Hegyi kutatótúrák keresztül az országon, a természet mélyére nézve

Mountain research hiking through Hungary, looking deep into nature

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.03.29.

Kattant kutatók: A természetet sokan kutatják, elsősorban a természettudományok: a földtudományok, a biológiatudományok és a környezettudományok kíváncsi kutatói. Vannak, akik laboratóriumban elemeznek, és vannak, akik munkájának lényege a terepi vizsgálat. Sokan vannak és sokfélék, de közös bennük a megszállott tudományos érdeklődés és igényesség. A túrázás egyik túracél szerinti típusa a kutatótúra (kutatási célú túra), kutatóút, felfedezőút, a terepi kutatómunkát azonban nem mindenki tekinti és szervezi túrának. A terepi kutatók nem (csak) kilométereket, pecséteket, élményeket gyűjtenek, hanem ismereteket, adatokat. A kutatómunka közhasznú, mert ez táplálja a tudományt.

Kutatótúráim: 6 évig hobbiból, majd doktori ösztöndíjjal, összesen 12 évig kutattam intenzíven. A környezettudományok terén csörgedező kisvizeket, forrásokat, jelentéktelen, apró, rejtőzködő vízi állatokat kutattam: hegyi vizekben élő laposférgek, édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida). Felderítettem, kibővítettem és feldolgoztam a magyarországi ismereteket, ez egy alapkutatás, (amire PhD tudományos doktori fokozatot kaptam, 2016). A kutatásaim indítéka, motorja, ösztönzője (inspirációja) azonban a természetjárás, túrázás, amire az egész kutatást felépítettem. Szakág szerint gyalogtúrázás és kerékpártúrázás – ebben a blogcikkben csak a túrák élményéről írok, mostanáig 14 hegyvidéket érintett. Mivel a biológusok kivételével tulajdonképpen soha senki sem tudta és nem értette, mit csinálok a hegyekben, ezért jelen blogcikkem mindenkikhez szól, akik e miatt nem tudnak aludni azóta sem.

Kutatónap a hegyek mélyén: Ha nem szomszédos hegység a cél, akkor az első nap hosszabb utazással kezdődik: vonat, busz. Arról is döntenem kell, hogy gyalogosan vagy kerékpárral lesz hatékonyabb. Az intenzív kutatótúrák mindig korán kezdődnek. Nagy tempóval indulok, az első állomásig „hagyományos” túrázó vagyok. Völgyben robogok felfelé ütemesen, ébred az erdő. Majd megérkezem az első mintavételi helyhez, rögtön kiveszem az első (és utolsó) napi félórás pihenőt, ebédidőt. Szalonna és egyéb izmos kaja, ma már estig nem lesz több időm enni. Aztán kezdem a mintafelvételt, s ha vége, jön a következő. Tervezett útvonalon haladok, egy kutatónap 10< mintavétel esetén hatékony, de néha csak 5 jön össze (2016-ig 805 db). Egy mintavételi ponton 15–30 percem megy el, egy kutatónap összmunkaideje kb. 5 óra. Alapos vagyok, kínosan alapos, különben vissza kell mennem, amire az otthoni adatbevitelnél jövök rá. A mintavételek között ismét túrázó vagyok, de nem oda megyek, ahová út visz, ahová könnyű, hanem ahová kell. Akkor is, ha a teljes völgyet betöltik a kazalban álló kidőlt fák, akkor is, ha 2 méteres a bozót, akkor is, ha térdig süppedős, akkor is, ha sziklagörgeteges, akkor is, ha majd ott jövök rá, hogy „nem jött be”. Nem utakban, túracélpontokban, hanem vízgyűjtőterületekben gondolkodom, az utakat „túrasztrádának” tekintem, ahol sokkal gyorsabban haladok. Ha kerékpárral vagyok és nem tudok tekerni, akkor tolom, nyüstölöm, emelem, cipelem. Volt, hogy 500 méteres szintemelkedést küzdöttem le így. Így megy naplementéig, addig tart a műszakom, utána ismét átlagos túrázó vagyok. Többször volt, hogy egy hegység közepén ért a nap vége, s futva indultam vissza a sötétben, szarvasbőgésben, vagy az éjjeli erdőben tekertem.

