Hegyi kutatótúrák: A kutatómunka közhasznú, a tudományt tápálálja. A hegyi vizekben élő planáriák előfordulás-vizsgálatának élménye.
Mountain research hiking through Hungary, looking deep into nature
VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.03.29.
Kattant kutatók: A természetet sokan kutatják, elsősorban a természettudományok: a földtudományok és az élettudományok kíváncsi kutatói. Vannak, akik laboratóriumban elemeznek, és vannak, akik munkájának lényege a terepi vizsgálat. Sokan vannak és sokfélék, de közös bennük a megszállott tudományos érdeklődés és igényesség. A túrázás egyik túracél szerinti típusa a kutatótúra (kutatási célú túra), kutatóút, felfedezőút, a terepi kutatómunkát azonban nem mindenki tekinti és szervezi túrának. A terepi kutatók nem (csak) kilométereket, pecséteket, élményeket gyűjtenek, hanem ismereteket és adatokat. A kutatómunka közhasznú, mert ez táplálja a tudományt. A tudomány a technikának, a technika pedig a gazdaságnak a motorja.
Kutatótúráim: 6 évig hobbiból, majd doktori ösztöndíjjal, összesen 12 évig kutattam intenzíven. A környezettudományok terén forrásokban és csörgedező vízfolyásokban lakó jelentéktelen, apró, rejtőzködő vízi állatokat kutattam: hegyi vizekben élő laposférgek, édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida) előfordulás-vizsgálata. Felderítettem, kibővítettem és feldolgoztam a magyarországi ismereteket, ez egy alapkutatás, (amire PhD tudományos doktori fokozatot kaptam, 2016). A kutatásaim indítéka, motorja, ösztönzője (inspirációja) azonban a természetjárás, túrázás, amire az egész kutatást felépítettem. Szakág szerint gyalogtúrázás és kerékpártúrázás – ebben a blogcikkben csak a hegyi kutatótúrák élményéről írok, mostanáig 14 hegyvidéket érintett. Mivel a biológusok kivételével tulajdonképpen soha senki sem tudta és nem értette, mit csinálok a hegyekben, ezért jelen blogcikkem mindenkikhez szól, akik e miatt nem tudnak aludni azóta sem.
Kutatónap a hegyek mélyén: Ha nem szomszédos hegység a cél, akkor az első nap hosszabb utazással kezdődik: vonat, busz. Arról is döntenem kell, hogy gyalogosan vagy kerékpárral lesz hatékonyabb. Az intenzív hegyi kutatótúrák mindig korán kezdődnek. Nagy tempóval indulok, az első állomásig „hagyományos” túrázó vagyok. Völgyben robogok felfelé ütemesen, ébred az erdő. Majd megérkezem az első mintavételi helyhez, rögtön kiveszem az első (és utolsó) napi félórás pihenőt, ebédidőt. Szalonna és egyéb izmos kaja, ma már estig nem lesz több időm enni. Aztán kezdem a mintafelvételt, s ha vége, jön a következő. Tervezett útvonalon haladok, egy kutatónap 10< mintavétel esetén hatékony, de néha csak 5 jön össze (2016-ig 805 db). Egy mintavételi ponton 15–30 percem megy el, egy kutatónap összmunkaideje kb. 5 óra. Alapos vagyok, kínosan alapos, különben vissza kell mennem, amire az otthoni adatbevitelnél jövök rá.
A mintavételek között ismét túrázó vagyok, de nem oda megyek, ahová út visz, ahová könnyű, hanem ahová kell. Akkor is, ha a teljes völgyet betöltik a kazalban álló kidőlt fák, akkor is, ha 2 méteres a bozót, akkor is, ha térdig süppedős, akkor is, ha sziklagörgeteges, akkor is, ha majd ott jövök rá, hogy „nem jött be”. Nem utakban, túracélpontokban, hanem vízgyűjtőterületekben gondolkodom, az utakat „túrasztrádának” tekintem, ahol sokkal gyorsabban haladok. Ha kerékpárral vagyok és nem tudok tekerni, akkor tolom, nyüstölöm, emelem, cipelem. Volt, hogy 500 méteres szintemelkedést küzdöttem le így. Ez megy naplementéig, addig tart a műszakom, utána ismét átlagos túrázó vagyok. Többször volt, hogy egy hegység közepén ért a nap vége, s futva indultam vissza a sötétben, szarvasbőgésben, vagy az éjjeli erdőben tekertem.
