Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger

Bükk Camino poszter
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger, a zarándokút hegyi útjain, melyben fényképes beszámolót írok a bejárásokról.

Spiritual tour: Bükk Camino experience report, from Miskolc to Eger, on the mountain roads of the pilgrimage route.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.06.30.

Bevezetés: Ebben a blogcikkben kerékpárral teszem meg a Bükk Camino zarándokutat Miskolcról Egerbe, élménybeszámolót írok erről a spirituális túráról. Az első útjaim során nem éjszakáztam kint, és Egerből még aznap éjjel visszatekertem Miskolcra. A leghosszabb fotós bejárás 160 kilométer volt, a fényképek több zarándokút során készültek, melyből válogatást mutatok. A „Bükk Camino zarándokút” blogcikkemben mutatom be magát a zarándokutat: útvonal, igazolólap, oklevél stb.. … Az erdő összetett együttese, lassú élete, csendes zsongása és zöld környezete gyógyítóan hat az emberi testre–lélekre. A kilátóhelyek, mint oltárok a természet szentélyében. Utunk spirituális pontokat érint és Egerbe, Santiago de Compostela irányába tart.

Zarándokút a Bükkben: A világhírű spanyolországi El Camino szellemisége máshol is fellelhető. Eredetileg egyetlen útvonal, mely mára országhatárokon áthaladó sugárúthálózattá bővült. A Bükk hegység tökéletes helyszíne az El Camino jellegű zarándokútnak, és rávezethető a magyarországi Camino Húngaro és az európai Szent Jakab-útra, majd az El Camino de Santiago zarándokútra. Végigmenni Miskolc főtengelyén, érinteni ősi kegyhely jellegű pontjait, megmászni a Bükk magas tömbjeit, felkeresni néhány káprázatos kilátóhelyét, közben felfűzni az összes elérhető ódon kegyhelyet, zarándokhely jellegű vallási emlékhelyet, majd leereszkedni Egerbe a bazilikához, Magyarország legszebb városába, az egri egyházmegye székhelyébe. Megtehető gyalogosan és kerékpárral. Lehetőleg vasúttal érkezzünk. Menetrendhez igazodjunk, ne akarjunk rohanni, vándortúrához előnytelen az autós megközelítés, hiszen távol a végpont. Többnapos felszereléssel érkezzünk, gondolkodjunk és tervezzünk, málhánkat izomerővel visszük. Zarándokutunk 80 kilométeres „S” forma Miskolc és Eger között, kihívás és sportteljesítmény. A hegyen mindenki egyforma, alázatra tanít. Fenntarthatóság, mértékletesség és belevalóság kell a Bükk Camino zarándokúthoz.

Miskolc, belváros, indulás
Miskolc, Belváros

Miskolc, kiindulópont, érkezés: A vasútállomások egyike az indulópont, kezdő pecséthely. A forgalmas Miskolc-Tiszai pályaudvar jellegzetes épülete rangot ad a vasutazásnak. Málházott túrakerékpárral gondot okoz, hogy a felszerelt kerékpárt (országosan egyedülálló módon!) nem engedik bevinni a csarnokba, így pecsétet sem tudok szerezni a pénztárnál. A Miskolc-Gömöri pályaudvar mindössze 2 kilométerre van, ahol a pénztárak rég nem működnek már, de az állomásfőnök szolgálati irodájában zörgetek pecsétért, készséges. A Tiszairól a kiegyenesített Szinva patak melletti Szinva útvonal kerékpárúton indulok a külvárosból, a Belvárosban a Villanyrendőr fontos megálló. Miskolc kereszt alakú városának két főtengelye a legendás Villanyrendőrnél kereszteződik. Egykor fahíd vezetett át a Szinván, ma térré szélesedett híd és a Szinva terasz. (Aki tervezett 0. napot, itt fordulhat Miskolctapolca felé, ahol megtekinthető Miskolc legősibb magja, az egykori Bencés apátság romjai a 11. századból, benne Miskolc nemzetség egyik főemberének sírja, mögötte az európai hírű Barlangfürdő. Fent a hegyoldalban pedig a kőbe vájt, barlangszerű Sziklakápolna.)

Minorita templom, Miskolc
Minorita templom, Hősök tere, Miskolc: Kelemen Didák sírhelye; a Bükk Camino fontos állomása

Miskolc-Belváros kegyhelyei: A Villanyrendőrnél emberek időznek–közlekednek, a Szinva észrevétlenül csobog a mélyben, korszerű villamos jár föl-le a Főutca sínjein. Innen 300 méterre a Hősök tere, amelyet a felújított, kéttornyú Minorita templom gyönyörű homlokzata ural. A „Minor” néven emlegetett templomban van eltemetve Kelemen Didák, az egykori építtető, akit a hívek szentként tisztelnek. Igen érdekes, hogy 7 felekezet templomát találjuk a tér körzetében: a római katolikus Minorral szemközt zsinagóga, két református templom, egy ortodox templom, görögkatolikus templom, keresztyén testvérgyülekezet a közvetlen közelségben, a Városház tér mögött evangélikus templom. A Városház tér fölött magasodik az Avas, tetején az ikonikus Avasi-kilátó, alján a gótikus Avasi református templom, Miskolc legrégebbi épülete és temetője. Számtalan látnivaló van a szűk, lépcsős, macskaköves utcák mentén és a Belvárosban. Az Avas alján fakad a gyönyörűen kiépített Jézus kútja, amit csodatevőnek tartottak. Az Avas domb tövében érdemes haladni a Szent Anna templomig, ez a Belváros határa.

Jézus kútja, Miskolc
Jézus kútja, Avas alja, Miskolc Belváros

Miskolc-Diósgyőr szívében: A Szent Anna templomnál érdemes visszatérni a Szinva útvonal kerékpárútra, amely Miskolc északi oldalán, technikásan és finoman emelkedik a Bükk felé tartva. Egy pillanatra megállok az Újgyőri templom szép terén. A Szinva útvonal derékszögű kanyarokkal vezet át a villamossín déli oldalára, de a kerékpárosok továbbra is az északi Andor–Görögszőlő–Szarkahegy–Róna–Előhegy–Kondor Béla utcákon tekernek, majd a Táncsics Mihály téren fordulnak a déli oldalra, Diósgyőrbe. Az újjáépített (most is épülő) Diósgyőri vár fogad minket, mögötte az igen népszerű, meseszerű Tündérkert. A vár után a II. János Pál pápa teret találjuk a névadó szobrával, a tér a Villanyrendőr melletti Szinva terasz diósgyőri párja. Mindkét tér kővel kirakott lépcsőkön vezet a Szinva kőmedréhez, kedvelik a helybéliek. Mögötte a Diósgyőri templom, a külső falán Mária-szobor egy szoborfülkében. Diósgyőr után határozottan emelkedik az út, majd elérem a Bánya-bükk felvezető dózerútját.

Szent II. János Pál pápa szobra, Miskolc
Szent II. János Pál pápa szobra, II. János Pál pápa tér, Miskolc-Diósgyőr

Bánya-bükk peremén: A Diósgyőrből felvezető, kerékpáros turistajelzéssel ellátott javított földút esős időben is járható kerékpárral. Meredek, dobálja a kerékpárt, megdolgoztatja az izmaimat, mert 587 méter magasra visz föl. Élesen kanyarog, néhol felszűrődik a város moraja, majd végleg eltűnik. Zárt erdőben haladok, lágy szellő mozgatja a leveleket. A Fehérkőlápai Turistaház–Étterem pecsétje szépen kidolgozott. Itt vizet veszek a Szent István-forrásból. Enyhe lejtőn jutok a Fehér-kő kilátóhelyre, ahonnan Lillafüredre látni, szemközt magasodik a Nagy-fennsík gigászi tömbje, az út menti sziklára festve a Fehér-kő kódja. A térélmény előtt természetgyógyászok által kihelyezett tábla mesél a Lélekforrás feltöltő hatásáról. Innen lejtős hegyi szerpentin visz le Lillafüredre, a Mária sétányra.

Limpiászi feszület, Lillafüred, Bükk; Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger
Limpiászi feszület, Tábori oltár, Mária sétány, Miskolc-Lillafüred, Bükk; a Bükk Camino fontos állomása
Az El Camino (Camino del Norte) “érintése”.
kápolna, Lillafüred, Bükk
kápolna, Szikla-kálvária, Miskolc-Lillafüred, Bükk

Lillafüred titkai: A Mária sétányon balra fordulok a Limpiászi feszülethez. A Tábori oltár fölé magasodó kereszt az erdő peremén áll, az oltár előtti tér a természet templomát formázza meg. Mintha itt érintené utam a spanyolországi El Camino zarándokút Északi útját (Camino del Norte), Limpias 8 kilométerre van Laredo városától, ahol e kereszt csodákkal övezett eredetije található. Majd visszakanyarodok a Mária sétányra, érintve a szoborfülkében lévő Patrona Hungariae szobrot. A keskeny út a Szent István-barlangnál ér az egri műúthoz. A barlangtól balra keskeny ösvény indul a barlang fölé, ahol a Szikla-kálvária állomásait a Nagy-fennsík mészkövébe vésték, legfelül egy apró, hófehér, ismeretlen múltú kápolna rejtőzködik. Innen visszaereszkedek az egri műútra, elhaladok a Hámori-tó és a Palotaszálló között. Ez a tájbaépítés Magyarország egyik legszebb látképét adja, Lillafüred és Felsőhámor sok jeles pontot tartogat még. Ide tartozik a Garadna-völgyben feljebb lévő Lillafüredi Pisztrángtelep az Erdei Halsütödével, előtte a Vendéglő a Pisztrángoshoz.

Vendéglő a Pisztrángoshoz, Garadna-völgy, Bükk
Vendéglő a Pisztrángoshoz, Garadna-völgy, Bükk

Kis-fennsík csodái: A Kis-fennsík és a Nagy-fennsík közé ékelődő széles Garadna-völgyet észak felé hagyom el a bánkúti műúton. Végig meredek, keményen megdolgoztat. De bőven kárpótol az a látvány, ami a Magos-kő 635 méter magasságában fogad, ahonnan rálátni Miskolcra, az Avasi-kilátó „lent van” és egy „parányi pálcika”, a távolban az Alföld és Tokaj fölé emelkedő Kopasz-hegy körvonala. Előttem a széles Garadna-völgy és oldalvölgyei, a haladási irányomban pedig Bükk-fennsík terül el, Bánkút térsége jól látható innen. A kilátás lenyűgöző, a hely marasztaló, de mennem kell, előtte még leolvasom Magos-kő kódját. A bánkúti műúton tovább kapaszkodok Szentlélekre. A Bükkszentléleki Pálos kolostorrom nincs jó állapotban, de egykor szelíd szerzetesek élték itt visszavonult életüket. Gótikus templomának csúcsíve még (éppen) egyben van. A Szentléleki Turistaház oldalában az ország legszebb túrapecsétjét nyomom az igazolólapomra. Innen tovább kapaszkodva a Nagy-fennsíkra jutok.

Magos-kő (635 m), Bükk
Magos-kő (635 m), Kis-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk; Miskolc a távolban
Szentléleki pálos kolostorrom, Bükk; Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger
Szentléleki pálos kolostorrom (710 m), Bükkszentlélek, Kis-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk; a Bükk Camino fontos állomása

Nagy-fennsík tetején: A Nagy-fennsík teljesen egyedi és különleges természeti egység, melynek felszínalaktani, vízrajzi, növénytani, állattani és kultúrtörténeti értékei hosszú évek alatt bontakoznak ki a kutató természetjáró előtt. Odafönt érezhetően más a levegő, tisztább és kékebb az ég, egy külön világ a két megyeszékhely közé magasodva, hegyi éghajlattal. Bánkút előtt Bálvány 956 méter magas csúcsára kapaszkodok, ahol a Petőfi-kilátó erős acélszerkezete áll ellent az elemeknek, pecsétet is szerzek. A kilátóból belátható az egész Bükk, az északi területek, háttérben a Mátra. Visszaereszkedem Bánkútra, de egyelőre áthaladok rajta, fel a Felső-Borovnyák 945 méter magas csúcsára a sípályák fölé, ahonnan Bálvány és a Bükk északi tájai látszódnak, itt is pecsétet nyomok. A táj látványa egy magaslatról minden embert megindít, betelni sosem lehet vele. Aztán legurulok Bánkútra a Bánkúti Turistaház, Síház épületéhez, megszerzem a pecsétet. Ivóvizet fel kell tankolnom valahol, mert a Bükk-fennsík száraz része következik. Fennsíki dózerúton, kerékpáros turistajelzésű javított földúton haladhatok.

Bálvány (956 m), Bükk
Bálvány (956 m), Nagy-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk (Mountains), Hungary
Petőfi-kilátó, Bálvány (956 m), Bükk
Petőfi-kilátó, Bálvány (956 m), Nagy-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk
Faktor-réti Madonna, Bükk; Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger
Faktor-réti Madonna (873 m), Nagy-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk; a Bükk Camino fontos állomása

Nagy-fennsík rejtelmei: Vizet a bükk-fennsíki Csurgó forrásából veszek, majd elérem a Fakor-réti Madonna szerény emlékhelyét. Az erdei munkások ismeretlen idők óta ide járnak imádkozni, Mária jelenésekről is szólnak az elbeszélések. Különleges hely ez erdő és rét között. Majd hosszú, dimbesdombos fennsíki dózerút, kerékpáros turistajelzésű javított földút következik, elhalad Magyarország legmagasabban fekvő barlangja, a Kőrös-lyuk (930 m) közelében, réteken halad át, míg megérkezik a nyugati peremig. A Bükk nyugati peremén a Bél-kő 815 méter magas kilátóhelye vár, amely a rettenetesen nagy, bezárt mészkőbánya tátongó térszíne fölött magasodik. Időzésre való hely, ahonnan már Eger látszik, közelében Nagy-Eged és (használhatatlan) kilátótornya, nyugatra a Mátra, a távolban további hegységek, alant Bélapátfalva utcái. Visszatérek a kerékpáros turistajelzésű javított földútra, ahonnan a Holtember-tető után letérek a Gilitka felé. Itt kerékpárral egy hosszabb tolós szakasz jön, kerékpáros turistajelzés nincs.

Bél-kő (815 m), Bükk
Bél-kő (815 m), Nagy-fennsík, Bükk-fennsík, Bükk; Eger a távolban
Gilitka kápolna, Bükk; Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger
Gilitka-kápolna (493 m), Bükk; a Bükk Camino fontos állomása

Déli-Bükk: A Gilitka felé erősen lejt az út, levezet a Bükk-fennsíkról a Déli-Bükk területére. A Gilitka-forrás kis vízhozama nagy ajándék a száraz fennsíki szakasz után, s a forrástól néhány métere megérkezek a barokk ízlésű Gilitka kápolnához. A meglepően nagy épülete kitűnő állapotban van, körülötte két esőbeálló és számos tábla jelzi, hogy fontos pontja ez a Bükknek, 1750 óta búcsújáró hely. Erre időt kell szánni, fontos úti cél. Itt rátérünk az Országos Kéktúra jelzésére, kerékpárral továbbra is tolva haladhatok fokozatosan lefelé. Szarvaskői vár kilátóhelye felejthetetlen élményt nyújt. Szarvaskő vasútállomásán pecsétet szerzek, majd a Lordesi Mária-szobor és a Szarvaskői templom mellett haladok el. Utána ismét emelkedő, mely a Major-tetői-kilátóhoz vezet, a kilátás itt is gyönyörű. Innen leereszkedve a Szarvaskői Turistaház következik (üzemen kívül, felújítás alatt). Szarvaskőről a legegyszerűbb módon a 25-ös főúton jutok Egerbe, eltérve a javasolt útvonaltól, de mivel már éjszaka van, kicsi a forgalom és haladni akarok. Felnémettől kiváló kerékpárút vezet Egerbe, a Belvárosban az Eger-patak mentén tekerhetek.