A természet élete: Többnyire hétköznapokon, munkaidőben vagyok terepen kutatni, és nem csak utakon járok, így jobban feltárul a természet, mint az átlagos túrákon. Engedéllyel a fokozottan védett területekre is bemegyek, járatlan utakon, úttalan utakon figyelem az elém kerülő felszínformákat, a növények és állatok életét. Rovarok, madarak, kétéltűek, hüllők, emlősök sora. Botorkálnak, táplálkoznak, énekelnek, vonulnak. A végtelen csendet a víz csobogása, fatörzsek ropogása, nyikorgása, szél zaja és állatok hangjai alkotják, mert a természet csendje a finom neszek harmóniája. A magyarság hegyvidéki tájainak legszebb és legértékesebb helyeit túráztam végig Erdélytől az Alpokaljáig, a konferenciákkal bejártam az országot Csapodtól Gyuláig.

Alapfelszerelés: A gyalogos, illetve kerékpáros szakág egynapos vagy többnapos felszerelése mellett a kutatási témának megfelelő kutatóeszközök, beleértve a szükséges engedélyeket. A fotófelszerelés kiemelten fontos, mert korunkban mindent kell fényképekkel dokumentálni.

Feltételek, felkészülés: Természettudományokban képzettnek kell lennünk, tudományágunkban jártasságot kell szereznünk. Mivel a faunisztika arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol mi él és miért, nagy terepi gyakorlat szükséges. A tereptan–térképtan–tájékozódás, a természetjárás rutinszintű, pontos ismeretével kell rendelkezni, mi több, megszállottan kell szeretni, másképp ilyet nem lehet évekig művelni. A biológiai ismeretek között kiemelten sokat kell tudni a vizsgálat tárgyáról, ismerni kell a földrajz tárgykörébe tartozó vízrajzot és a felszínalaktant. Képben kell lenni a kutatási téma szakirodalmáról, és az összes ismeret alapján tudományos kérdéseket kell megfogalmazni. Majd ki kell dolgozni a megfelelő kutatásmódszert, be kell szerezni az eszközöket és a kutatási engedélyt. Az engedély kérelmét meg kell indokolni, el kell fogadtatni és ki kell fizetni. Magyarországon a kutatási engedély pénzbe kerül, vagyis fizet, aki közhasznú kutatómunkát végez. Az eredményekről részletes kutatási beszámolót kell adni az illetékes szerveknek, amiért nincs semmilyen díjazás, de néha megköszönik. … Hasznos jártasságok a kerékpárszerelés és a fotózás. És végül jó erőnlét kell a sok hegyi gyalogláshoz, tekeréshez, cipekedéshez, futáshoz, nehéz terephez. Ragaszkodom a közösségi közlekedéssel, kerékpárral és gyalogosan való megközelítéshez, mert így fenntartható és így van élményértéke, csak így jó példa. Kutatáshoz lehet társ vagy csapat, de a barátokat le kell rázni, vagy csak félórás munkát érdemes tervezni, annyit kibírnak. A kutatónapot mindig a feltételek biztosítása és a felkészülés előzi meg: meg kell tervezni a mintavételi helyeket és az útvonalat.

Kitekintő: A kutatási eredményeket feldolgozni és publikálni kell, különben nem hasznosul, elvész és értelmetlenné válik. Ha konferenciákon előadás és szaklapokban tudományos publikáció formájában közölhető, az pozitív visszajelzés és előrelépési lehetőség, a kutatás élményének egy következő foka. Az alapkutatások ismeretmorzsáiból áll össze a tudomány, így születnek a tankönyvek, a tudás a technika építőanyaga, a feltárt ismeretek olykor elképesztően messzire vezetnek. Azon túl, hogy izgalmas, tele kihívással és meglepetéssel, a mai kor kényelmi–fogyasztó emberét az ösztönözheti, hogy mindennek van végső gazdasági vonzata, a természet létünk alapja, értékes és beárazható. És ahogy sérül a természet rendszere, úgy csökken az értéke. Környezeti károsodás esetén a kártérítés és a helyreállítás miatt egyaránt szükséges a természet ismerete, melyhez egyetlen út vezet: a kutatás. A tudományos publikációim itt, a tudományos előadásaim itt érhetők el. Hogy hogyan és miért jutott ez eszembe, miként jutottam el a húszforintos, lengyelpiacos eszközöktől a védésig, és hogyan változtatta meg az életemet, motivációs előadáson mesélek.

