Bükk Camino zarándokút

A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).
Click to rate this post!
[Total: 4 Average: 4.3]

Bükk Camino zarándokút átvezet a Bükk hegységen Miskolctól Egerig, kerékpárral 1-2-napos és ~80 km, gyalogosan 5-napos és rövidebb úthossz.

Bükk Camino pilgrimage route through the Bükk Mountains from Miskolc to Eger, Hungary, by bicycle or on foot.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.01.29–05.01. Frissítve: 2022.08.22.

  • Bükk Camino friss hír:
  • 2022.06.30. „Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger” blogcikk.
  • 2022.06.20. Az e-oklevél (pdf) minta megtekinthető. (A blogcikk végén.)
  • 2022.06.17. Az igazolólap már elérhető. (A blogcikk végén.)
  • 2022.06.12. Új: Tippek!
  • 2022.06.11. A Szarvaskői Turistaház felújítás miatt zárva!

Zarándokutakon tűnődve: A Bükk Camino zarándokutat a Spanyolországon átvezető világhírű El Camino ihlette, amely Jeruzsálem és Róma után a keresztények zarándoklatok egyik legfontosabb útja. Története a középkorban, a 11. században kezdődött, és már a 12. századra jelentőssé vált. Kiépült, jelzés, szálláshely, pecsét és a végén oklevél kíséri, 4 útvonala van, és korunkban virágkorát éli a népszerűsége. Napjaink emberei nem csak vallási indíttatással kelnek útra, hanem az egyéni életük útkeresése, önmaguk keresése, életük kérdéseire válaszkeresés céljából. Mivel az elmélyülésre számos útvonal alkalmas, zarándokutak létesültek Magyarországon is. A Szent Jakab-út Budapesttől Lébényig tart, majd az európai Szent Jakab-úthoz kapcsolódik. A Mária-út Mariazelltől Csíksomlyóig, Częstochowatól Međugorjeig, a Magyar zarándokút Esztergomtól Máriagyűdig, a Gyöngyök útja Mariazelltől Mátraverebély-Szentkútig, a Szent Erzsébet-út Sárospataktól Kassáig tart, a Szent Márton út Szombathelyről indul 4 irányba, a Szent István zarándokút Esztergomból Budapestre vezet, a nemhivatalos és jelzetlen Balaton Camino a nagytavat kerüli meg.

Túraútvonalak a Bükkben: Helyi jelvényszerző túraútvonal a Bükkben a BK bükki Kék-túra = Bükki Kék, A Bükk 900-as csúcsai, A Bükk szirtjei, A Bükk barlangjai, a Bükk Forrásai, a Híres Bükki Rétek, a Piros Bükki Fővonal, a Katonasírok a Bükkben, és a Bükkaljai Kő-út. Áthalad a Bükkön a jelvényszerző OKT Országos Kéktúra (Kékkör, Mátra–Bükk útjain, Gyermek Kéktúra), az északkelet-magyarországi Kohászok Útja, A Bükk és a Zemplén kilátótornyai, az Ezer év a Bükk és a Mátra vidékén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye földvárai, az időleges 3 vármegye – 3 túrája, a 3 vármegye – 30 kincse, az Észak-keleti hegyeink tavai, az Észak-keleti hegyeink emlékhelyei, az Északi tájaink túraút csomópontjai, a Madárjárta Sziklaformák 13, a megszűnt B.-A.-Z. Megye kerékpáros turistája, a megszűnt Irodalmi Barangolások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Pálos Kolostorok Környékén, a Pálos kolostorok Magyarországon, a Templomromok a Dunán innen túraútvonal; és a közép-európai Mária-út zarándokút. Ezekhez csatlakozik a helyi, de nemzetközi vonatkozású Bükk Camino zarándokút.

