Biotóp akvárium 4 literben, őshonos és tájidegen fajokból, etetés nélkül: buja növényzetben hemzsegő élet, táplálékláncok alakultak ki.
Biotop aquarium in 4 liters, without feeding.
VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.04.20. Frissítve: 2022.04.20.
Élet egy tóban: Az állandó vizű állóvizekben sajátos életközösségek alakulnak ki a világ minden táján. A benépesülés (szukcesszió) állomásokon halad keresztül a medencék keletkezésétől azok megszűnéséig. Egy természetes tóban harmónia jön létre, amely beavatkozás nélkül, ökológiai szolgáltatások nyújtása mellett is (hal, vad, nyugalom stb.) évszázadokon–évezredeken át stabilitást mutat és jólétet biztosít. Viszont ha beavatkozunk egy tó életébe – akár jó vagy rossz szándékkal – (például nádirtás, vízszintszabályzás, tájidegen fajok betelepítése), részben vagy teljesen elronthatjuk a természetes folyamatokat. (Csökken a sokféleség és az ökológiai szolgáltató képesség, környezeti katasztrófa történik.) Egy mesterséges tó folyamatos beavatkozást, fenntartást igényel (például vízutánpótlás, mederkotrás, haltelepítés). A lakásban tartott akvárium állóvize rendszerint szintén gondozást igényel. Nagy, több száz literes akváriumoknál az ökológiai környezet helyes beállításával és megtartásával megoldható, hogy „önfenntartóvá” váljon, amikor a teteje akár rá is ragasztható – de ez nagyon nehéz feladat. Kisebb akváriumoknál gyakorlatilag megoldhatatlan, lehetetlennek tűnő ötlet.
Egy átlagos hobbiakvárium: A legtöbb akvarista szaküzletben vásárolja az eszközöket és a „szép” fajok képviselőit, az ökológiai igények és az ízlése, kedve szerint rendezi be a halközpontú akváriumát. Az ilyen hobbiakvárium lehet sivár, gazdag, mértéktartó vagy giccses, de a természetre egyáltalán nem hasonlít, folyamatos fenntartást igényel. Olyan, mint egy tuja–pázsit kert: semmi köze a természethez. Viszont éke lehet a lakásnak és alkalmas a tartott fajok megfigyelésére.
Biotóp akvárium: A biotóp akvárium egy olyan életközösséget és látványt igyekszik bemutatni, amely a természetben is fellelhető, vagyis a természet egy valós részlete, szelete. Fajai egy helyről származnak, egy létező élővíz bizonyos élőlényei „beköltöznek a lakás üvegkirakatába”. Művészi szinten megépítve nem különbözik attól a képtől amit búvárszemüvegen keresztül látnánk valahol egy patakban, tóban, folyóban vagy tengerben. A biotóp akvárium a természetről szól, annak ismeretét igényli; ilyet kevesen építenek.
Akvárium kihívás 1: Az első akvárium kihívásom, hogy kisméretű, mindössze 4 liter űrtartalmú és minél inkább „önfenntartó”, etetés nélküli biotóp akvárium életközösséget hozzak létre egy felszíni élővízben és mellékén fellelhető vízinövényekből és víziállatokból (1. fotó). Minimális fenntartó beavatkozás még belefér (pl. növényzet gyérítés), de az etetés már nem, vagyis működő táplálékláncnak kell kialakulnia. Mindez hazánkban vadon élő fajokkal, beltéren és mindössze 4 literes víztérben nem egyszerű feladat, melynek megoldásához teljesen másképp kell gondolkodnom, mint az átlagos akvaristák. Kis testméretű és „összeillő” fajokat kerestem, amelyeknek kicsi a térigényük, kevésbé érzékenyek a vízminőség ingadozásaira, az oldott oxigéntartalomra és a vízhőmérsékletre. „Akváriumi kártevőnek” nyilvánított fajokból is válogattam, amelyeket minden akvarista üldöz és kiirt, és a táplálékpiramis csúcsára gerincteleneket helyeztem. A természetben is előforduló folyamatokat (tápláléklánc, anyagforgalom, energiaáramlás, természetes tisztulás) igyekeztem lehetővé tenni a kisméretű beltéri akváriumban. Az első akvárium kihívásom könnyítése, hogy őshonos és tájidegen növényeket és állatokat egyaránt gyűjtöttem.