Hozzászólás: A blogcikk Facebook posztja alatt!

Dánia: skandináv gyalogtúra a Balti-tenger párás Møn szigetén, egy kréta sziklaszirt futva fotózva

Denmark: Scandinavian hike on a vapourish Møn island of the Baltic Sea, a chalk cliff photographed while running

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.03.10.

Balti-tenger (Baltic Sea), Møns Klint ( 128 m), Møn (sziget, island), Dánia (Denmark), 2011.04.05. VeloTeoFoto © Fülep Teo

Dánia szigetein nem sok magyar jár, oda már nem könnyű eljutni. Távol van, nem esik útba és nem olcsó. Dánia a kerékpárok és a formatervezés országa, dolgos emberek lakják. Skandináv ország Jylland félszigetén és 443 mindenféle szigeten, de csak 76 lakott. Óceáni éghajlat uralkodik az országban enyhe, ködös telekkel, hűvös nyarakkal, sok csapadékkal, süvítő széllel. Itt északon a nappalok hossza már jelentősen változik az év során. Lombhullató és tűlevelű elegyeserdők a természetes növénytakaró, amit a mezőgazdaság jelentősen visszaszorított. Fejlett ország, amelyet a járműforgalom, mezőgazdaság és energiaipar ártalmai sújtanak. A világ legboldogabb országának is tartják, fizetésekben a világelsők között. Nem pénzkérdés azonban, hogy itt érdekli a felsővezetést az alkalmazottak közérzete és életpálya terve, a legkisebbeket is személyesen megkérdezik. A rendszerető dánok a hírhedt kalóz vikingek szelíd leszármazottai. Egyetlen egyszer jártam Dániában, ahol a gyalogtúra is inkább futó fotóstúra volt, így inkább benyomásaim vannak, mint vaskos tapasztalataim. De a remek úti fotók elkészültek, jelen blogcikkben a tengerre néző kréta sziklaszirtet mutatom meg!

Balti-tenger (Baltic Sea), Møns Klint ( 128 m), Møn (sziget, island), Dánia (Denmark), 2011.04.05. VeloTeoFoto © Fülep Teo
Balti-tenger (Baltic Sea), Møns Klint ( 128 m), Møn (sziget, island), Dánia (Denmark), 2011.04.05. VeloTeoFoto © Fülep Teo
Balti-tenger (Baltic Sea), Møns Klint ( 128 m), Møn (sziget, island), Dánia (Denmark), 2011.04.05. VeloTeoFoto © Fülep Teo

Előadások: A másfél órás, 250 diás földrajzos látványelőadásaim, utazási élménybeszámolóim sorában az Északnyugat-Európáról szóló előadáson elért legtávolabbi célország Dánia. A fenntarthatóság, környezet-természet védelmi előadásaimban Dánia közlekedése tankönyvi példa.

Balti-tenger (Baltic Sea), Møns Klint ( 128 m), Møn (sziget, island), Dánia (Denmark), 2011.04.05. VeloTeoFoto © Fülep Teo

Szigetről szigetre: Sík országban járunk, erdeitől megfosztott, széles zöld mezőkkel borítva. A fontosabb szigeteket hosszú, távolba vesző tengeri hidak kötik össze, közút szeli a tengert, szélmotorok távol a vízben pörögnek a szélben. Szigetről szigetre haladva elszórt házak mellett világvége hangulatot áraszt minden. Ha nem is a világ végén, de az öreg Európa tengerbe szakadozó északi peremvidékén vagyunk. Épületek, házacskák, templomok – itt másképp építkeznek az emberek. A régi skandináv házak mellett a mai kor letisztult, konténerszerű formáit látjuk hatalmas ablakaikkal.