Zarándokút a Bükkben: A Bükk hazánk legmagasabb, legvadregényesebb, legnagyobb és legmagasabban fekvő, forrásokkal és patakokkal tarkított fennsíkkal rendelkező, legtöbb barlangot rejtő, leggazdagabb hegysége; karsztos mészkőtömbje tornyosul Eger és Miskolc között. Természeti–kulturális értékeinek bejárására és megismerésére egy aktív élet sem elég. Vallás- és kultúrtörténeti jelentőségű jeles pontok, kegyhelyek is megbújnak az erdők mélyén, melyekből a hegyi élet nyugalma és békéje árad. Innen eredt az ötlet 2022 tavaszán, hogy ezeket összekötve bükki zarándokutat tervezek Bükk Camino néven. (Témájában és nyomvonalában teljesen eltér a Bükkön szintén áthaladó Mária-úttól.) A Bükk Camino zarándokút lényege nem a teljesítmény, hanem az eltöltött idő, a ráfordított energia és maga az út: kerékpáros vagy bakancsos, hátizsákos és belső utazás. Az ajánlott napi táv rövid–közepes túráknak felel meg, illetve saját kedv, állapot és erőnlét szerint teljesíthető. Vallási szempontból fontos pontokat érint, hegyi kegyhelyeket, búcsújáró helyet, a kilátóhelyeken a teremtett világ távlati képében gyönyörködhetünk.

A Bükk Camino zarándokút (Miskolc–Eger) posztere.
A Bükk Camino zarándokút (Miskolc–Eger) posztere.

A Bükk Camino zarándokút filozófiája: A Bükk Camino hegyi kegyhelyeket fűz fel; föl–le–föl–le utazás, mint az élet. Útvonalán káprázatos kilátóhelyek váltakoznak zarándokhely jellegű vallási emlékhelyekkel. A Limpiászi feszület a spanyol Limpias városi kegyhely csodákkal övezett keresztjének másolata. Limpias 8 kilométerre van Laredo városától, az El Camino zarándokút Északi útjától (Camino del Norte) Spanyolországban. A Bükk-fennsíkon, Szentléleken a magyar pálos rend kolostorromja, a Faktor-réten az erdei munkások ősi imahelye. A Gilitka-völgy kápolnája 1750 óta búcsújáró hely. Átvezet a Bükk mindhárom magas tömbjén, a Bánya-bükk, a Kis-fennsík és a Nagy-fennsík magaslatain. Megdolgoztat, nem járható gépjárművel, természetjáróhoz illő szerény, fenntartható életmódot követel és időt ad a gondolkodásra. A kék alapon sárga kereszt+„B” logója (turistajelzés nincs felfestve!) egy feszületet és a Bükk (angolul Beech, németül Buche) kezdőbetűjét tartalmazza, színében az El Caminohoz, jellegében a Mária-úthoz illeszkedik, amit Miskolc és Eger területén keresztez. Természetjáró, vallási és nem vallási célokkal egyaránt értelmezhető, végigjárható.

A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).
A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).

A Bükk Camino zarándokút végigjárása: A Bükk Camino zarándokút keresztülvezet a Bükk hegységen Miskolc városától Eger városáig. Az ajánlott útvonal és ~80 kilométer úthossz kerékpárra készült 90%-ban kerékpárúton és kerékpáros turistajelzésen. Felfestett turistajelzése még nincs, önálló tájékozódás szükséges. A szakaszok és a szálláshelyek természetesen csak ajánlottak egy kényelmes, szemlélődő zarándoklathoz. Kerékpárral 1-2 szálláshely is elegendő, de egyetlen nap alatt is teljesíthető. Az 5-napos szakaszolás gyalogos végigjáráshoz kedvező. A gyalogos bejárásához szakaszonként 2-3 útvonalból választhatunk, valamennyi rövidebb a kerékpárosnál. Autóval, motorkerékpárral és más gépjárművel a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi szabályai szerint nem járható (kivéve e-kerékpár), és épp ez biztosítja az út nyugalmát, csendjét és értelmét. Közösségi közlekedés csak a városi szakaszokon van. Miskolc vasútállomásától Eger vasútállomásáig tart, a szakaszok turistaháznál kezdődnek és végződnek. Egyéni és páros bejárásnál szállásnak sátor és függőágy is használható a szabályoknak megfelelően. Vízvételi lehetőség a karsztforrásokból, élelem a turistaházakban, egyébként természetjáró önellátás.