Egy hagyományos díszhalas akvárium gondozása: A legtöbb akvarista trópusi halakat tart díszhalnak hobbiállatkén, átlagos akváriumban. Az érzékeny halfajok tartásához folyamatosan biztosítani kell a megfelelő ökológiai környezeti feltételeket: víztér, vízminőség, oxigénszint és táplálék. A gondozás fontosabb elemei:
- Nagy víztér: 6–200 literes akvárium.
- Etetés.
- Levegőztetés.
- Szobahőmérséklet és fűtés.
- Főleg lámpafényes megvilágítás.
- Vízszűrős víztiszítás.
- Üledékeltávolítás.
- Vízinövények legfeljebb 1/3 arányban, olykor műnövények.
- Algairtás.
- Kártevőirtás.
- Vízcsere.
- Egyéni ízlés szerint épül.
- Eklektikus, látványos és egzotikus elemekkel.
Az önfenntartó biotóp akvárium gondozása: Az „önfenntartó biotóp akvárium kihívás 1” (1. fotó) gondozásának elemei leginkább a gondozás hiányából állnak, „ridegtartás”:
- Kis víztér: 4 literes akvárium.
- Etetés nincs, az állatok találjanak táplálékot, ha éhesek.
- Levegőztetés nincs, oxigént termeljenek a növények.
- Télen beltéri hőmérséklet, nyáron kültéri hőmérséklet.
- Főleg napfényes megvilágítás.
- Mesterséges víztisztítás nincs, a víztisztítást végezzék el az élőlények, ha jó vizet akarnak.
- Üledékeltávolítás nincs, az élőlények használják fel a szerves törmeléket.
- Vízinövények 2/3 arány felett, legyen buja.
- Algairtás nincs, kivéve a kémlelő és fotós oldalon, megfigyelésekhez és feljegyzésekhez.
- Kártevőirtás nincs, az akváriumi „kártevőnek” tartott csalánozók és planáriák fontosak.
- Vízcsere nincs, csak a párolgás utánpótlása, meg amikor kedvem van hozzá.
- Természetes életközösségek alapján épül.
- Természetszerű, akár közönséges és helyi elemekkel.
Az önfenntartó biotóp akvárium fontosabb fajai:
Az „önfenntartó biotóp akvárium kihívás 1” kísérletben tartósan megmaradó fajok növényzet gyérítéssel, nappali megvilágítással, szobahőmérsékleten és etetés nélkül (1. fotó):
Vízinövények:
- közönséges csavarhínár (Vallisneria spiralis): Őshazája: trópus–szubtrópus, valószínűleg Afrika és Dél-Európa; akvaristák terjesztésével hévizekben világszerte invazív: vegetatív szaporodás történt
- amazonasi békatutaj (Limnobium laevigatum): Őshazája: Közép- és Dél-Amerika; akvaristák terjesztik: vegetatív szaporodás történt
Csalánozók (Cnidaria: Hydrozoa):
- közönséges hidra (Hydra vulgaris): hazánkban őshonos (2. fotó)
Planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)
- tejfehér planária (Dendrocoelum lacteum): Őshazája: Európa, hazánkban őshonos: szaporodás történt (3. fotó)
- gyászplanária (Schmidtea lugubris/polychroa): Őshazája: Európa, hazánkban őshonos: szaporodás történt
- füles planária (Dugesia gonocephala): Őshazája: Európa, hazánkban őshonos
Rákok (Crustacea):
- evezőlábú rákok, kandicsrákok (Copepoda): Őshazája: hazánkban őshonos: szaporodás történt (4. fotó)
- hasadtlábú rákok (Mysida): pontusi tanúrák (Limnomysis benedeni): Őshazája: a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger folyói: szaporodás történt, de az utódok eltűntek (5. fotó)
Az önfenntartó biotóp akvárium fontosabb eredményei:
A biotóp akvárium élővilága: buja növényzetben hemzsegő élet, táplálékláncok alakultak ki és szaporodás történt, mikrokozmosz egy 4 literes befőttesüvegben. A tervezéssel és kísérletezéssel létrejött akváriumi életközösség leginkább termálvizű források környékének életközösségére hasonlít a természetben, langyosvizű tavak és patakok. Az idegenhonos, akvaristák által terjesztett invazív hínárnövények igen sikeresek az akváriumban, ami nem meglepő eredmény. A pontusi térség folyóiból származó pontusi tanúrák akváriumi ridegtartás-tűrésére azonban nem számítottam. Legfőbb eredmény, hogy egy természetben fellelhető (biológiai invázióval rontott) vízi életközösség-részletet bevarázsoltam a lakásba, egy üvegedény apró víztestébe.