Major-tetői-kilátó (369 m), Szarvaskő. Bükk
Major-tetői-kilátó (369 m), Szarvaskő, Bükk

Eger-Belváros kegyhelyei: Eger barokk belvárosa az Eger-patak mentén, az Egri vár alatt fekszik, a festői város az Oszmán Birodalom csapásainak és az azt követő török hódoltság emlékeit őrzi. Diákváros, turistaváros, a „papok városa”. Bár az utóbbi évek városfejlesztése nem aratott egyöntetű sikert, a hangulata töretlen. A Dobó tér fölé a kéttornyú Minorita templom művészi szinten megalkotott homlokzata magasodik. Egerben minden köz és szűk utca szép és igényes. Elérem a Líceum híres épületét, melynek felsőoktatási intézménye számos nevet viselt a hosszú története során. Szemközt, lépcsősor tetején magasodik az Egri bazilika (jelenleg beállványozva, felújítás alatt). Tartalmas és felejthetetlen út áll mögöttem, megérkeztem. Még eltekerek az Eger vasútállomás nem túl igényes épületéhez, ahol megkapom a Bükk Camino zarándokút utolsó pecsétjét. A távolról érkezők innen indulhatnak haza.

Eger Belváros
Eger, Belváros

Kitekintő: A „Bükk Camino zarándokút” blogcikkemben mutatom be magát a zarándokutat: útvonal, igazolólap, oklevél stb.. Egerből éjfélkor indultam tovább, és még az éjjel visszatekertem Miskolcra, de az már nem a zarándokút része volt.

Miskolc Belváros; 160 hegyi km után újra a kiindulóponton
Miskolc, Belváros; éjszakai átkelés a Bükkön Egerből, újra a kiindulóponton, Miskolcon; 160 hegyi kilométer mögöttem
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 17

Bükk Camino zarándokút

A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).
Click to rate this post!
[Total: 4 Average: 4.3]

Bükk Camino zarándokút átvezet a Bükk hegységen Miskolctól Egerig, kerékpárral 1-2-napos és ~80 km, gyalogosan 5-napos és rövidebb úthossz.

Bükk Camino pilgrimage route through the Bükk Mountains from Miskolc to Eger, Hungary, by bicycle or on foot.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.01.29–05.01. Frissítve: 2022.08.22.

  • Bükk Camino friss hír:
  • 2022.06.30. „Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger” blogcikk.
  • 2022.06.20. Az e-oklevél (pdf) minta megtekinthető. (A blogcikk végén.)
  • 2022.06.17. Az igazolólap már elérhető. (A blogcikk végén.)
  • 2022.06.12. Új: Tippek!
  • 2022.06.11. A Szarvaskői Turistaház felújítás miatt zárva!

Zarándokutakon tűnődve: A Bükk Camino zarándokutat a Spanyolországon átvezető világhírű El Camino ihlette, amely Jeruzsálem és Róma után a keresztények zarándoklatok egyik legfontosabb útja. Története a középkorban, a 11. században kezdődött, és már a 12. századra jelentőssé vált. Kiépült, jelzés, szálláshely, pecsét és a végén oklevél kíséri, 4 útvonala van, és korunkban virágkorát éli a népszerűsége. Napjaink emberei nem csak vallási indíttatással kelnek útra, hanem az egyéni életük útkeresése, önmaguk keresése, életük kérdéseire válaszkeresés céljából. Mivel az elmélyülésre számos útvonal alkalmas, zarándokutak létesültek Magyarországon is. A Szent Jakab-út Budapesttől Lébényig tart, majd az európai Szent Jakab-úthoz kapcsolódik. A Mária-út Mariazelltől Csíksomlyóig, Częstochowatól Međugorjeig, a Magyar zarándokút Esztergomtól Máriagyűdig, a Gyöngyök útja Mariazelltől Mátraverebély-Szentkútig, a Szent Erzsébet-út Sárospataktól Kassáig tart, a Szent Márton út Szombathelyről indul 4 irányba, a Szent István zarándokút Esztergomból Budapestre vezet, a nemhivatalos és jelzetlen Balaton Camino a nagytavat kerüli meg.

Túraútvonalak a Bükkben: Helyi jelvényszerző túraútvonal a Bükkben a BK bükki Kék-túra = Bükki Kék, A Bükk 900-as csúcsai, A Bükk szirtjei, A Bükk barlangjai, a Bükk Forrásai, a Híres Bükki Rétek, a Piros Bükki Fővonal, a Katonasírok a Bükkben, és a Bükkaljai Kő-út. Áthalad a Bükkön a jelvényszerző OKT Országos Kéktúra (Kékkör, Mátra–Bükk útjain, Gyermek Kéktúra), az északkelet-magyarországi Kohászok Útja, A Bükk és a Zemplén kilátótornyai, az Ezer év a Bükk és a Mátra vidékén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye földvárai, az időleges 3 vármegye – 3 túrája, a 3 vármegye – 30 kincse, az Észak-keleti hegyeink tavai, az Észak-keleti hegyeink emlékhelyei, az Északi tájaink túraút csomópontjai, a Madárjárta Sziklaformák 13, a megszűnt B.-A.-Z. Megye kerékpáros turistája, a megszűnt Irodalmi Barangolások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Pálos Kolostorok Környékén, a Pálos kolostorok Magyarországon, a Templomromok a Dunán innen túraútvonal; és a közép-európai Mária-út zarándokút. Ezekhez csatlakozik a helyi, de nemzetközi vonatkozású Bükk Camino zarándokút.

Zarándokút a Bükkben: A Bükk hazánk legmagasabb, legvadregényesebb, legnagyobb és legmagasabban fekvő, forrásokkal és patakokkal tarkított fennsíkkal rendelkező, legtöbb barlangot rejtő, leggazdagabb hegysége; karsztos mészkőtömbje tornyosul Eger és Miskolc között. Természeti–kulturális értékeinek bejárására és megismerésére egy aktív élet sem elég. Vallás- és kultúrtörténeti jelentőségű jeles pontok, kegyhelyek is megbújnak az erdők mélyén, melyekből a hegyi élet nyugalma és békéje árad. Innen eredt az ötlet 2022 tavaszán, hogy ezeket összekötve bükki zarándokutat tervezek Bükk Camino néven. (Témájában és nyomvonalában teljesen eltér a Bükkön szintén áthaladó Mária-úttól.) A Bükk Camino zarándokút lényege nem a teljesítmény, hanem az eltöltött idő, a ráfordított energia és maga az út: kerékpáros vagy bakancsos, hátizsákos és belső utazás. Az ajánlott napi táv rövid–közepes túráknak felel meg, illetve saját kedv, állapot és erőnlét szerint teljesíthető. Vallási szempontból fontos pontokat érint, hegyi kegyhelyeket, búcsújáró helyet, a kilátóhelyeken a teremtett világ távlati képében gyönyörködhetünk.

A Bükk Camino zarándokút (Miskolc–Eger) posztere.
A Bükk Camino zarándokút (Miskolc–Eger) posztere.

A Bükk Camino zarándokút filozófiája: A Bükk Camino hegyi kegyhelyeket fűz fel; föl–le–föl–le utazás, mint az élet. Útvonalán káprázatos kilátóhelyek váltakoznak zarándokhely jellegű vallási emlékhelyekkel. A Limpiászi feszület a spanyol Limpias városi kegyhely csodákkal övezett keresztjének másolata. Limpias 8 kilométerre van Laredo városától, az El Camino zarándokút Északi útjától (Camino del Norte) Spanyolországban. A Bükk-fennsíkon, Szentléleken a magyar pálos rend kolostorromja, a Faktor-réten az erdei munkások ősi imahelye. A Gilitka-völgy kápolnája 1750 óta búcsújáró hely. Átvezet a Bükk mindhárom magas tömbjén, a Bánya-bükk, a Kis-fennsík és a Nagy-fennsík magaslatain. Megdolgoztat, nem járható gépjárművel, természetjáróhoz illő szerény, fenntartható életmódot követel és időt ad a gondolkodásra. A kék alapon sárga kereszt+„B” logója (turistajelzés nincs felfestve!) egy feszületet és a Bükk (angolul Beech, németül Buche) kezdőbetűjét tartalmazza, színében az El Caminohoz, jellegében a Mária-úthoz illeszkedik, amit Miskolc és Eger területén keresztez. Természetjáró, vallási és nem vallási célokkal egyaránt értelmezhető, végigjárható.

A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).
A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).

A Bükk Camino zarándokút végigjárása: A Bükk Camino zarándokút keresztülvezet a Bükk hegységen Miskolc városától Eger városáig. Az ajánlott útvonal és ~80 kilométer úthossz kerékpárra készült 90%-ban kerékpárúton és kerékpáros turistajelzésen. Felfestett turistajelzése még nincs, önálló tájékozódás szükséges. A szakaszok és a szálláshelyek természetesen csak ajánlottak egy kényelmes, szemlélődő zarándoklathoz. Kerékpárral 1-2 szálláshely is elegendő, de egyetlen nap alatt is teljesíthető. Az 5-napos szakaszolás gyalogos végigjáráshoz kedvező. A gyalogos bejárásához szakaszonként 2-3 útvonalból választhatunk, valamennyi rövidebb a kerékpárosnál. Autóval, motorkerékpárral és más gépjárművel a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi szabályai szerint nem járható (kivéve e-kerékpár), és épp ez biztosítja az út nyugalmát, csendjét és értelmét. Közösségi közlekedés csak a városi szakaszokon van. Miskolc vasútállomásától Eger vasútállomásáig tart, a szakaszok turistaháznál kezdődnek és végződnek. Egyéni és páros bejárásnál szállásnak sátor és függőágy is használható a szabályoknak megfelelően. Vízvételi lehetőség a karsztforrásokból, élelem a turistaházakban, egyébként természetjáró önellátás.

  • Tipp: A belső pontok nehéz megközelítése miatt folytatólagos, egybefüggő 2–5 napos végigjárást javaslok, megszakításra és későbbi folytatásra gyakorlatilag nincs lehetőség.

Bükk Camino 0. nap: Miskolc, Bükk: Miskolci-Bükkalja

  • Miskolctapolca: Miskolctapolcai Sziklakápolna (Miskolc, Brassói utca 40.) – Bencés apátság romjai (a Barlangfürdő mellett) – Miskolctapolca Barlangfürdő, (szállás bárhol)

Bükk Camino 1. nap: Miskolc, Bükk: Bánya-bükk (20 km, 468 m szintemelkedés)

  • Miskolc-Tiszai pályaudvar vagy Miskolc-Gömöri pályaudvar (pecsét) –[„Szinva útvonal” kerékpárút Diósgyőrig]– Miskolc (131 m), Hősök tere: Minorita templom (7 felekezet temploma 1 km-es körben) – Miskolc, Avasi templom és temetőJézus kútja (Miskolc, Avasalja utca 3–5.) – Miskolc, Szent Anna templom – Miskolc, Újgyőri templom – Miskolc-Diósgyőr: vár, II. János Pál pápa tér (terasz), Diósgyőri templom – Bükk: Bánya-bükk: Vadas Jenő-völgy –[sárga kerékpáros turistajelzés]– Szent István-forrás (573 m) – Fehér-kő-lápa: Fehérkőlápa Turistaház–Étterem (587 m, pecsét)
  • Tipp: Gyalogosan: A villamossínnel párhuzamos járdákon érdemes haladni, és onnan kitérni a pontokhoz. Kerékpárral: A Miskolc-Tiszai pályaudvartól a Diósgyőri várig tart a Szinva patak melletti „Szinva kerékpárút”. A Villanyrendőrnél érdemes kitérni a Hősök tere felé, a Városháztérnél pedig az Avasi templom és a Jézus kútja felé.

Bükk Camino 2. nap: Bükk: Bükk-fennsík (Kis-fennsík) (15 km, 463 m szintemelkedés)

  • Fehér-kő-lápa: Fehérkőlápa Turistaház–Étterem (587 m, pecsét) –[zöld sáv, majd zöld háromszög turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Fehér-kő kilátóhely, „Lélekforrás” (531 m, kód) –[zöld háromszög, majd zöld sáv, majd piros sáv turistajelzés dél, majd észak felé (kerékpárral tolva)]– Miskolc-Lillafüred: Mária sétány: Limpiászi feszület, Tábori oltár kegyhely(377 m), Patrona Hungariae szobor (352 m) –[piros sáv turistajelzés (kerékpárral tolva), majd közút, majd ösvény]– Lillafüredi Szikla-kálvária és kápolna [Szent István-barlang felett (kerékpárral tolva)] (337 m) –[közút]– Hámori-tó (322 m) –[közút]– Garadna-völgy: Lillafüredi Pisztrángtelep, Erdei Halsütöde, Vendéglő a Pisztrángoshoz –[közút]– Kis-fennsík: Csókás (475 m) –[közút, majd piros sáv, majd piros háromszög turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Magos-kő kilátóhely (635 m, kód) –[vissza, majd közút]– Miskolc-Szentlélek, Bükkszentlélek: pálos kolostorrom (702 m), Szentléleki Turistaház (704 m, pecsét)
  • Tipp: A Mária sétányról leérkezve a Szent István-barlang a műút szemközti oldalán található, itt balra fordulva találjuk a barlang feletti Lillafüredi Szikla-kálvária és kápolna keskeny ösvényét. Látnivalók: Miskolc-Lillafüred: Herman Ottó Emlékház Pele-ház (pecsét), Miskolc-Felsőhámor: Szinva-vízesés, Anna-barlang mésztufabarlang, Kohászati Múzeum (pecsét), felsőhámori templom. Miskolc-Újmassa: Fazola-kohó („Őskohó”) és Massa Múzeum (pecsét).

Bükk Camino 3. nap: Bükk: Bükk-fennsík (Nagy-fennsík) (6 km, 206 m szintemelkedés)

  • Miskolc-Szentlélek: Szentléleki Turistaház (704 m, pecsét) –[közút]– Nagy-fennsík: Bánkút (880 m) –[zöld sáv turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Bálvány: Petőfi Sándor-kilátó (956 m, pecsét); –[vissza, Bánkútról közút]– Felső-Borovnyák kilátóhely (945 m, pecsét); –[vissza, közút]– Bánkút: Bánkúti Turistaház és Étterem (861 m, pecsét)
  • Tipp: Ivóvíz: Szentlélek és Bánkút befoglalta a helyi forrás vizét, Bánkút forrása többnyire száraz, a vizet kérni kell, illetve kisebb-nagyobb kitérőkkel juthatunk vízhez, például az időszakos Szentléleki-forrás és az állandó Gyula-forrás.

Bükk Camino 4. nap: Bükk: Bükk-fennsík (Nagy-fennsík), Déli-Bükk (26 km, 260 m szintemelkedés, 846 m szintesés)

  • Bánkút: Bánkúti Turistaház és Étterem (861 m, pecsét) –[sárga, majd piros kerékpáros turistajelzés]– Faktor-réti Madonna kegyhely (873 m) –[piros kerékpáros turistajelzés, majd sárga háromszög turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Bél-kő kilátóhely (815 m) –[vissza, majd piros kerékpáros turistajelzés]– Holtember-tető (645 m, megkerülés) –[piros sáv, majd zöld sáv, majd zöld kör turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Gilitka-forrás –[kék kör turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Déli-Bükk: Gilitka-völgyi Szent Anna kápolna kegyhely, 1750 óta búcsújáró hely (493 m) –[OKT kék sáv turistajelzés, majd kék L turistajelzés (kerékpárral tolva)]– Szarvaskői vár kilátóhely (293 m) –[vissza, majd OKT kék sáv turistajelzés]– Szarvaskő vasútállomás (230 m, pecsét) –[OKT kék sáv turistajelzés]– Lourdesi Mária-szobor, Szarvaskői templom (236 m) –[OKT kék sáv turistajelzés, majd kék háromszög turistajelzés]– Major-tetői-kilátó (356 m) –[közút]– Szarvaskői Turistaház (Rózsa utca 8., 273 m, pecsét)
  • Tipp: Ivóvíz: Bánkútról teljesen feltöltött vízkészlettel induljuk a Bükk-fennsík száraz részére! Bánkút alatt Csurgó forrása ejthető útba, a következő már a Gilitka-forrás. Látnivalók: Fekete-sár (870 m) közelében az Olasz-kapu kis kitérővel, hazánk legmagasabban fekvő barlangja, a Kőrös-lyuk (930 m) nagyobb kitérővel érhető el. Kerékpárral a Major-tetői-kilátó tolva–emelve is rendkívül nehezen érhető el a kék háromszög turistajelzésen, kerékpáros megközelítésre a Rózsa utcát javaslom. A Szarvaskői Turistaház felújítás miatt zárva (2022.06.), így nem kapható sem szállás, sem pecsét.

