Tisza-tó Bringakörút: túrakerékpáros edzőtúra villámgyorsan; a Kis Kör 65 kilométeres, 4 órás pörgetőedzés kempingkerékpárral.
Lake Tisza Bike-Ring: training tour on a touring bike at lightning speed.
VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2024.05.14.
Bevezetés a tekerésbe: Adott egy kiváló kerékpárúttal körbevett víztározó, a Tisza-tó, egy fél nap szabadidő, viszkető mozgáshiány, a túrakerékpáros edzés időszerűsége, egy veterán kempingkerékpár és egy országbérlet. Borult idő, nem fotóstúrára való, de annál inkább edzőtúrára. Gyors összecuccolás, teljes körű olajozás, és indulás délben, mert erre elég lesz néhány óra. Ebédelni nem volt időm, (majd út közben valahol), a vonatról Tiszafüreden szállok le. Keresem az „I love Tiszafüred” felirat szelfipontot, ezért megyek egy kört a településen, de nem botlok bele, a térképen sincs rajta, sőt a megkérdezett helybéliek sem tudják a helyét. A víz mellett lenne a helye, akkor már nem is fontos. A Tisza-tavi Kerékpáros Centrum kilátónak szánt második emeletéről indulok, és a Tisza-tó Bringakör után majd ide is érkezek vissza. A kilátó emeleteire simán fel lehet tekerni kerékpárral, sőt még be sem tiltották a felhajtást, mint a Tímár utcai kerékpáros felüljárón, Óbudán.
Tisza-tó: A Tisza-tó, korábbi nevén (1978–1988) „Kiskörei-víztározó” mostanára természeti, nyaraló- és turistaparadicsommá vált, ahol a vízi és vízhez kötődő fajok sokasága megtalálta a számításait, beleértve az embert is. A vízi életközösségek gyors felépülésének és megújulásának gyönyörű példája a benépesült víztározó. Az Alföld eltúlzott mértékű és sajnos igen sikeres kiszárítása után tekinthetjük egyfajta „kárpótlásnak” a természet számára. Sokféle élőhely és életközösség telepedett meg benne, a madárvilága kiemelkedően gazdag. A területén kijelölt Tisza-tavi madárrezervátum 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként az UNESCO Világörökség része, a Ramsari Egyezmény nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelye. Nyaralók épülnek jelenleg is, a térség legjobb hajós és horgászvize, és a vízisportok mellett kiváló színtere strandjátékoknak és a túrakerékpározásnak. Fejlesztései az ökoturizmust és a környezeti nevelést hivatottak szolgálni. Déli partján halad végig az EuroVelo11 (Kelet-Európai útvonal) nemzetközi kerékpárút.
Kempingkerékpár: A túrakerékpáros edzésre szánt járművem ezúttal a mozaik szerelésű veterán kempingkerékpár. Sétatávra, rövidtávra, az áttételét leginkább talán dombvidékre tervezték; erős acél anyagú és meglehetősen sokoldalú retró járgány, nosztalgia canga. A ’80-as éveknek megfelelő műszaki tudással és néhány mérnöki hibával készült (például ék, patkófék, kormánycsavar), de a festés kivételesen jó minőségű, a kontrafék pedig örök életű. Sajnos nem kényelmes; egész napos, sőt félnapos útra sem a legjobb választás, ráadásul a Csepel gépekről általában hiányzik 1-2 centiméter (például nyeregcső, kitámasztó), nehogy pont jó legyen. A berendezése komfort nélküli, szinte csak az alapfelszerelés van rajta (meg néhány régi kacat), nem egy lakóbicikli. Viszont igen jól pörög, nagyon gyors, hiszen minden sebesség elérhető egy megfelelő fordulatszámmal. A kempingkerékpár tehát villámgyors, ha elegendően magas pedálfordulatszámon használják. Ezt aztán tekerni kell!