  • Tipp: A belső pontok nehéz megközelítése miatt folytatólagos, egybefüggő 2–5 napos végigjárást javaslok, megszakításra és későbbi folytatásra gyakorlatilag nincs lehetőség.

Bükk Camino 0. nap: Miskolc, Bükk: Miskolci-Bükkalja

  • Miskolctapolca: Miskolctapolcai Sziklakápolna (Miskolc, Brassói utca 40.) – Bencés apátság romjai (a Barlangfürdő mellett) – Miskolctapolca Barlangfürdő, (szállás bárhol)

Bükk Camino 1. nap: Miskolc, Bükk: Bánya-bükk (20 km, 468 m szintemelkedés)

  • Miskolc-Tiszai pályaudvar vagy Miskolc-Gömöri pályaudvar (pecsét) –[„Szinva útvonal” kerékpárút Diósgyőrig]– Miskolc (131 m), Hősök tere: Minorita templom (7 felekezet temploma 1 km-es körben) – Miskolc, Avasi templom és temetőJézus kútja (Miskolc, Avasalja utca 3–5.) – Miskolc, Szent Anna templom – Miskolc, Újgyőri templom – Miskolc-Diósgyőr: vár, II. János Pál pápa tér (terasz), Diósgyőri templom – Bükk: Bánya-bükk: Vadas Jenő-völgy –[sárga kerékpáros turistajelzés]– Szent István-forrás (573 m) – Fehér-kő-lápa: Fehérkőlápa Turistaház–Étterem (587 m, pecsét)
  • Tipp: Gyalogosan: A villamossínnel párhuzamos járdákon érdemes haladni, és onnan kitérni a pontokhoz. Kerékpárral: A Miskolc-Tiszai pályaudvartól a Diósgyőri várig tart a Szinva patak melletti „Szinva kerékpárút”. A Villanyrendőrnél érdemes kitérni a Hősök tere felé, a Városháztérnél pedig az Avasi templom és a Jézus kútja felé.

Bükk Camino 2. nap: Bükk: Bükk-fennsík (Kis-fennsík) (15 km, 463 m szintemelkedés)

  • Fehér-kő-lápa: Fehérkőlápa Turistaház–Étterem (587 m, pecsét) –[zöld sáv, majd zöld háromszög turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Fehér-kő kilátóhely, „Lélekforrás” (531 m, kód) –[zöld háromszög, majd zöld sáv, majd piros sáv turistajelzés dél, majd észak felé (kerékpárral tolva)]– Miskolc-Lillafüred: Mária sétány: Limpiászi feszület, Tábori oltár kegyhely(377 m), Patrona Hungariae szobor (352 m) –[piros sáv turistajelzés (kerékpárral tolva), majd közút, majd ösvény]– Lillafüredi Szikla-kálvária és kápolna [Szent István-barlang felett (kerékpárral tolva)] (337 m) –[közút]– Hámori-tó (322 m) –[közút]– Garadna-völgy: Lillafüredi Pisztrángtelep, Erdei Halsütöde, Vendéglő a Pisztrángoshoz –[közút]– Kis-fennsík: Csókás (475 m) –[közút, majd piros sáv, majd piros háromszög turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Magos-kő kilátóhely (635 m, kód) –[vissza, majd közút]– Miskolc-Szentlélek, Bükkszentlélek: pálos kolostorrom (702 m), Szentléleki Turistaház (704 m, pecsét)
  • Tipp: A Mária sétányról leérkezve a Szent István-barlang a műút szemközti oldalán található, itt balra fordulva találjuk a barlang feletti Lillafüredi Szikla-kálvária és kápolna keskeny ösvényét. Látnivalók: Miskolc-Lillafüred: Herman Ottó Emlékház Pele-ház (pecsét), Miskolc-Felsőhámor: Szinva-vízesés, Anna-barlang mésztufabarlang, Kohászati Múzeum (pecsét), felsőhámori templom. Miskolc-Újmassa: Fazola-kohó („Őskohó”) és Massa Múzeum (pecsét).