Bükk Camino 5. nap: Bükk: Déli-Bükk, Eger (14 km, 116 m szintesés)

  • Szarvaskő: Szarvaskői Turistaház (Rózsa utca 8., 273 m, pecsét) –[vissza, majd piros, majd zöld kerékpáros turistajelzés, Eger-patak mentén]– Eger-Felnémet – Eger (165 m): vár, Dobó tér: Minorita templom; templomok; Egri bazilikaEger vasútállomás (pecsét)
  • Tipp: Kerékpárral vállalható a nagyforgalmú 25-ös főút Szarvaskő és Eger-Felnémet között, Felnémettől kerékpárút vezet az Eger-patak mentén Eger belvárosáig.

Igazolás és díjazás: A PDF-ben letölthető igazolólap önkéntes alapú, csakúgy mint a Bükk Camino zarándokút végigjárása. Az igazolás az útvonal érintőpontjain fellelhető pecsételőhelyeket és kódokat használja fel: vasútállomások, illetve bármilyen pecsét a városból (bolt, vendéglátóipari egység, templom, múzeum, vár stb.), turistaházak, Országos Kéktúra, Kohászok Útja, Bükk 900-as csúcsai pecsétjeit, és A Bükk szirtjei kódjait. A zarándokúthoz saját tintapárna vitele ajánlott. A kitöltött és beszkennelt vagy lefotózott igazolólapot a CONTACT részben található email-címre: f.teo73(at)freemail.hu kell elküldeni. 1.) A Bükk Camino zarándokutat sikeresen teljesítő zarándok túrázóknak fényképes e-oklevelet állítok ki (pdf), ha az igazolólap mellé csatoltan küldenek egy fotót önmagukról, amely például a zarándokút egy jeles pontján készült. 2.) Beleegyezésük, illetve kérésük szerint a teljesítők nevét vagy monogramját felsorolom a VeloTeoFoto.net honlap-blogon.
[Adatvédelem az igazolólapon, az adatok (név, születési év, lakhely település, esetlegesen fotó) törlése bármikor kérhető.]

Feltételek, felkészülés: Mivel a Bükk Camino zarándokút, az ajánlott ötnapos végigjárása különösebb fizikai felkészülést nem igényel. Szabadon végigjárható a jelzett turistautakon, a kerékpáros és gyalogos természetjárás általános szabályai szerint. A tervezett napi távoknak és szállásoknak, valamint az időjárásnak megfelelő túrafelszerelés szükséges a teljesítéséhez. Kell továbbá „A Bükk hegység turistaatlasza” (turistatérképe) és/vagy digitális térképe + iránytű a tájékozódáshoz, az alapfelszerelés részei. Tintapárna, írószer és a kinyomtatott igazolólap se maradjon otthon. A szálláshelyeket érdemes előre lefoglalni. Az érintett, név szerint említett pontok mindegyike jelentős, értékes és érdekes, melyek önálló felkészülést, utánajárást igényelnek még a zarándokút előtt.

A Bükk Camino zarándokút jövője & folytatása: A Bükk Camino zarándokút később remélhetőleg útikalauzt, térképet, felfestett turistajelzést, bélyegzőt és kitűzőt kap. Jelen Bükk Camino blogcikket időről időre frissítem. … A Bükk Camino önálló egység, ami később folytatható az Eger–Mátra–Gyöngyös–Máriabesnyő–Budapest útvonalon, ahol csatlakozhat a magyarországi Szent Jakab-úthoz (fésűkagyló turistajelzéssel): Camino Húngaro: Budapest–Tata–Pannonhalma–Lébény–Pozsony–Wolfsthal (Camino Benedictus: Tihany–Bakonybél–Pannonhalma). Az ausztriai Wolfsthal községtől az európai Szent Jakab-út, illetve az El Camino (Camino de Santiago) vezet Santiago de Compostela, Spanyolország városába.

Kitekintő: Jelen blogcikk terjedelmébe nem fér bele egy részletes útleírás, azt majd egy későbbi írásomban. Kérlek, értékeld a blogcikkemet csillaggal, ha támogatod a Bükk Camino zarándokút felfestését!Spirituális túra: Bükk Camino élménybeszámoló, Miskolc–Eger” blogcikk.

Kelemen Didák (1683–1744) és Kartal Ernő (1929–2006) emlékére.

Források:

Zarándokutak

https://www.caminodesantiago.gal/en/inicio

https://www.szentjakabut.hu/hu/a-magyarorszagi-szent-jakab-zarandokutak

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Jakab-út

https://www.postposmo.com/hu/tiszta-Krisztus/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zarándokutak_Magyarországon

https://mariaut.hu

balatoncamino.hu

Túramozgalmak a Bükkben

https://www.kektura.hu

http://mtsz.org/turamozgalmak

https://heyjoe.hu/letoltes/kohaszok_utja_igazolofuzet.pdf

https://www.bukkhegyseg.hu/tudasbazis/turistautak/gyalogos/44-bk-bukk

http://www.eszaktura.hu/newpage/letoltes/BK.pdf

https://www.bukk900-online.hu

https://www.kaptarko.hu/bukkaljai-ko-ut-turamozgalom/

https://www.helyiipar.hu/turak/abauj_ismerteto.php

https://matrahegy.hu/sport/jelvezer.html

https://zoldsc.mozello.hu/tmozg/

https://mariaut.hu

Bükk Camino szálláshelyek

lapa.hu

https://www.kulcsoshaz.hu/kulcsoshaz.php?sorszam=16004

https://www.bankutituristahaz.com

https://www.szarvasko.hu/szallashelyek-szarvasko/43-szarvaskoi-turistahaz

Legjelentősebb pontok a Bükk Camino hegyi szakaszán

https://www.miskolc.hu/elet-a-varosban/turizmus/latnivalok/kulturalis-turizmus/epitett-orokseg/szobrok/limpiaszi-kereszt

https://www.karizmatikus.hu/noha/olvasnivalo/5969-a-limpiasi-csodalatos-feszuelet.html

https://www.tripadvisor.es/Attraction_Review-g1070828-d10746219-Reviews-Santuario_del_Cristo_de_la_Agonia-Limpias_Cantabria.html

http://www.palosepiteszet.hu/kelet-magyarorszag-palos-kolostorai/dedes/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gilitka-kápolna

Tengerszintfeletti magasság adatok

https://turistautak.hu

A Bükk Camino zarándokút logója és tervezett turistajelzése (nem felfestett!).
Click to rate this post!
[Total: 4 Average: 4.3]

Találatok: 90

Erkélytúra: vadon a városban lakásból figyelve

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Erkélytúra: vadon a városban lakásból figyelve, ahol a fák, bokrok, az erdei állatok meglepő gazdagságát és az égboltot figyelhetjük meg. Fotók hamarosan!

Balcony tour: wilderness in the city watching from the flat.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.05.31.

Városiasodás és a természet: Egyre több ember él nagy népsűrűségű lakott területeken, városokban. A városiasodás, urbanizáció során elnéptelenednek a falvak és kisvárosok, miközben a nagyvárosokban, fővárosokban és metropoliszokban több százezres, sokmilliós tömeg zsúfolódik össze. Mindez gyorsan történik, a hiperurbanizáció napjaink egyik globális problémája. Városban a földterület felértékelődik, fokozatosan beépül minden – ez a természet utolsó foltjait, menedékeit is veszélybe sodorja, folyamatosan csorbítja, felemészti. A vízkivétel megnő, a vizeket feltöltik, kikövezik, beszűkítik, lefedik; feltörik a beépítetlen, természetközeli részeket; új és új épületeket, lakónegyedeket húznak fel, új utak szabdalják szét a zöldet, sivár autóparkolók lesznek a fás részek helyén. Ezeket mutatják a pár évtizedes megfigyelések, és akkor látványos igazán, ha százéves fotókat, térképeket hasonlítunk össze maiakkal. A városi természet hanyatlását hivatott ellensúlyozni a parkosítás, fásítás, zöldterület, kertészet, és minden természetvédelmi intézkedés. De akárhogy is csapják-vágják a természetet, életrevaló és alkalmazkodóképes fajaival az élővilág sokkal jobban jelen van körülöttünk, mint gondolnánk.

Házak, erkélyek, loggiák: Leginkább az emeletes városi házakon (társasházak és lakótelepi tömbházak) van nagy jelentősége az erkélyek, loggiák kialakításának, hiszen az egyszintes falusi és kertvárosi házak kertekkel rendelkeznek. Véleményem szerint minden lakásnak szánt épületet el kell látni szabadtérrel, legyen az valódi kert, vagy csak egy „kertszerű” nyitott rész az emeleten. Az egészségmegőrzés és a boldog, harmonikus élet alapfeltételei a szabad levegő, a környező növények és állatok jelenléte (színei, hangjai, mozgásai), a közvetlen napfény és az égbolt látványa. A fenntartható emberi élet alapja tehát az ember–környezet mindennapos kapcsolata meglátásom szerint. A városi helyhiányban és emeletes épületeknél lakáshoz kapcsolódó kertet sajnos nem kaphat mindenki, de a megfelelő kialakítású erkély és a loggia kertpótló építészeti megoldás lehet, ha jól tervezték meg.

Erkélytípusok: Az erkélyek lehetnek fából, kőből, fémből, lehetnek nyitottak vagy zártak, homlokzati vagy sarokerkélyek, egy- vagy többajtósak, egy- vagy többablakosak, egyszerűek vagy díszítettek, fedettek vagy fedetlenek, falszélesek, körerkélyek. Számos típusuk van:

  • Nyitott erkély (balkon): Az épület homlokzatából kilógó, gyámokon (konzol) vagy oszlopokon támaszkodó felület, amit könyökmagasságban mellvéd (balusztrád) határol. Lényegében az épület tömbjére épített, „kilógó nyitott szoba”.
  • Zárt erkély: A nyitott erkélyhez hasonló, de zárt; ablakai vannak elöl, vagy akár oldalt is. Lényegében az épület tömbjére épített, „kilógó zárt szoba”.
  • Franciaerkély (kilépő): Mellvéddel lezárt erkélyajtó, legfeljebb egy lábnyit lóg ki a homlokzatból. A franciaerkély nem teljesen használhatatlan, de bosszantó és majdnem teljesen értelmetlen: jelzi, hogy ott lehetne az erkély, de nincs.
  • Loggia: Az épület homlokzatából nem kilógó, alul és felül födémmel fedett, kétoldalt falakkal határolt, a homlokzat síkjában korláttal vagy mellvéddel határolt, „a külső oldalon nyitott szoba”.

Erkélyes lakások: Egy lakás lehet egy- vagy többerkélyes, és erkély nélküli. A használat (erkélykultúra) szempontjából fontos a lakás és az erkély elhelyezkedési magassága (emelet), mérete, tájolása és környezete. Ezek közül a méret és a környezet jelölik ki igazán, hogy mire lesz jó. A lombkorona-magasságban nyíló erkély szinte olyan, mint egy „madárles”, de az alacsonyan és a magasan fekvő erkélyek is kínálnak bőven látnivalót. Erkélytúra során, lakásunk erkélyéről és házunk környezetéből egy kisebb fajlistányi növény és állat figyelhető meg néhány év leforgása alatt még egy átlagos nagyvárosi lakótelepen is. Városi vadon jelenlétét észlelhetjük, ha fásított, parkosított a házunk tája, ami akkor meglepően élénk, ha zöldterület határán vagyunk.

Fák és bokrok a magasból: A növények, levelek és virágok teszik élhetővé házunk táját, melyek az erkély magasságából jobban elénk tárulnak, mintha a talajon állnánk. Az évszakok ritmusa örökös változást és szüntelen átmenetet jelent. Télen a kopasz fákon átláthatunk, áttekinthetőbb a környék. Tavasszal kipattannak a rügyek, virágoznak a juharok, a bodza és az orgona, majd az üde zöld kitölti az űrt. Nyáron tömött a növényzet, termések kezdenek érlelődni. Ősszel színesedik a lomb, fogy és ritkul az ágak köze, a kőrisek szinte egyszerre dobják le lombjukat. Ha nincs annyi levél, az állatok is jobban szemünk elé kerülnek. Évről évre minden fás növény egyre magasabb, néhányat kivágnak vagy kidöntenek, s ültetnek újat is. A gyepszintben a közönséges gyomfajok között az eredeti, az egykori őshonos erdő jellegzetes fajai is felbukkannak, ha alaposan körülnézünk.

Vadállatok a városban: A városban köztünk élnek, illetve be-be járnak vadon élő állatok, köztük az erdők vadjai – hiszen mi emberek költöztünk az elterjedési területükre és élőhelyeikre. Az idősebb fák, otthagyott tuskók szarvasbogaraknak és orrszarvúbogaraknak jelentenek szaporodóhelyet. Virágbogarak látogatják a bodzát, méhek keresik a nektárt, darazsak gyűjtenek korhadt farostokat az erkélyről, és próbálnak befészkelni. Pókok vadásznak mindenhol, hangyák laknak a burkolat alatt. Számos madárfaj él körülöttünk. Széncinege és feketerigó rak fészket, jön süvöltő, tengelic, vörösbegy, énekesrigó és cinege fajok, szajkó, fülemüle, és szirti galambok búgnak mindenhol. Mókusok rohangásznak ugyanazokon az útvonalakon és alszanak az ágakon. A lakásoknak pedig olyan faunájuk van, melyek fajai világszerte megtalálhatók az épületek belsejében. A szerény ezüstös pikkelyke például garantáltan megjelenik minden emberi környezetben.

A városi éj leple alatt: A panelházak szellős közműcsatornái pont kedvezőek az otthonok kártevőinek, a „csótánysétányokon” csótányok és egerek jelennek meg újra és újra, éjszaka aktívak. Cickányok élnek a téglaházak falainak belső járatrendszerében, és éjjel kijöhetnek, ha burkolathiba miatt kivezető rést találnak. A házak között egerek matatnak a fűben, éjjel sünök motoszkálnak, gyűjtögetnek, majd elbújnak a lyukakban. Tavaszi éjszakákon fülemüléktől visszhangzik a domboldal – varázslatos hangtünemény, amikor elül a nyomasztó nappali autózaj. Denevérek cikáznak a fák felett, a távolban békák brekegnek. Éjjel számos állat bemerészkedik a lakott területek szívébe, elmennek egészen a főutakig, tömbházak, lépcsők, játszóterek, parkoló autók mellett sétálnak. Néha róka és nyest szalad át az éjjeli lakótelepen, mert arra van dolga. Sötétedés után félénk őzek járnak be legelni, és rendszeresen eszegetnek, hullott diót keresnek a vaddisznók. A vaddisznók nem zavartatják magukat, nem félnek már. Erkélytúra során valóságos vadon látszik a városi erkélyről.

Fogyatkozás és betolakodás: A házi verebek tömeges csicsergése megszokott volt a tömbházak közötti területeken, mára alig van belőlük. Sarlós fecskék köröznek villámgyorsan a nagy házak közötti térben, amikor a szülők felkészítik fiókáikat az őszi vonulás irgalmatlan repülési kihívásaira – de a fecskék is vészesen megfogyatkoztak. Minden madár láthatóan kevesebb lett. A nemszeretem szúnyogok gyérítés után jóval kevesebben lesznek, de az éjjeli bagolylepkék miatt akár egész éjszakára nyitva hagyhatjuk az erkélyajtót, éghet a lámpa is, látványosan lecsökkent a számuk. Viszont a mi életünk során váltak tömegessé teljesen új invázív fajok. Kellemetlen betolakodó, de szándékos emberi betelepítés hatására borította el Európát is az ázsiai eredetű harlekinkatica, ősszel tolonganak a nyílászárók körül. Aztán poloskák inváziója jelent meg: Ázsiából az ázsiai márványpoloska, Afrikából a zöld vándorpoloska, Észak-Amerikából a nyugati levéllábú poloska és a tölgy csipkéspoloska. Az első három kellemetlen faj az átteleléséhez igyekszik minden alkalmas zugot kitölteni az erkélyen.

Kilátás az égboltra: A vadont az égbolt látványa teszi teljessé. A délre néző részen kört járnak be a csillagok az év során, évszakot jelző csillagképek delelnek éjfél tájt. A fényszennyezés és a légszennyezés elrejti a halványabb csillagokat, de a legfontosabb, legfényesebb égitestek jól felismerhetők, melyeket újra és újra átszel az ISS Nemzetközi Űrállomás. A változékony felhőzet, a hajnal, az alkonyat és az éjszaka fényei élménnyé teszik az erkélyen töltött időt.