Balti-tenger (Baltic Sea), Møns Klint ( 128 m), Møn (sziget, island), Dánia (Denmark), 2011.04.05. VeloTeoFoto © Fülep Teo

Skandináv városokban: Az útleírások szerint is skandináv jellege van a dán városoknak, különös formakincsű, híres épületekkel, hippikkel. Széles utak, dupla közlekedési lámpák és a zseniális közlekedés. A fenntartható közlekedésben Dánia jár élen, Hollandiánál is előrébb vannak, a két ország közlekedési rendszere igen hasonló. A városok élhetővé tételének kulcsa az autóforgalom erőteljes visszaszorítása volt, évről évre csökken az autóparkolók férőhelye. Innen nézve tragikomikus mindennemű autós fejlesztés a világ több országában, ahol nem értik az idők szavát. Világszerte elterjedt közlekedésfejlesztési fogalmak származnak innen, mint a „kopenhagenizáció”, „koppenhágai típusú kerékpárút”. A „cycle chic” kerékpáros divatmozgalom is Koppenhágából indult világhódító útjára.

transport (közlekedés), København (Koppenhága, Copenhagen), Danmark (Dánia), 2011.04.04. VeloTeoFoto © Fülep Teo (Hungary)
májvirág (Hepatica nobilis), Balti-tenger (Baltic Sea), Møns Klint ( 128 m), Møn (sziget, island), Dánia (Denmark), 2011.04.05. VeloTeoFoto © Fülep Teo

Kréta sziklaszirt néz a tengerre: Møn szigetén járunk, a sziget peremén bükkfák (Fagus sylvatica) alkotnak zárt „csupasz” erdőt. A hazai középhegységek magaslatairól ismert bükkös erdőtársulás itt északon a tengerszint közelébe ereszkedik. Itt még áprilisban is tél végi a hangulat, alig mozdult a természet téli álmából, míg Közép-Európában már rég kipattantak a rügyek és kizöldült a táj. Møns Klint vakító fehér szikláit kréta alkotja, a merész sziklaszirt időtlenül néz a párás tengerre. A magasból kékes és zöldes színekben csillog a Balti-tenger nyugodt víztükre, itt nincs mediterrán nyüzsgés, mintha egy lélek sem járna erre. A fehér krétafal alatt gömbölyű fekete kövek alkotják a hideg strandot. Az ilyen sziklafalak mindig hátrálnak centiről centire, a peremre került bükkfák az alacsony sótartalmú tengerben lelik végzetüket.

Balti-tenger (Baltic Sea), Møns Klint ( 128 m), Møn (sziget, island), Dánia (Denmark), 2011.04.05. VeloTeoFoto © Fülep Teo

Kitekintő: Dánia a VeloTeoFoto előadások között több helyen előkerül. Óceáni éghajat témában készült a nyugati kerékpártúrák Hollandiában blogcikkem.

Københavns Hovedbanegård (Koppenhága főpályaudvar, Copenhagen Central Station), Danmark (Dánia), 2011.04.04. VeloTeoFoto © Fülep Teo (Hungary)

Köszönetnyilvánítás: A dániai utazásért örök hálával tartozom Nygaard Kriskó Ádámnak, Kiss Józsefnek és a Holocén Természetvédelmi Egyesületnek.

Hozzászólás: A blogcikk VeloTeoFoto Facebook posztja alatt.

Hollandia: nyugati kerékpártúrák az óceáni éghajlat zöld tájain, szeles tengerpartján, a közlekedéskultúra csúcsán

The Netherlands: Western cycling tours in the green landscapes of the ocean climate, windy coastline, at the top of the transport culture

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.03.05.

Hollandiában kerékpározni nem jelent kihívást, nem ismeretlen táj és nincs benne semmi nehézség. Épp ellenkezőleg, egy túrakerékpáros a közlekedéskultúra fellegvárába csöppen. Olyan szinten tökéletes, mesébe illő a holland kerékpáros infrastruktúra, amelyről mindenkinek tudnia kell, különösen a magyar és a balkáni közlekedési, kerékpáros színvonalhoz szokott embereknek. Ez a blogcikk azoknak szól, akik még nem tapasztalták meg a holland csodát.

