Mediterrán tengeri úszó vízitúrák (úszótúrák) az erdei túrák mintájára (Spanyolország, Görögország, Montenegró, Bulgária)

Mediterranean sea swimmer-waterhikes, based on the pattern of mountain hiking (Spain, Greece, Montenegro, Bulgaria)

VeloTeoFoto © Fülep Teo, 2021.02.20.

A tengerpartokon nyaranta sok millió ember élvezi a sziporkázó napfényt, a tenger hűs vizét és üdítő hullámait, a forró homokfövenyt és a kellemes semmittevést. Tömegek fürdőznek, és egyre többen úszkálnak, búvárszemüveggel bámészkodnak a sznorkelling búvárok. Az önálló készülékes (SCUBA) könnyűbúvárkodás bárhol elérhető már, nem olcsó, nem is lett tömegsport. Felfújható strandjátékokkal is sokan kalandoznak a természetes strandok körül. Tengeri kajak is bérelhető, de az evezős tengeri vízitúra sem jellemző. Az efféle tengeri tevékenységek az adott partszakasz strandjára és öblére szoktak kiterjedni, a tenger ekkora területeken is számos felfedeznivalót tartogat az ember számára.

Úszó természetjárás: De mi van, ha egy rendesebb vízitúrára mennék megismerni egy nagyobb partvonalat, vagy eljutnék egy-egy szigetre, de nincs hajóm? A kajakbérlés óradíjas, ez így túl drága lenne. A címben a válasz: kidolgoztam rá egy módszert: az úszó vízitúrázás, úszótúrázás természetjáró módszerét. Ha az úszótúrán megtett szakaszt másik irányban a parton gyalogtúra formájában szeretném végigjárni, akkor kombinált, bonyolultabb módszerre van szükség, így fejlesztettem ki az úszó-gyalogtúrázás természetjáró módszerét. Így új természetjáró szakág(ak?) jöttek létre, amely(ek) a természet megismerésének új távlatokat nyitnak! Az úszó természetjárás mindkét válfajának van előzménye, más kitalálója is, amiről itt írtam.

Előadások: Spanyolország, Görögország (3 darab), Montenegró, Bulgária, egyenként másfél órás és 250 diás földrajzos látványelőadásaim, utazási élménybeszámolóim keretébentájakról, tengerről, természetről, élővilágról, kultúráról és kalandokról, élményekről mesélek nem közismert dolgokat, és elmaradhatatlan rész az úszó természetjárás. Jelen blogcikkben csak tengeri úszó vízitúrák (úszótúrák) élményét foglalom össze. Az úti fotókból pedig itt mutatok ízelítőt.

Alapfelszerelés: A fürdőruha nem hátrány. A vízicipő rendkívül fontos, ha sziklákon sétálunk, kikötünk. A búvárszemüveg és a légzőcső elengedhetetlen. Az erős napsugárzás elleni védelemhez legjobb felöltözni: póló, úszósapka. Karóra, vízitúrazsákok kantárral vállon átvetve: ivóvíz, kaja, okmányok stb., és a teljes gyalogtúra-felszerelés, ha úszó-gyalogtúrára indultam.

