1.) Swimmer-waterhiking and 2.) Swimmer-walker-hiking

VeloTeoFoto © Dr. Fülep Teo, 2020.12.04.

1. Swimmer-waterhiking

1.1. Essence and purpose of swimmer-waterhiking

Az úszó vízitúrázó, úszótúrázó az úszható vizeket keresi fel, célja a vízi, vízparti, víz alatti tájak, partvonalak, szigetek, zátonyok, tengerparti sziklák és barlangok bejárása, megismerése. Az úszás a vízi közlekedés módja, „járműve”, tulajdonképpen hosszútávúszás. A szelídvízi evezős túrázás szakággal rokon (pl. túrakenuzás), de hajó nélkül. Az úszó vízitúrázó sokkal közelebb kerül a természethez, mint bármilyen evezős vagy vitorlás vízitúrázó. Az úszó vízitúrázó mint természetjáró huzamosabb időt tölt a vízen, területet jár be, körutat, vagy vándorutat tesz meg. Az úszó vízitúrázó felszereléssel közlekedik, élelmet és vizet, fotófelszerelést és egyéb dolgokat visz magával. Az úszó vízitúra a vízitúrázás legkisebb eszközigényű, legolcsóbb és legnagyobb körültekintést igénylő, fenntartható módja. (1. fotó)

1. fotó: Úszó vízitúrán a Földközi-tengeren a Costa Brava, Katalónia, Spanyolország partjainál. (In a swimmer-waterhike in the Mediterranean Sea at the Costa Brava, Catalunya, Spain.)

1.2. The story and the hiker branch of swimmer-waterhiking

2016 nyarán a forró Görögországban töltöttem egy hetet, szigeten voltam tengerrel körbevéve. Elsősorban hegyi kerékpártúráztam, másodsorban pedig a tengerben úsztam. Nem fürdőztem vagy sportúsztam, hanem „tengeri terepgyakorlatot” tartottam. Búvárszemüveget használtam, a dolgaimat pedig nem hagytam a parton, hanem vízitúrazsákban (dry bag) vittem magammal. Lelkesített, hogy az úszó vízitúra felszerelése könnyen elfért az utazótáskámban, és az észrevételem, hogy a tengervízben kifújt tüdővel sem süllyedek el. 2016–2020 között 9 mediterrán tengerparti utazásom volt, közben folyamatosan fejlesztettem az úszó vízitúra eszközeit és a módszertanát. Ösztönzött, hogy nincs hajóm, ennek ellenére be szeretném járni a partszakaszokat; egy szigetre hajóval eljutni pedig nem nagy kaland, de úszva annál inkább. Ahol kerékpárt sem tudtam szerezni, ott az úszó vízitúrára összpontosítottam. 2019–2020-ra állt össze a szakág eszközkészlete és módszertana. Később (2021-ben) találkoztam a “water-hiking” (“vízitúrázás”) leírásával, amely lényegében megegyezik az enyémmel (Tony 2011) – vagyis (legalább) két, egymástól független helyen kialakult. A gyalogtúrázás és a kerékpártúrázás természetjáró szakágaim mellett már önálló szakágnak tekintem az úszó vízitúrázást.

1.3. Places of swimmer-waterhiking

Meleg szelídvizek: úszó vízitúrázásra a meleg, nyári szelídvizek alkalmasak, pl. mediterrán tengerek, nagytavak, alföldi folyók. A bucskázó, hömpölygő vadvizek, a vízfolyások felsőszakaszai túl gyorsak és veszélyesek. A kisvizekbe nem férünk bele, a hideg vizekben nem kellemes hosszasan tartózkodni.

  • Tenger: Az úszó vízitúrázást a tengerekben fejlesztettem ki, hiszen a tengerek átlátszósága és gazdag élővilága csábít leginkább a megismerésre.
  • : A tavak, elsősorban a sekélytavak és nagytavak.
  • Folyó: A folyók lassú áramlású közép- és alsószakaszai.

