Éjszakázás télen: bivakolás a Bükk leghidegebb helyén

Views: 60

Éjszakázás télen: bivakolás a Bükk leghidegebb helyén. Bálvány (956 m), Petőfi-kilátó, a hegység legmagasabban lévő, legszelesebb kilátóhelye.

Overnight stay in winter: bivouac in the coldest place in the Bükk Mountains

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2026.01.04.

Bevezetés: Ezen a rövid éjszakai, kétnapos gyalogtúrán tervezett bivakolással (szabad ég alatt, sátor nélküli kint alvás) éjszakáztam a Bükk legmagasabb kilátóhelyén. A kétszintes acél kilátótorony a tengerszint feletti (tszf.) 956 méter magas Bálvány hegyen, a hegység 4. legmagasabb hegycsúcsán épült. Az alsó szint a környező bükkfák (Fagus sylvatica) lombkorona tetejének magasságában, 4-5 méteres, tszf. 960-961 méteren áll 4 részből. A teljesen az erdő fölé emelkedő körpanorámás felső szint 18 méter magasan áll a mészkő alapokon, számítás szerint tszf. 974, a tábla szerint tszf. 975 méter magasságával vezeti a bükki listát – ennél magasabban nincs kilátó. A magassága miatt ez a Bükk egyik leghidegebb, a kitettsége miatt pedig az egyik legszelesebb helye (főleg télen, lombozat nélkül).

Téli éjszakai túra majdnem a legszebb téli körülmények között, amikor hótakarót ér az ezüstös holdvilág. Egészen vékony (2026.01.01. éjszakáján 1 centiméteres) hóborítás és részleges holdfény (95-97%-os növekvő holdsarló, majdnem telihold), sápadt fénnyel itatta át az éjszakai középhegységi tájat, különleges élménnyé tette a túrát. A vékony felhőréteg és a párás levegő égboltsugárzása, a hófelszínről visszaverődő holdfény, és maga a Hold világított. A fennsíkon nem kellett lámpát használni a haladáshoz, a nagyobb betűket holdfénynél is el lehetett olvasni. Mérsékelt fagy és szél volt, este 20 óráig találkoztam túrázókkal (télen ez általános). A fényképezőgép akkumulátora hamar csődöt mond ebben a hidegben (néhány kép után leáll, a tartalékok sem bírják sokáig), és a kéz is gyorsan áthűl, kézből fotózni holdfényben nem egyszerű. Pedig nem is volt igazán hideg.

A kilátótoronyban egy szeles téli éjszakán: Bánkúton (tszf. 890 m) a pillanatnyi időjárási adatok szerint 22 órakor -2 Celsius-fok körül, a relatív páratartalom 90%, a szélsebesség 13 km/óra (gyenge szél). Később csak -5 fokig hűlt tovább a levegő (a Bálvány Petőfi-kilátóban túrahőmérővel -4 fokot mértem), a szélsebesség élénk, erős, (viharos?) erejű volt. Pontos szélértéket sajnos nem tudok sem Bánkútról, sem a Bálvány csúcsról. A kúpszerű hegycsúcs égnek meredő tornyánál akadálytalanul áramlott a levegő a lombtalan bükkerdő fölött. Egész éjjel zúgott, süvített a szél. A széllökésektől hajladoztak a fák és beremegett az acélszerkezet.

Szélhűtés: A szél elfújja a testhőt, így alacsonyabb a hőérzet, mint szélcsendben (vagyis sokkal jobban fázunk, nő a fagykár és fagysérülés veszélye): olyan, mintha hidegebb lenne. A szélhűtés (szélhideg) hatása függ a szélsebességtől és a páratartalomtól, képlettel fejezhető ki, táblázatba foglalható. A szélsőséges, extrém hideg helyeken (magashegység, sarkvidék) éjszakázók első dolga a szélvédelem megoldása szokott lenni.