Bükk Camino 3. nap: Bükk: Bükk-fennsík (Nagy-fennsík) (6 km, 206 m szintemelkedés)

  • Miskolc-Szentlélek: Szentléleki Turistaház (704 m, pecsét) –[közút]– Nagy-fennsík: Bánkút (880 m) –[zöld sáv turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Bálvány: Petőfi Sándor-kilátó (956 m, pecsét); –[vissza, Bánkútról közút]– Felső-Borovnyák kilátóhely (945 m, pecsét); –[vissza, közút]– Bánkút: Bánkúti Turistaház és Étterem (861 m, pecsét)
  • Tipp: Ivóvíz: Szentlélek és Bánkút befoglalta a helyi forrás vizét, Bánkút forrása többnyire száraz, a vizet kérni kell, illetve kisebb-nagyobb kitérőkkel juthatunk vízhez, például az időszakos Szentléleki-forrás és az állandó Gyula-forrás.

Bükk Camino 4. nap: Bükk: Bükk-fennsík (Nagy-fennsík), Déli-Bükk (26 km, 260 m szintemelkedés, 846 m szintesés)

  • Bánkút: Bánkúti Turistaház és Étterem (861 m, pecsét) –[sárga, majd piros kerékpáros turistajelzés]– Faktor-réti Madonna kegyhely (873 m) –[piros kerékpáros turistajelzés, majd sárga háromszög turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Bél-kő kilátóhely (815 m) –[vissza, majd piros kerékpáros turistajelzés]– Holtember-tető (645 m, megkerülés) –[piros sáv, majd zöld sáv, majd zöld kör turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Gilitka-forrás –[kék kör turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Déli-Bükk: Gilitka-völgyi Szent Anna kápolna kegyhely, 1750 óta búcsújáró hely (493 m) –[OKT kék sáv turistajelzés, majd kék L turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Szarvaskői vár kilátóhely (293 m) –[vissza, majd OKT kék sáv turistajelzés]– Szarvaskő vasútállomás (230 m, pecsét) –[OKT kék sáv turistajelzés]– Lourdesi Mária-szobor, Szarvaskői templom (236 m) –[OKT kék sáv turistajelzés, majd kék háromszög turistajelzés]– Major-tetői-kilátó (356 m) –[közút]– Szarvaskői Turistaház (Rózsa utca 8., 273 m, pecsét)
  • Tipp: Ivóvíz: Bánkútról teljesen feltöltött vízkészlettel induljuk a Bükk-fennsík száraz részére! Bánkút alatt Csurgó forrása ejthető útba, a következő már a Gilitka-forrás. Látnivalók: Fekete-sár (870 m) közelében az Olasz-kapu kis kitérővel, hazánk legmagasabban fekvő barlangja, a Kőrös-lyuk (930 m) nagyobb kitérővel érhető el. Kerékpárral a Major-tetői-kilátó tolva–emelve is rendkívül nehezen érhető el a kék háromszög turistajelzésen, kerékpáros megközelítésre a Rózsa utcát javaslom. A Szarvaskői Turistaház felújítás miatt zárva (2022.06.), így nem kapható sem szállás, sem pecsét.

Bükk Camino 5. nap: Bükk: Déli-Bükk, Eger (14 km, 116 m szintesés)

  • Szarvaskő: Szarvaskői Turistaház (Rózsa utca 8., 273 m, pecsét) –[vissza, majd piros, majd zöld kerékpáros turistajelzés, Eger-patak mentén]– Eger-Felnémet – Eger (165 m): vár, Dobó tér: Minorita templom; templomok; Egri bazilikaEger vasútállomás (pecsét)
  • Tipp: Kerékpárral vállalható a nagyforgalmú 25-ös főút Szarvaskő és Eger-Felnémet között, Felnémettől kerékpárút vezet az Eger-patak mentén Eger belvárosáig.