Feltételek, felkészülés: Az erkélytúra a szobából indulva mindössze 1–2 méteres túratávú, a szintemelkedés 0 méter, nem igényel jelentős edzést és felkészülést. Az erkélytúra legfontosabb eszközei az otthoni papucs, egy sapka, napszemüveg, fényképezőgép, növény- és állathatározók, forró tea. Háztáji túrán a ház környezetének bejárásához 300 méteres körzetben maradunk, vegyünk fel utcai cipőt. Kis időráfordítással, házi munka és otthoni munka (home office) mellett is teljesíthető egy erkélytúra és háztáji túra, nincs szükség engedélyekre.

Kitekintő: Egyik következő blogcikkem az erkélykultúráról és balkonkertészetről fog szólni. Fotók hamarosan!

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 14

Sivatagi kerékpártúra: a Duna–Tisza közi Homokhátság félsivatagban

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Sivatagi kerékpártúra: a Duna–Tisza közi Homokhátság félsivatagban: gazdag alföldi táj volt – a hibás tájhasználat miatt elsivatagosodik.
Desert bicycle tour: on the semi-desert of Sand Ridge between Danube and Tisza, Hungary

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.02.07.

Alföldi kerékpártúra: A közepes hosszúságú alföldi kerékpártúrám célja a terepbejárás, a tájhasználat és a vízhelyzet megfigyelése volt Kecskemét környékén. A saját szememmel akartam látni az egykor bölcs művelésű, gazdag táj jelenlegi vészesen elsivatagosodó állapotát, amelyet elsősorban a teljesen hibás tájhasználat, vízgazdálkodás, másodsorban a szárazodó éghajlat idézett elő. A túrám túracél szerinti típusa fotóstúra, katasztrófatúra a Homokhátság félsivatagban.

Én és a kerékpárom - árnyék a száraz földeken, Kecskemét határában.
Én és a kerékpárom – árnyék a száraz földeken, Kecskemét határában.

Az Alföld a múltban: Hazánk alvízi ország a Kárpát-medencében, ahová összefolynak az ölelő hegységekből délies irányba tartó vízfolyások. A magyar Alföld szinte összefüggő ártér volt, ahol az egyszerre kiöntött Duna és Tisza olykor találkoztak egymással. Erdők, mocsarak és lápok borították e tájat, amelyet a sok évszázados tapasztalat és munka szelídített meg a fokgazdálkodás végtelenül bölcs tájhasználati módszerével. Később a történelem viharai lerombolták a harmóniát. A középkorban az oszmán törökkori népirtás szétszakította a hozzáértők generációs láncolatát. A magyar őslakosság egyik török elleni védekező stratégiája a mocsarasítás volt, a fokrendszer szándékos elrontásával. Közben zajlottak a hegyvidéki fakitermelések, erdőirtások. Mindezek eredményeként pusztítóvá váltak a szokásos árvizek, mindenképp szükség volt valamilyen beavatkozásra, meg kellett oldani a helyzetet.

Vízgazdálkodás az Alföldön: 1846-ban kezdték a nagy alföldi folyószabályozási munkálatokat az akkor rendelkezésre álló hidrológiai, ökológiai ismeretekkel és technikai eszközökkel. Ma már tudjuk, hogy a legjobb szándékuk ellenére is csak fele-fele a pozitív és negatív hozadékok aránya, a táj és a helybéliek élete a felismerhetetlenségig megváltozott, átalakult. A legsúlyosabb szemléletbeli és szakmai hiba, tévedés „az árvizet a leggyorsabban le kell vezetni” elgondolás, amely ráadásul pont a fokgazdálkodás logikájának az ellentéte. A folyószabályozás káros mellékhatásai is kívántak megoldást, például a terjengő belvíz. 1960–1990 között meliorációs beavatkozásokkal (belvízlevezetés, csatornázás) kívánták megjavítani a szántóföldi termelés feltételeit, és továbbfejleszteni a folyószabályozás pozitív eredményeit. Sajnos azonban a hibás vízlevezető gondolat mentén haladtak tovább. A vízlevezetést tetézi, hogy a szénhidrogének kútfúrásai átszakították a vízzáró rétegeket.

Vízlevezetés: Jól levezették a vizet, száradni kezdett az Alföld egésze, különösen a Homokhátság területe. 100 évnél is öregebb, ~7 méter mély ásott kutak működtek, melyekben a ~6 méteres vízszint ~1975-ig ellátta a kerteket és a lakásokat. Döbbenetes, kétségbeejtő és rémisztő, hogy ~2009-re a kutak fenékig kiszáradtak, mert a talajvízszint 8–10 métert zuhant. A vízlevezetés rendkívül sikeres volt, de sajnos súlyos elsivatagosodást okozott, ami a Homokhátság egyetlen őshonos élőlényének sem jó, beleértve az embert. A Homokhátság elsivatagosodásának problémáját és súlyosságát nem a homoksivatagos képek szemléltetik legjobban, hanem a fenékig kiszáradt 7 méter mély kút fotója, ahol zöldmoszat jelzi az egykori vízszintet.

A Homokhátság elsivatagosodásának problémáját és súlyosságát nem a homoksivatagos képek szemléltetik legjobban, hanem a fenékig kiszáradt 7 méter mély kút fotója, ahol zöldmoszat jelzi az egykori vízszintet.
A Homokhátság elsivatagosodásának problémáját és súlyosságát nem a homoksivatagos képek szemléltetik legjobban, hanem a fenékig kiszáradt 7 méter mély kút fotója, ahol zöldmoszat jelzi az egykori vízszintet.

Elsivatagosodás: Az elsivatagosodás globális probléma, többféle értelemben is az elszegényedést, elsivárosodást jelenti. A klasszikus kiszáradásos elsivatagosodás sajnos Magyarországon is jelen van, méghozzá a szóban forgó, az ország területének egytizedét kitevő Homokhátságon. Évente mindössze 500–550 milliméter csapadék öntözi, és ez csak csökken, mert a kopár homokos területről felszálló légtömegek elűzik a felhőket, és a globális klímaváltozás miatt országosan szárazodik az éghajlatunk. A homok nem tartja vissza az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb heves felhőszakadások vizét, az éves párolgás 700 milliméter is lehet, vagyis a vízháztartás negatív, ~-200 milliméter évente. Mintegy 1000 tó kiszáradt, alig maradt tanya, szegényedik, elvándorol az ember is (városiasodás). Az élhetetlen száraz homok eluralkodása, az elsivatagosodás szemmel látható, és jelzik a fenékig kiszáradt kutak, a nyári aszályban elszáradt, lekókadt növények, ahol már a homoki szőlő sem jut vízhez. Visszaszorul az őshonos élővilág, csökken a biológiai sokféleség, előretörnek a tájidegen özönfajok. Már az amerikai eredetű, sivatagi kaktuszok is megjelentek a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a Homokhátság félsivatagban. A Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) félsivatagi területnek nyilvánította.

A Homokhátság elsivatagosodásának problémáját és súlyosságát nem a homoksivatagos képek szemléltetik legjobban, hanem a fenékig kiszáradt 7 méter mély kút fotója, ahol zöldmoszat jelzi az egykori vízszintet.
A Homokhátság elsivatagosodásának problémáját és súlyosságát nem a homoksivatagos képek szemléltetik legjobban, hanem a fenékig kiszáradt 7 méter mély kút fotója, ahol zöldmoszat jelzi az egykori vízszintet.

Elszegényedés: A természet nagymértékben elszegényedett. Korábban nádasok voltak sokfelé, melynek gazdag madárvilága és halállománya volt. Bíbic (Vanellus vanellus), mocsári teknős (Emys orbicularis), réti csík (Misgurnus fossilis), nád, és még számos faj nagy állományai. Mostanára a nádas valamennyi fajával együtt nyomtalanul eltűnt, a helyét kopár területek borítják, a helybéliek életmódja is megváltozott.

Száraz út Kecskemét határában.
Száraz út Kecskemét határában.

Megoldás, kiút: A megoldás, az Új Vásárhelyi-terv, és a hazai vízhelyzet teljes megértését tesz lehetővé a „Szelídvízország” című rövidfilm. A lényeg a régi, ésszerű, bölcs tájhasználat, a fokgazdálkodás logikájának követése: központjában a víz megtartása és széleskörű használata van (az igazi vízgazdálkodás), és a természet, a táj adottságait kihasználó, az arra épülő mezőgazdaság és állattenyésztés. Ártéri gazdálkodás, gyümölcsészet, haltenyésztés, halászat, ártéri mesterségek, ártéri építkezés (lábasházak). A vízi és vízhez kötődő élővilág igen gyorsan képes visszatelepedni és helyreállni, ennek nyomán megélhetéshez jutnának a helybéli emberek, újra pezsegne az élet. Arra kellene használni a tájat, amire kínálja magát.

Feltételek, felkészülés: Kecsemét kerékpárral nehezen megközelíthető a megyeszékhelyek felől, de érkezhetünk vasúttal. Kecskemét környékén az országutak viszonylag forgalmasak és a települések között nincsenek kerékpárutak, óvatosan és megfontoltan kell közlekedni. Útpadka sincs, a homokos földutak szárazak. Az országútról ne nagyon térjünk le, ne kalandozzunk a homok borókái között sem, mert a tanyavilágban jelentős kutyaveszéllyel kell számolni! Szintkülönbség nincs, erős napfény van a Homokhátság félsivatagban, lehet szél és vigyünk vizet.

Kitekintő: A „Szelídvízország” című film kötelező tananyag mindenkinek, mert kiválóan elmagyarázza a vízhelyzetet; idevágó blogcikkem „A 13 legsúlyosabb globális probléma”.

Szakirodalom:

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 14

Erdély: varázslatos utazások egy meseországban

Click to rate this post!
[Total: 2 Average: 5]

Ebben a blogcikkben az Erdélyben tett varázslatos utazásaim és számos kalandozásom benyomásait kristályosítom, ami azon olvasók számára lehet izgalmas, akik nem, vagy csak futólag fordultak meg a Király-hágón túli meseországban, Erdélyországban.
Transylvania: magical journeys in a fairytale country: Erdély.

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2022.01.26.

Erdély fővárosa, a romantikus Segesvár.
Erdély fővárosa, a romantikus Segesvár.

Bevezetés Erdélybe: Erdély önálló földrajzi és kulturális egység, ezeréves néprajzi csoportok hazája és élő múzeuma. Az Erdélyi-medence hatalmas hegyvidéki területéről beszélünk a Király-hágó mögött, egészen Moldva határáig, sőt már a Partium és a Bánság is Erdélyhez sorolt. Az ókorban trák eredetű dákok lakták jóval szélesebb területen, majd 271-ig a Római Birodalom része lett Dacia néven. A forgatagos népvándorlás idején gótok, hunok, gepidák, avarok és szlávok lakták, a 10. századi magyar honfoglalás korában zömét a Bolgár Birodalom uralta. A vlahok (románok) a 12. századtól kezdve érkeztek nagyobb számban a mai Albánia területéről, a rómaiaktól származtató dákoromán elméletnek érdemi bizonyítékai nincsenek. A népvándorlás képlékeny századai során nomád pásztor törzsek mozogtak Eurázsia-szerte, majd a magyarok által már lakott területek gyérebb részeire érkező hegyvidéki románok békésen és mozaikosan beékelődtek. Erdély a magyarság önálló egységévé („Erdélyországává”) alakult a középkorban, és ez a jelleg azóta is megmaradt, hogy Erdély 1918 (Trianon) óta Románia országához tartozik.

Sárkányok kertje: elvarázsolt sárkányok kővé dermedve.
Sárkányok kertje: elvarázsolt sárkányok kővé dermedve.

Az elnyomott Erdély korában: Az első benyomásom Erdélyről még az előző rendszerben történt 1984-ben, amikor a kommunista diktatúra igen pusztító változata taposta az ezeréves Erdélyt. Egynapos körút volt, térképet nem volt szabad vinni, (de megoldottuk). Összefüggő zöld erdőségek, egymás elől bujkáló hegyek, lepukkant települések, dróttal összetákolt rozsdás gázos buszok, rendőrök, és a mérhetetlen szegénység maradt meg az emlékezetemben. A meglepően barátságos utcák és terek szélén élelmiszerboltok ajtaja előtt hosszú sorokban várakozó emberek. A szinte teljesen üres boltokban 3 darab hitvány áru egy-egy termékből, mintha eleve használt lett volna mindegyik, és a személyi kultusz poszterei lefedték a sápadt falakat.

Utazás Erdély szívébe és múltjába.
Utazás Erdély szívébe és múltjába.

Utazás Erdély szívébe: Ma már szabadon utazhatunk, a következő útjaim a „klasszikus” Erdélyt tárták elém 2005 után. Az Erdélybe vezető utak ütőere a Kárpát-medencéből vezet az Alföldön és a Partiumon át, fel a Réz-hegységbe, át a Király-hágón (582 méter tszf.), majd le az ősi földre. Jellegzetes erdélyi, domború kúpformába rakott széna díszíti a tájat szerteszét, minden egyedi: a települések, a látnivalók – megérkeztünk. Egy álló napig mehet a buszunk keletre, még mindig nem érünk a végére, és valami meglepetés lapul minden kanyarban. Itt időzni kell, bóklászni, szemlélni. Hol kátyúkból készült úton, hol zakatoló betonlapokon, hol tüköraszfalton haladunk. Hajmeresztő manőverekkel száguldó helybéli autók, olykor buszok(!), parkoló autókba fulladt belvárosok, rémes lakónegyedek, és a féken tartott idő mementói, ez egy külön ország.

Tordai-hasadék - Erdély hegyei közt.
Tordai-hasadék – Erdély hegyei közt.

Erdély hegyei közt: A Kárpátokhoz tartozó Erdély hegyi tájainak és hegységeinek közös jellemzője a művelés és a vadság girbegurba határa, ahol az élet és az elmúlás kéz a kézben jár. Nyugaton, az Alpok lakói egészen másképp formálták a hasonló jellegű tájat, ott éles határok és pedáns művelés rendeztek el mindent. Erdélyben viszont még megvan az ősi vadság és eredetiség. A Bihar-hegység heves patakjain átkelni sem egyszerű, a kétszeres csapadékmennyiség süppedő, buja életet vitt a fenyvesekbe, ahol némi fajismerettel hosszú listát lehet írni, mert minden fontos fenyvesi növény jelen van. De még a valamivel szárazabb Kalotaszegen is víz csordogál mindenhol, kiterjedt legelők és járatlan hegyek ölelik a falvakat. Legelők, nyájak, erdő és erdő, havasi legelők, apró tavak, lápok, káprázatos tájak, este zuhanó hőmérséklet, a levegőt harapni lehet. Az erdők mélyén farkasok és medvék, főleg a Hargitán.

Kalotaszentkirály: lassan mennek haza a marhák és a bivalyok.
Kalotaszentkirály: lassan mennek haza a marhák és a bivalyok.

Lassan csöpögő idő: Erdélyben sokfelé meg kell állni, időzni, és elfelejteni a nagyvilág zaját. Erdély azonban nem a Király-hágón kezdődik, hanem Budapesten, a Néprajzi Múzeumban, ahol tárgyi emlékeink sorában hangsúlyos szerepet kapott. A vitrinek mögött kimerevített magyar néprajz, mint szertár és időkapszula, teríti elénk a múltat. Erdély azonban beenged egy másik dimenzióba, ahol a jelen az ősrégi múlt folytonossága, itt még elevenek a műkincsek. Még aszfalt sincs minden úton, csak köves és saras zötyögő; háziállatok serege vonul bambán nap nap után, s nénik szedik utánuk a kilapult trágyát; a népművészet itt még öröklött szokás; a népviselet pedig a lassú élet része, büszkesége – és ez nem színpad, nem múzeumi bemutató, hanem maga a tapintható valóság, az élő múlt! Néha mintha áthajtottunk volna egy láthatatlan időkapun: elfelejtett, múltban rekedt városkák lapulnak a hegyek között. Erdély élő múzeum, ahol középkori módszerrel főzik faluvégen a pálinkát, ahol rozsdás bodegában (kocsma) cserélnek gazdát a bölcsességek.

Ványológép, a mosógép őse.
Ványológép, a mosógép őse.