Önként tengervízbe vetődve: Földközi-tenger, Adriai-tenger, Jón-tenger, Égei-tenger, Fekete-tenger. A partra érkezés rögtön kelt egy kis feltűnést, azt a látványt nem szokták meg a pokrócok és napozóágyak naptejes hősei, amit felárak nélkül nyújt egy úszó vízitúrázó tengeri csodapók. Összeráncolt szemöldök a jellegzetes nézés, ha megválaszolom a „hová indulsz” kérdést. Benyálazom a búvárszemüveg belsejét, majd az e célból megborotvált fejemre illesztem a szilikonberendezést. Az első pár méter mindig nehéz, mert a lapos- és a magaspartokon egyaránt torlódnak, cirkuszolnak a hullámok. Leginkább a felszerelés miatt nehéz bemenni, mert nem szeretném, ha már rögtön az elején éles szikla szaggatná szét a holmimat. Pár lépés, majd kar- és lábtempó. Tekintet hol a víz felett, hol a víz alatt. Kikerülöm a fürdőzőket, majd elhaladok a matracosok mellett, ettől kezdve a hajósokra kell koncentrálnom. Akármi az úti cél, sziget vagy tengerparti hely, gondosan tervezett útvonalon kell haladnom. Légvonalban nem is haladhatnék, mert a vízben vagyok. Sziklák mellett, zátonyok felett, vagy tengeri homoksivatag felett haladok. Valószínűtlen formájú, háztömb méretű sziklák felett úszok lassan, méltóságteljesen. Mintha komisz varázslók félresikerült műveit látnám. Néha eltűnik a fenék a szemem elől, tekintetem belevesz a kék mélységbe, fénypászmák jelzik a távlatot. Az öblöktől eltávolodva erősebbek a hullámok, a nyílt vízen érzem magam. Dacolok a különböző irányokból érkező hullámokkal, enyhe áramlatokkal. A nagyobb hullámok dobálását a gyomrom liftezésén érzem, kilátok a hullámok taraján, majd igyekszem fejest ugrani a hullámvölgybe. Közben figyelem a partot, integetek a hajósoknak és utasaiknak. 5–10 órán át, kilométereken keresztül haladhatok úszva a tenger hullámai között. Folyamatosan azon dolgozom, hogy elkerüljem az összes veszélyforrást, bámulom a tájat és az élővilágot.

Tengeri élőlények: A tengerifű (Zosteraceae) gyepszőnyege zöld, mint egy mezei rét, ahonnan csak a madárdal hiányzik. Halak bújnak meg közte, és minden más állatok láthatatlan seregei. Magános kagylók, őslakos puhatestű és remeterák (Pagurus sp.) lakta csigaházak, tengeri sünök (Echinoidea), néhol nyelvhalak (Solea sp.), tengeri csillagok, tengeri uborkák (Holothuria sp.). A sziklák között gyakori a feketés, villás farkú barna korallsügér (Chromis chromis) szétszórt halraja, a sziklákon különféle, hullámokkal együtt mozgó algák adják a hallgatag színpompát. A sziklák felett papagájszínű pávahalak (Thalassoma pavo) bohóckodnak. A nyílt tengeren nagyobb méretű tengeridurbincsok (Sparidae) és más halak járnak hatalmas rajokban, megijedve tőlem befelé menekülnek, pedig horgászni csak éjjel fogok. A medúza lehet ritka, lehet tömeges; olykor teljesen vízszínű, mintha csak szellem képében csillogna, vagy markánsan színes. Egy kis szerencsével polip (Octopus vulgaris) és szépia (Sepia officinalis) is szem elé kerülhet, de mérgesráját (Dasyatis pastinaca) is láttam már, meg még számos tengeri élőlényt, melyeket most nem sorolok föl. Már nem idegen tananyag, amit tengerbiológiából tanultam az egyetemen.

Megállók, pihenők a tengeren: Mellúszásban haladok, ami nem a leggyorsabb, de ebben az úszásnemben észlelek legtöbbet a környezetemből, és mivel a lábtempó hasonlít a kerékpár pedáljának taposásához, a lábam nem fárad el egyhamar. Meg-megállok fotózni, 1-2 óra úszás után nyújtás és kicsit másképp folytatom. Pihenni–enni–inni lehet a nyílt vízen is, de ahogyan erdei túrán is keresek valami látnivalót, a tengeren is. Akadnak izgalmas szigetecskék, zátonyok, hasadékok, tengerfenéki szurdokok és a kedvenceim: barlangok. Ezeket az abráziós barlangokat a hullámok évezredes, kitartó ereje hozta létre, bejáratuk a tengerszinten van. A méretük változó és nincs mindig szárazföldi részük, ahová lekuporodhatok a szúnyogok legnagyobb örömére. Számos partszakasz csak a víz felől közelíthető meg, indokolt a vízitúra. És ha már kikötöttem, elővehetem a szárazföldi fényképezőgépemet is.