Igazolás és díjazás: A PDF-ben letölthető igazolólap önkéntes alapú, csakúgy mint a Bükk Camino zarándokút végigjárása. Az igazolás az útvonal érintőpontjain fellelhető pecsételőhelyeket és kódokat használja fel: vasútállomások, illetve bármilyen pecsét a városból (bolt, vendéglátóipari egység, templom, múzeum, vár stb.), turistaházak, Országos Kéktúra, Kohászok Útja, Bükk 900-as csúcsai pecsétjeit, és A Bükk szirtjei kódjait. A zarándokúthoz saját tintapárna vitele ajánlott. A kitöltött és beszkennelt vagy lefotózott igazolólapot a CONTACT részben található email-címre: f.teo73(at)freemail.hu kell elküldeni. 1.) A Bükk Camino zarándokutat sikeresen teljesítő zarándok túrázóknak fényképes e-oklevelet állítok ki (pdf), ha az igazolólap mellé csatoltan küldenek egy fotót önmagukról, amely például a zarándokút egy jeles pontján készült. 2.) Beleegyezésük, illetve kérésük szerint a teljesítők nevét vagy monogramját felsorolom a VeloTeoFoto.net honlap-blogon.
[Adatvédelem az igazolólapon, az adatok (név, születési év, lakhely település, esetlegesen fotó) törlése bármikor kérhető.]

Feltételek, felkészülés: Mivel a Bükk Camino zarándokút, az ajánlott ötnapos végigjárása különösebb fizikai felkészülést nem igényel. Szabadon végigjárható a jelzett turistautakon, a kerékpáros és gyalogos természetjárás általános szabályai szerint. A tervezett napi távoknak és szállásoknak, valamint az időjárásnak megfelelő túrafelszerelés szükséges a teljesítéséhez. Kell továbbá „A Bükk hegység turistaatlasza” (turistatérképe) és/vagy digitális térképe + iránytű a tájékozódáshoz, az alapfelszerelés részei. Tintapárna, írószer és a kinyomtatott igazolólap se maradjon otthon. A szálláshelyeket érdemes előre lefoglalni. Az érintett, név szerint említett pontok mindegyike jelentős, értékes és érdekes, melyek önálló felkészülést, utánajárást igényelnek még a zarándokút előtt.

A Bükk Camino zarándokút jövője & folytatása: A Bükk Camino zarándokút később remélhetőleg útikalauzt, térképet, felfestett turistajelzést, bélyegzőt és kitűzőt kap. Jelen Bükk Camino blogcikket időről időre frissítem. … A Bükk Camino önálló egység, ami később folytatható az Eger–Mátra–Gyöngyös–Máriabesnyő–Budapest útvonalon, ahol csatlakozhat a magyarországi Szent Jakab-úthoz (fésűkagyló turistajelzéssel): Camino Húngaro: Budapest–Tata–Pannonhalma–Lébény–Pozsony–Wolfsthal (Camino Benedictus: Tihany–Bakonybél–Pannonhalma). Az ausztriai Wolfsthal községtől az európai Szent Jakab-út, illetve az El Camino (Camino de Santiago) vezet Santiago de Compostela, Spanyolország városába.

Kitekintő: Jelen blogcikk terjedelmébe nem fér bele egy részletes útleírás, azt majd egy későbbi írásomban. Kérlek, értékeld a blogcikkemet csillaggal, ha támogatod a Bükk Camino zarándokút felfestését!Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger” blogcikk.

Kelemen Didák (1683–1744) és Kartal Ernő (1929–2006) emlékére.

