Görögország: mediterrán hegyi kerékpártúrák a forró nyár közepén, perzselő hőségben

Greece: Mediterranean mountain biking in the middle of a hot summer in scorching heat

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.02.10.

Nyáron senki sem túrakerékpározik a balkán, mediterrán Görögország hegyeiben. A túrakerékpárosok tavasszal és ősszel mennek a hegyi utakra, nyáron erősebb motorokkal, kvadokkal és autókkal (dúlják fel a nyugalmat, amiért mentek) – ezt mondták és ezt láttam. Nyáron nyaralni szoktak a tengerpartokon, kerékpározni pedig a sík részeken sem igazán. Ehhez képest eddig mindig a görög forró nyár közepét céloztam meg, annak is a legmelegebb óráit. Alapvetően tanár vagyok és ötfelé oktatok, és bár sehol sem tudnak elég órát adni, mégis csak a nyári turistaszezon közepén érek rá, nincs más választásom. Egyébként is ekkor mennék, mert pont ezt szeretem, a nyári hegyekre vagyok kíváncsi – hűvös erdőket itthon is találok. Ha nyár, legyen forró, ha Görögország, akkor érezzem Zeusz tüzét is. A tél hidege ellen mindig van melegebb ruha, de a nyár melegét tűrni kell. Hogy miért tudok a görög nyár derekának délutánjain feltekerni a hegyekre, az orvosi magyarázatát egyelőre nem értem.

Terepszínben az azúrkék ezer árnyalata előtt. (In camouflage in front of a thousand shades of azure.)

Görögországról 3 földrajzos látványelőadásom, utazási élménybeszámolóm van, mindegyik másfél órás, 250 diával. Ezeken az előadásokon tájakról, tengerről, természetről, élővilágról, kultúráról és kalandokról, élményekről mesélek nem közismert dolgokat. Jelen blogcikkben csak a kerékpártúrák tapasztalatait foglalom össze. Görög úti fotókból pedig itt mutatok ízelítőt.

Évia szigetének hullámvasút jellegű útjain. (On the island of Evia on roller coaster-like roads.)

Nyári időjárás a mediterrán görög hegyvidékeken: a mediterráneum nyaranta a sivatagok éghajlati hatása alá kerül, sivatagokra jellemző időjárás alakul ki. Felhőt ne is keressünk az égen, az azúrkék égbolton kacagva kúszik végig a Nap, övé a világ, teljes erővel sújt le a tájra. Szél nem jellemző, megrekken a levegő, a tengereknek azonban erről kissé más a véleményük. A tenger felől jöhet légáramlat, a magas részeken pedig leckét adhat az arra járó túrázónak. Tengereknél a páratartalom magas, a tenger sója van a levegőben. A Nap már reggel 8 órától támad, 10 órára erőre kapcsol, délután pedig tombol naplementéig. A csapadék nyáron csak egy görög mítosz, a napfényes száraz időre nyáron bármennyi úzóval lehet fogadni. A hegyekben a tengerszintfeletti magassággal csökken a hőmérséklet, százméterenként fél fokkal, mint máshol. Ez azonban nem fog feltűnni a brutál emelkedőkön az árnyékadó fák, vagy a fás növényzet teljes hiánya miatt. Magasabban azonban jelentős a napi hőingás, míg az alacsony részeken hűvöset nem érzünk, meleg a mediterrán éjszaka. Pont ezek miatt csodálatos ott lenni, mert érzem, hogy elég messzire mentem.

Hegyi úton kerékpárral, 44 fokban, árnyék nélkül. (On a mountain road by bike, 44 degrees, without shade.)

Alapfelszerelés a mediterrán nyári túrakerékpározáshoz: hosszú alsó–felső mez nyújt védelmet az igen erős napsugárzás ellen; fehér kendő a bukósisak vagy a sapka alá, hogy takarja a nyakat és a fület; kerékpáros kesztyű védi a kézfejet a naptól; sportcipő vagy futócipő a lábra; 4. kategóriás sportnapszemüveg, 30+ faktorú naptej és UV-védős ajakápoló; és hegyekben még itt is kell némi melegruha, szél ellen is védő esőfelszerelés; valamint lámpák, és az egyik legfontosabb: 5–6 liter folyadék (ivóvíz, tea). Palackozott vizet, ásványvizet még itt sem veszek, ahogyan otthon sem, soha, (globális probléma!). Ahol fogyasztásra alkalmatlan a csapvíz, reggel–este egy-egy fazék teát főzök + gyümölcslevet veszek.