1.4. Safety questions and dangers of swimmer-waterhiking

  • Úszótudás: Az úszó vízitúrához magabiztos, stabil és kitartó úszótudás szükséges, ez az alapfeltétele. Több úszásnem használható, ezeket váltogathatjuk, de legjobb a mellúszás a látás és a figyelem szempontjából. A pillanatnyi körülményeknek megfelelően teljes mozgékonyságra van szükség, hogy minden irányba és minden testhelyzetben tudjunk úszni, ha kell, szükség esetén hajrában.
  • Vízismeret: A tengerek, nagy tavak és folyók egyaránt veszélyesek, ahol sok hibára nincs lehetőségünk. Készüljünk fel, szerezzünk vízföldrajzi, hidrobiológiai, tengerbiológiai ismereteket, tájékozódjunk a helyi viszonyokról.
  • Vízhőmérsélet, napsugárzás, sótartalom stb.: A víztér alapadottságai, amelyre az úszó vízitúra-felszereléssel és fizikai edzettséggel tudunk felkészülni.
  • Hajók: Legnagyobb veszélyt a hajók jelentik az úszókra!
  • Élővilág: Az úszókra életveszélyt jelenthetnek a mérgező, agresszív és nagytestű ragadozóhalak, a mérgező csigák, a mérgező medúzák, a tengeri kígyók, a cápák és a ráják számos faja. Balesetveszélyt és kellemetlenséget okozhatnak a hínár, a beszakadt fák, gyökerek, uszadékfák, a tengeri sünök, éles kagylók és rákok, medúzák.
  • Sziklák: A sziklák vagy csúszósak, vagy érdesek, élesek. A sziklák és a hullámok együttesen jelentenek igazán veszélyt.
  • Hullámok: A hullámok a partok és a zátonyok közelében felerősödnek, erősek és veszélyesek lehetnek. A hullámok ereje és mérete szélsőséges mértékben változhat! Nyílt vízen az erős hullámzás intenzíven föl-le rángathat, a gyorsulást a gyomrunkban érzzük. A hullámok tajtékot vethetnek, átcsaphatnak felettünk.
  • Sodrás: A vízfolyás áramlása nyilvánvaló, míg a tengeri áramlatok alattomos veszélyt jelentenek. Parttal párhuzamos és partra merőleges áramlatok ismeretesek. Alapszabály, hogy áramlatba kerülés esetén teljes hidegvérrel, ütemesen, az áramlatra merőlegesen, esetleg enyhe rátartással kell kiúsznunk belőle. A sodrás erejével és sebességével nem tudjuk felvenni a versenyt, garantáltan kimerít és tragédiába sodor, ha küzdünk ellene. Merőleges szögben viszont kitörünk belőle.
  • Örvény: A gyorsan áramló vizekre jellemző, amely úszó vízitúrázásra nem alkalmas, nem ajánlható. A sodráshoz hasonlóan szabadulhatunk kis az örvényből is. Engedjük el magunkat, majd merőlegesen ússzunk ki belőle. (Örvénnyel kapcsolatban személyes tapasztalatom nincs.)
  • Manőverek: Mielőbb hosszabb úszó vízitúrára indulnánk, szerezzünk gyakorlatot a hullámokban, sziklás tengeren, a hajók elkerülésében, hínarasban, medúzarajban, különféle helyzetekben. Mindenekelőtt pedig legyünk tisztában az állóképességünkkel, mozgékonyságunkkal.
  • Napszak: Tengeren csak nappal ússzunk, mert éjjel ráják és más állatok is a felszínközelben úsznak, és számos más veszélyforrást nem látunk (talán lámpával sem). Folyón is csak nappal ússzunk a látási viszonyok miatt. Tavon esetleg úszhatunk éjszaka, a csillagos eget láthatjuk.

1.5. Experience of swimmer-waterhiking

Az úszó vízitúrázó az élővízben halad három közeg határán: víztér, szárazföld, levegő. Többnyire látja az aljzatot és a partvonalat, szinte mindent meg tud közelíteni, amit a szárazföldről vagy vízijárművel nehézkes lenne. A vízi élővilág feltárul a szeme előtt, az útja során élőlények egész seregét figyelheti meg. Fotózhat és lemerülhet a vízfenékre, ha valami érdekeset lát, vagy gyűjteni szeretne. Mindezt naphosszat, kis helyigényű és költségvetésű eszközökkel, szennyezés nélkül, fenntartható módon. Az úszó vízitúrázás (úszótúrázás) élményéről itt mesélek.