Erdélyiek: Az erdélyi ember egyetlen mondatával felfedi származását, a nyelvhasználatuk sajátos és hamisíthatatlan, az elszigetelt csángók beszédét pedig alig értjük. Szókimondók, jellemük egyenes, mellé nem beszélnek, humoruk ütős. Biztos, hogy van náluk pálinka, visszautasítani nem lehetséges. Ételük tartalmas, ízviláguk markáns, sörük rekeszekben, a kürtőskalács felejthetetlen, a gyerekeknek hűsítő, tábortüzük az égig ér, vendégszeretetük marasztaló, egy erdélyi bulinak párja nincs. Csorba, töltött káposzta, áfonya, csipkebogyólekvár, zakuszka, sajtok, szalonnák, Tiltott Csíki Sör. A polgármester főszervező, a tiszteletes közvetlen és kimért beszédű, minden gyerek tisztelettudó, de még a medvényi pásztorkutya is embertisztelő. Megpillanthatunk szőnyegmosást patakban, ekhós szekerek vándorait, ez egy meseország, de már betörtek a nyugati szelek…

A Tordai sóbánya régen: eredeti állapotában.
A Tordai sóbánya régen: eredeti állapotában.

A nyugati szelek hatásai: Körülbelül 2010 után Erdély a változás útjára lépett. Először aszfaltot kapott néhány ezer éve sáros földút, jobb iskolabuszok járnak, mint bárhol Európában, korszerűsítés és beruházás, high-tech szennyvíztisztító. Majd nyugati támogatással kőfalakat raktak patakmedernek – hogy ne legyen több árvíz, s ne legyen több hal; autópályák létesülnek, faluban terített nagyvárosi térkő és betonozott csatornába terelt csörgedező ér, hollywoodi fényparádé sóbányában, fogyatkozó állattartás, elköltöző fiatalok miatt halványuló hagyományok, egyre több autó, bazár és autós turista. Fiókban maradnak a kelengyének szánt varrottas terítők, vendégeknek és turistáknak szól a kenyérsütés. Csak nehogy az ősi mesevilág alkonyát hozzák a nyugati szelek!

És a Tordai sóbánya most: beépítve, belámpázva.
És a Tordai sóbánya most: beépítve, belámpázva.

Feltételek, felkészülés: Erdélyi utunk előtt alaposan tanuljuk, komoly útikönyvekből és forrásokból készüljünk. Csakis helyi idegenvezetővel, túravezetővel menjünk, kinek a gyökerei ott vannak, aki ismeri a nemzetek közötti és nemzetiségi viszonyokat, és beszéli a helyi nyelveket, kinek ízes a szójárása és vérében a székely humor, aki képes fellibbenteni a csipkét Erdély titkos világáról. Egész Erdélyben, Moldva határáig elég magyarul tudnunk, a vásárokban fizethetünk forinttal. Kerékpáros utazóknak kemény és nem ajánlott ország ez keskeny utakkal, kerékpárutak és padkák nélkül, vad autóforgalommal, rengeteg kóbor kutyával, düledező, ijesztő negyedekkel. Erdély a fotósoknak első osztályú téma!

Kalotaszegi népviseletbe öltözött lányok sorakoznak konfirmálásra egy református templom kapujánál, valahol Kalotaszegen, a kétezres évek elején. A népviselet itt még az élet része, míg nálunk már múzeum és színpad.
Kalotaszegi népviseletbe öltözött lányok sorakoznak konfirmálásra egy református templom kapujánál, valahol Kalotaszegen, a kétezres évek elején. A népviselet itt még az élet része, míg nálunk már múzeum és színpad.

Mit érdemes megnézni Erdélyben? Ha vadregényes fenyvesben, hegyekben szeretnénk túrázni, irány a Bihar-hegység: a Pádis-fennsík és környéke. Őserővel zúgó patakok, a Szamos-bazár átjáróbarlang, a gigantikus szádájú Csodavár barlang. Havasi legelőkkel borított magashegységi táj fogad minket a Fogarasi-havasokban. Ha a főútvonalon megyünk, láthatjuk a Király-hágót, majd Bánffyhunyad palotáit. Kalotaszeg az élő népművészet hazája. Kolozsvár a történelmünk kiemelten fontos városa. Erdély „fővárosa” a festői szépségű középkori Segesvár, a várnegyed Világörökség. Erdélyi kézműves termékek, portékák folyamatos vására Kőrösfőn várja az arra járókat. Szovátán különleges sós tavak és gyógyfürdő. A Hargita hegyein túl pedig Csíksomlyó zarándokhely.

Kitekintő: Erdélyt mindenkinek látnia kell Nagyváradtól Csíkszeredáig!

Felhasznált szakirodalom a „Bevezetés Erdélybe” részhez:

  • Sós, Judit – Farkas, Zoltán (2005): Erdély útikönyv. – JEL-KÉP Bt., Budapest, 456. pp.

Köszönetnyilvánítás: Felejthetetlen Erdélyi útjaimért örök hálám számos szervezőnek, vendéglátónak, barátnak: Édesapám és (+)Bajnok Laci bácsi; Kis Csilla, Szekeresné Zsuzsa néni és Harsány közössége; Vizi-Füredi Mária; doktori ösztöndíjprogram; Sallai R. Benedek és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Túrkeve); Kiss József és a Holocén Természetvédelmi Egyesület (Miskolc); Péter György-Árpád, Okos-Rigó Hajnal és Okos-Rigó Dénes, Magyarókereke és Kalotaszentkirály csapata, Silvanus Ökológiai Egyesület (Kalotaszentkirály-Zentelke).

Click to rate this post!
[Total: 2 Average: 5]

Találatok: 52

Időutazás: oligocén kori gyalogtúra a Paratethys-tengerből kiemelkedő ős-Bükk hegységen keresztül

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Time travel: Oligocene hiking through the ancient Bükk Mountains, which rises from the Paratethys Sea

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.11.27.

Bevezetés az időutazásba: A hagyományos turista térben utazik, amely költséges, időigényes és környezetterhelő. Zavaros időket élünk, a sokasodó bajok korát, sajnos rossz irányba halad a világ. Ha nem tetszik a kor, amiben élünk, és/vagy ha nincs időnk, pénzünk messzire utazni, utazzunk az időben, és itt Magyarországon egy helyben ülve is bejárhatjuk „az egész világot”.

Időmélységek és világok: A földtörténeti óidőben és középidőben hajó és tengeralattjáró kellene a Tethys-óceán felfedezéséhez, amelyben a Bükk tömbjét alkotó mészkő képződött. Trópusi éghajlat uralkodott az eocén kor végéig, szubtrópus az oligocén korban, mediterrán a miocén korban, tundra a jégkorszakokban. A Bükk fokozatosan emelkedett a mai, kevéssel tszf. 1000 méter alatti magasságába, miközben egyre öregedett, lepusztult a középső tömb felszíne. Az évmilliók során folyamatosan cserélődött a hegység növényzete, többször benyomult a tenger, majd a hatalmas forrásbarlangok sora emelkedett magasan a karsztvízszint fölé. Számomra az a Bükk leglátványosabb, legizgalmasabb múltbéli arca, amikor szigetszerű tengerparti hegység volt. Az oligocén kori, szubtrópusi Paratethys-tenger, majd a belőle származó miocén kori édesedő és mocsarasodó mediterrán Pannon-tenger nyaldosta a Bükk lábait. Hasonló tájélményt ma legközelebb a Földközi-tenger vidékén, a mediterrán tengeri térségben találunk!

Időgép és időutazás: Milyen szerencse, hogy ma már van időgép megfizethető áron – egy használtcikk piacon vásároltam, (Távol-Keletről nem mertem rendelni). A mai időgépek fluxuskondenzátor nélkül készülnek. A szokásos, profin összeállított túrafelszerelésemmel megyek, amely már kiállta az idők próbáját. A tervezett útvonalam keresztülvezet az ős-Bükkön, Miskolc helyétől Eger leendő helyéig. Fényképezőgépet sajnos nem vihetek, mert tiltja a használati utasítás és az Univerzum, összeakadna a tér–idő folytonosság. Kerékpár sajnos nem fér bele az időgépbe, így gyalog kell mennem. A felkészülés munka- és időigényes: fel kell elevenítenem a tanulmányaimat, és egy kupacnyi vastag szakkönyvbe kell mélyen belelapoznom, hogy eligazodjam majd a múltbéli Bükkben.

Az ős-Bükk keleti oldalában: Egy szép szombati napon kiálltam a Bükk miskolci szélére és felvettem az előre beállított időgépet. Beindítottam, és egy szemvillantás alatt visszaugrottam 30 millió évet, megérkeztem az oligocén korba: tengervízben tocsogok és előttem áll a mainál sokkal alacsonyabb ős-Bükk. Az északi szélesség 30 fok körül vagyok, ma ezen a szélességen torkollik a Nílus a Földközi-tengerbe. A tenger alig hullámzik és tele van kagylóval. Mangroveerdő vesz körül, és a Szinva patak (folyó) bővizű őse torkollik a Paratethys-tengerbe. Az erdő trópusi jellegű, hangos, a meleg levegő párás, fülledt, virágok és a sós tenger illatától tömény. Terveim szerint a fölfelé haladok az ős-Szinva mentén, nyugat, délnyugat irányában szelem át az ős-Bükköt. A turistatérképpel semmire sem megyek, a GPS nem lát egy műholdat sem, de az iránytű jól működik, csak fordított irányba mutat. Az ős-Szinva mentén trópusi galériaerdő követi a folyót, alig tudok haladni a fikuszok és a liánok között. Az áltobozkáiról felismerem, hogy éger (Alnus cecropiaefolia?) is van ebben az erdőben, a későbbi égerligetek előhírnöke. A dombvidéki domborzat idegen számomra, de felismerem a Szeleta-forrásbarlangot. A Szeleta szádája olyan, mint manapság, azonban a Szinva szintjében fakad és ömlik a folyóba, mint ma a Szikla-forrás a Szalajka-völgyben.

Az ős-Bükk dombság hátságán: A Szinva után a Garadna patak ősét követem, amely Lillafüred mai helyén torkollik a Szinvába. Más vízfolyást és domborzati elemet nem ismerek fel. Alacsony, örökzöld, üde, zárt erdőben vagyok, sok páfránnyal és néhány óriásfenyővel – a belső területek már mediterrán jellegűek. Kevés szikla búvik ki a vastag üledékkel eltemetett mészkőtömbből, és azokon egy apró kövifodorka zöldellik (Asplenium egedense). Ősi babérok (Laurus hungaricus) és ősi szőlők (Vitis hungarica) miatt haladok nehezen, liliomfák (Magnoliaceae) és egy ősi liliom (Cercidiphyllum andreánszkyi) virágai pompáznak. Dél felé fordulva, gesztenyefaerdőben (Castanopsis sp.) haladok a bükki lankák északi oldalán. Hatalmas Eucalyptusok magasodnak a lombkorona fölé. Tízszer annyi fafaj alkotja az erdőket, mint ma, köztük az ősi bükkféle Eotrigonobalanus furcinervis uralkodó. Tömeges a Cunonia oligocaenica fa, amely a mai fokföldi vörös vasfa kihalt őse. Él itt egy ősi platán, a Platanus neptuni. Az örökzöldek közé lombhullató fafajok is vegyülnek: tölgyek (pl. Quercus agriensis), nyárak (Populus sp.). Lapos tetőkre érek, tszf. 300 méternél nem lehetek sokkal magasabban. Kúp- és toronykarsztok emelkednek ki, de fennsík még nincs, a híres bükki kövek még nem zökkentek ki.

30 millió év múlva más fodorka fajok hódították meg a sziklafalakat, egyik leggyakoribb az aranyos fodorka (Asplenium trichomanes).

Trópusi völgytalpakon: Szinte minden völgyben víz csordogál, a széles völgytalpakon lassan kanyarognak. A patakok szélén kolokán (Stratiotes egedensis) és sárga tündérrózsa (Nuphar hungaricum), ismét fikuszok és liánok. Szitakötők és pillangók röpködnek, légyfélék bosszantanak. A rovarok zúgása és a madarak éneke is szokatlan, ismeretlen számomra, kivéve a kabócák kórusát.

A Paratethys-tenger víztükre feketéllik a szélben, mert a mélyben oxigénhiányos körülmények uralkodnak. Olyan, mint egy mai származéka, a Fekete-tenger Törökországban.

Az ős-Bükk tengerpartján: Ha a völgytalp járhatatlan, gerincen ereszkedem délies irányban lefelé, ahol a kilátás miatt felszakadó erdőt keresek. A látóhatáron végre előbukkan a tenger, mintha Görögországban vagy Spanyolországban lennék! Messziről nézve feketéllik a Paratethys-tenger víztükre, mint Törökországban, mert a mélyben olyan oxigénhiányos, mint az egyik származéka, a hírmondónak megmaradt Fekete-tenger. A tengerpart változatos, öblökkel tagolt, csendes, alig hullámzik, sekély, hínaras. Kagylók és rákok az üledéken és a kövek között, ezek ma is ott vannak, szürke agyagba zárva, (és a Mátra Múzeumban). Kis halak cikáznak a vízfelszínen, az egyik kövületét 30 millió év múlva fotóztam le, mert kitűnően konzerválódott az oxigénhiányos üledékben. Sejtelmem sincs arról, hol épül majd fel Eger barokk városa. Az éjszakai ragadozókat nem várom meg, még naplemente előtt lejár az időutazás időtartama. Visszatérve a holocén jelenkorba, Egerben fejezem be a túrát.

Az ős-Bükk Paratethys tengerpartja ellaposodó és tagolt, változatos, egyes szakaszain olyan, mint a Jón-tengerből kiemelkedő Ainos oros hegység, Kefaloniá szigete.

Kitekintő: Őslénykutatók és földtörténészek sokat írtak már az ősidőkről, időutazókat filmekből is ismerünk, az időutazó gyalogtúrával azonban világelső vagyok. Terveim szerint más múltbéli korokban is teszek majd időutazós gyalogtúrákat, városjárásokat, de a kitűnően vizsgázott időgépemmel előre is mehetek az időben. Magvakat sajnos elfelejtettem gyűjteni az oligocén korban, de amúgy is tilos lett volna.

Felhasznált szakirodalom:

  • Borsy, Zoltán (1993): A Föld fejlődése és szerkezete. – In: Borsy, Zoltán (szerk.): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 28–123.
  • Fűköh, Levente (1983): 300 millió év – földtörténeti archívum. A Bükk földtani képe. – In: Sándor, András (szerk).: Bükki Nemzeti Park. Kilátás a Kövekről. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 39–60.
  • Fűköh, Levente (2002): A geológiai képződmények ősmaradványai. – In: Baráz, Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 71–82.
  • Hably, Lilla (2007): Szubtrópusi tájak az alsó oligocénben. – In: Járainé Komlódi, Magda (főszerk.): Pannon enciklopédia. Magyarország növényvilága. – Urbis Könyvkiadó, Budapest, 16–17.
  • Hevesi, Attila (2002): Fejlődéstörténet II. Felszínfejlődés. – In: Baráz, Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 83–108.
  • Wikipédia: Nagy-Eged hegy: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-Eged_hegy (2021.11.27.)
Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 65

Oktatótúrák (tantúrák): szakvezetések, terepgyakorlatok

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Educational hike: field trips

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.10.25.

Az oktatótúrák helye és célja: A túrázás egyik túracél szerinti típusa az oktatótúra, tantúra (oktatási–tanulási célú túra): szakvezetés, terepgyakorlat. Oktatótúra az, amikor a résztvevők szerint „túrát vezetek”, a kívülállók szerint „csoporttal kirándulok”, szerintem pedig munkatúrán dolgozok, ahol a természetvédelem oktatását összekapcsolom a túravezetéssel és idegenvezetéssel. A túra célja terepi oktatómunka megadott téma, tantárgy szerint: többnyire természetvédelem, környezetvédelem, biológia, tájékozódás, vagy mind egyszerre. Szakvezetés vagy terepgyakorlat önállóan, vagy tantárgy, tanulmányi kirándulás, tanulmányút, tanfolyam, továbbképzés, erdei iskola vagy tréning részeként. Hogy szervezzem és tartsam meg, azt felkérésre vagy főnöki utasításra teszem, de hogy hol és miként, az már az én dolgom. A lehető legtöbbet hozom ki a napból, mindent azonban nem mutatok meg, természetvédelmi okokból a jelzett utakról nem térünk le, a titkos helyeimet sem fedem fel, betartjuk az írott és íratlan szabályokat.