Kikötés, végállomás a tengeren: Ha úszó vízitúrán vagyok, lesz egy fordulópont, (még Afrika partjai előtt). Ha azonban úszó-gyalogtúrára készültem, akkor mindenképp lesz egy neves végállomásom, ahol kikötök. Sziklás parton a kikötés valamivel nehezebb művelet, mint a vízre szállás, ezért jól meg kell fontolni, hol és hogyan. A cuccommal együtt sérülök, ha elhibázom. Valami fő, neves helyen szeretek partra szállni: település, nagy strand. Minden szem rám szegeződik, valószínűleg földönkívülinek tekintenek, de legalább történt valami a nyugágyak között. Nők is vannak, kihúzom magam. Ha fokozni akarom, megkérdezem, melyik országban vagyok. Szinte szokatlan a földön járás. Egy kedves lócán végrehajtom magamon a teljes átalakulást, amikor úszótúrázóból gyalogtúrázóvá változom, és kezdődik a szárazföldi túra, akár futhatok is!

Feltételek, felkészülés: Az első és legfontosabb a teljesen magabiztos úszótudás. A tengeri környezet ismeréséhez a földrajz oceanográfiai fejezeteit, a biológia tengerbiológia altudományát érdemes, nagyon fontos tanulni! (A mélytengeri rész kimaradhat.) Elindulás előtt sokat kell gyakorolni a partközel biztonságában: a sziklák és hullámok közé kell némi érzék és rutin. Az állóképesség, az önismeret és a pánikmentes döntőképesség elengedhetetlen. Ne induljunk el olyan országok tengerein, ahol közbiztonsági, vagy vállalhatatlan természeti veszélyek leselkednek! És ne kockáztassunk, csak a „teljesen biztosba” vágjunk bele, amit előtte megterveztünk, és fejben összeraktunk! A tenger veszélyes és nem játszótér, senkit sem biztatok felelőtlenségre, és csak saját felelősségre!

Kitekintő: Mediterrán túratémában blogcikkem: mediterrán tengeri öböltúrák Görögországban, mediterrán hegyi kerékpártúrák Görögországban, mediterrán gyalogtúrák Spanyolországban (előkészületben). Bővebben és rengeteg fotóval a földrajzos látványelőadásaimon, utazási élménybeszámolóimon mesélek meghívásra. Az úti fotókból pedig itt mutatok ízelítőt.

1.) Az úszó vízitúrázás és 2.) Az úszó-gyalogtúrázás

VeloTeoFoto © Dr. Fülep Teo, 2020.12.04.

1. Úszó vízitúrázás, úszótúrázás (swimmer-waterhiking)

1.1. Az úszó vízitúrázás, úszótúrázás (swimmer-waterhiking) lényege és célja

Az úszó vízitúrázó, úszótúrázó az úszható vizeket keresi fel, célja a vízi, vízparti, víz alatti tájak, partvonalak, szigetek, zátonyok, tengerparti sziklák és barlangok bejárása, megismerése. Az úszás a vízi közlekedés módja, „járműve”, tulajdonképpen hosszútávúszás. A szelídvízi evezős túrázás szakággal rokon (pl. túrakenuzás), de hajó nélkül. Az úszó vízitúrázó sokkal közelebb kerül a természethez, mint bármilyen evezős vagy vitorlás vízitúrázó. Az úszó vízitúrázó mint természetjáró huzamosabb időt tölt a vízen, területet jár be, körutat, vagy vándorutat tesz meg. Az úszó vízitúrázó felszereléssel közlekedik, élelmet és vizet, fotófelszerelést és egyéb dolgokat visz magával. Az úszó vízitúra a vízitúrázás legkisebb eszközigényű, legolcsóbb és legnagyobb körültekintést igénylő, fenntartható módja. (1. fotó)

1. fotó: Úszó vízitúrán a Földközi-tengeren a Costa Brava, Katalónia, Spanyolország partjainál. (In a swimmer-waterhike in the Mediterranean Sea at the Costa Brava, Catalunya, Spain.)