North Sea
Északi-tenger

Előadások: Hollandia a másfél órás, 250 diás földrajzos látványelőadásaim, utazási élménybeszámolóim sorában főtéma és érintett ország, és a közlekedése tankönyvi példaként szerepel a fenntarthatóság, környezet-természet védelmi előadásaimban. Holland úti fotókból itt mutatok ízelítőt.

Den Haag

Óceáni éghajlat uralkodik Hollandiában: Enyhe a tél, hűvös a nyár, egyenletes eloszlásban felhős és csapadékos, szeles napok jellemzik az országot. Hőség és fagy nincs, az éves közepes hőingás kicsi, de annál több alacsony szintű, gomolygó felhő, eső és kellemetlen szél jön az óceán felől. Aki nem bírja a hazai hőséget, látogasson Hollandiába ázni és fázni! (Az éghajlatváltozás azonban újabban fagyot, hőséget, aszályt okoz.)

Kijkduin

Alapfelszerelés: Hollandia óceáni éghajlatához nyáron tökéletesen megfelelő az a kerékpáros ruházat, amely Magyarországon bevált tavasszal. Esővel számolni kell, akár naponta többször is, az esőfelszerelés pedig szél ellen is véd. Bármilyen kerékpárral mehetünk, de sárvédő és sárvédő-hosszabbító kell a kerékpárra. A kerékpár teljesen feleljen meg a közlekedési szabályoknak, ennek hiányában lehet számítani büntetésre. Ivóvizet is vigyünk, mert közkutak nincsenek.

North Sea
Északi-tenger

Hollandia tájain: Hollandiában rendkívül könnyű kerékpártúrát tervezni valahová, mert mindenhová vezet kerékpárút, melyeken nincs gyalogos. Országutak, főutak, vasúti vonalak, főbb csatornák mentén van kerékpárút, méghozzá egyenesen, nem hatalmas kitérőkkel, cikkcakkban és vakon végződve, mint nálunk. Hamar kialakul a biztonságérzet, mert nincsenek centiző autók, nincsenek kirohanó kutyák, nincsenek elkerülni ajánlott falvak, nincsenek necces szakaszok, nincsenek kátyúk–púpok és öklömnyi repedések az utakon. Idilli állapot ez egy zord kerékpáros infrastruktúrából érkezettnek. Minden időnket és energiánkat az ország felfedezésére fordíthatjuk! Síkság, lapos, üde zöld vidék, melyet az óceán felől érkező alacsony, fekete felhők öntöznek nagy esőcseppekkel. Egyenes csatornák tagolják, büszke szélmalmok és szélmotorok díszítik, sávos tulipánföldek festik papagájszínűre tavasszal, és minden talpalatnyi földet kihasználnak. Homokdűnék fűszerezik a holland tájat, az Északi-tenger felé parti dűnék (a hazai népnyelvben buckák) „magasodnak”. A tenger vize dermesztően hideg, homokos lapospart, a szele átütően fagyos még májusban is. A védett területek természeti értékekben azonban szerényebbek, viszont autók oda be sem mehetnek, a csend és nyugalom garantált.