Az oktatótúrák szervezése és jellege: Egy oktatótúra túrakiírással kezdődik: a saját módszerem és a fenntarthatóság alapelvei szerint tervezek. A résztvevői létszám rendszerint adott, de az ideális létszám 6–10 fő. Közismert, mindenkinek útba eső ponton van a gyülekező, a területet közösségi közlekedéssel közelítjük meg. Az oktatótúra gyalogtúra: rendszerint rövid gyalogos körtúra. A terep könnyű és közepesen nehéz, a túratáv legfeljebb 10 kilométer. Több nem lehet, mert a résztvevők közül sokan nem bírnák: hiszen nem túrázókkal megyek. Vannak, akik életükben először túráznak. Vannak, akik csak beltéri sportokat űznek, vagy mozgás nélkül élnek. Vannak, akik még nem gyalogoltak hegyekben, nem voltak barlangban, talán még igazi erdőt sem láttak. És sokat beszélek, nagyon sokat, de nem túl sokat. Többet tudnék beszélni, mint amennyit a résztvevők be tudnak fogadni. A nyelv magyar vagy angol.

Az oktatótúrák témája és tartalma: Az oktatótúra témája, tantárgya van terítéken egész nap. Minden lehetőséget megragadok, kihasználok, már az útvonalat is eleve eszerint terveztem meg. De ahogyan a természet is összetett, a túravezető oktatómunkája is szerteágazó, a tantúra sem szakbarbár. Vagyis a „kötelező” téma mellett szóba jön minden, ami szembe jön. Szó esik a helyi jellegzetességekről, történelmi, néprajzi emlékekről, a tájhasználat jelenéről és múltjáról, a földfelszínről, a növényzetről, állatvilágról, jellegzetes, érdekes fajokról. Források, patakok, barlangok, sziklaképződmények, virágok, halak, csúcsragadozók, turizmus stb. Olyan, mint száz kötetlen minielőadás, ahol a téma mindig épp előttünk van: látjuk, halljuk, érezzük, tapintjuk, kézbe vesszük, és az egész miliő, környezet hatása alatt állunk.

Mennyit érünk a természetben? Az erdő nem tanterem, a túra sem iskolaszagú. A hegyekben mindenki fiatal és egyenrangú, kissé mások a viselkedési szabályok. A hegyekben mindenki szembesül az emberi valójával, testi, szellemi és mentális képességeivel: erőnlétével, állóképességével, ügyességével, gyakorlati ismereteivel, érzéseivel. Mindenki ráébred a közte és a természet közötti távolságra. Mennyire vagyunk életképesek a természetben egy hátizsáknyi felszereléssel? Mennyit ér a tudásunk és a műveltségünk a hegyekben? Mire emlékszünk az iskolából, mit ismerünk fel a tanultak közül, minek vesszük hasznát? Mennyi értelme volt az oktatás és a média ránk zúdított ismeretanyagának? Célom, hogy az oktatótúrán ezekre mindenki választ kapjon magának.

Hatalmas élmény az oktatótúra: Egy jól vezetett túra hatalmas élmény, egy jó tantúra, terepgyakorlat is maradandó élmény! A természet természetes értékrend szerint rendeződik, nem politikai, mérnöki tervek és gazdasági érdekek mentén, ahol nem jogalkotók és divatcsinálók diktálják a szabályokat; igyekszem rámutatni a civilizáció hibáira. A természetben nem működik a társadalomban eluralkodott képmutatás. A végtelen nyugalom, csend, a valódi mozgás, az időjárásnak való kitettség, az aznapra hátrahagyott társadalmi pózok és az őszinte környezet felfrissíti a testet és a lelket. A résztvevők csoportja a túranapon átmenetileg jókedvű túracsapattá formálódik. Azon vagyok, hogy minél több dolgot bemutassak élőben, helyzeteket teremtsek. Mindeközben otthonosan mozgok, fellibbentem, hogyan viselkedek az erdőben és a hegyekben szabadidőmben országjáró, utazó túrázóként 1990 óta, kutatóként, többnyire egyedül. Akik egy szokványos (unalmas) kirándulást vártak, kellemesen fognak csalódni. Az élet teljesen más területeiről, vagy a világ más tájairól érkező résztvevőket bevezetem a hazai természet és a természetjárás világába – számomra ez a kihívás. Ha véletlenül ismerősök kerülnek a csoportba, itt fognak igazán megismerni, itt fogják megérteni, mit tanultam a gimnázium utáni 4 iskolában, és miért lógok folyton a természetben.

Kitekintő: Az oktatótúra betekintő a természetbe; számomra hobbiból lett munka, melynek feltétele a felkérés, beszervezés, megbízás, munkalehetőség: Magyarország és Európa tájain.

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 35

Hosszú kerékpártúrák: 200 km feletti egynapos körtúra, alföldön és hegységen át

Click to rate this post!
[Total: 1 Average: 5]

Long bicycle tours: one-day round trip over 200 km, through lowlands and mountains

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.08.21.

Bevezetés a hosszú kerékpártúrákba: Túratáv szerint tapasztalati úton csoportosítottam a kerékpártúrákat 2010-ben, ezt ma is helytállónak tekintem. A terep nehézsége bármilyen lehet, a műúti kerékpártúrákat viszont tudjuk kategorizálni. Eszerint 0–20 kilométer között kerékpáros kiruccanásról beszélhetünk, ennyi egy átlagos városi munkanapon is összejön. 20–60 kilométer között rövid kerékpártúra, egy laza túra, vagy ha csak pár óránk van, illetve ez a gyerekek és a kezdők szintje. 60–120 kilométeres egy átlagos, közepes kerékpártúra, amikor még belefér az időzés pár helyen, ez akár napi szinten és egy életen át tartható. 120 kilométer feletti a hosszú kerékpártúra, teljesítménytúra, amikor sok állásra már nincs lehetőség. Egy túranapon (24 óra) 200–300 kilométer teljesíthető egyéntől és a körülményektől függően, a biológiai határ kb. 500 kilométer. Hosszú, módszeres felkészülés (!) után ez sem okoz egészségkárosodást, ha pihenés, regenerálódás követi. Az emberi test rendkívül sok mozgásra van tervezve, sőt csak nagy aktivitás esetében működik jól.

Ebben a blogcikkben „megmagyarázom”, mi az értelme a hosszú kerékpártúráknak, mi a jó benne. Egyetlen hosszú kerékpártúra és útvonal bemutatásával illusztrálom a témát. Az útvonal leírása hasznos lehet a kerékpártúrát tervezőknek. A kerékpárutakat 10-es skálán pontozom, ahol “0” a használhatatlan (ultragagyi), “10” a kitűnő (vérprofi).

A hosszú kerékpártúráim célja és szépsége: Van, hogy be szeretnék járni egy nagyobb területet, vagy a hazai zord kerékpáros viszonyok miatt jelentős kerülővel jöhet össze, amit szeretnék. Van, hogy csak tekerni akarok unásig (nem sikerül), menni és menni keresztül mindenen. Van, hogy teljesen ráérek, mindegy, meddig tart. És van, hogy ehhez minden összejön, mert kitűnő idő lesz (jó meleg), szabadnapom van, megvolt a megelőző edzéssorozat, túrakaja beszerezve, a túrakerékpárom műszaki állapota kiváló. Hosszú kerékpártúrán sehol sem lesz sok időm, de végigmozizhatom a tájat, sőt tájakon át haladok, utazok. Kerékpárral elég lassú és szabad vagyok ahhoz, hogy mindent lássak, halljak, érezzek, de elég gyors ahhoz, hogy magam mögé gyűrjek akár több száz kilométert is egy nap alatt. Vegyes terepre tervezett túrakerékpárommal bármilyen úton és időben mehetek, a teljes menetfelszerelésemmel ellátom magam. Ez nem verseny, szinte nem is fáradok. A tekerés könnyed, mint a lélegzés. Erő mindig van, nem kell motor. S közben nem szennyezek, nem járok zajjal, nem ártok senkinek. Valódi túrát szeretnék, megnézni, megismerni, lefotózni néhány helyet, de a hosszú túráknak mindig van egy kis átutazó jellegük. Ülök a nyeregben órákon keresztül, egész nap, közben dél lesz, majd délután, este, naplemente, éjszaka, de én csak megyek rendületlenül. Hosszú úton teljesen különböző szakaszok váltják egymást. Itt-ott megállok, időzök egy keveset, élvezem az utat, a tájat, a helyeket, eseményeket, közben szigorúan be kell tartanom a túrakerékpározás összes szabályát, ha sikeresen akarom végigtekerni a napot. Ritkán indulok hosszú kerékpártúrára, de valamennyi felejthetetlen! Tekinthető önismereti tréningnek, teljesítménytúrának, amiért nem jár érem és oklevél.

Alapfelszerelés: MTB alapú túrakerékpár (hegyi terepi szakasz) és tartozékai, ruházat tűző napra, lehűlésre, szélre, esőre. Teljesen vízhatlan kerékpártáskák és zsákolástechnikai megoldások. Általános túrafelszerelés, napvédelem, lámpák, fénytechnika. Élelem, 4 liter ivóvíz (száraz szakaszok).

Északkelet-Magyarországon választottam ki egy hosszú kerékpártúrát, méghozzá Miskolc környékén, ahonnan nagyon nehéz messzire kerékpározni. Miskolc egy közismerten „sekisebe” város, ahol egyetlen fővonalon sem lehet elindulni, a térség jelentős helyeire csak igen körülményesen és hatalmas kerülőkkel, hegyvidékeken át lehet elbringázni. Egerbe át lehet tekerni a Bükk hegységen keresztül, de Putnokra, Kassára, Sárospatakra, Tokajba, Nyíregyházára, Debrecenbe, Mezőkövesdre és Budapestre nincs ajánlható, kívánatos kerékpáros útvonal, és ezekre egyelőre remény sincs.

Miskolc–Tiszaújváros–Tisza-tó–Bükk–Miskolc hosszú kerékpártúra, körtúra vegyes terepen: Útvonal: Miskolc (130 m) – Nyékládháza – Tisza: Tiszaújváros – Tisza-tó: Tiszafüred (90 m) – Tisza-tó: Poroszló – Mezőkövesd – Bükk: Hollóstető (580 m) – Miskolc (130 m). Túratáv: kitérőkkel együtt 201 kilométer, ebből terep kb. 17 kilométer. Utazósebesség: 2125 km/h. Menetidő: megállásokkal együtt 20 óra. Időpont: 2021.08.14. szombat. Időjárás: felhőtlen napos idő, másodfokú hőségriasztás. (Ilyenkor javasolt vízpartra menni; megfogadom, irány a Tisza.) Biztonság: megfelelő.

Miskolc – Mályi kerékpárút Mályi felől megépült szakaszán, mögöttem Miskolc: Avas, Avasi kilátó, Cementgyár.

Alföld: Miskolc – Nyékládháza (0–18 km): Miskolc városának (130 m) észak–déli tengelyén botorkálós jellegű, veszélyes, lassú kerékpárút van, a belvárosban tekergős, a Csabai kapuban szakadozó és kellemetlen; az Avas alján repedések és púpok dobálják a bringát, s mindenhol gyalogos. (4 pont) A városra visszanézve az Avas panelrengetege, a szürke cementgyár és az ikonikus Avasi kilátó búcsúznak. Már majdnem készen van a kerékpárút Mályiba, de elakadt, egy köztes kb. 800 méteres szakasz valamiért hiányzik. Szántóföldi földúton azonban megjárható. (7 pontos lesz, ha befejezik) Mezőkövesd és Budapest felé Nyékládházán vége a kerékpárútnak (második falu), nincs tovább. Kavicsbányatavak egész családja van a területen, kedvelt nyaralóhelyek.

Nyékládháza: a 3-as főút mentén eddig lehet eljutni kerékpárral, kerékpárút vége, nincs tovább.

Alföld: Nyékládháza – Tiszaújváros (18–45 km): Ónod és Muhi felé, országúton kerülök. Ónodon a híres Ónodi vár, és vásárok helyszíne, Muhin a muhi csata, a tatárok tragikus pusztításának emléke. Ma békés, kellemes falvak. Innen a 35-ös főút Tiszaújvárosra, a Tiszáig. Az első és az utolsó kilométereken tilos kerékpározni, a KRESZ szerint ilyenkor tolni kell a padkán, (ami veszélyesebb). Nagycsécstől Tiszaújvárosig poroszkálós jellegű, lassú, a keresztutaknál bakkanós kerékpárút van (5 pont). Sajószögeden aznap falunap szórakoztatja a helyieket.

Muhi és Nagycsécs között a 35-ös főúton kerékpározni tilos.
Sajószöged: kerékpárút és a Sajószögedi Falunapok.
Tiszaújváros: kerékpárút és a sok tíz kilométerről is látható kémény.

Alföld: Tisza: Tiszaújváros – Tiszafüred (45–100 km): Végre elértem a Tiszát! Az EuroVelo 11 nemzetközi kerékpárút (Norvégia – Görögország kelet-európai útvonal) vezet a szinte tüköraszfalttal borított árvízvédelmi töltésen. A táblázás erősen hiányos, de kerékpáros sztráda jellegű gyors út, felejthetetlen élmény! (9 pont) Magasra nőtt ligeterdők a folyó mentén: a hullámtéren puhafaligetek láthatók, a mentett oldalon főleg ártéri faültetvények, szántóföldek, füves területek bálákkal. Nincsenek falvak, emberek és mozgás is alig, csak a tiszai táj és a csönd, melybe belesimul a kerékpárom. Itt-ott egy műtárgy, tanya, bujkáló őzek, felröppenő madarak. A túl szűkre szabott hullámtér mellett a Tiszához igen közel halad a töltés, együtt kanyarog a folyóval, szinte végtelen az út. Erősen tűz a nap, a gát tetején 41 fokot mérek, kezd melegedni. Az utam egyre csak kanyarog, ível, mint a szőke folyó. Szénabálák várnak sorsukra százával, itt lelassult az idő. Ahol megszakadt az erdők folyama, feltárul a róna látványa. Vadászles áll őrt, a távolban egy munkagép dohog, a látóhatár az eget érinti. Bőrömön érzem a nyári nap erejét, vág a menetszél, szemlélem a tájat, s közben tartom a pedálfordulatszámot. A Tiszacsege–Ároktő közötti kompon esküvőre felsorakozott ifjú pár és násznép üde színfoltja a szakasznak. Aztán Tiszafüred (90 m), Tisza-tó, elértem a túrám végpontját. Nagy a nyüzsgés, tele a kikötő, a parkoló, a strand és szinte a vízfelszín is. Mivel letekertem 100 kilométert, itt most ennem kell.

A Tisza hídján, Tiszaújváros határában.
EuroVelo 11, Tisza mente, Tiszaújváros.
Tiszai tájkép a Tiszacsege-Ároktő kompon tartott esküvővel.
EuroVelo 11, Tisza mente, Tiszacsege – Tiszafüred.
Tiszafüred, Tisza-tó.

Alföld: Tisza-tó: Tiszafüred – Poroszló (100–110): A Tisza-tó mentén kitűnően megépített kerékpárutak vannak, jól szolgálják a fenntartható turizmust. A kör persze csak az utóbbi időben záródott a látványos kerékpáros hidakkal. (10 pont) Rengeteg nyaraló ember és jármű. Kerékpárok, autók, motoros és evezős hajók serege, mintha mindenki idejött volna. Változatos növényzettel tagolt kiterjedt vízfelület, élettel teli táj, összehangolt turizmus és természetvédelem, kellemes hely. Poroszlón visszatöltöm az elfogyott 4 liter ivóvizet, innen elhagyom a Tiszát.

A Tisza hídján, Tiszafüred és Poroszló között.
Vérprofi kerékpárút Tiszafüred és Poroszló között.

Alföld: Poroszló – Mezőkövesd (110–135 km): Itt kerékpáros túraútvonalnak megjelölt országút van, néhány táblán kívül semmi sem történt, pont olyan, mint előtte. (nem pontozható) Azonban elviselhető az autóforgalom, veszélyes része nincs, hosszú egyenes szakaszai vannak. Néhány falu, fasorok, végeláthatatlan szántóföldek, és a mesés Mátra fölött lemenő nap.

Mezőkövesd: matyó népviseletben.
Mezőkövesd: matyó népviseletben a néptáncosok.