Források:

Zarándokutak

https://www.caminodesantiago.gal/en/inicio

https://www.szentjakabut.hu/hu/a-magyarorszagi-szent-jakab-zarandokutak

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Jakab-út

https://www.postposmo.com/hu/tiszta-Krisztus/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zarándokutak_Magyarországon

https://mariaut.hu

balatoncamino.hu

Túramozgalmak a Bükkben

https://www.kektura.hu

http://mtsz.org/turamozgalmak

https://heyjoe.hu/letoltes/kohaszok_utja_igazolofuzet.pdf

https://www.bukkhegyseg.hu/tudasbazis/turistautak/gyalogos/44-bk-bukk

http://www.eszaktura.hu/newpage/letoltes/BK.pdf

https://www.bukk900-online.hu

https://www.kaptarko.hu/bukkaljai-ko-ut-turamozgalom/

https://www.helyiipar.hu/turak/abauj_ismerteto.php

https://matrahegy.hu/sport/jelvezer.html

https://zoldsc.mozello.hu/tmozg/

https://mariaut.hu

Bükk Camino szálláshelyek

lapa.hu

https://www.kulcsoshaz.hu/kulcsoshaz.php?sorszam=16004

https://www.bankutituristahaz.com

https://www.szarvasko.hu/szallashelyek-szarvasko/43-szarvaskoi-turistahaz

Legjelentősebb pontok a Bükk Camino hegyi szakaszán

https://www.miskolc.hu/elet-a-varosban/turizmus/latnivalok/kulturalis-turizmus/epitett-orokseg/szobrok/limpiaszi-kereszt

https://www.karizmatikus.hu/noha/olvasnivalo/5969-a-limpiasi-csodalatos-feszuelet.html

https://www.tripadvisor.es/Attraction_Review-g1070828-d10746219-Reviews-Santuario_del_Cristo_de_la_Agonia-Limpias_Cantabria.html

http://www.palosepiteszet.hu/kelet-magyarorszag-palos-kolostorai/dedes/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gilitka-kápolna

Tengerszintfeletti magasság adatok

https://turistautak.hu

A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).
Click to rate this post!
[Total: 4 Average: 4.3]

Találatok: 90

Időutazás: oligocén kori gyalogtúra a Paratethys-tengerből kiemelkedő ős-Bükk hegységen keresztül

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Time travel: Oligocene hiking through the ancient Bükk Mountains, which rises from the Paratethys Sea

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.11.27.

Bevezetés az időutazásba: A hagyományos turista térben utazik, amely költséges, időigényes és környezetterhelő. Zavaros időket élünk, a sokasodó bajok korát, sajnos rossz irányba halad a világ. Ha nem tetszik a kor, amiben élünk, és/vagy ha nincs időnk, pénzünk messzire utazni, utazzunk az időben, és itt Magyarországon egy helyben ülve is bejárhatjuk „az egész világot”.

Időmélységek és világok: A földtörténeti óidőben és középidőben hajó és tengeralattjáró kellene a Tethys-óceán felfedezéséhez, amelyben a Bükk tömbjét alkotó mészkő képződött. Trópusi éghajlat uralkodott az eocén kor végéig, szubtrópus az oligocén korban, mediterrán a miocén korban, tundra a jégkorszakokban. A Bükk fokozatosan emelkedett a mai, kevéssel tszf. 1000 méter alatti magasságába, miközben egyre öregedett, lepusztult a középső tömb felszíne. Az évmilliók során folyamatosan cserélődött a hegység növényzete, többször benyomult a tenger, majd a hatalmas forrásbarlangok sora emelkedett magasan a karsztvízszint fölé. Számomra az a Bükk leglátványosabb, legizgalmasabb múltbéli arca, amikor szigetszerű tengerparti hegység volt. Az oligocén kori, szubtrópusi Paratethys-tenger, majd a belőle származó miocén kori édesedő és mocsarasodó mediterrán Pannon-tenger nyaldosta a Bükk lábait. Hasonló tájélményt ma legközelebb a Földközi-tenger vidékén, a mediterrán tengeri térségben találunk!