1.6. Technical equipment and methodology of swimmer-waterhiking

A lényeg a technika és a módszertan (know-how). Hamarosan: hivatalos publikációban, (szervezés alatt).

2. Swimmer-walker-hiking

2.1. Essence and purpose of swimmer-walker-hiking

Az úszó-gyalogtúrázó az úszható vizeket keresi fel. Célja a vízi, vízparti, víz alatti tájak, partvonalak, szigetek, zátonyok, tengerparti sziklák és barlangok bejárása, megismerése, partra szállva pedig a víz környéki sík- és hegyvidék végigjárása. A vízen hosszútávúszás, a szárazföldön gyalogtúrázás. A úszó szakasz a szelídvízi evezős túrázás szakággal rokon (pl. túrakenuzás), de hajó nélkül. Az úszó és a gyalogos túrázó kerül legközelebb a természethez. Az úszó-gyalogtúrázó leginkább körtúrát tesz, egyik felét az egyik irányban a vízen, másik felét a másik irányban a szárazföldön. Az úszó-gyalogtúrázó magával viszi a teljes úszó vízitúrázó és a gyalogtúrázó felszerelését – az egyiket gondosan elcsomagolja, a másikat használja. Az úszó-gyalogtúrázás két szakág egybegyúrva. A szárazföld és a víz bejárásának egyik legegyszerűbb, legkisebb eszközigényű, legolcsóbb és fenntartható módja. (2. fotó)

2. fotó: Úszó-gyalogtúrán a Fekete-tengeren, a Napospart, Bulgária partjainál. (Swimmer-walkerhike in the Black Sea near the Sunny Beach, Bulgaria.)

2.2. The story of the hiker branch of swimmer-walker-hiking

2016 nyarán a forró Görögországban töltöttem egy hetet, szigeten voltam tengerrel körbevéve. Elsősorban hegyi kerékpártúráztam, másodsorban pedig a tengerben úsztam. Nem fürdőztem vagy sportúsztam, hanem „tengeri terepgyakorlatot” tartottam. Búvárszemüveget használtam, a dolgaimat pedig nem hagytam a parton, hanem vízitúrazsákban (dry bag) vittem magammal. Ekkor jött az ötlet, hogy ha a gyalogos túrafelszerelésemet viszem magammal az úszó vízitúrámra, akkor partra szállva gyalogos túrázóként folytathatom. A túra egyik felét a vízen tehetem meg, a másik felét a szárazon. Lelkesített, hogy az úszó vízitúra felszerelése elfér az utazótáskámban és a túrahátizsákomban, és az észrevételem, hogy a tengervízben kifújt tüdővel sem süllyedek el. A gyalogos túrafelszerelés (ruházat, iratok, fotófelszerelés!) megbízhatóan vízhatlan elcsomagolását azonban nagyon ki kellett találnom. 2016–2020 között 9 mediterrán tengerparti utazásom volt, közben folyamatosan fejlesztettem az úszó vízitúra eszközeit és a módszertanát. Ösztönzött, hogy nincs hajóm, ennek ellenére be szeretném járni a partszakaszokat; egy szigetre hajóval eljutni pedig nem nagy kaland, de úszva annál inkább. Ahol kerékpárt sem tudtam szerezni, ott úszva és gyalogosan túráztam. A kettőt kombinálva 2019–2020-ra állt össze a szakág eszközkészlete és módszertana, ekkor kezdtem utánajárni, vajon volt-e már másnak is hasonló ötlete. Egyetlen hasonló került elő: a „swimhiking” („úszótúrázás”), amely úszva küzdi le a gyalogtúra vízi akadályait (Thomas-Bailey 2008; Hayens 2020). Különbség, hogy az úszó-gyalogtúra (swimmer-walker-hiking) a túra kb. felét a vízen teszi meg, melynek célja a víz „bejárása” és megismerése.