Indulás, tengerszint közelében: kerékpárbérlés, kölcsön az első, mert kerékpárt kell szerezni, de kajával nem kényeztettem el magam, keveset ettem, így alakult. Tengerpartokra szoktam menni, kerékpártúrára a tenger szintjétől indulok. A lakott területen idilli mediterrán kertek és őrjöngő kabócák fülsüketítő koncertje megállíthatatlanul. Illóolajok koktélja a tengeri levegőben, a görög tájnak tömény illata van. Elindulok, lendül a kerékpár. Kikanyargok a forgalmasabb részekről, és szemben az első komolyabb emelkedő. Olajfaligetek, mélán pihegő kecskék hada, nyelvüket lógatva lihegő kutyák, minden túra így kezdődik.

Zákinthosz szigetének északi végében. (At the northern end of the island of Zakynthos.)

Durvuló emelkedőkön, kaptatókon, hegyi szerpentineken: A legdurvább és legszebb hegyi kerékpártúrám az Ainos Oros 1628 méter magas csúcsára vitt Kefaloniá szigetén, a tengertől indulva, kb. 40 Celsius fokban. Olyan, mint kétszer feltekerni Miskolcról Bánkútra egy kicsit melegebb időben. Nem az 1600 méter sok, nem is a 40 fok, hanem a kettő együtt kicentizett folyadékkal. A mediterrán hegymenetet ennek példáján mutatom be. Megindulok az emelkedőn, beállítom a sebességváltót, ütemesen taposok a pedálba és feszítem a kormányt. Az izmaim elkezdik az intenzív munkát és hőtermelést, a hőtől azonban nem tudok megszabadulni, koloncként cipelem fölfelé. Érzem, hogy kipirul az arcom, ekkor kezdődik a konok, kemény küzdelem. Telik az idő, a hegy derekán már érzem, elértem a teljesítőképességem határát. Visszakapcsolok, de így is esik a pedálfordulatszám. Tudom tartani egy bizonyos ideig, de továbbfeszíteni már nem. Minden tartalék akaraterőmet elő kell kaparnom, és rendkívül össze kell szednem magam, figyelni önmagamra. A pulzusom normális, a légzésem mély és lassú, az egyensúlyérzékem változatlan, a tudatom tiszta. Amíg így marad, fokozatosan magam alá taposom a métereket. Fotózás alibijével meg-megállok, ha már épp találtam egy pici árnyékfoltot. Aztán gyerünk, mert oda akarok érni, nincs mese. Változik a növényzet, övezeteken haladok keresztül. A mediterrán kerteket és olajligeteket elhagyom, cipruserdő fái meredeznek az égnek, jön a macchia bozótja, aztán csak bokáig ér a csenevész növényzet, ez már a „kopárok”. Bőven 1000 méter felett alacsony fák jelennek meg, majd fenyőerdő vesz körül. Ritkulnak a kabócák, ez már nem az ő birodalmuk; hegyi fajokat látok. Közben vastag sókristály rajzol csipkét a ruháimon, átüti a hátizsák pántját, a szakadatlanul távozó verejték azonnal elpárolog, szublimál. Csak az államról csöpög folyamatosan. A teteje felé már néha tolom is. Aztán felérek, győztem!

Perzselő hegyi úton Kefaloniá szigetének tetejére. (Hot mountain road to the top of the island of Kefalonia.)

Hegycsúcsokon, fennsíkokon: A látvány és az érzés leírhatatlan. Itt már lehetek fáradt egy kicsit, ki kell élvezni az ajándékot, ha ott vagyok egy legmagasabb ponton. Az Ainos Oros 1500–1628 méteres magaslatairól, madár szemszögéből tárja elém a tenger festői tájélményét. Csúcscsoki (pótlék), a maradék csalántea, ivóvíz, rengeteg fotó, egy óra, vagy kettő. Átérzem a csúcs örömét, más a levegő, megcsap a hegyi szél, zuhan a hőmérséklet. Amíg fönt vagyok, autósok jönnek. Kiszállnak, kukk ide – kukk oda, pár fotó, majd vissza az autóba és irány le – 5 percnél tovább egyik sincs fent, pedig gyorsan és drágán jutottak fel. De a nyaralásukon is sietnek, folyton sietnek, ők egy másik világban élnek, ezt megérteni sosem fogom. … Aztán nekem is jön a lefelé, vágta a vaksötét erdőben, hajtűkanyarok, ahol a lábam pihen, a kezem és szemem az úr. … A Vrachionas Oros, Zákinthosz szigetének legnagyobb hegye mindössze 756 méter magas, nem veszem komolyan. De a természet odavág: olyan lehűlésben, szélvészben és felhőáramlatban találom magam, hogy a szememnek sem hiszek és az összes melegruhámat felveszem.