Időgép és időutazás: Milyen szerencse, hogy ma már van időgép megfizethető áron – egy használtcikk piacon vásároltam, (Távol-Keletről nem mertem rendelni). A mai időgépek fluxuskondenzátor nélkül készülnek. A szokásos, profin összeállított túrafelszerelésemmel megyek, amely már kiállta az idők próbáját. A tervezett útvonalam keresztülvezet az ős-Bükkön, Miskolc helyétől Eger leendő helyéig. Fényképezőgépet sajnos nem vihetek, mert tiltja a használati utasítás és az Univerzum, összeakadna a tér–idő folytonosság. Kerékpár sajnos nem fér bele az időgépbe, így gyalog kell mennem. A felkészülés munka- és időigényes: fel kell elevenítenem a tanulmányaimat, és egy kupacnyi vastag szakkönyvbe kell mélyen belelapoznom, hogy eligazodjam majd a múltbéli Bükkben.

Az ős-Bükk keleti oldalában: Egy szép szombati napon kiálltam a Bükk miskolci szélére és felvettem az előre beállított időgépet. Beindítottam, és egy szemvillantás alatt visszaugrottam 30 millió évet, megérkeztem az oligocén korba: tengervízben tocsogok és előttem áll a mainál sokkal alacsonyabb ős-Bükk. Az északi szélesség 30 fok körül vagyok, ma ezen a szélességen torkollik a Nílus a Földközi-tengerbe. A tenger alig hullámzik és tele van kagylóval. Mangroveerdő vesz körül, és a Szinva patak (folyó) bővizű őse torkollik a Paratethys-tengerbe. Az erdő trópusi jellegű, hangos, a meleg levegő párás, fülledt, virágok és a sós tenger illatától tömény. Terveim szerint a fölfelé haladok az ős-Szinva mentén, nyugat, délnyugat irányában szelem át az ős-Bükköt. A turistatérképpel semmire sem megyek, a GPS nem lát egy műholdat sem, de az iránytű jól működik, csak fordított irányba mutat. Az ős-Szinva mentén trópusi galériaerdő követi a folyót, alig tudok haladni a fikuszok és a liánok között. Az áltobozkáiról felismerem, hogy éger (Alnus cecropiaefolia?) is van ebben az erdőben, a későbbi égerligetek előhírnöke. A dombvidéki domborzat idegen számomra, de felismerem a Szeleta-forrásbarlangot. A Szeleta szádája olyan, mint manapság, azonban a Szinva szintjében fakad és ömlik a folyóba, mint ma a Szikla-forrás a Szalajka-völgyben.

Az ős-Bükk dombság hátságán: A Szinva után a Garadna patak ősét követem, amely Lillafüred mai helyén torkollik a Szinvába. Más vízfolyást és domborzati elemet nem ismerek fel. Alacsony, örökzöld, üde, zárt erdőben vagyok, sok páfránnyal és néhány óriásfenyővel – a belső területek már mediterrán jellegűek. Kevés szikla búvik ki a vastag üledékkel eltemetett mészkőtömbből, és azokon egy apró kövifodorka zöldellik (Asplenium egedense). Ősi babérok (Laurus hungaricus) és ősi szőlők (Vitis hungarica) miatt haladok nehezen, liliomfák (Magnoliaceae) és egy ősi liliom (Cercidiphyllum andreánszkyi) virágai pompáznak. Dél felé fordulva, gesztenyefaerdőben (Castanopsis sp.) haladok a bükki lankák északi oldalán. Hatalmas Eucalyptusok magasodnak a lombkorona fölé. Tízszer annyi fafaj alkotja az erdőket, mint ma, köztük az ősi bükkféle Eotrigonobalanus furcinervis uralkodó. Tömeges a Cunonia oligocaenica fa, amely a mai fokföldi vörös vasfa kihalt őse. Él itt egy ősi platán, a Platanus neptuni. Az örökzöldek közé lombhullató fafajok is vegyülnek: tölgyek (pl. Quercus agriensis), nyárak (Populus sp.). Lapos tetőkre érek, tszf. 300 méternél nem lehetek sokkal magasabban. Kúp- és toronykarsztok emelkednek ki, de fennsík még nincs, a híres bükki kövek még nem zökkentek ki.