2002 óta Peter Hayens Anglia tóvidékén kezdte kombinálni a gyaloglást és az úszást: egy tavat, mint terepakadályt úszással küzdött le, a túloldalon pedig gyalogosként folytatta. A „swimsac” („úszózsák”) nevű vízi felszerelésének lényege, hogy a túrahátizsákját a válla alatt csatolja a mellkasára, a ruháit és egyéb eszközeit pedig vízitúrazsákban (dry bag) csomagolja el a hátizsákban. (Ezzel a módszerrel azonban a hátizsák nehezen fog megszáradni, mert vastagított, szivacsos részei megszívják magukat vízzel.) A vizeken (tavak, folyók, tengeröblök) átkelő túramódszere a „swimhiking” („úszótúrázás”) nevet kapta, amely a gyalogtúrázást színesíti, és a lehetőségeit bővíti ki. A történelem során asszír katonák hasonló technikával jutottak át a folyókon, Japánban a szamurájok úszáskor a fejükre kötötték a ruháikat. Guliver is egyfajta úszó túrazsákot készített, amikor elmenekült Lilliputból. (Thomas-Bailey 2008; Hayens 2020)

Az úszó-gyalogtúrázás tulajdonképpen nem önálló természetjáró „szakág”, hanem az úszó vízitúrázás és a gyalogtúrázás szakágak egyesítése. (3. fotó)

3. fotó: Úszó-gyalogtúrán az Égei-tengeren Aidipsos mellett, Évia szigeténél, Görögországban. (Swimmer-walkerhike in the Aegean Sea at Evia Island, Greece.)

2.3. Places of swimmer-walker-hiking

Úszó-gyalogtúrára a meleg szelídvizek, a tengerek, tavak és folyók partvidéke alkalmas, ahol a szárazon és vízen egyaránt biztonsággal haladhatunk.

2.4. Safety questions and dangers of swimmer-walker-hiking

Az úszó-gyalogtúrázás biztonsági kérdései és veszélyei megegyeznek az úszó vízitúrázás (1.4. fejezet) és a gyalogtúrázás veszélyeivel, mindkettő ismerete szükséges!

2.5. Experience of swimmer-walker-hiking

Az úszó-gyalogtúrázó szabadon választott irányban és sorrendben halad az élővízben és a szárazföldön, a két teljesen különböző technika között gyorsan válthat, és mindkét közegben hasonló távokat tesz meg. Ez a szakág igen nagy szabadságot ad: az úszó-gyalogtúrázó minden szükségeset magával hisz, a vízhez érve nem hagy hátra semmilyen felszerelési tárgyat, a parthoz érve nem kötődik vízijárműhöz. A vízben többnyire látja az aljzatot és a partvonalat, szinte mindent meg tud közelíteni, amit a szárazföldről vagy vízijárművel nehézkes lenne. Bejárhatja az elérhető távolságban lévő szigeteket. A vízi élővilág feltárul a szeme előtt, az útja során élőlények egész seregét figyelheti meg. Fotózhat, ha valami érdekeset lát, vagy gyűjteni szeretne, lemerülhet a vízfenékre. Aztán a vízről látott partvonalat végigjárhatja és eltávolodhat a víztől, felkereshet településeket, hegységeket. Mindezt naphosszat, kis helyigényű és költségvetésű eszközökkel, szennyezés nélkül, fenntartható módon. (4-5. fotó)

4. fotó: Úszó-gyalogtúrán az Adriai-tenger Katic szigetén Petrovac mellett, Montenegro partjainál. (Swimmer-walkerhike in the Adriatic Sea, Katic Island near Patrovac, at Montenegro beach.)

2.6. Technical equipment and methodology of swimmer-walker-hiking

A lényeg a technika és a módszertan (know-how). Hamarosan: hivatalos publikációban, (szervezés alatt).

3. References

4. Outlook

Az úszó vízitúrázás (úszótúrázás) élményéről itt mesélek.

5. fotó: Úszó-gyalogtúrán a Földközi-tengeren a Costa Brava, Katalónia, Spanyolország partjainál. (Swimmer-walkerhike in the Mediterranean Sea at the Costa Brava, Catalunya, Spain.)