Pörgetőedzés kempingkerékpárral: A túrakerékpáros edzésre szánt járművem ezúttal a mozaik szerelésű veterán kempingkerékpár. Sétatávra, rövidtávra, az áttételét leginkább talán dombvidékre tervezték; erős acél anyagú és meglehetősen sokoldalú retró járgány, nosztalgia canga. Igen jól pörög, nagyon gyors, hiszen minden sebesség elérhető egy megfelelő fordulatszámmal. A Tisza-tavi Bringakörút Kis Kör komp nélkül megjárható, 65 kilométeres, töltésen vezető jó minőségű műút. Délutáni pörgetőedzéssel legfeljebb 4 órát szánok a teljes (bruttó) menetidőre, pár megállással és ebédidővel. Magas fordulatszámon dolgozik minden, percenként 90–100 közötti pedálfordulatszámmal vagyok elég gyors. A teljes (bruttó) menetidőm végül 4 óra 10 perc lett megállásokkal és ebédidővel (a Tisza-tavi Kerékpáros Centrum mellőli Tisza-tó Kis Kör), a tényleges (nettó) tekerési időm 3 óra 26 perc – kevesebb is lehetne.
Pörgésre lassulva: A „pörgésre lassulva” látszólagos ellentmondása valójában egy harmóniát helyreállító folyamat. A világ folyton siettet, a hétköznapok hajtása talán csak egy célvesztett hajszolás. Miközben többszörösen megvan mindenünk, szem elől vesztettük a legfontosabbakat: az élet és az idő értékelését. A természetben töltött idő esélyt ad észrevenni az élet legnagyobb ajándékait és körforgását. Semmi sem simítja ki jobban a lelket, mint megtapasztalni az épített környezetünk mögötti világot, ahová a túrasportok vezetnek. A mozgás úgy kell a testnek, mint a pihenés. Senki sem tudja, mire képes valójában, olyan sok a bennünk rejlő lehetőség. És bár a természetben mindenki egyforma, a teljesítőképesség mégis besorol valahová. Az akaraterőnkkel és a munkánkkal tehetjük hozzá saját részünket élet ajándékához, ekkor tudunk tartósan egészségesnek maradni és fejlődni. Lehet egy helyben ülni, lassan vagy ütemesen haladni, kinyílik minden érzékünk és belül megnyugszunk. Pörgő tempónál az izmok végzik a dolgukat, az észlelés felgyorsul, de a csend, a zöld növényzet és a kék égbolt látványa, meg az intenzív mozgás harmóniába hoznak. Az elégedettséget a jobb alvás és a hatékonyabb munkavégzés követi.
Kitekintő és kritika: A Tisza-tó a Balaton kulturális szerepét képes betölteni a keleti országrészben, és egyre többen keresik fel. A Balaton azonban több ezer éves tájtörténeti (természeti és történelmi) múlttal, és lényegesen nagyobb tájképi értékkel rendelkezik. Míg a Balaton működését megőrizni kell(ett volna), a Tisza-tó (Kiskörei-víztározó) folyamatos munkát és fenntartást igényel. A ~204+ kilométer hosszú BBR Balatoni Bringakörút körülbelül háromszor nagyobb kerékpáros kihívás és élmény! … A Tisza-tó egyik kikötőjében felbukkan a „pákász” szó, amely mélyen elgondolkodtat. Az egykori, és mára sajnos teljesen megsemmisített Ecsedi-láp jut róla eszembe, ahol például valóban éltek a pákászat ősi, lápi gyűjtögető életmódját folytató pákászok. Mára az Ecsedi-lápból semmi sem maradt, a lápjaink területének több mint 97 %-a odaveszett a lecsapolások során, így tűnt el a pákászat és a magyar alvízi őskultúra. A pákászatban érintett fajok egy része azóta erősen megritkult és védelem alá került, az összes maradék lápunk „ex lege” védett; korunkban szinte minden gyűjtés engedélyhez kötött vagy tiltott, így már rég nem szabad pákászni, ezek fényében elég furcsa elnevezés a „pákász túra”. Csak kijelölt helyeken szabad haladni és bóklászni.
Views: 38