Az önfenntartó biotóp akvárium működése (az eredmények értékelése): A biotóp akvárium falevelei, elhalt, korhadó növényi részei és az állatok bomló ürülékei növényi tápanyagot nyújtanak. A tápanyagok, az elegendő fény és hőmérséklet miatt a növények folyamatosan fejlődnek. Algásodik a biotóp akvárium üvegfala és a tereptárgyak felszíne, a hínárnövényei pedig növekednek. A tereptárgyak és a növények változatos, izgalmas életteret és remek búvóhelyeket biztosítanak az állatoknak. A moszatok táplálékot jelentenek a kandicsrákoknak, így azok is szaporodnak, sokasodnak. A kandicsrákok és valószínűleg még néhány további mikroszkopikus állat biztosítanak élelmet a csodálatos planáriáknak, amelyek szintén szaporodnak. A szökellő kandicsrákok zsákmányállatok az álnok hidrák és az üvegtestű pontusi tanúrákok számára. A mikroszkopikus és a makroszkopikus növények tisztítják és oxigenizálják a vizet. Mindezek eredményeként táplálékláncok, talán táplálékpiramis és egyfajta harmónia alakult ki a kísérleti biotóp akváriumban a növények időnkénti gyérítése, a szobahőmérséklet és a nappali megvilágítás biztosítása mellett.
Kitekintő: Kutatótúrák során jártam évekig a hegyi vizeket. Az „önfenntartó biotóp akvárium kihívás 1” csak egy kísérlet, első kísérlet, amelyet folyamatosan fejlesztek és alakítok. Az újabb eredmények a frissítések során megjelennek majd. Egyetlen kicsiny akvárium kiismerése is bonyolult hidrobiológiai és ökológiai feladat, amely rengeteg kutatómunkát, eszközt és szakértelmet igényel. Az „akvárium kihívás 2” kizárólag őshonos fajokból áll majd. Erdőt is varázsoltam már befőttesüvegbe.
Felhasznált szakirodalom:
- Felföldy, Lajos (1990): Hínár határozó. – Vízügyi Hidrobiológia 18. Aqua Kiadó és Nyomda Leányvállalat, Budapest, 145. pp.
- Fülep, Teofil (2015): Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) faunisztikai kutatása Magyarországon, különös tekintettel a hegyvidékekre. – PhD doktori értekezés, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Festetics Doktori Iskola, Keszthely, 106. pp.
- Kriska, György (2004): Vízi gerinctelenek. Szivacsok, kagylók, rákok és más vízi gerinctelenek. – ÉlőVilág Könyvtár. Kossuth Kiadó, Budapest, 112. pp.
- Kriska, György (2014): Freshwater Invertebrates in Central Europe. A Field Guide. – Springer, 411. pp.
- Wiesinger, Márton (1975): Akvarisztika. – Gondolat, Budapest, 328. pp.
- https://24.hu/tudomany/2020/12/27/rak-hinar-balaton-duna-okologia-akvarisztika/
Találatok: 92