Bükk: Mezőkövesd – Hollóstető (135–172 km): Mezőkövesden a kövesdiek találkozóján matyó zenészek, táncosok a legendásan gyönyörű népviseletükben, amire okkal büszkék. Aztán mennem kell tovább, már sötét van. Bogácsig különpályás kerékpárút vezet, élmény tekerni rajta. (9 pont) A lótücskök hangos éneke jelzi az augusztust. Bogácson rengeteg ember, autó, nosztalgia diszkó (retro party) és mindenféle hangos, fényes mulatozás. A bulik messzire hallatszó zenéje és járkáló emberek. Cserépfaluig csak az országút, de forgalom már nincsen. Cserépfalu után ismét kerékpárút. (9 pont) A hegység déli kapujánál is esküvő, majd belevetem magam az éjszakai erdőbe, hogy átkeljek a Bükk hegységen. Az első szakasza terepen vezet. A Hór-völgy köves, gödrös, pocsolyás, saras hegyi út, kanyarogva emelkedik és 16 kilométer hosszú. Természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, fokozottan védett. Kerékpáros turistajelzés vezet rajta végig, de csak MTB hegyikerékpároknak ajánlható. Valaha autóforgalma volt, mára visszavette a természet. 16 fokig hűl a levegő, és egyetlen ember sincs az egész környéken. Állatok nesze, vizek csobogása hallatszik oldalról, számos elágazás, a lámpáim fényében derengő látnivalók, majd felérek. Hollóstető a túrám legmagasabb pontja, tengerszintfelett 580 méter. Itt is eszek, és jár a csúcscsoki. Éjfél rég elmúlt, alszik az erdő.

Bogács: Retro Party.
Hollóstető (tengerszintfelett 580 méter), Bükk.

Bükk: Hollóstető – Miskolc (172–201 km): A Bükk hegységi átkelésem második szakasza műúton vezet. Hollóstető 580 méteres tengerszintfeletti magasságáról 130 méterre ereszkedek vissza Miskolc alföldi tájára. Terepen felfelé erőgép voltam, a kanyargós hegyi országúton lefelé pilóta. Száguld a kerékpár, egymás után veszem az éles kanyarokat. Közben megállok egy kis bükki forrásvízért, majd a hegység keleti kapujánál szintén esküvő. Melegszik a levegő, mire Miskolcra érek, 20 fok lesz, hasítok tovább az alvó városban. Miskolc városának kelet–nyugati tengelyén kerékpárút létesült, de van vele baj: olyan útvonalon tekereg számos derékszögű kanyarral, amelyen egyetlen bringás sem megy végig. Olyan, mint egy cikkcakkos közlekedési tanpálya, útvonalnak teljesen eszetlen. Főleg felfestett nyomvonalból áll, összesen kb. 700 métert tesz az útirányra merőlegesen. (5 pont) (A cikkcakkos részeket kihagyva, egyenesen célszerű haladni.) A város túloldali végéig tekertem, hogy meglegyen a 200 kilométer, de annyi energia maradt bennem, hogy legszívesebben Kassáig mentem volna, (még 90 kilométer).

Miskolc (tengerszintfelett 130 méter).

[Felvidék: hosszabbítási álom: Miskolc Kassa (201–290 km): Még volt bennem elegendő energia, hogy eltekerjek a 90 kilométerre lévő Kassára („Košice”), és kedvem, kajám is lett volna hozzá. De a fantasztikus tiszai–bükki hosszú kerékpártúrám végére értem, és Kassára sajnos nincs ajánlható kerékpáros útvonal. A 3-as főút egyenesen vezet, amit az autósoknak építettek (kerékpározni tilos), autópálya is készülőben van. Kerékpárral a falvak között szinte lehetetlen: sokkal hosszabb lenne, mert tekervényes, de nincs, mert nem vezet végig. Miskolc és a nagy magyar múltú Kassa nincsenek messze egymástól, turisztikailag mindkettő jelentős, de kerékpárral nem járható meg, kerékpárút tervéről sem hallottam.]

egynapos kerékpáros körtúra, 201 km
one-day bicycle round trip, 201 km

Feltételek, felkészülés: Kitűnő állapotban lévő, kiváló minőségű, megbízható, erős, hibátlan beállítású, komfortos túrakerékpár, többszörös defektvédelem, sokéves (évtizedes) fizikai, szellemi és technikai felkészülés. Egy hosszú túrát megfelelő edzéseknek kell megelőznie. Kipihent állapot, kellemes időjárás, elegendő élelem és ivóvíz, szükség esetére rövidítő “B” tervek. Kerékpárszerelési gyakorlat, ehhez a szükséges szerszámok, tartalékok. Ruházat tűző napra, lehűlésre, szélre, esőre. Teljesen vízhatlan kerékpártáskák és pakolástechnikai megoldások. Napvédelem, lámpák, fénytechnika. Hosszú kerékpártúrán az önismeret kiemelten fontos, pontosan kell tudnunk, hogyan működik a saját testünk! A kerékpársport és a túrázás valamennyi szabályát be kell tartani, mert 150 kilométer felett a legkisebb hibának is következményei lehetnek! Hosszú kerékpártúrákra minden egészséges ember képes lehet, ha sportos életmód mellett sok év edzés, felkészülés előzi meg. Az emberi test rendkívül sok mozgásra van teremtve, az életerős működéséhez igényli a nagyfokú fizikai aktivitást, ennek egyik formája a kerékpározás.

Kitekintő: Korábbi túrakerékpáros blogcikkeim: mediterrán kerékpártúrák Görögországban, nyugati kerékpártúrák Hollandiában, kutatótúrák. Szívesen írok, mesélek, meghívásra előadok, oktatok a hosszú kerékpártúrákról, de az erőbeosztás egyéni jellege miatt ilyen túrát kérésre sem szervezek. A 204 kilométeres Balatonkör (Balatoni bringakörút) viszont bárki számára elérhető és teljesen biztonságos, eszméletlenül szép, kezdőknek is szívesen ajánlom. Jelenleg hazánkban nehéz és problémás két jelentős pont (turisztikai központ, megyeszékhely) között biztonsággal, nem hatalmas kerülőn, jól kerékpározható útvonalat találni. Remélhetőleg – és az ígéretek szerint – Magyarország egyszer könnyen bejárható lesz kerékpárral!

Click to rate this post!
[Total: 1 Average: 5]

Találatok: 98

Éjszakázás nyáron a hegyekben: kerékpártúra, függőágyazás, forró erdő

Click to rate this post!
[Total: 1 Average: 5]

Éjszakázás nyáron a hegyekben, kerékpártúra és függőágyazás a forró erdő közepén, egyedül: élmény, kaland, túlélés, természet, technika.
Overnight in summer in the mountains: mountainbiking, hammocking, hot forest

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.08.16.

Nyáron az erős napfényben és hőségben kevesebben túráznak, a függőágyazás nyáron, hegyekben éjszakázás pedig még kevesebb embert érint. Az ehhez szükséges felszerelés és tudás ma már hozzáférhető, mégsem teszik. Egy téli, havas erdőben készült sátras fotóm (számomra) meglepő módon megindította az embereket – azokat is, akik nem természetjárók. Ezért egy nagy olvasottságot kapott téli sátras blogcikket írtam róla, aminek ez a nyári párja.

Elhagyom a várost: Végre elhagyom a lakott területet, az autóra tervezett városban kerékpárral sajnos kerülőkön, lassítókon teszek meg mintegy 10 kilométert a városközponttól a hegység határáig. Ha egyetlen hazai középhegységbe terveztem a többnapos kerékpártúrát, a napi kilométer kevés lesz, hiszen ha minden nap oda-vissza áttekerek, akkor sem jön össze túl sok egy napra, (ez 150 kilométerből kijön). Mivel a hegység környékéről indulok és többnyire a legmagasabb részek közelében töltöm az éjszakákat, elég 30–50 kilométert tekerni az első nap. Ez tényleg nem sok, így ráér délután indulnom, nem sietek sehová. A felszerelést itt nem részletezem, de egynapi ivóvíz, többnapi élelem, a kerékpárhoz, az időjárás eshetőségeihez, a túléléshez és a függőágyas kint alváshoz szükséges felszerelést magammal viszem, vagyis fel vagyok málházva, kb. 40 kilogramm kerékpár és a táskák össztömege.

Hegyi műutakon felfelé a nyári erdőben, kerékpárral: A hegyi műutak kanyargós szerpentinjein lassan, egyenletesen haladok. A meredekségtől függően óránkénti 5–12 kilométeres sebességgel kapaszkodok felfelé. El kell kapnom a ritmust, a csúcsig legfeljebb vízért állok meg egy forrásnál. Mélyeket lélegzek, a verejték csillog a bőrömön, átitatja a ruháimat, folyamatosan csöpög a bukósisakom orrcsúcsáról. Ez a túra munka része, amikor megdolgozok a fönti csodáért, ami vár rám. Hegymenetben kifejezetten szeretem a nehéz, rossz minőségű, régi, szétesett utakat, mert azon jóval kevesebb a gépjármű, ami veszélyeztet és az orrom alá kormol. A rossz út a barátom: minél rosszabb út, annál kevesebb, lassabb autó és versenymotoros. Az autósok általában óvatosak, néha látványosan gyakorlatlanok a hegyi utakon, a motorosok azonban folyton sietnek, halaszthatatlan, sürgős dolguk van. Mivel a zárt lombkorona alatt nyáron gyenge a légmozgás, egy-egy roncstelepre való 10-20 éves gépjármű füstje beül az erdőbe, vagyis tényleg nem közöttük kell feltekerni.

Erdők mélyén kerékpárral. (In the depths of forests by bike.)
Erdők mélyén kerékpárral. (In the depths of forests by bike.)

Földutakon felfelé a nyári erdőben, kerékpárral: Egyre több helyen van kerékpár turistajelzés. A földutakon, javított földutakon lassabban haladok, mint a műúton. Kövek, por, talajrögök, sártengerek, kiszáradt vagy tele pocsolyamedrek, faágak és kidőlt fák zökkentenek ki újra és újra. A kisebb akadályokat nyeregben ülve oldom meg, a nagyobb akadályokhoz le kell szállni, tolni, akár 10–20 alkalommal is átemelni. Igyekszem minél gyorsabban tekerni, hogy lehagyjam a fejem körül zümmögő, ólálkodó rovarok hadát, ennek vagy egy „sebességhatára”. Közben a fülem és minden érzékem tágra nyitva. Málhás kerékpárt hajtva minden lehetséges nehézséget időben látni kell, a fül pedig a harmadik szem, de ez csak a technikai része, ami sok év gyakorlat után már teljesen automatikus, gépies. Amiért mentem, az az erdő és a hegyek, vizek: a növények, az állatok, a sziklák, a hegyi levegő, a fények, hangok, illatok, a táj és a kilátás. Annyi élményt, megfigyelést gyűjtöttem az évek alatt, hogy nem férne el az interneten.

Alapfelszerelés nyári éjszakázáshoz, függőágyazás nyáron: Függőágy a köteleivel, 2 hegymászókarabiner, vékony nyári matrac, takarónak való, csomagtartókötél a felszerelésnek karabinerekkel, hosszú melegruha tetőről talpig(!), valamint ponyva és egyéb megoldás eső esetére. Símaszk és kesztyű is van rajtam. Takarónak nyári hálózsákot használok. Harmat ellen is ponyvát szoktak kifeszíteni a függőágy fölé, nekem erre nincs szükségem, (eddig nem volt). A ponyva eltakarná a lombkorona és az égbolt fenséges látványát. Különálló, vagy a függőággyal egybeépített szúnyogháló tartja távol a szemtelen rovarokat, de ennek sem látom szükségét, (még folyóparton sem). A rajtam lévő ruhák megvédenek a szúnyogoktól, harmattól. Ha sok kiegészítőt viszünk a függőágyhoz, akkor a tömege és csomagmérete eléri egy túrasátorét. (A függőágyaknak van szúnyoghálós, sátras, téli, kétszemélyes és kemping változata.) Fejlámpa, tartaléklámpa, általános túrafelszerelés, ivóvíz, élelem.

Táborhely: Az ideális táborhely nem esik emberek, állatok, járművek útjába, sőt rejtett és nem is láthatják, nem veszélyezteti fadőlés vagy ágtörés, árvíz, medve, a talaj vízszintes, még forrás is van a közelben. Településektől legalább 3 kilométerre legyen, nem lehet tiltott területen. A nyílt részre lássunk ki a függőágyból. Függőágyazás nyáron vagy télen, ezekben nincs különbség. A függőágyazás is táborozás, vadkemping, azonban nem sátor. Teljesen ártatlan, semmilyen nyomot sem hagy, semmilyen kárt sem tesz, és csak néhány órás. Viszont kitett, egy hagyományos függőágynak nincs zárt tere, a talajon mászkáló ízeltlábúakon kívül nem nyújt védelmet semmi ellen. Alkalmas erdőt, fákat igényel. Ugyanakkor páratlanul kényelmes, hangulatos, romantikus, a nyugalom és a szabadság érzetének egyik legmagasabb foka.

Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)
Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)

Táborverés: Négy méter távolságban lévő két erős, egészséges fiatal fa közé feszítem a függőágyat, a köteleit hegymászókarabinerrel csatlakoztatom. Beleterítem a matracot és a takarót (pl. nyári hálózsák), a földre egy darab nejlont kilépőnek. A függőágy felett kifeszítem a csomagtartókötelet, erre egy-egy kis karabinerrel kerül a hátizsák és a fotótáska stb. A felszerelés többi része a vízhatlan kerékpártáskákban bezárva, különös gonddal csomagolom el a kaját és a párára, vízre érzékeny dolgokat. A kerékpárt vagy egy közeli, vagy a függőágyat tartó egyik fának támasztom.

Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)
Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)

Vacsora: Lefekvés előtt ennem és innom kell. Ha ügyes voltam, főztem napközben, amihez hobókályhát, zsebkályhát használok („titántűztér”). Mivel kerékpárral, nyáron, hegymenetben nagy a vízveszteség, mindenképpen vissza kell pótolni, a megérkezés után folyamatosan inni kell. 4 liter ivóvíz van nálam napközben, ha száraz helyen vagyok, ami bőven elég. A források, kutak és egyéb vízvételi lehetőségek helyét érdemes pontosan tudni. A hegycsúcsok, fennsíkok elég szárazak. A reggeli–ebéd–vacsora lényegében ugyanaz, főzni forrás közelében érdemes. A zár tűztér tűznyújtási tilalom idején is használható, és tavasztól őszig erre számíthatunk. Ha nincs időm, kedvem, nyugalmam, száraz fám a tűzgyújtáshoz, akkor „hidegfőzés”. A lényeg, hogy tápláló, nagy energiatartalmú, fehérjében, rostokban, vitaminban gazdag ételeket egyek, ami összetett és könnyen ehető, finom, ízletes, és a melegben nem romlott meg.

Esti fények a kékórában. (Evening lights in the blue hour.)
Esti fények a kékórában. (Evening lights in the blue hour.)

Fotózás: Függőágyazás nyáron: elmaradhatatlan rész a fotózás, az élmény későbbi megosztásának és felhasználásának céljából kellenek a fotók. Főleg a táborverés előtt fotózok, amikor még mesés helyen vagyok. Ezután vonulok az alvóhelyre, ahol már csak szelfiket és tábori képeket készítek. A függőágyból nem olyan egyszerű ki-be szállni, mint egy sátorból, és az éjszaka rövid. Ha mindennel végeztem, akkor takarodó, eljött a lefekvés, a függés ideje.

Alvás: Nyári kint alváshoz nem kell sok ruha, elég a vékony matrac és takaró. A hegyekben azonban nyáron számíthatunk erőteljesebb lehűlésre, amikor 10 fok alá esik a hőmérséklet. Pára és páralecsapódás is várható. A cipőfűzőnél összekötött túracipőket is átvetem a csomagtartókötélen, mert nem maradhat a földön.

Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)
Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)

Fények a nyári erdőben éjszaka: Amint alább száll a nap, tompulnak a fények és azonnal zuhan a hőmérséklet. A naplemente jellege mindig meglepetés, emlékezetes egy meseszép helyen. Ilyenkor már lehetne készülődni az éjszakázáshoz, de inkább megvárom csillagászati szürkület végét, míg beáll a teljes sötétség. Ha még mozgásban vagyok, néha szentjánosbogarak parányi fényei jelölik az út szélét, mint apró világítótornyok a sötétség tengerén. Tiszta égboltnál sokkal több csillag válik láthatóvá, mint a lakott területek környékén, a Tejút fehér maszatcsíkot rajzol. Távoli fények gyulladnak fel, ahol emberek laknak, élnek – én is lehetnék az. Akármilyen meseszép, lassan ideje nyugovóra térnem. A nyári erdőben többnyire zárt lombkorona rejt el a sötétben, az imbolygó levelek közötti réseken csillagok pislákoló fénye kandikál be bátortalanul. Egy bükkös alja éjszaka mélysötét. Ha körbepásztázok az erős lámpám átütő fénysugarával, itt-ott felvillan egy szempár. Hosszasan bámulnak, majd eltűnnek az erdőben.