Kiszámolt hideg (hőérzet) a kilátótoronyban: Az általam mért -4 Celsius-fok esetén az 5. Beaufort-fokozatú, 30–39 km/h-s élénk szél -20–-23 C foknak; a 6. fokozatú, 40–49 hm/h-s erős szél -23–-25 C foknak, a 7. fokozatú 50–60 km/h-s viharos szél -25–-26 C foknak felel meg, azaz ennyi a szélhűtés, a hőérzet számított értéke. Ez pedig nem meleg. A hűtőtáskában is megfagyott a tojás és a mandarin. (A felhőborítás és az intenzív légmozgás miatt a töbrökben ilyenkor nem tud megrekedni a hideg, vagyis minden bizonnyal Bálványon volt a leghidegebb.)

Miért pont a szél tépte kilátótoronyban bivakoltam januárban (szabad ég alatt, sátor nélkül vadkempingeztem), ahol senkinek sem jutna eszébe? – Kérdezi mindenki.

• Miért ne?
• Ehhez volt kedvem.
• Mi tiltja? Nem tiltja semmi, meg kell becsülni.
• Lesz helyem, tuti nem lesz foglalt! Nem zavar senki.
• Nem zavarok senkit és semmit.
• Kilátás! Körpanoráma, télen a lombok sem taraknak.
• Élmény, ami felejthetetlen.
• Kaland.
• Kihívás, mert szélsőséges, extrém hely a szeles januári kint alváshoz.
• Ingyen van, ki kell használni.
• A túrafelszerelésem tesztelése és fejlesztése.
• Az edzettségem tesztelése és fejlesztése.
• Túlélési technikák gyakorlása.

Újév első napja (január 1.), indul a túraszezon! Eredetileg a felső, talaj felett 18 méteren lévő szintre terveztem felmenni éjszakára, de az erős szél miatt úgy döntöttem, hogy nem bölcs dolog mindenáron feljuttatni a felszerelésemet, (a háttámaszos létrán nem fér fel). Szerencsehozó malackasütivel és forró teával kívánok boldog új évet és rengeteg fantasztikus túrát 2026-ban!

Technikai feltételek:

• Hálózsák: Mindig a várható hidegnek megfelelő, tehát télen téli hálózsák, amelynek komfort vagy limit határértéke legalább -20 Celsius-fok. Ha az extrém határérték -20 Celsius-fok, az már kevés. Extrém hideg kalandhoz az elérhető legextrémebb téli (magashegyi, sarkvidéki) hálózsák kell. A legmelegebb, legkönnyebb és legalkalmasabb töltőanyag a madártoll: kezelt libapehely. A mesterséges, szintetikus töltőanyagok is jók, de nehezebbek és a hőszigetelő-képességük kisebb.
• Matrac (derékalj): Sokféle alkalmas és nagyon széles a választék. Fontos, hogy még -20 Celsius-fok alatt se hűljön át. (Én beérem 13 mm vastagságú polifoam matraccal, amit 2 darabból hozok össze, az egyik vízzáró fóliázott és hőtükrös.)
• Hideg, szél, kihűlés és fagyás elleni technikák: 1.) Öltözködés: Teljes és réteges ruházat: meleg alsóruházat és aláöltözet, szélálló felsőruházat. Téli bakancs vagy csizma, meleg zokni (több réteg zokni), vadászkesztyű (az ujjak kibonthatók levétel nélkül is, majd egyujjas kesztyűvé zárható vissza), fejmaszk, körsál, sapka. Sűrű szövésű ruhadarabok, (mert a hagyományosan kötött és más laza szövetű ruhákon gondtalanul átfúj a szél, mintha rajtunk sem lenne). Szélsőséges hidegben és szélben, a hálózsák extrém alsó határértékén túli fagyban felöltözve a hálózsákban is: alsóruházat, aláöltözet, sapka–zokni–kesztyű. 2.) Elhelyezkedés: A hálózsákkal fejjel a szél felé, a széllel párhuzamosan, a fej mögötti szélfogó a felállított hátizsák (akár ki is köthető). Nagyon fontos a múmia téli hálózsák szakszerű használata és a fegyelmezett testhelyzet. 3.) Felkészülés: Enni és inni az éjszakázás előtt: zsíros, kalóriadús ételeket, elegendő folyadékot, (hiszen a testünkkel fogjuk kifűteni a ruházatot és a hálózsákot).
• Ivóvíz: Termoszban egy éjszakát kibír a folyadék, a kulacsot a megfagyás ellen tegyük a hálózsákba a térd magasságába. (Igaz, ha a víz már eleve hideg, akkor hűteni fogja a hálózsákot.) Szükség esetén másnap vízmelegítés, jégolvasztás vagy hóolvasztás a túratűzhellyel.
• Akkumulátorok: A technikai eszközök többnyire bírják a hideget, kivéve az akkumulátorokat. Válasszunk fagyot bíró akkumulátort, ha lehetséges, illetve tartsuk belsőzsebben, éjjel a hálózsákban. Vigyünk powerbankot!