Ainos Oros, 1628 méter tszf. magasság, Kefaloniá, kerékpárral nyár közepén, 40 fokban. (Ainos Oros, 1628 meter asl. altitude, Kefalonia, by bike in mid-summer, 40 degrees.)
Vrachionas Oros, 756 méter tszf. magasság, Zákinthosz, kerékpárral, erős szélben. (Vrachionas Oros, 756 meters asl. altitude, Zakynthos, by bicycle, in a strong winds.)

Átlagos hegyi utak és világraszóló túracélpontok: Csendes hegyi falvak, útszéli kegyhelyek, templomok, méhészet a macchiában és a kopárokon, erdővel borított magaslatok, és a kék ezer árnyalatában tündöklő tenger megunhatatlan látványa, a világ legszebbnek mondott öblei. A szigeteken, ahol jártam, a tengerparti út is hegyi jellegű hullámvasút, a föl-le pajkos játéka. Évia szigete pedig zöldellő erdővel borított. Volt, hogy a hegyi futócipőm vastag talpa sütött, mert átforrósodott az aszfalton, amikor megálltam egy hőkatlanban. Hegyi emelkedőkön szinte minden arra járó kvadostól és autóstól kapok egy kis biztatást: kiabálnak, mutogatnak, éljeneznek, és a kerékpárommal külön figyelmet, ha megérkezek valahová (görög öröm). A bringa nyergéből mozizhatom a mediterrán növényzetet, nyakig a növényföldrajzban, amit tankönyvekből és neves professzoroktól tanultam az egyetemeken. Ilyen a görög hegyekben nyáron…

Hegyi szerpentin Kefaloniá szigetén. (Mountain serpentine on the island of Kefalonia.)

Feltételek, felkészülés: Magyarországon is tud néha görög meleg lenni, akkor is kell túrázni, a mediterrán felkészülésre ez a legjobb. Középhegységeinkben a hegyi utakra is fel lehet készülni. A hazai hőhullámokban tett kerékpártúráimon fejlesztettem ki az elviseléséhez szükséges módszereket, megfigyeltem a testem reakcióit. Közben összebarátkoztam a hőséggel, szeretem a csontig hatoló meleget. Az épületeket építészeti okosságokkal kellene hűsíteni, az lenne fenntartható, de akkor is felejtsük el az energiafaló légkondicionálót otthon és a görög szálláson egyaránt, ha bírni akarjuk a forró levegőt. Akklimatizálódjunk, indulás előtt legyünk jól tápláltak, együnk eleget (ez megy mindenkinek), és folyamatos folyadékfogyasztással jól hidratáltak. Út közben soha ne igyunk hideget, a bőrünket pedig takarjuk el a naptól! (A jó védekezés hőség ellen a nyugati szokások fordítottja.) Ritkábban, de sokat igyunk. Görögországban nincs fegyelem a kutyatartásban (kivéve Kefaloniá), szürkület előtt lehetőleg érjünk a szállásra!

Zákinthosz közepén. (In the middle of Zakynthos.)
Hegyi szerpentinen lefelé, éjszaka. (Down a mountain serpentine at night.)

Kitekintő: Mediterrán túratémában blogcikkem: mediterrán tengeri úszó vízitúrák, mediterrán gyalogtúrák Spanyolországban. Bővebben és rengeteg fotóval a földrajzos látványelőadásaimon, utazási élménybeszámolóimon mesélek meghívásra. Görög úti fotókból pedig itt mutatok ízelítőt.
Görögország: mediterrán tengeri öböltúrák: naplemente úszótúra, tengerparti kerékpártúra, tengeri hegyi gyalogtúra.

Hozzászólás: A blogcikk Facebook posztja alatt! Szerinted hová menjek legközelebb?