Tejút részlet a nyári égboltból: Hattyú, Lant, Delfin, Nyíl csillagképek, hullócsillag.
(Milky Way section of the summer sky: Cygnus, Lyra, Delphinus, Sagitta constellations, shooting star.)
Tejút részlet a nyári égboltból: Hattyú, Lant, Delfin, Nyíl csillagképek, hullócsillag.
(Milky Way section of the summer sky: Cygnus, Lyra, Delphinus, Sagitta constellations, shooting star.)

Hangok a nyári erdőben éjszaka: A nyári erdő a hangok tárházát adja elő minden éjjel. Lágy szellő, néha határozott szél susogtatja a fák leveleit. Este a hangok gyorsan változnak, a nappali madarak elhallgatnak, és egyre több új madár szólal meg. Kisebb mozgás hallatszik, hol a közelből, hol a távolból. Jellegzetes éjjeli madarak hangja ad karaktert az erdei éjszakának. Mozgolódnak az emlősök is, őzek ugatnak. Egér, cickány zizzen az avarban. Hatalmas baglyok röppennek tova teljesen hangtalanul, majd denevérek surrognak körülöttem. A denevérek bumerángszerű hangja egészen közeli néha. Éjjel kevesebbet láthatunk, mint nappal, de a hangok világa meglepő és intenzív élményt nyújt. Ha volt is pár túrázó a környéken, ilyenkor már nincs egy sem. Ha egy magaslaton hallható volt a távolban kanyargó sportmotorok zajszennyezése, a naplementével annak is vége, beáll a nagy fekete csönd… Egy-egy puska dörrenése a messzeségben, távoli repülő zaja emlékeztet arra, hogy azért még nem a világ végén vagyok (sajnos). A szemmel látható hegységperemi városok FM rádióját is befogom, ha akarom. Az ismeretlen hangok fejtegetése jó játék minden erdei éjszakára.

Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)
Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)

Rövid nyári éjszakák: Nyáron hosszúak a nappalok, rövidek az éjszakák. Ha csillagnézés után éjfél körül térünk nyugovóra, viszonylag kevés időnk marad a sötétből. Hajnali 4 körül már kel a nap és ébred a természet. 4–5 óra alvás azonban bőven elegendő. Függőágyazás nyáron: sokkal többet lenni fényben, mint sötétben.

Élet a nyári erdőben éjszaka: Nyáron élénk az erdő, a vegetáció dúsan tenyészik, az állatok élik a dolgos életüket, és közben minden készül a télre. A kintalvós túrák célja éppen az, hogy időzzek, időt töltsek a természetben, akár egyhelyben, megfigyeljem az erdő életét, ritmusát, része legyek az idő fordulásának. A szürkület idején hirtelen mozgolódni kezdenek az állatok, ekkor több a bóklászó őz, szarvas, csörtető vaddisznó. Szinte mindig eloldalog egy róka a közelemben. Egér és cickány is szem elé kerülhet. Baglyok, denevérek röppennek. Zavarni, bántani egyik sem fog, de a területileg illetékes róka közelebb lopakodhat, míg alszom, az ő terve a lopás. Szúnyogok, bagolylepék jelennek meg a lámpa fényében. Távol az emberektől – közel a természethez… Leírhatatlan az élmény, a szabadság és a béke, ami uralja a hegyeket évmilliók óta. De tudnunk kell, hogy mindez csak illúzió, hamiskás kép, mert a természet kíméletlen. Az éj órái az éjszakai ragadozók munkaideje. Korunkban, Európa közepén, a gondosan megválasztott hely és idő azonban nyugodt, hazánk nagyragadozói pedig félelemmel tekintenek ránk, nem vagyunk a zsákmányaik. Messziről észlelnek és kikerülnek, hagyják az embert aludni.

Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)
Függőágyas táborhelyem. (My hammock campground.)

Hajnal, táborbontás: Már kora hajnalban dereng az égbolt keleten, ezzel elillan minden éjjeli varázs, fény- és hangjáték. Lehetne lustálkodni, de sokkal hasznosabb pakolni és megkeresni egy jó kis napfelkeltés helyet. A táborbontás elég egyszerű. Először a hálózsákot csomagolom el a kompressziós zsákjába, majd összehajtom a matracot. Utána lebontom a függőágyat, és mehet a zsákjába. Aztán lekerül a csomagtartókötél, mindent bezsákolni, és nyoma sincs az éjjeli táboromnak. Napfelkelte előtt és után bőven lesz idő elrendezni a felszerelést és megreggelizni.

A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)
A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)

Mosakodás: Lefekvés előtt fogmosás; és reggel vagy este, de mosakodni kellene. Erre alkalmas a forrás, ahol vizet veszek a nap folyamán valamikor. A felszerelésben szállított 3–4 liter vízből juthat egy kevés egy cicamosdásra. Mivel nyári meleg van és kerékpártúrán amúgy is természetes a folyamatos izzadás, kifejezetten jól esik egy kis pancsolás, ha van hol. A mély völgyek nagyobb patakjai és forrásai kiválóak, a hegytetők és a fennsíkok azonban igen szárazak. A kutatótúrák, a hegyi vizek 12 éves kutatása után eléggé képben vagyok a források és vízfolyások helyzetéről. Sokkal több víztér van a hegyekben, mint azt bárki gondolná, több, mint amit a térképek mutatnak. De évtizedes távlatokban sajnos egyértelmű, országos vízhozamcsökkenés és szárazodás zajlik. Sok forrás kiszáradt, a mocsárforrások, sarak nem jöhetnek szóba, a forráslápok szinte megközelíthetetlenek, a kishozamú erek feliszapolódtak. Ráadásul a többségük távol esik a jelzett turistautaktól és a műutaktól, erdészeti utaktól, a megközelítésük is engedélyköteles, de védi őket a nehéz terep és a sűrű növényzet. Vízbázisra, a forrásba és a patakba tisztálkodószer nem kerülhet, ezért leginkább tiszta víz és törölköző. Víz hiányában szárazborotválkozás egy krómozott késpenge tükrében. Tisztaság – fél egészség!

A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)
A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)

Luxus a nyári erdőben: Függőágyazás nyáron, hozzáad az élményhez a luxus érzése. A teljes felszerelésem nálam, a hátamon és a kerékpáromon van, nem szorulok senkire, sem szolgáltatásra, sem gépjárműre. Függőággyal nincs szükségem fizetős szálláshelyekre, a hajdani turistaházak többségét amúgy is az autós kultúra vette birtokba. Szükség esetén építek, vagy találok fedelet. Főzőcskézhetek, finom és tápláló élelmem ad erőt, van vizem elegendő. Valódi, mesébe illő tájban vagyok, valódi hangokkal és látvánnyal körbevéve – ilyen élményeket manapság a legdrágább luxushotelek igyekeznek nyújtani a vendégnek. Csillaghotelben, a függőágyam kifejezett kényelemében alszom; szebb helyen, mint bárki más. A hegyekben alapból enyhébb a nyári forróság, hűvös éjszakákkal. Ráadásul még térerő is van egyre több helyen. Telefonálni innen sem fogok, meg már írni sem, de mutatok majd eszméletlen fotókat.

A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)
A napfelkelte meleg fényeiben. (In the warm lights of the sunrise.)

Feltételek, felkészülés: Jól összeállított felszerelés szükséges, kitalált és begyakorolt rutinok. Kiemelten fontos az önismeret, a testünk ismerete: hogyan bírjuk a nehéz menetfelszerelést, hogy haladunk kerékpárral mindenféle terepen, hogy reagálunk a váratlan helyzetekre, hogy bírjuk a meleget, az esetleges vízhiányt, váratlan lehűlést stb. Az edzettség nagyon fontos alapfeltétel, ami vagy rendszeres túrázással, vagy természetesebb életmóddal alakul ki.

Kitekintő: Korábban blogcikket írtam a függőágyazás nyáron téli párjáról: “Éjszakázás télen a hegyekben: túra, sátrazás, fagyott erdő.”

Click to rate this post!
[Total: 1 Average: 5]

Találatok: 70

Hegyi kutatótúrák keresztül az országon, a természet mélyére nézve

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Mountain research hiking through Hungary, looking deep into nature

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.03.29.

Kattant kutatók: A természetet sokan kutatják, elsősorban a természettudományok: a földtudományok, a biológiatudományok és a környezettudományok kíváncsi kutatói. Vannak, akik laboratóriumban elemeznek, és vannak, akik munkájának lényege a terepi vizsgálat. Sokan vannak és sokfélék, de közös bennük a megszállott tudományos érdeklődés és igényesség. A túrázás egyik túracél szerinti típusa a kutatótúra (kutatási célú túra), kutatóút, felfedezőút, a terepi kutatómunkát azonban nem mindenki tekinti és szervezi túrának. A terepi kutatók nem (csak) kilométereket, pecséteket, élményeket gyűjtenek, hanem ismereteket, adatokat. A kutatómunka közhasznú, mert ez táplálja a tudományt.

Kutatótúráim: 6 évig hobbiból, majd doktori ösztöndíjjal, összesen 12 évig kutattam intenzíven. A környezettudományok terén csörgedező kisvizeket, forrásokat, jelentéktelen, apró, rejtőzködő vízi állatokat kutattam: hegyi vizekben élő laposférgek, édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida). Felderítettem, kibővítettem és feldolgoztam a magyarországi ismereteket, ez egy alapkutatás, (amire PhD tudományos doktori fokozatot kaptam, 2016). A kutatásaim indítéka, motorja, ösztönzője (inspirációja) azonban a természetjárás, túrázás, amire az egész kutatást felépítettem. Szakág szerint gyalogtúrázás és kerékpártúrázás – ebben a blogcikkben csak a túrák élményéről írok, mostanáig 14 hegyvidéket érintett. Mivel a biológusok kivételével tulajdonképpen soha senki sem tudta és nem értette, mit csinálok a hegyekben, ezért jelen blogcikkem mindenkikhez szól, akik e miatt nem tudnak aludni azóta sem.

Kutatónap a hegyek mélyén: Ha nem szomszédos hegység a cél, akkor az első nap hosszabb utazással kezdődik: vonat, busz. Arról is döntenem kell, hogy gyalogosan vagy kerékpárral lesz hatékonyabb. Az intenzív kutatótúrák mindig korán kezdődnek. Nagy tempóval indulok, az első állomásig „hagyományos” túrázó vagyok. Völgyben robogok felfelé ütemesen, ébred az erdő. Majd megérkezem az első mintavételi helyhez, rögtön kiveszem az első (és utolsó) napi félórás pihenőt, ebédidőt. Szalonna és egyéb izmos kaja, ma már estig nem lesz több időm enni. Aztán kezdem a mintafelvételt, s ha vége, jön a következő. Tervezett útvonalon haladok, egy kutatónap 10< mintavétel esetén hatékony, de néha csak 5 jön össze (2016-ig 805 db). Egy mintavételi ponton 15–30 percem megy el, egy kutatónap összmunkaideje kb. 5 óra. Alapos vagyok, kínosan alapos, különben vissza kell mennem, amire az otthoni adatbevitelnél jövök rá. A mintavételek között ismét túrázó vagyok, de nem oda megyek, ahová út visz, ahová könnyű, hanem ahová kell. Akkor is, ha a teljes völgyet betöltik a kazalban álló kidőlt fák, akkor is, ha 2 méteres a bozót, akkor is, ha térdig süppedős, akkor is, ha sziklagörgeteges, akkor is, ha majd ott jövök rá, hogy „nem jött be”. Nem utakban, túracélpontokban, hanem vízgyűjtőterületekben gondolkodom, az utakat „túrasztrádának” tekintem, ahol sokkal gyorsabban haladok. Ha kerékpárral vagyok és nem tudok tekerni, akkor tolom, nyüstölöm, emelem, cipelem. Volt, hogy 500 méteres szintemelkedést küzdöttem le így. Így megy naplementéig, addig tart a műszakom, utána ismét átlagos túrázó vagyok. Többször volt, hogy egy hegység közepén ért a nap vége, s futva indultam vissza a sötétben, szarvasbőgésben, vagy az éjjeli erdőben tekertem.

A természet élete: Többnyire hétköznapokon, munkaidőben vagyok terepen kutatni, és nem csak utakon járok, így jobban feltárul a természet, mint az átlagos túrákon. Engedéllyel a fokozottan védett területekre is bemegyek, járatlan utakon, úttalan utakon figyelem az elém kerülő felszínformákat, a növények és állatok életét. Rovarok, madarak, kétéltűek, hüllők, emlősök sora. Botorkálnak, táplálkoznak, énekelnek, vonulnak. A végtelen csendet a víz csobogása, fatörzsek ropogása, nyikorgása, szél zaja és állatok hangjai alkotják, mert a természet csendje a finom neszek harmóniája. A magyarság hegyvidéki tájainak legszebb és legértékesebb helyeit túráztam végig Erdélytől az Alpokaljáig, a konferenciákkal bejártam az országot Csapodtól Gyuláig.

Alapfelszerelés: A gyalogos, illetve kerékpáros szakág egynapos vagy többnapos felszerelése mellett a kutatási témának megfelelő kutatóeszközök, beleértve a szükséges engedélyeket. A fotófelszerelés kiemelten fontos, mert korunkban mindent kell fényképekkel dokumentálni.

Feltételek, felkészülés: Természettudományokban képzettnek kell lennünk, tudományágunkban jártasságot kell szereznünk. Mivel a faunisztika arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol mi él és miért, nagy terepi gyakorlat szükséges. A tereptan–térképtan–tájékozódás, a természetjárás rutinszintű, pontos ismeretével kell rendelkezni, mi több, megszállottan kell szeretni, másképp ilyet nem lehet évekig művelni. A biológiai ismeretek között kiemelten sokat kell tudni a vizsgálat tárgyáról, ismerni kell a földrajz tárgykörébe tartozó vízrajzot és a felszínalaktant. Képben kell lenni a kutatási téma szakirodalmáról, és az összes ismeret alapján tudományos kérdéseket kell megfogalmazni. Majd ki kell dolgozni a megfelelő kutatásmódszert, be kell szerezni az eszközöket és a kutatási engedélyt. Az engedély kérelmét meg kell indokolni, el kell fogadtatni és ki kell fizetni. Magyarországon a kutatási engedély pénzbe kerül, vagyis fizet, aki közhasznú kutatómunkát végez. Az eredményekről részletes kutatási beszámolót kell adni az illetékes szerveknek, amiért nincs semmilyen díjazás, de néha megköszönik. … Hasznos jártasságok a kerékpárszerelés és a fotózás. És végül jó erőnlét kell a sok hegyi gyalogláshoz, tekeréshez, cipekedéshez, futáshoz, nehéz terephez. Ragaszkodom a közösségi közlekedéssel, kerékpárral és gyalogosan való megközelítéshez, mert így fenntartható és így van élményértéke, csak így jó példa. Kutatáshoz lehet társ vagy csapat, de a barátokat le kell rázni, vagy csak félórás munkát érdemes tervezni, annyit kibírnak. A kutatónapot mindig a feltételek biztosítása és a felkészülés előzi meg: meg kell tervezni a mintavételi helyeket és az útvonalat.

Kitekintő: A kutatási eredményeket feldolgozni és publikálni kell, különben nem hasznosul, elvész és értelmetlenné válik. Ha konferenciákon előadás és szaklapokban tudományos publikáció formájában közölhető, az pozitív visszajelzés és előrelépési lehetőség, a kutatás élményének egy következő foka. Az alapkutatások ismeretmorzsáiból áll össze a tudomány, így születnek a tankönyvek, a tudás a technika építőanyaga, a feltárt ismeretek olykor elképesztően messzire vezetnek. Azon túl, hogy izgalmas, tele kihívással és meglepetéssel, a mai kor kényelmi–fogyasztó emberét az ösztönözheti, hogy mindennek van végső gazdasági vonzata, a természet létünk alapja, értékes és beárazható. És ahogy sérül a természet rendszere, úgy csökken az értéke. Környezeti károsodás esetén a kártérítés és a helyreállítás miatt egyaránt szükséges a természet ismerete, melyhez egyetlen út vezet: a kutatás. A tudományos publikációim itt, a tudományos előadásaim itt érhetők el. Hogy hogyan és miért jutott ez eszembe, miként jutottam el a húszforintos, lengyelpiacos eszközöktől a védésig, és hogyan változtatta meg az életemet, motivációs előadáson mesélek.

Hozzászólás: A blogcikk Facebook posztja alatt!

Click to rate this post!
[Total: 0 Average: 0]

Találatok: 84