Nationaal Park Loonse en Drunense Duinen

Holland városokban közlekedni: A holland városok hangulata teljes mértékben eltér Európa többi városától, hasonlókat talán csak Dániában láthatunk. Földrajzilag csatornák teszik jellegzetessé, közlekedésileg pedig a kerékpárok teljes uralma és elsődlegessége jellemzi. Jelentős hajóforgalma van a vizeknek, és a villamosok, vonatok is szinte percenként járnak, míg az autók visszaszorultak. Hollandiában az élhetőséget, az emberi jólétet és a fenntarthatóságot teljesen komolyan gondolják. De a közlekedés fejlődéstörténetén ők is végigmentek, és látványosan sikeresen kijöttek abból a közlekedési zsákutcából, amely felé még mindig tart Magyarország. Mi még egyre nagyobb autókkal, csökönyösen és szemellenzővel tartunk abba a zsákutcába, ahová Hollandia az 1970-es években érkezett meg. A rendkívül intelligens holland közlekedési modell lényege, hogy aki nem szennyez és nincs a település, társadalom kárára, költségére, annak elsőbbsége van és támogatást kap: ők a kerékpárosok. A vidék és a külváros felől széles, egyenes kerékpáros sztrádák tartanak a belvárosba, ahol óriási, akár több ezer kerékpár számára alkalmas, többnyire ingyenes, gyakran őrzött kerékpárparkolók várnak. Az autók egy sávokon közlekednek, és csak az használja, akinek valóban szüksége van rá. Közösségi közlekedésre lehet kedvezményt kapni, amit 3 vendégre is kiterjeszthetnek. Emberközpontú, vonzó, összehangolt; a viteldíjfizetés egységes és pontos, távfüggő, hogy ne legyen ok autóba ülni. Hollandiában nem jó, és jó drága autózni, éppen ezért jó élni. Így lett a kerékpár „hollandikum”, nemzeti jelleg. A csúcsforgalom lüktető, nyüzsgő, de tiszta a levegő és olyan kicsi az utcazaj, hogy kellemesen lehet beszélgetni. A kerékpárosok ügyesek, az emberek közvetlenebbek és nyíltabbak, akárcsak a hazai kerékpárosok. A kerékpáros infrastruktúra elemei nagyfokú biztonságot és dinamikát nyújtanak, aminek egyelőre sajnos csak az ellenkezője vagy a torzója jellemzi hazánkat – de a változás nálunk is feltartóztathatatlan. Hollandiában a magas beosztású emberek is vasúton, bringával járnak dolgozni az év minden napján akár 10+ kilométerre, az esőtől sem félnek, nem autókkal villognak.

Utrecht

Hollandia településein: Hollandia területén minden centimétert kihasználnak, nagy a népsűrűség, megdolgoznak a tengertől elnyert földjükért. A lakóházak keskenyek és fölfelé törekednek, pici kertecskéket láthatunk. Dolgos nép, a szorgos munkából jól élnek és erre büszkék, láthatóvá teszik a függöny nélküli ablakokon keresztül. Drága autóik vannak, de a hétköznapokban közösségi közlekedéssel és kerékpárral indulnak mindenhová. A csatornák a városokat is különlegessé teszik, értékeiket számos múzeumban csodálhatjuk meg. Nemzeti büszkeségeik: a sajt, a tulipán, a fapapucs és a kerékpár mindenhol jelen vannak. Hollandiát Európán belül egzotikusnak tekinthetjük!

Den Haag

Felkészülés, feltételek: Hollandiában kerékpár nélkül nehéz boldogulni, és nem lehet beolvadni, átvenni a holland életérzést. A sík országhoz komoly erőnlét nem kell, de a kerékpárútnak nem lesz vége, mint nálunk, vagyis ott tekerni kell. Indulás előtt érdemes még itthon megszokni, hogy a kerékpár esőben is gurul. Kerékpáros tudás sem kell különösebben, mert minden „adja magát”, de számítani kell a nagy kerékpárforgalomra. Arra is készüljünk, hogy hazaérkezve órási lesz a visszaesés, itthon kell majd nagyon vigyáznunk, míg újra visszaszokunk a hazai autóuralomhoz és zord viszonyokhoz.

Amsterdam

Kitekintő: Hollandia a VeloTeoFoto előadások között fő- és érintett témaként egyaránt előkerül. Holland úti fotókból itt mutatok ízelítőt. Óceáni éghajlat témában blogcikkem: skandináv gyalogtúra Dániában.

Bels Lijntje

Köszönetnyilvánítás: A hollandiai utazásokért örök hála Mártiéknak, Máténak, Józsinak & a Holocén Természetvédelmi Egyesületnek.

Hozzászólás: A blogcikk VeloTeoFoto Facebook posztja alatt!