla-kálvária állomásait a Nagy-fennsík mészkövébe vésték, legfelül egy apró, hófehér, ismeretlen múltú kápolna rejtőzködik. Innen visszaereszkedek az egri műútra, elhaladok a Hámori-tó és a Palotaszálló között. Ez a tájbaépítés Magyarország egyik legszebb látképét adja, Lillafüred és Felsőhámor sok jeles pontot tartogat még. Ide tartozik a Garadna-völgyben feljebb lévő Lillafüredi Pisztrángtelep az Erdei Halsütödével, előtte a Vendéglő a Pisztrángoshoz.

Kis-fennsík csodái: A Kis-fennsík és a Nagy-fennsík közé ékelődő széles Garadna-völgyet észak felé hagyom el a bánkúti műúton. Végig meredek, keményen megdolgoztat. De bőven kárpótol az a látvány, ami a Magos-kő 635 méter magasságában fogad, ahonnan rálátni Miskolcra, az Avasi-kilátó „lent van” és egy „parányi pálcika”, a távolban az Alföld és Tokaj fölé emelkedő Kopasz-hegy körvonala. Előttem a széles Garadna-völgy és oldalvölgyei, a haladási irányomban pedig Bükk-fennsík terül el, Bánkút térsége jól látható innen. A kilátás lenyűgöző, a hely marasztaló, de mennem kell, előtte még leolvasom Magos-kő kódját. A bánkúti műúton tovább kapaszkodok Szentlélekre. A Bükkszentléleki Pálos kolostorrom nincs jó állapotban, de egykor szelíd szerzetesek élték itt visszavonult életüket. Gótikus templomának csúcsíve még (éppen) egyben van. A Szentléleki Turistaház oldalában az ország legszebb túrapecsétjét nyomom az igazolólapomra. Innen tovább kapaszkodva a Nagy-fennsíkra jutok.

Nagy-fennsík tetején: A Nagy-fennsík teljesen egyedi és különleges természeti egység, melynek felszínalaktani, vízrajzi, növénytani, állattani és kultúrtörténeti értékei hosszú évek alatt bontakoznak ki a kutató természetjáró előtt. Odafönt érezhetően más a levegő, tisztább és kékebb az ég, egy külön világ a két megyeszékhely közé magasodva, hegyi éghajlattal. Bánkút előtt Bálvány 956 méter magas csúcsára kapaszkodok, ahol a Petőfi-kilátó erős acélszerkezete áll ellent az elemeknek, pecsétet is szerzek. A kilátóból belátható az egész Bükk, az északi területek, háttérben a Mátra. Visszaereszkedem Bánkútra, de egyelőre áthaladok rajta, fel a Felső-Borovnyák 945 méter magas csúcsára a sípályák fölé, ahonnan Bálvány és a Bükk északi tájai látszódnak, itt is pecsétet nyomok. A táj látványa egy magaslatról minden embert megindít, betelni sosem lehet vele. Aztán legurulok Bánkútra a Bánkúti Turistaház, Síház épületéhez, megszerzem a pecsétet. Ivóvizet fel kell tankolnom valahol, mert a Bükk-fennsík száraz része következik. Fennsíki dózerúton, kerékpáros turistajelzésű javított földúton haladhatok.

Nagy-fennsík rejtelmei: Vizet a bükk-fennsíki Csurgó forrásából veszek, majd elérem a Fakor-réti Madonna szerény emlékhelyét. Az erdei munkások ismeretlen idők óta ide járnak imádkozni, Mária jelenésekről is szólnak az elbeszélések. Különleges hely ez erdő és rét között. Majd hosszú, dimbesdombos fennsíki dózerút, kerékpáros turistajelzésű javított földút következik, elhalad Magyarország legmagasabban fekvő barlangja, a Kőrös-lyuk (930 m) közelében, réteken halad át, míg megérkezik a nyugati peremig. A Bükk nyugati peremén a Bél-kő 815 méter magas kilátóhelye vár, amely a rettenetesen nagy, bezárt mészkőbánya tátongó térszíne fölött magasodik. Időzésre való hely, ahonnan már Eger látszik, közelében Nagy-Eged és (használhatatlan) kilátótornya, nyugatra a Mátra, a távolban további hegységek, alant Bélapátfalva utcái. Visszatérek a kerékpáros turistajelzésű javított földútra, ahonnan a Holtember-tető után letérek a Gilitka felé. Itt kerékpárral egy hosszabb tolós szakasz jön, kerékpáros turistajelzés nincs.

Déli-Bükk: A Gilitka felé erősen lejt az út, levezet a Bükk-fennsíkról a Déli-Bükk területére. A Gilitka-forrás kis vízhozama nagy ajándék a száraz fennsíki szakasz után, s a forrástól néhány métere megérkezek a barokk ízlésű Gilitka kápolnához. A meglepően nagy épülete kitűnő állapotban van, körülötte két esőbeálló és számos tábla jelzi, hogy fontos pontja ez a Bükknek, 1750 óta búcsújáró hely. Erre időt kell szánni, fontos úti cél. Itt rátérünk az Országos Kéktúra jelzésére, kerékpárral továbbra is tolva haladhatok fokozatosan lefelé. Szarvaskői vár kilátóhelye felejthetetlen élményt nyújt. Szarvaskő vasútállomásán pecsétet szerzek, majd a Lordesi Mária-szobor és a Szarvaskői templom mellett haladok el. Utána ismét emelkedő, mely a Major-tetői-kilátóhoz vezet, a kilátás itt is gyönyörű. Innen leereszkedve a Szarvaskői Turistaház következik (üzemen kívül, felújítás alatt). Szarvaskőről a legegyszerűbb módon a 25-ös főúton jutok Egerbe, eltérve a javasolt útvonaltól, de mivel már éjszaka van, kicsi a forgalom és haladni akarok. Felnémettől kiváló kerékpárút vezet Egerbe, a Belvárosban az Eger-patak mentén tekerhetek.

Eger-Belváros kegyhelyei: Eger barokk belvárosa az Eger-patak mentén, az Egri vár alatt fekszik, a festői város az Oszmán Birodalom csapásainak és az azt követő török hódoltság emlékeit őrzi. Diákváros, turistaváros, a „papok városa”. Bár az utóbbi évek városfejlesztése nem aratott egyöntetű sikert, a hangulata töretlen. A Dobó tér fölé a kéttornyú Minorita templom művészi szinten megalkotott homlokzata magasodik. Egerben minden köz és szűk utca szép és igényes. Elérem a Líceum híres épületét, melynek felsőoktatási intézménye számos nevet viselt a hosszú története során. Szemközt, lépcsősor tetején magasodik az Egri bazilika (jelenleg beállványozva, felújítás alatt). Tartalmas és felejthetetlen út áll mögöttem, megérkeztem. Még eltekerek az Eger vasútállomás nem túl igényes épületéhez, ahol megkapom a Bükk Camino zarándokút utolsó pecsétjét. A távolról érkezők innen indulhatnak haza.

Kitekintő: A „Bükk Camino zarándokút” blogcikkemben mutatom be magát a zarándokutat: útvonal, igazolólap, oklevél stb.. Egerből éjfélkor indultam tovább, és még az éjjel visszatekertem Miskolcra, de az már nem a zarándokút része volt.

Találatok: 49