30 millió év múlva más fodorka fajok hódították meg a sziklafalakat, egyik leggyakoribb az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes).

Trópusi völgytalpakon: Szinte minden völgyben víz csordogál, a széles völgytalpakon lassan kanyarognak. A patakok szélén kolokán (Stratiotes egedensis) és sárga tündérrózsa (Nuphar hungaricum), ismét fikuszok és liánok. Szitakötők és pillangók röpködnek, légyfélék bosszantanak. A rovarok zúgása és a madarak éneke is szokatlan, ismeretlen számomra, kivéve a kabócák kórusát.

A Paratethys-tenger víztükre feketéllik a szélben, mert a mélyben oxigénhiányos körülmények uralkodnak. Olyan, mint egy mai származéka, a Fekete-tenger Törökországban.

Az ős-Bükk tengerpartján: Ha a völgytalp járhatatlan, gerincen ereszkedem délies irányban lefelé, ahol a kilátás miatt felszakadó erdőt keresek. A látóhatáron végre előbukkan a tenger, mintha Görögországban vagy Spanyolországban lennék! Messziről nézve feketéllik a Paratethys-tenger víztükre, mint Törökországban, mert a mélyben olyan oxigénhiányos, mint az egyik származéka, a hírmondónak megmaradt Fekete-tenger. A tengerpart változatos, öblökkel tagolt, csendes, alig hullámzik, sekély, hínaras. Kagylók és rákok az üledéken és a kövek között, ezek ma is ott vannak, szürke agyagba zárva, (és a Mátra Múzeumban). Kis halak cikáznak a vízfelszínen, az egyik kövületét 30 millió év múlva fotóztam le, mert kitűnően konzerválódott az oxigénhiányos üledékben. Sejtelmem sincs arról, hol épül majd fel Eger barokk városa. Az éjszakai ragadozókat nem várom meg, még naplemente előtt lejár az időutazás időtartama. Visszatérve a holocén jelenkorba, Egerben fejezem be a túrát.

Az ős-Bükk Paratethys tengerpartja ellaposodó és tagolt, változatos, egyes szakaszain olyan, mint a Jón-tengerből kiemelkedő Ainos oros hegység, Kefaloniá szigete.

Kitekintő: Őslénykutatók és földtörténészek sokat írtak már az ősidőkről, időutazókat filmekből is ismerünk, az időutazó gyalogtúrával azonban világelső vagyok. Terveim szerint más múltbéli korokban is teszek majd időutazós gyalogtúrákat, városjárásokat, de a kitűnően vizsgázott időgépemmel előre is mehetek az időben. Magvakat sajnos elfelejtettem gyűjteni az oligocén korban, de amúgy is tilos lett volna.

Felhasznált szakirodalom:

  • Borsy, Zoltán (1993): A Föld fejlődése és szerkezete. – In: Borsy, Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 28–123.
  • Fűköh, Levente (1983): 300 millió év – földtörténeti archívum. A Bükk földtani képe. – In: Sándor, András (szerk).: Bükki Nemzeti Park. Kilátás a Kövekről. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 39–60.
  • Fűköh, Levente (2002): A geológiai képződmények ősmaradványai. – In: Baráz, Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 71–82.
  • Hably, Lilla (2007): Szubtrópusi tájak az alsó oligocénben. – In: Járainé Komlódi, Magda (főszerk.): Pannon enciklopédia. Magyarország növényvilága. – Urbis Könyvkiadó, Budapest, 16–17.
  • Hevesi, Attila (2002): Fejlődéstörténet II. Felszínfejlődés. – In: Baráz, Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 83–108.
  • Wikipédia: Nagy-Eged hegy: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-Eged_hegy (2021.11.27.)
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 65