1.2. Az úszó vízitúrázás, úszótúrázás (swimmer-waterhiking) szakág története

2016 nyarán a forró Görögországban töltöttem egy hetet, szigeten voltam tengerrel körbevéve. Elsősorban hegyi kerékpártúráztam, másodsorban pedig a tengerben úsztam. Nem fürdőztem vagy sportúsztam, hanem „tengeri terepgyakorlatot” tartottam. Búvárszemüveget használtam, a dolgaimat pedig nem hagytam a parton, hanem vízitúrazsákban (dry bag) vittem magammal. Lelkesített, hogy az úszó vízitúra felszerelése könnyen elfért az utazótáskámban, és az észrevételem, hogy a tengervízben kifújt tüdővel sem süllyedek el. 2016–2020 között 9 mediterrán tengerparti utazásom volt, közben folyamatosan fejlesztettem az úszó vízitúra eszközeit és a módszertanát. Ösztönzött, hogy nincs hajóm, ennek ellenére be szeretném járni a partszakaszokat; egy szigetre hajóval eljutni pedig nem nagy kaland, de úszva annál inkább. Ahol kerékpárt sem tudtam szerezni, ott az úszó vízitúrára összpontosítottam. 2019–2020-ra állt össze a szakág eszközkészlete és módszertana. Később (2021-ben) találkoztam a “water-hiking” (“vízitúrázás”) leírásával, amely lényegében megegyezik az enyémmel (Tony 2011) – vagyis (legalább) két, egymástól független helyen kialakult. A gyalogtúrázás és a kerékpártúrázás természetjáró szakágaim mellett már önálló szakágnak tekintem az úszó vízitúrázást.

1.3. Az úszó vízitúrák, úszótúrák (swimmer-waterhiking) helyei

Meleg szelídvizek: úszó vízitúrázásra a meleg, nyári szelídvizek alkalmasak, pl. mediterrán tengerek, nagytavak, alföldi folyók. A bucskázó, hömpölygő vadvizek, a vízfolyások felsőszakaszai túl gyorsak és veszélyesek. A kisvizekbe nem férünk bele, a hideg vizekben nem kellemes hosszasan tartózkodni.

  • Tenger: Az úszó vízitúrázást a tengerekben fejlesztettem ki, hiszen a tengerek átlátszósága és gazdag élővilága csábít leginkább a megismerésre.
  • : A tavak, elsősorban a sekélytavak és nagytavak.
  • Folyó: A folyók lassú áramlású közép- és alsószakaszai.