A természet élete: Többnyire hétköznapokon, munkaidőben vagyok terepen kutatni, és nem csak utakon járok, így jobban feltárul a természet, mint az átlagos túrákon. Engedéllyel a fokozottan védett területekre is bemegyek, járatlan utakon, úttalan utakon figyelem az elém kerülő felszínformákat, a növények és állatok életét. Rovarok, madarak, kétéltűek, hüllők, emlősök sora. Botorkálnak, táplálkoznak, énekelnek, vonulnak. A végtelen csendet a víz csobogása, fatörzsek ropogása, nyikorgása, szél zaja és állatok hangjai alkotják, mert a természet csendje a finom neszek harmóniája. Hegyi kutatótúrák. a magyarság hegyvidéki tájainak legszebb és legértékesebb helyeit túráztam végig Erdélytől az Alpokaljáig, a konferenciákkal bejártam az országot Csapodtól Gyuláig.
Alapfelszerelés: A gyalogos, illetve kerékpáros szakág egynapos vagy többnapos felszerelése mellett a kutatási témának megfelelő kutatóeszközök, beleértve a szükséges engedélyeket. A fotófelszerelés kiemelten fontos, mert korunkban mindent kell fényképekkel dokumentálni.
Feltételek, felkészülés: Természettudományokban képzettnek kell lennünk, tudományágunkban jártasságot kell szereznünk. Mivel a faunisztika arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol mi él és miért, nagy terepi gyakorlat szükséges. A tereptan–térképtan–tájékozódás, a természetjárás rutinszintű, pontos ismeretével kell rendelkezni, mi több, megszállottan kell szeretni, másképp ilyet nem lehet évekig művelni. A biológiai ismeretek között kiemelten sokat kell tudni a vizsgálat tárgyáról, ismerni kell a földrajz tárgykörébe tartozó vízrajzot és a felszínalaktant. Képben kell lenni a kutatási téma szakirodalmáról, és az összes ismeret alapján tudományos kérdéseket kell megfogalmazni. Majd ki kell dolgozni a megfelelő kutatásmódszert, be kell szerezni az eszközöket és a kutatási engedélyt. Az engedély kérelmét meg kell indokolni, el kell fogadtatni és ki kell fizetni. Magyarországon a kutatási engedély pénzbe kerül, vagyis fizet, aki közhasznú kutatómunkát végez. Az eredményekről részletes kutatási beszámolót kell adni az illetékes szerveknek, amiért nincs semmilyen díjazás, de néha megköszönik. …
Hasznos jártasságok a kerékpárszerelés és a fotózás. És végül jó erőnlét kell a sok hegyi gyalogláshoz, tekeréshez, cipekedéshez, futáshoz, nehéz terephez. Ragaszkodom a közösségi közlekedéssel, kerékpárral és gyalogosan való megközelítéshez, mert így fenntartható és így van élményértéke, csak így jó példa. Kutatáshoz lehet társ vagy csapat, de a barátokat le kell rázni, vagy csak félórás munkát érdemes tervezni, annyit kibírnak. A kutatónapot mindig a feltételek biztosítása és a felkészülés előzi meg: meg kell tervezni a mintavételi helyeket és az útvonalat.
Kitekintő: A kutatási eredményeket feldolgozni és publikálni kell, különben nem hasznosul, elvész és értelmetlenné válik. Ha konferenciákon előadás és szaklapokban tudományos publikáció formájában közölhető, az pozitív visszajelzés és előrelépési lehetőség, a kutatás élményének egy következő foka. Az alapkutatások ismeretmorzsáiból áll össze a tudomány, így születnek a tankönyvek, a tudás a technika építőanyaga, a feltárt ismeretek olykor elképesztően messzire vezetnek. Azon túl, hogy izgalmas, tele kihívással és meglepetéssel, a mai kor kényelmi–fogyasztó emberét az ösztönözheti, hogy mindennek van végső gazdasági vonzata, a természet létünk alapja, értékes és beárazható. És ahogy sérül a természet rendszere, úgy csökken az értéke. Környezeti károsodás esetén a kártérítés és a helyreállítás miatt egyaránt szükséges a természet ismerete, melyhez egyetlen út vezet: a kutatás. A tudományos publikációim itt, a tudományos előadásaim itt érhetők el, a PhD doktori értekezésem itt található. Hogy hogyan és miért jutott ez eszembe, miként jutottam el a húszforintos, lengyelpiacos eszközöktől a védésig, és hogyan változtatta meg az életemet, motivációs előadáson mesélek.
Az éghajlatváltozás miatt egyre több forrás és vízfolyás válik időszakossá. Ezek megfigyelésében a lakosság is segíthet: Mobilalkalmazással az eltűnő víz nyomában.
VIDEÓ: Miért száradnak ki a patakok? – Az eltűnő víz nyomában.
Visits: 111