Biztonság:

• Természetjáró és túraszakági ismeretek: Extrém hideg téli éjszakai kalandra általános természetjáró és túraszakági jártassággal induljunk el. Vagyis ne itt ismerkedjünk a tájékozódás alapjaival, ne ez legyen az első vadkempingünk! (Nyáron kezdjük el, ne télen.) Tapasztalatból ismerjük a hideg, a pára, a szél stb. hatását, a hőmérséklet és a hőérzet különbségét!
• Önismeret: Ismerjük a testünk–lelkünk működését hasonló helyzetekben!
• Hátvédelem: Jó, ha tudja rajtunk kívül még valaki, mi a tervünk, hol leszünk.
• „B”-terv: „B” biztonsági terv, ha az eredeti „A” éjszakázós terv nem jönne össze, mert például alkalmatlan a helyszín vagy vállalhatatlanul szélsőséges az időjárás.
• „C”-terv: „C” menekülőterv, ha az éjszakát elbuktuk, például egy éjszakai túra, vagy irány haza. Fontos, hogy a következő éjszakán már mindenképpen aludnunk kell valahol!
• Segítség: Vészhelyzetben, végső esetben a segítségkérés forrása, leginkább egy használható telefon, vagy más, komolyabb biztonsági rendszer. (Hosszú üzemidő, strapabíróság, powerbank.)

Földrajzos háttér:

• Hideg a Bükkben: A Bükk hegység központi részén hűvös, hegyvidéki éghajlat uralkodik, Magyarország egyik leghűvösebb és legcsapadékosabb területe. A Bükk-fennsík tszf. 800–900 méteres magasságában a tapasztalati szabályszerűség szerint egész évben 5(–8) fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint például Miskolcon (tszf. 130 méter), illetve a Borsodi-Mezőségen, az Alföld északi peremvidékén (tszf. ~100 méter). Ez nyáron enyhébb hőséget, hűsölést, télen rekkenő hideget, kemény fagyot kínál. A hegység leghidegebb pontjai a mély szurdokvölgyek, fagyzugok, a karsztfennsík formakincsének egyik legjellegzetesebb képződményei a mikroklímájukról is híres töbrök (1.), és a magasan fekvő fátlan, kitett hegycsúcsok és (helyi bükki nevükön) kövek (sziklaszirtek) (2.).

1. Töbrök: A tál, lavor vagy tölcsér formájú karsztmélyedések, töbrök (teber, hibásan gyakran dolina néven emlegetik) szélvédett aljára minden irányból összefolyik a nehezebb hideg levegő. Ahol a töbör gyeppel borított (ha nem erdő takarja), -35 Celsius-fok alatti hideget is mértek már, a meleg nyári napok éjszakáin is fagyok alakulhatnak ki az aljában (akár -10 Celsius-fok alatt). (Mindez régóta közismert, az utóbbi évek műszertechnikája azonban jobb mérést tesz lehetővé; a bulvársajtó szenzációs hírként közli, amit már fél évszázada tudunk.) A Bükk töbreinek többsége fokozottan védett természeti terület oltalma alatt áll, ahol tilos a vadkemping.
2. Hegycsúcsok és kövek: A fátlan, sziklás hegycsúcsok, és a bükki kövek (sziklaszirtek) a tengerszint feletti magasságuk, az éjszakai kisugárzásuk és a szélnek való kitettségük miatt lehetnek nagyon hidegek. A Bükk-fennsík peremén meredező sziklaszirtek, a „Kövek vonulata” fokozottan védett természeti területet képeznek, ahol tilos a vadkemping.

Kitekintő: Téli sátrazásról itt, nyári függőágyazásról itt írok.

Kérlek, pontozd a cikkemet!