1.4. Az úszó vízitúrázás, úszótúrázás (swimmer-waterhiking) biztonsági kérdései, veszélyei

  • Úszótudás: Az úszó vízitúrához magabiztos, stabil és kitartó úszótudás szükséges, ez az alapfeltétele. Több úszásnem használható, ezeket váltogathatjuk, de legjobb a mellúszás a látás és a figyelem szempontjából. A pillanatnyi körülményeknek megfelelően teljes mozgékonyságra van szükség, hogy minden irányba és minden testhelyzetben tudjunk úszni, ha kell, szükség esetén hajrában.
  • Vízismeret: A tengerek, nagy tavak és folyók egyaránt veszélyesek, ahol sok hibára nincs lehetőségünk. Készüljünk fel, szerezzünk vízföldrajzi, hidrobiológiai, tengerbiológiai ismereteket, tájékozódjunk a helyi viszonyokról.
  • Vízhőmérsélet, napsugárzás, sótartalom stb.: A víztér alapadottságai, amelyre az úszó vízitúra-felszereléssel és fizikai edzettséggel tudunk felkészülni.
  • Hajók: Legnagyobb veszélyt a hajók jelentik az úszókra!
  • Élővilág: Az úszókra életveszélyt jelenthetnek a mérgező, agresszív és nagytestű ragadozóhalak, a mérgező csigák, a mérgező medúzák, a tengeri kígyók, a cápák és a ráják számos faja. Balesetveszélyt és kellemetlenséget okozhatnak a hínár, a beszakadt fák, gyökerek, uszadékfák, a tengeri sünök, éles kagylók és rákok, medúzák.
  • Sziklák: A sziklák vagy csúszósak, vagy érdesek, élesek. A sziklák és a hullámok együttesen jelentenek igazán veszélyt.
  • Hullámok: A hullámok a partok és a zátonyok közelében felerősödnek, erősek és veszélyesek lehetnek. A hullámok ereje és mérete szélsőséges mértékben változhat! Nyílt vízen az erős hullámzás intenzíven föl-le rángathat, a gyorsulást a gyomrunkban érzzük. A hullámok tajtékot vethetnek, átcsaphatnak felettünk.
  • Sodrás: A vízfolyás áramlása nyilvánvaló, míg a tengeri áramlatok alattomos veszélyt jelentenek. Parttal párhuzamos és partra merőleges áramlatok ismeretesek. Alapszabály, hogy áramlatba kerülés esetén teljes hidegvérrel, ütemesen, az áramlatra merőlegesen, esetleg enyhe rátartással kell kiúsznunk belőle. A sodrás erejével és sebességével nem tudjuk felvenni a versenyt, garantáltan kimerít és tragédiába sodor, ha küzdünk ellene. Merőleges szögben viszont kitörünk belőle.
  • Örvény: A gyorsan áramló vizekre jellemző, amely úszó vízitúrázásra nem alkalmas, nem ajánlható. A sodráshoz hasonlóan szabadulhatunk kis az örvényből is. Engedjük el magunkat, majd merőlegesen ússzunk ki belőle. (Örvénnyel kapcsolatban személyes tapasztalatom nincs.)
  • Manőverek: Mielőbb hosszabb úszó vízitúrára indulnánk, szerezzünk gyakorlatot a hullámokban, sziklás tengeren, a hajók elkerülésében, hínarasban, medúzarajban, különféle helyzetekben. Mindenekelőtt pedig legyünk tisztában az állóképességünkkel, mozgékonyságunkkal.
  • Napszak: Tengeren csak nappal ússzunk, mert éjjel ráják és más állatok is a felszínközelben úsznak, és számos más veszélyforrást nem látunk (talán lámpával sem). Folyón is csak nappal ússzunk a látási viszonyok miatt. Tavon esetleg úszhatunk éjszaka, a csillagos eget láthatjuk.

1.5. Az úszó vízitúrázás, úszótúrázás (swimmer-waterhiking) élménye

Az úszó vízitúrázó az élővízben halad három közeg határán: víztér, szárazföld, levegő. Többnyire látja az aljzatot és a partvonalat, szinte mindent meg tud közelíteni, amit a szárazföldről vagy vízijárművel nehézkes lenne. A vízi élővilág feltárul a szeme előtt, az útja során élőlények egész seregét figyelheti meg. Fotózhat és lemerülhet a vízfenékre, ha valami érdekeset lát, vagy gyűjteni szeretne. Mindezt naphosszat, kis helyigényű és költségvetésű eszközökkel, szennyezés nélkül, fenntartható módon. Az úszó vízitúrázás (úszótúrázás) élményéről itt mesélek.

1.6. Az úszó vízitúrázás (swimmer-waterhiking) szakág technikai eszközei és módszertana

A lényeg a technika és a módszertan (know-how). Hamarosan: hivatalos publikációban, (szervezés alatt).

2. Úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking)

2.1. Az úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking) lényege és célja

Az úszó-gyalogtúrázó az úszható vizeket keresi fel. Célja a vízi, vízparti, víz alatti tájak, partvonalak, szigetek, zátonyok, tengerparti sziklák és barlangok bejárása, megismerése, partra szállva pedig a víz környéki sík- és hegyvidék végigjárása. A vízen hosszútávúszás, a szárazföldön gyalogtúrázás. A úszó szakasz a szelídvízi evezős túrázás szakággal rokon (pl. túrakenuzás), de hajó nélkül. Az úszó és a gyalogos túrázó kerül legközelebb a természethez. Az úszó-gyalogtúrázó leginkább körtúrát tesz, egyik felét az egyik irányban a vízen, másik felét a másik irányban a szárazföldön. Az úszó-gyalogtúrázó magával viszi a teljes úszó vízitúrázó és a gyalogtúrázó felszerelését – az egyiket gondosan elcsomagolja, a másikat használja. Az úszó-gyalogtúrázás két szakág egybegyúrva. A szárazföld és a víz bejárásának egyik legegyszerűbb, legkisebb eszközigényű, legolcsóbb és fenntartható módja. (2. fotó)

2. fotó: Úszó-gyalogtúrán a Fekete-tengeren, a Napospart, Bulgária partjainál. (Swimmer-walkerhike in the Black Sea near the Sunny Beach, Bulgaria.)

2.2. Az úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking) szakág története

2016 nyarán a forró Görögországban töltöttem egy hetet, szigeten voltam tengerrel körbevéve. Elsősorban hegyi kerékpártúráztam, másodsorban pedig a tengerben úsztam. Nem fürdőztem vagy sportúsztam, hanem „tengeri terepgyakorlatot” tartottam. Búvárszemüveget használtam, a dolgaimat pedig nem hagytam a parton, hanem vízitúrazsákban (dry bag) vittem magammal. Ekkor jött az ötlet, hogy ha a gyalogos túrafelszerelésemet viszem magammal az úszó vízitúrámra, akkor partra szállva gyalogos túrázóként folytathatom. A túra egyik felét a vízen tehetem meg, a másik felét a szárazon. Lelkesített, hogy az úszó vízitúra felszerelése elfér az utazótáskámban és a túrahátizsákomban, és az észrevételem, hogy a tengervízben kifújt tüdővel sem süllyedek el. A gyalogos túrafelszerelés (ruházat, iratok, fotófelszerelés!) megbízhatóan vízhatlan elcsomagolását azonban nagyon ki kellett találnom. 2016–2020 között 9 mediterrán tengerparti utazásom volt, közben folyamatosan fejlesztettem az úszó vízitúra eszközeit és a módszertanát. Ösztönzött, hogy nincs hajóm, ennek ellenére be szeretném járni a partszakaszokat; egy szigetre hajóval eljutni pedig nem nagy kaland, de úszva annál inkább. Ahol kerékpárt sem tudtam szerezni, ott úszva és gyalogosan túráztam. A kettőt kombinálva 2019–2020-ra állt össze a szakág eszközkészlete és módszertana, ekkor kezdtem utánajárni, vajon volt-e már másnak is hasonló ötlete. Egyetlen hasonló került elő: a „swimhiking” („úszótúrázás”), amely úszva küzdi le a gyalogtúra vízi akadályait (Thomas-Bailey 2008; Hayens 2020). Különbség, hogy az úszó-gyalogtúra (swimmer-walker-hiking) a túra kb. felét a vízen teszi meg, melynek célja a víz „bejárása” és megismerése.

2002 óta Peter Hayens Anglia tóvidékén kezdte kombinálni a gyaloglást és az úszást: egy tavat, mint terepakadályt úszással küzdött le, a túloldalon pedig gyalogosként folytatta. A „swimsac” („úszózsák”) nevű vízi felszerelésének lényege, hogy a túrahátizsákját a válla alatt csatolja a mellkasára, a ruháit és egyéb eszközeit pedig vízitúrazsákban (dry bag) csomagolja el a hátizsákba. (Ezzel a módszerrel azonban a hátizsák nehezen fog megszáradni, mert vastagított, szivacsos részei megszívják magukat vízzel.) A vizeken (tavak, folyók, tengeröblök) átkelő túramódszere a „swimhiking” („úszótúrázás”) nevet kapta, amely a gyalogtúrázást színesíti, és a lehetőségeit bővíti ki. A történelem során asszír katonák hasonló technikával jutottak át a folyókon, Japánban a szamurájok úszáskor a fejükre kötötték a ruháikat. Guliver is egyfajta úszó túrazsákot készített, amikor elmenekült Lilliputból. (Thomas-Bailey 2008; Hayens 2020)

Az úszó-gyalogtúrázás tulajdonképpen nem önálló természetjáró „szakág”, hanem az úszó vízitúrázás és a gyalogtúrázás szakágak egyesítése. (3. fotó)

3. fotó: Úszó-gyalogtúrán az Égei-tengeren Aidipsos mellett, Évia szigeténél, Görögországban. (Swimmer-walkerhike in the Aegean Sea at Evia Island, Greece.)

2.3. Az úszó-gyalogtúrák (swimmer-walker-hiking) helyei

Úszó-gyalogtúrára a meleg szelídvizek, a tengerek, tavak és folyók partvidéke alkalmas, ahol a szárazon és vízen egyaránt biztonsággal haladhatunk.

2.4. Az úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking) biztonsági kérdései, veszélyei

Az úszó-gyalogtúrázás biztonsági kérdései és veszélyei megegyeznek az úszó vízitúrázás (1.4. fejezet) és a gyalogtúrázás veszélyeivel, mindkettő ismerete szükséges!

2.5. Az úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking) élménye

Az úszó-gyalogtúrázó szabadon választott irányban és sorrendben halad az élővízben és a szárazföldön, a két teljesen különböző technika között gyorsan válthat, és mindkét közegben hasonló távokat tesz meg. Ez a szakág igen nagy szabadságot ad: az úszó-gyalogtúrázó minden szükségeset magával visz, a vízhez érve nem hagy hátra semmilyen felszerelési tárgyat, a parthoz érve nem kötődik vízijárműhöz. A vízben többnyire látja az aljzatot és a partvonalat, szinte mindent meg tud közelíteni, amit a szárazföldről vagy vízijárművel nehézkes lenne. Bejárhatja az elérhető távolságban lévő szigeteket. A vízi élővilág feltárul a szeme előtt, az útja során élőlények egész seregét figyelheti meg. Fotózhat, ha valami érdekeset lát, vagy gyűjteni szeretne, lemerülhet a vízfenékre. Aztán a vízről látott partvonalat végigjárhatja és eltávolodhat a víztől, felkereshet településeket, hegységeket. Mindezt naphosszat, kis helyigényű és költségvetésű eszközökkel, szennyezés nélkül, fenntartható módon. (4-5. fotó)

4. fotó: Úszó-gyalogtúrán az Adriai-tenger Katic szigetén Petrovac mellett, Montenegro partjainál. (Swimmer-walkerhike in the Adriatic Sea, Katic Island near Patrovac, at Montenegro beach.)

2.6. Az úszó-gyalogtúrázás (swimmer-walker-hiking) technikai eszközei és módszertana

A lényeg a technika és a módszertan (know-how). Hamarosan: hivatalos publikációban, (szervezés alatt).

3. Felhasznált szakirodalom

4. Kitekintő

Az úszó vízitúrázás (úszótúrázás) élményéről itt mesélek.

5. fotó: Úszó-gyalogtúrán a Földközi-tengeren a Costa Brava, Katalónia, Spanyolország partjainál. (Swimmer-walkerhike in the Mediterranean Sea at the Costa Brava, Catalunya, Spain.)